Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 25. A lisszaboni döntés Eanes portugál állam, fő televíziós beszédében közölte: feloszlatja a parlamentet és kiírja az időelőtti választásokat. A döntéssel új szakasz kezdődik az elhúzódó portugál válság történe­tében. A kórkép fonto­sabb számai: 13 milliárd dollár államadósság. 3,5 milliárd dollár mérleghi­ány. 23 százalékos inflá­ció, 15 százalékos mun­kanélküliség. Ilyen hely­zetben a szokásosnál is veszélyesebb az elhúzó­dó hatalmi kötélhúzás. Ami a politikai előzmé­nyeket illeti, a tavaly de­cemberi helyhatósági vá­lasztásokon kitűnt, hogy az ad (demokratikus szövetség) nevű kor­mánykoalíció vezető ere­je, a szociáldemokrata párt elvesztette szavazói­nak hat százalékát. Ez — és a felismerés, hogy ilyen nehéz helyzetben egyszerűen nem érdemes a felelősséget vállalni — egy héttel később lemon dásra késztette Pinto Balsemao kormányfőt. . Az inkább nyugat-eu­rópai liberálisokra em­lékeztető szociáldemok­ratákon kívül az AD tag­ja a kereszténydemokra­ta és a monarchista párt — ellentéteikbe az el­múlt két esztendőben összesen három kor­mányfő bukott bele. Ez az időszak ráadásul a fo­lyamatos jobbratolódás ideje volt. Egvmás után kerültek veszélybe az 1974-es forradalom leg­nagyobb vívmányai (megkérdője’ezték a föld­reformot és az államosí­tásokat. meeszüntették a rendkívül haladó testü­letet. a Forradalmi Ta­nácsot). A Balsemao le­mondását követő veszé­lyes politikai vákuum­ban az államfő többször figyelmeztette az AD-t. Miután a válasz erre esv miniszterként már meg­bukott, szociáldemokra­ta körökben is másod­rendűnek minősített po­litikus. Victor Crespo kormányfői jelölése volt. Eanes elnök vetett véget a huzavonának megadva Portugáliának a tiszta lap lehetőségét. Elméletileg Portugáliá­ban adott egy baloldali többség esélye. A problé­ma az, hogy a szocialis­ta párt elzárkózik egy baloldali blokktól és a centrum*. i;őt a jftbb- szárny felé keresi part­nereit. Ez a múltban már többször kudarcot val­lott. mégsem lehelünk biztosak abban, hogy Soaresék tanultak a lec­kéből. Egyelőre csak az biztos, hogy a lakosság többsége a 'kilábalás halvány reményeként köszönti Eanes elnök döntését.. . Harmat Endre fl Pravda az európai biztonságról Csökkenteni kell a nukleáris szembenállás szintjét Cheyssnn nyilatkozata az eurorakéták kérdésében Az európai nukleáris fegy­verek korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tár­gyalások eredményes befeje­zése véget vethetne Európá­ban a nukleáris fegyverek felhalmozása folyamatának. Teljesen nyilvánvaló ugyan­akkor, hogy a Szovjetunió és szövetségesei nem néznék tétlenül az első csapás méré­sére szolgáló új amerikai fiukileáris fegyverek nugcj','-1 európai telepítését. A politi­kai realizmus megköveteli, hogy a tárgyaló felek a nuk­leáris szembenállás szint­jének csökkentésére töreked­jenek — állapítja meg a gen­fi tárgyalások folytatása előtt három nappal a Pravda cik­ke. Az európai földrész bizton­ságának szilárdításában je­lentős lépés lenne, ha sike­rülne megállapodásra jutni a közép-európai fegyverze­tek és fegyveres erők csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon. A Varsói Szer­ződés tagállamai már eddig is több javaslatot tettek a tárgyalások meggyorsítása érdekében; így legutóbb a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületén. A NATO tagállamai azonban a saját fegyveres erőik növelé­sének leplezésére akarják csak felhasználni a bécsi tárgyalásokat. A politikai realizmus meg­követeli, hogy ne csak egy­szerűen megőrizzük a tárgya­lási fórumokat, hanem, hogy konkrét eredményeket ér­jünk el ezeken a tárgyalá­sokon. Ehhez azonban meg kell találni a résztvevő ál­lamok érdekeinek egyensú­lyát. és le kell mondani az egyoldalú előnyökre való tö­rekvésekről — írja a Prav­da. Cheysson francia külügy­miniszter kijelentette, hogy a francia kormány. — akár­csak a nyugatnémet SPD — az eurorakéták kérdéséről Genfben folyó tárgyalások sikerét kívánja, hogy így „feleslegessé” váljék az ame­rikai Pershing-rakéták tele­pítése. A külügyminiszter továb­bá azt mondta, hogy Jurij Andropov javaslatai „nagyon pozitív vonásokat is tartal­maznak” különösen az az in­dítványa, hogy a két nagy nukleáris hatalom balliszti­kus rakétáinak számát 25 százalékkal csökkentse. Az eurorakétákra vonatkozó szovjet javaslat azonban a francia külügyminiszter sze­rint „még nem megy eléggé messze”. Cheysson szerint még van kilátás arra, hogy a genfi tárgyalások eredménnyel végződjenek. „Ne rontsuk el ezt az esélyt azzal, hogy azt mondjuk a Szovjetuniónak, bármit tegyen is, mindenkép­pen telepíteni fogják a Per- shing-rakétákat” —, jegyezte meg. Párizsi megfigyelők szerint Cheysson e nyilatkozatával igyekezett eloszlatni azt a benyomást, amelyet Mitter­rand elnöknek a bonni par­lamentben múlt hét csütörtö­kén elmondott beszéde a nyu­gatnémet szociáldemokratákf között keltett, akik az elnök­nek az „atlanti szolidaritás­ról” mondott szavait és be­szédének egyéb kitételeit úgy fogták fel, mint a keresz­ténydemokratáknak nyújtott támogatást a választási harc­ban. Kilenc hónapi tárgyalás után ítélet a Moro-perben Tegnap hirdetett ítéletet egy római esküdtszék Aldo Moro, az Olasz Keresztényde­mokrata Párt elnöke elrablói és gyilkosai, a „Vörös Brigá­dok” teirorszervezet tagjai­nak kilenc hónap óta tartó bűnperében. A bíróság az összesen 63 vádlott közül huszonötöt életfogytiglani szigorított (egyházra, hetet életfogytig­lani börtönre ítélt. (Az utób­bi büntetés valamivel eny­hébb az előbbinél, mert a későbbiekben nem zárja ki a büntetés enyhítését). A 63 vádlott közül 9 szökésben van ezeket távollétükben ítélték el. Huszonhét vádlott­ra 4 hónaotól 30 évig ter­jedő szabadságvesztést szab­tak ki. 4 vádlottat kellő bi­zonyítékok hiányában fel­mentettek. Életfogytiglani szigorítot fegyházbüntetéssel sújtották a „Vörös Brigádok” egész ve­zérkarát. kezdve Mario Mo- rettin. a terrorszervezet „ha­dászati vezetőségének” tág­ján es „ágyán — egeszen Natalia Ligásig és Prospero Gallinariig, aki 1978. márci­us 16-án géppisztolysorozat­tal kioltotta az előzőleg 55 napig fogva tartott keresz­ténydemokrata párti politi­kus életét. GENF Genfben megnyílt a Kő­olajexportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) rendkívü­li miniszteri értkezlete, amelynek tétje egyes értéke­lések szerint a 13 tagorszá­got tömörítő szervezet által eddig fenntartott árrendszer és ezzel összefüggésben a ki­termelt kőolaj szabályozott mennyisége. A két kérdés a szervezet létének alapja. MADRID A Spanyol Demokratikus Akció Párt (PAD) úgy dön­tött, hogy egyesül a hatal­mon lévő Spanyol Szocialis­ta Munkáspárttal. WASHINGTON Howa-rd Baker szenátor, az amerikai szenátus republi­kánus többségének vezetője a katonai költségvetés jelen­tékeny csökkentését követe­li. Baker az NBC televízió­ban vasárnap kijelentette: legalább a Reagan által fel­ajánlott összeg kétszeresével kellene csökkenteni az 1984-es katonai kiadásokat ahhoz, hogy a kormány meg­kezdhesse a költségvetési deficit fokozatos csökkenté­sét. PÁRIZS A francia jobboldal tovább folytatja nagyszabású kam­pányát a márciusi községi választások előtt: az RPR, a legnagyobb ellenzéki párt vasárnap „rendkívüli kong­resszust” rendezett Párizsban mintegy 90 000 résztvevővel, akiknek nagy részét az or­szág különböző részeiből szállították Párizsba. LONDON Nagy-Britanniában vasár­nap éjfélkor megkezdődött az ország történelmének első általános vízügyi sztrájkja. A munkabeszüntetést a víz­ügyi dolgozók béremelési kö­veteléseinek kielégítetlensége váltotta ki. MEXIKÓVÁROS Erős földlökések rázták meg tegnap Mexikó délkele­ti részét. A felül nyitott Rich­ter-skála szerint 6,6 fok erősségű földrengés mintegy 30 másodpercig tartott. A földrengés epicentruma a fő­várostól 600 kilométerre dél­keletre, Oaxaca szövetségi államban volt. Károkról és személyi sérülésekről nem érkeztek jelentések. Párizsban Szocialista és szociáldemokrata kormányfők találkozója Párizsban tartottak tanácskozást Európa szocialista illetve szociáldemokrata kormányzatú országainak vezetői. Képün­kön (balról jobra) a megbeszélések néhány résztvevője; Pal­me svéd, Papandreu görög, Thiam szenegáli, Kreisky osztrák kormányfő, Jospin francia szocialista vezető, Mitterrand el­nök, és Gonzalez spanyol miniszterelnök (Telefotó KS) A Francia Szocialista Párt azzal nyitotta meg választá­si kampányát a márciusi községi választások előtt, hogy a „változás szereplői” jelszóval országszerte kol­lokviumokat, gyűléseket ren­dezett s ezek betetőzéseként vasárnap Párizsban tartott egy rendezvényt, amelyre meghívta több kormányon levő szocialista és szociálde­mokrata párt vezetőit. Eljött Párizsba Bruno Kreisky osztrák kancellár, Kalevi Sorsa finn miniszterelnök, Felipe González spanyol mi­niszterelnök, Andreasz Pa­pandreu görög miniszterel­nök, Olof Palme svéd mi- niszlterélnök és Hab.iíb Thiam szenegáli miniszter- elnök. A külföldi kormányfők, akiket Lionel Jospin, a Francia Szocialista Párt fő­titkára és Pierre Mauroy miniszterelnök üdvözölt, többszáz főnyi hallgatóság előtt számoltak be kormány­zati tapasztalataikról s fej­tették ki véleményüket ar­ról, hogyan lehetne kijutni a súlyos gazdasági válság­ból. Bevezetésként Mauroy miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a francia szocialisták nem tekintik végzetesnek a válságot s annak megoldását Franciaországban az ipari szerkezet korszerűsítésében s az emberek gondolkozás- módjának átformálásában látják, ugyanakkor szükség van a fokozottabb nemzet­közi szolidaritásra s a szo­cialista és szociáldemokrata pártoknak ezen a téren kell fontos szerepet játszaniok. Incidensek a kínai—vielnami határon A kínai fél a január 4. és 18. közötti időszakban is folytatta ellenséges cselek­ményeit a Vietnami Szocia­lista Köztársaság határán — mutat rá a VNA vietnami hírügynökség tegnapi közle­ménye. Az adott időszakban a kí­nai fegyveres erők alegysé­gei többször is tűz alá vették határmenti vietnami tarto­mányok területeit és meg­próbáltak betörni Vietnam területére. A támadásoknak polgári áldozatai vannak, többen meghaltak. Az anya­gi károk jelentősek. Reagan-korszak Negatív a félidő mérlege Az amerikaiak 46 százalé­ka úgy érzi. „rosszabbul él” a Reagan-korszak első két éve után. mint annak előtte. Az ABC televízió által ja­nuárban megkérdezett ezer amerikai közül csupán 24 százalék vélekedik máskép­pen. jóllehet Reagan 1980- ban ezzel a szónoki kérdéssel egyengette útját a Fehér Ház felé: „Gondolkodjanak el raj­ta, jobban élnek-e azóta, amióta a demokraták kerül* tok a Fehér Házba.” A megkérdezetlek túlnyo­mó többsége rossznak látja az ország gazdasági helyze­tét. s a legmeglepőbb, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem ismeri el a Reagan- kormányzat legfőbb „vívmá­nyát". az infláció csökkené­sét sem. Az emberek többsé­ge úgy látja, hogy az árak emelkedésének lassuló üte­me kifejezetten a gazdasági visszaesés következménye. A közvéleménykutatás kül­politikai részéből figyelmet érdemel, hogy Reagan Szov­jetunióval kapcsolatos poli­tikájának mindössze a meg­kérdezetlek 27 százaléka adott „jó" minősítést. zerencsésnek mond­hatja magát az a látogató, aki az éj­szakai órákban ér­kezik India fővá­rosába. Mindenek előtt azért, mert a nappali le­taglózó hőség helyett kel­lemes hűvös " időjárás fo­gadja. Persze az év elején naplemente után sincs plusz 20—25 foknál keve­sebb. mégis kedvező alka­lom az első városnéző ki­ránduláshoz. Az. első benyomás: mese­országba érkeztem. Az ut­cákon éjfél után autók már alig láthatók. Egy-egy fá­radt riksakuli pedálozgat hazafelé. A repülőtérről a városközpont felé haladva itt is. ott is az éjszakai ba­zárok nyüzsgő képe és a fűszerekkel gazdagon meg­hintett ételek illata fogad­ja a vendégeket. A hírne­ves Vörös Erőd mellett turbános. bátyus ember kí­nál kis kézikocsijáról réz- edényeket. s az apró üstök, tégelyek és kancsók réz­tükrén egy közeli szálloda- óriás fényreklámja csillog. Reggelre délibábként tű­nik el az álomvilág. A szállodával szomszédos tel­ken épülő felhőkarcoló bambuszán ványain fel­másznak a munkások, akik éjszakai szállásukról. a környéken összetákolt hul- lámpapir vagy bádogfésze- rckbül jönnek elő. Káprá­Meseország— gondokkal zatos épületeket emelnek úgy, hogy a betont a fejü­kön, fonott kosárbán hord­ják. Indiában gyorsan meg kell szokni az ellentmondó jelenségek egyidejű látvá­nyát, s készen kell állni azok eredetének és követ­kezményeinek megismeré­sére. Erre hívta fel a fi­gyelmemet Seila Kául asz- szony, közoktatási és szo­ciális miniszterasszony is, akivel a Magyar Kulturá­lis Központ egyik kiállítá­sán beszélgettem. — Legújabbkori fejlődé­sünk számtalan belső és külső konfliktus megoldását, vagy éppenséggel megol­datlanságát jelenti. Üj al­kotmányunk 1950. januar 26-án lépett életbe, ám ez nem küszöbölte ki sem a feudalizmus, sem pedig a gyarmatosítás örökségeként ránk maradt társadalmi nehézségeket. Egyidejűleg fáradozunk az elképzeihe- tetlen nyomorban élő mil­liók szociális gondjainak enyhítésén és azon, hogy nemzeti kultúránk és tu­dományunk az emberiség (legkiválóbb kulturális ás tudományos vívmányainak felhasználásával léphessen előre. Pártok ellentétei, nem­zetiségi ellentétek, vallási konfrontáció és regionális érdekek összeütközése: ez is az indiai valósághoz tartozik. A különböző konf­liktusok sokszor egyszerre jelentkeznek, például az északkeleti tartományok­ban. Itt osztályérdekek összecsapása, szeparatista törekvések jelennek meg vallásháború formájában. A függetlenné vált Indiai Köztársaság a nemzetisé­gek kérdését úgy szándéko­zott rendezni, hogy egy-egy szövetségi államot az egy nyelvet beszélő népközös­ségek lakóhelye szerint ha­tároltak körül. A legna­gyobb nemzetiségek auto­nómiát kaptak, a kisebbek először részleges autonó­miát kaptak, majd szövet­ségi államot alapítottak. A gazdasági és szociális felemelkedés nagyszerű terveit a valóság nem min­denki számára biztató hét­köznapjaival egybevető népcsoportokban néha tü­relmetlenség tapasztalható. A közösség javát szorgal­mazó jelszavak szeparatis­ta szándékok kifejezőivé is válhatnak. India észak­keleti országrészének ese­tében a külföldről pénzzel és fegyverrel támogatott erők tevékenysége már- már polgárháborús feszült­séget teremtett. Új-Delhiben újságíró kolegákkal beszélgetve hangsúlyozottan esik szó a szubkontinens nemzetközi kapcsolatairól. El ősz oá is India és Pakisztán szenl- betnállásáról, amiért mind­két fél a másikat okolja. A két ország tárgyalásait il­letően különleges türelem­re van szükség — mondja az egyik újságíró, aki gyakran ott van a minisz­terelnököt külföldre kísérő tudósok között. A nagyha­talmakhoz való viszony India hagyományos el nem kötelezett álláspontját tük­rözi. Dmitrij Usztyinov szovjet honvédelmi minisz­ter tavalyi indiai láto­gatása után magas ran­gú francia katonai kül­döttség járt Delhiben. Indira Gandhi az Egyesült Államok elnökével tár­gyalt, majd Moszkvába lá­togatott. India szakadatlan kezdeményezéseket tesz a szomszédos Kínához fűző­dő kapcsolatai rendezésé­re is. Ami pedig a kétoldalú kapcsolatokat illeti, talán érdemes ismét idéznünk Seila Kául miniszterasz - szonyt: Magyarország és más szocilista országok számunkra a nagy földrajzi távolság ellenére is az egyenrangú és jól haszno­sítható együttműködés le­hetőségét jelentik. M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents