Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

1983. JANUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Érdeklődik a Fortschritt és a Claas Kisújszállásról a moszkvai r kiállításra A féllánctalp és egyik alkotója Szabó László pllfeddi jegyzetünk I----­N e vigyék a sírba Nem a féllánctalp az egyetlen újítás Az elmúlt év végén Szol­nok megyei termelőszövetke­zeti újítók kiállítást rendez­tek az NDK-beli Neustadt- ban. A Fortschritt kombinát ikiáilítótermében több tucat szemléltető eszköz és színes fotó bizonyította a magyar újítók leleményességét, ügyességét. Két kiállítási tárgy előtt időztek sokáig a német mérnökök, az egyik egy színes tabló volt. ame­lyik a kisújszállási Nagykun Tsz-ben készült, Fortschritt kombájnokra szerelhető, fél- lánctalpakat ábrázolta. Az újítók egyike Szilágyi Lajos volt aki részt vett az NDK- ban rendezett kiállításon, je­lenleg a kisújszállási téesz ipari ágazatának vezetője. — Hogyan született meg a féllánctalp, és mikor pró bálták ki először? — Termelőszövetkezetünk­ben a rizsarató gépek igen siralmas állapotban voltak. A jól bevált szovjet Ko'osz kombáin abban az időben hiánycikk vo't. hárommilliót pedig nem tudtunk k'ndni egy Claas dominátorra. öten nekiláttunk, lánctalpakat készítettünk a meglévő NDK betakarító gépekre. Az ötlet tőlem származott, a megva­lósításhoz viszont több sze­relővel közösen kezdtünk hozzá. 1978-ban már az áta­lakított gépekkel arattunk. A lánctalpakat később az úi Fortschritt kombáinra az E—516-ra is felszerelhetővé alakítottuk. 1981-ben az újí­tást szabadalmaztattuk. a szolnoki Agrokev nedig vál­lalkozott gyártmányaink for­galmazására. Az 1982-ben megrendezett bábolnai napo­kon figvelt föl újításunkra a Claas NSZK-beli cég osztrák képviselője, ezután kezdtek tárgyalni a Komplex Külke­reskedelmi Vállalattal; a ne­héz terepet leküzdő talpak további sorsáról. Gasztronómiai hetek Baranyában „Mátraaljai napok”-kal nyílt meg tegnap az idei gasztronómiai hetek ese­ménysorozata Pécsett. A Mi­naret étteremben csütörtökig tartó vacsoraesték vendégei szamára a gyöngyösi Mátra szálló konyhafőnökének irá­nyításával sütik, főzik az észak-magyarországi tájegy­ség ételkülönlegességeit. Azoknak, akik csak a hegy levét akarják megízlelni, gyöngyösi, borozót rendeztek be. A program február hete­dikétől távol-keleti estekkel folytatódik a pécsi Nádor szálló éttermében, február 21-től pedig kubai hétnek ad otthont. A patinás szálló március első napjaiban a német konyha specialitásait kínálják a Drezdából érke­ző vendég-vendéglátók a pécsi. Pannónia étteremben, a nemzetközi nőnap alkal­mából „három édes nap”-ot rendez a Mecsek cukrászda, ahol a vendégek a Nádor cukrászmestereinek remekeit kóstolhatják meg. Március közepén svéd napokat tarta­nak a Pannóniában, s végül a Nádor sörözőben rendezett áprilisi Gösser-sörhéttel zá­rulnak a pécsi gasztronómiai hetek. A bábolnai bemutató után volt-e hazai érdeklődés a fél­lánctalpak iránt? — 1982-ben 21, nálunk gyártott,, garnitúrát vásárol­tak meg az északi megyékbe valamint a „rizses” gazdasá­gokba. Azóta kifogástalanul működnek! Ügyesen is gaz­dálkodnak velük a vásárlók, hallottam, szomszédaiknak is bérbe adják, 3400 forint­ért óránként, így hamar megkeresik az árát. — A kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetből sok újítás indult útnak. — Már 1975-ben kezdtük törni a fejünket, miként le­lhetne egyszerűbbé, esetleg importalkatrészt helyettesít­ve olcsóbbá tenni a munká­kat. Azóta nyolc jelentős újítással jelentkeztünk. kö­zülük öt jelenleg is „él”, egy pedia találmánnyá forrott. A trágyakezeléstől a vegyszer keverő berendezésig min­dennel foglalkozunk, elég felhívni a figyelmet és a „mag”, a 8—10 szakember agya dolgozni kezd. Már az új ötszámjegyű ál­lomásokon lehet hívni az előfizetőket Sárospatakon. A kézi kapcsolásos telefoniköz­pont megszüntetésével ezen­túl ugyanis konténeres, auto­matizált központ kapcsolja a hívottakat. Megjelent az új telefonkönyv is, amely mint­egy négyszáz előfizető nevét tartalmazza. Az új konténe­Hasznos bemutató Lakberendezés és technika Holnap „Lakberendezés és technika” címmel harminc hazai vállalat részvételével kiállítás nyílik a Rákóczi úti Technika Házában. Rendező­je a tavaly nyáron alakult új cég: az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat. Képvi­selője elmondta: bemutatják mindazokat a technikai esz­közöket, gépeket, berendezési tárgyakat, amelyeket lakás­ban használunk. Les/, közöt­tük számos újdonság is. Csak olyan termékek szere­pelnek, amelyek már kapha­— A szövetkezetben ho­gyan vélekednek az ipari üzemág újításáról? — Korábban nem bíztak bennünk, sikereink óta azon­ban elismerik és támogatják munkánkat. Hasznot haj­tunk a szövetkezetnek, tevé­kenységével már eddig is tisztességes nyereséget, 1982- ben 3,6 millió forintot ho­zott az üzemág. Nemrégiben alakítottunk egy 10—15 szak­emberből álló gazdasági munkaközösséget; a megyé­ben bárhol megszületett újí­tások kivitelezésére szeret­nénk vállalkozni. — Visszatérve a féllánc­talpakhoz. az NDK kiállítás után mi a következő állo­más? — Az Agrokev már beje­lentette az idei Aromasexpó- ra a Szolnok megyei Teszöv pedig a moszkvai KGST ki­állításon szeretné bemutat­ni. Én bízom benne, hogy a féllánctalp újra kijut az NDK-ba i.s, csak nagyobb kö­zönség elé: a lipcsei vásárra. F. T. rés telefonközpont, Ózd után Borsod megye második, vá­rosában létesült. A hálózat bővítését máris megkezdték. A mintegy 25 millió forintos beruházással elkészült beru­házás a későbbiekben lehe­tőséget nyújt arra is, hogy a Sárospatak körzetéhez tar­tozó tanyákat, településeket is telefonon lássák el. lók. vagy az idén forgalom­ba kerülnek. Az épüld földszintjén több mintalakás tekinthető majd meg. hangulatosan berendez­ve és itt látható majd az úgynevezett ifjúsági szoba is, fiataloknak ajánlott beren­dezési tárgyakkal, bútorok­kal. tapétákkal. Az ipari vál­lalatok közül néhány a kooperációban készült közös termékét mutatja be. A kiállítás február 6-ig te­kinthető meg. Tojásos és autóskosarak Lenti export Keresettek Nyugat-Euró- pában az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat lenti fűzőüzemében készült kosaraik: tíz* &özül kilencet tőkés piacon értéke­sítettek tavaly. A hajó for­májú, tojásos és autóskosa­rakból ötvennégyezret fon­tak az elmúlt esztendőben. Az idén már hatmillió fo­rint árú kosarat küldenek közvetlenül Lentiből az NSZK-ba és Ausztriába — negyedével többet, mint 1982-ben —, s az e mennyi­ségen felül gyártott készít­ményeiket is jórészt külföl­dön értékesítik. Egymásba rakható, Könnyen tisztítható Mázas cseréptáicsalád A Borsod megyei Építőipa­ri Vállalat sárospataki kerá­miaüzemének újdonsága a sütőtál: sorozatgyártását megkezdték. A három da­rabból álló tűzálló edénycsa­lád a város határában ta­lálható jó minőségű agyagból és egyéb adalékokból készül. A mázzal bevont tizenöt és fél, huszonegy és fél, vala­mint huszonnyolc és fél cen­timéter átmérőjű, kör alakú edényekben húsokat, tésztá­kat, tojásételeket, köreteket párolhatnak és készíthetnek el a háziasszonyok, s azokat akár magában az edényben, vagy pedig annak fedelében tálalhatják fel. A három edény tárolásnál egymásba rakható, könnyen tisztítható, s mert mázzal vonják be, nem kell használat előtt víz­be áztatni, mint a hasonló célt szolgáló külföldi edé­nyeket. A tálcsalád ára 593 forint. A játékvásárlásra fordított lakossági kiadások az elmúlt tíz évben mintegy háromszo­rosára növekedtek, 1982-ben csaknem 1,7 milliárd forint értékű játék kelt el. A for­galomba hozott játékok 60 százaléka itthon készül, " 40 százaléka pedig importból származik — egyebek mellett ezt állapította meg az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság tanulmánya, amely a játékértékesítés és gyártás helyzetét, és a hosszú távú fej­lesztés lehetőségeit vizsgálta. A tanulmány azt is megál­lapítja: a kínálat csaknem 2200 fajta játékból áll — ez a mennyiség nemzetközi mér­cével mérve azonban igen szerény. A választék — a műanyagjátékok kivételével — szűkös. A logikai és a mű­vészeti összerakó játékoktól eltekintve a termékek korsze­rűtlenek, nem kis részüket 10—15 éve változatlan formá­ban árusítják. Az áruskála összetételének helytelenségét mutatja, hogy a játékok ké­szítői nem veszik fikyelembe az egyes korosztályok sajá­tosságait, igényeit: különösen szembeötlő a csecsemőjáté­kok hiánya. Szegényes a já­tékokat ismertető irodalom is. a játékokhoz mellékelt le­nások — ha egyáltalán van­nak ilyenek — többnyire nem hívják fel a figyelmet az adott játékok használatának valamennyi lehetőségére. A kereskedelem szervezete és eszközei a jelenlegi követel­ményeknek egyáltalán nem vagy csak alig-alig tesznek eleget. Kevés a szak üzlet, Számuk — a nagyobb áruhá­zak szakosított osztályaival is — mindössze mintegy 70, Szerda esténként százez­rek, tán milliók maradnak •késő estig ébren. A tévét nézik, az éjszakába nyúló krónikát, amely a második világháború, nekünk ma­gyaroknak talán legszomo­rúbb korszakát eleveníti föl. Háborút járt öreg^hber- rel beszéltem a minap. Persze, hogy ő is mondta, milyen hatással van rá a tévé krónikája. Szinte új­ra éli a nehéz heteket, hó­napokat. Elgondolkozott, vajon hány ember mond­hatja el a legnagyobb nyil­vánosság előtt emlékeit, hány sorsból okulhat, ta­nulhat a ma embere, s leg­főképp az az ifjúság, amely szerencsére már békében született, nevelkedik és al­kot. Ó úgy mondta: a ki­csit későn kezdett vissza­emlékezés ezernyi ember­ben ébreszti fel a maga emlékeit, amiket talán még közvetlen környezete sem ismer, s maga se tudta ed­dig, hogyan is lehetne, kel­lene, szabadna elkezdeni mondani, mai fejjel újra meg újra átélni. Pedig nem lenne hiábavaló, hiszen a múltból tanulni sohasem késő. Miért nem mondja, miért nem kezdi el? A kérdést nem ejtettem ki, mert ar­ra gondoltam: ellentétben az első világháború dober- dói. isonzói harcainak résztvevőivel, a Don-ka- nyar életben maradottai- nak torkát görcs szorította évtizedekig, a félelem, az olykor belül is sarjadt és kívülről annyit táplált szé­gyen görcse. S furcsamód, mindez nemcsak a bűnöst, az áldozatot is fojtogatta, ezért nem „beszélték ki” az eseményeket, ezért hall­gatták el még a legköze­lebbi családi, baráti kör­ben is az átélteket. Most ez a dokumentum­sorozat mintha segítene to- válbb oldani a görcsöt, a boltok átlagos alapterülete nem éri el a 70 négyzetmé­tert. A raktárterek a legtöbb helyen igen kicsik, ezért szinte naponta lenne szükség utánpótlásra, ez pedig majd­nem megoldhatatlan. Gondot okoz, hogy az eladóik szakér­telme sem mindig megfelelő, s létszámuk — különösen a csúcsidőszakban — nem ele­gendő a forgalom lebonyolí­tásához. A játékértékesítés helyze­te, lehetőségei egyenesen kö­vetkeznek a gyártás színvo­nalából. A termelők többsége alacsony szervezettséggel, el­avult gépekkel és technoló­giával, elhanyagolt épületek­ben állítja elő a játékokat. A tervezésnél kevés az új, ere­deti ötlet, formatervezőt ál­talában nem alkalmaznak. Az OMFB tanulmánya rámutat: a játékgyártás fejlődése egy­oldalú és alkalomszerű. A termelés dinamikus növeke­dése az utóbbi években egy igen sikeres játéknak — a bűvös kockának —, illetve ennek más játékokra való visszahatásának köszönhető. A Rubik-kocka látványos be­futása azt eredményezte, hogy konvertibilis játékex­portunk 1981-ben elérte a 23 millió dollárt. 1982-ben az export az értékesítési lehető­ségek csökkenése folytán mintegy 6 millió dollárra esett vissza. Más termékek kivitelét nem egyszer akadályozza, hogy az árak sek esetben igen messze vannak a reali­tásoktól, játékaink árszintje a nyugat-európai termelők árainál "20—30, a távol-kele­tieknél legalább 56 százalék­kal magasabb. megnyitni az emlékek zsi­lipjét. Talán ettől fölbáto­rodva az öreg egykori ka­tona. a filmtől elindulva, folytatta a maga árvízsze- rűen özönlő emlékeivel, öntötte a szót. (Érdekes, a SZÉP szót, hiszen ezek a viláigothurcolt emberek olyan szépen beszélik a nyelvünket, hogy már ab­ból is volna mit tanul­nunk). Nagyon sajnálja, mondta, hogy őt még so­ha sem keresték kíváncsi fiatalok. Pedig tudna be­szélni nekik ártatlan áldo­zatokról és bűnösökről, go­noszságról és emberségről, hogy megelevenedjenek a történelemkönyvek lapjai. Talán jobban féltenék a békét, tisztelnék a népek, nemzetek barátságát az emberek, s azt is belátnák, hogy naponta mindenkinek küzdeni kell érte. De hát — zárta végül gondolatait — mintha a sietős hétköznapokon sen­kinek ’se lenne ideje. Vagy talán nem is az erre szánt óráik hiányoztak. Tisztáb­ban látunk a távolodó idő­ben, nagyobb objektivitás­hoz segít az érzelmek hig- gadása? Kis kesernyés mo­sollyal mondta az én isme­rősöm: vagy vigyük a sír­ba mindazt, amit átéltünk? Ne vigyék magukkal!. Beszéljenek, hallgassák meg őket. A múltra figyel­ni sose haszontalan, hiszen jelenünk, jövőnk a múlt­ban gyökerezik. Tudják ezt azok a százezrek, tán mil­liók is, . akik szerdán este nézik a képernyőt. S biztos vagyok benne, hogy nem csak azok nézik, akik átélték azt az időt. Évtizedek távolából tisztul a kép. Ezt a képet már ér­demes fnegmutatni min­denkinek, hiszen így vaigy úgy, saját múltját láthatja benne az is, akinek már történelmi adat a Don-ka- nyar. A dokumentum, — amely ipari, bel- és külkereskedel­mi szakemberek bevonásával készült — az előrelépés ér­dekében javaslatokat tesz. Ahhoz, hogy a magyar játé­kok magasabb minőségi osz­tályba kerüljenek, differenci­ált fejlesztés szükséges. Ám elsősorban nem a kapacitások növelésére, hanem mindenek­előtt a gyártás szellemi szín­vonalának fokozására és a minőség javítására van szük­ség. A játékszakma korántsem rózsaszínű képének javításá­hoz Qlyan irányú fejlesztést kell megvalósítani, amely, viszonylag csekély anyagér­ték mellett magas szellemi munkaértéket képvisel. Fel­adat az olyan, egymáshoz kapcsolódó játékcsaládok létrehozása, amelyek a szoci­alista importból beszerezhető termékek körébe is illeszthe­tők. A belkereskedelmi érté­kesítésben az OMFB-tanul- mány egyebek mellett már­kaboltok létrehozását, az idényüzletek számának növe­lését javasolja. Nem utolsó szempont: javítani kell a já­tékok csomagolását, töreked­ve arra, hogy ezek az esztéti­kai hatás mellett a maximá­lis információt i.s megadják. Ebben jelentős feladatot kell kapnia az 1981-ben megala­kult, 31 tagú Play-Coop Já­tékipar! Koordinációs Társa­ságnak, amely a játékterve­zés, -gyártás és -értékesítés szervező és koordináló cent­rumává válhat. A társaság tagjai közös gyártmány- és gyártásfejlesztést, marketing- és információs tevékenységet végeznek. Konténeres telefonközpont Sárospatakon S. J. Csak a bűvös kocka volt igazi siker Játékgyártás és értékesítés —gyermekcipőben

Next

/
Thumbnails
Contents