Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 22. lArctoépvázlatl A pult mögül az igazgatói székig Az első benyomás, amit Horváth Ferencről, a szolnoki Sztár Áruház igazgatójáról szerez az ember, a határtalan nyugalom. Aztán persze kiderül, hogy a higgadtság nyugtalan, fantáziadús, „valamit mindig csinálni kell” belsőt takar. „1974. január elsején, huszonöt évesen ©éczi Zoli barátom hívására ugrottam a mélyvízbe, azaz az igazgató- helyettesi székbe. A Sztár Áruház volt Szolnokon az első önkiszolgáló rendszerű áruház, nem kellett tehát semmiféle elődre tekintettel lennünk, nem érhetett bennünket az a vád, hogy lemásoljuk az áruházvezetést valakinek a dolgozatáról.” Nem ment persze ilyen egyszerűen az ugrás, hiszen a huszonöt éves fiatalember azelőtt sose dolgozott vezető beosztásban. Összeült a családi kupaktanács — a felesége is kereskedő volt — és döntöttek: Feri elvállalta a felkínált, mint kiderült, korántsem igazgatóhelyettesi állást. „Zolival, az igazgatóval, gyakran törtük a fejünket, mivel érhetnénk el, hogy ne csalódjanak bennünk, akik ránk bízták egy áruház irányítását. Testvériesen elosztottuk a feladatokat, nyakunkba vettük az országot, és igyekeztünk ritkaságokat, a legújabb divat szerint készült árukat beszerezni.” Horváth Ferenc nem is titkolja, hogy az általános iskola befejezése után azért választotta ai kereskedelmi szakközépiskolát, mert ott 4 2-es rendszerben tanultak. Vagyis két teljes napot tölthetett az iskolapadon kívül. „Régen nincs már meg az a bolt, ahol 1962-ben először álltam a pult mögé. A szolnoki 39-es számú divat- és rövidáru boltban történt mindez valamikor szeptember elején. Az első munkanap után alig álltam a lábamon, majdnem megfutamodtam. Életem legelső vevője egy idős asszony volt, aki lábravalót kért tőlem. Természetesen kipakoltam a zok- nis fiókokat. A néni rosz- szallóan ingatta a fejét, mint kiderült, ő a jégeralsót nevezte lábra valónak. Gatya kéne, fiam, hosszú gatya, mondta, és én a fülem tövéig elpirultam, hogy ilyen egyszerű áruról se tudom, micsoda.” A jó pár esztendeje lebontott 39-esben fél évig töltötte a hét utolsó két napját a pult mögött, ahonnan a szemközti konfekcióboltba került. Ott se dolgozott to- • vább fél évnél, áthelyezték a 33-asba, amelynek valameny- nyi osztályát végigpróbálta egészen az érettségiig. „Az első igazi munkahelyem a Röviköt Nagykereskedelmi Vállalat volt, ahol üzletkötőként dolgoztam. 1973 szeptemberében kaptam az ajánlatot a Sztár Áruház helyettes vezetői posztjára, és azóta a kilencedik leltárt fejeztem be, hiány nélkül.” Száz ember főnöke lett, és megpróbálta az édesapja tanácsát követni: a jóindulatot, a megértést tűzte ki „zászlajára”. „Azt hiszem, elfogadtak a kollégák, pedig többségük nő.” Nevet ezen a mondatán, és máris magyarázza: „Egyenjogúság ide, egyenjogúság oda, szerintem nehezebb nőket irányítani, mint férfiakat. Ha másért nem, hát azért, mert egy jót nem káromkodhat az ember, akkor se, ha ugyanazzal a hibával már másodszor vagy sokadszor találkozik. Bizony néha nagyon jólesne az asztalra csapni, az én elvem azonban a minden helyzetben kötelező udvariasság. Emlékezetemben nincs is olyan eset, amikor hangosabban szóltam volna a kolléganőkhöz, amikor elfeledkeztem volna női mivoltukról. Igaz, az egy-két férfi beosztottammal se szoktam kiabálni.” Magától értetődően szóba kerül a kereskedői pálya elnőiesedése. „Nincs becsülete a szakmának, és ebben nem csupán a kereskedők a hibásak. Sok jogtalan vád ér bennünket, hiszen mi vagyunk a legközelebbi kapcsolatban a vásárlóval, természetes, hogy rajtunk veri el a port. Mi kapjuk a szúrást a hiánycikkek időnkénti megszaporodásáért, még az áremelések miatt is velünk veszekszenek. Persze egyáltalában nem ez az egyetlen oka a pálya elnőiesedésének. Az okok közé tartozik a más szakmákhoz képest alacsony jövedelem, a tulajdonképpen egész napot betöltő munkaidő. Az áruházban 1975-ben szabadult az utolsó fiú eladó.” A szolnoki Sztár két ifjú vezetője 1977-ben az országban elsőként elindította a kabátcsere-akcíót, amelynek lényege volt, hogy a használt kabátokat ötszáz forintért átvették a vásárlótól, ha az új kabátot vett. Az igazgató részletes gazdaságpolitikai és kereskedelempolitikai magyarázatba kezd, miért érte meg az áruháznak begyűjteni a használt kabátokat. A végeredmény szerint jól járt (jár) a vevő, mert megszabadul az ócska holmitól, jól jár az áruház, mert fellendül a forgalma ... „Azóta már országszerte elterjedt a kabátcsere-akció, így akár büszkék is lehetünk rá, hogy mi voltunk az úttörők.” Horváth Ferenc két esztendővel ezelőtt ült át a helyettesi székből az igazgatóiba, amikor az elődjét az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat osztályvezetőjévé nevezték ki. „Szerencsére változik a kereskedelmi szemlélet, a mennyiség elé a minőség lép. Ma már nem a minél nagyobb forgalom a cél — persze, az is — hanem a jó minőség, hogy a vásárló elégedetten távozzon az áruházból. A szemléletváltozással lépést kell tartani, ezért szeretném megszerezni a felsőfokú áruforgalmi képesítést. Tudom, üdvös lenne a főiskolát is elvégezni, de rettegek a matematikától, így azt egyelőre meg se kísérelem.” A szakmai fejlődés mellett kilenc esztendő alatt ve* zetői gyakorlatra is szert tett. Az áruházban jó kollektív szellemet alakított ki, a kabátcsere-akciókból származó bevétel egy részét például közös kirándulásra, kollegiális és baráti összejövetelekre fordítják. Fegyelmi üggyel egyelőre még nem kellett foglalkoznia. „Lehet, hogy szerencsés vezető vagyok, mert kitűnő munkatársakkal dolgozom .. .” Szerény ember, azt is csak a beszélgetésünk végén tudom meg tőle, hogy az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottságában a legkényesebb terület, a bér tartozik az ellenőrzése alá. És hogy 1979-ben és 1982- ben a vállalat kiváló dolgozója lett Mindössze harmincöt évesen... Bendó János Vállalat, amely 100 méteres kutatóvágatot készít jelenleg. A tervek szerint az 1984- ben elkészülő alagút két forgalmi sáv szé- - lességű lesz. Képünkön: az út építése a Székesegyház mögötti várfalnál Körzeti orvos falun Ködös, szürke, barátságtalan a téli reggel. Az orvosi rendelő várószobája tele vizsgálatra váró beteg emberrel. Akinek jutott hely, csöndben, szótlanul üldögél a fehérre festett pádon, a többiek a rendelő ajtaja előtt tolonganak. Talán így előbb kerül rájuk a sor? Mindenki tudja ki,után következik, ki van előtte, mégis ott ácsorognak szorosan egymás mellett. Persze az is igaz. nem jut sok hely a várakozóknak. A megye lakosságának körzeti egészségügyi ellátása 181 szolgálat feladata. Ebből a 181-ből 112 községben van, egy körzetre a megyében átlagosan kétezer-négyszázhat- vannégy lakos jut. — A lakosság egészségügyi ellátása szempontjából a körzeti orvosi szolgálat munkája a meghatározó. A megye összes járó'betegének csaknem 40 százalékát a körzeti rendelőkben ellátják. Azaz nem küldik tovább a rendelőintézetekbe. Szerintünk ez jelentős eredmény, — magyarázza dr. Ignácz István megyei főorvos. Többet, mint amit előírtak Kőtelek. A körzeti orvosi rendelő várószobája zsúfolva vizsgálatra várókkal. Kicsi a várószoba, pici a rendelő, nincs vetkőzőfülke, WC az udvaron, — a rendelőt egy elhúzható fehér lepedővel választják ketté, a lepedő mögött injekciózzák, vizsgálják a betegeket. — Az igaz, hogy nagyon kicsi a rendelő, hogy szükség lenne a vetkőzőfülkére, de azért a műszerezettségre nem nagyon lehet panasz — magyarázza dr. Legeza Tivadar körzeti orvos. — Nem csak azokkal a felszerelésekkel rendelkezünk, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium előírása tartalmaz. Vannak például gyorsvizsgáló tesztek. egyszer használatos tűk és fecskendők. van EKG. sürgősségi táska ... — Hányán élnek a községben? — Körülbelül kétezer- nyolcszázan, de fogy a lélek- szám. Nézem a rendelő naplóját. Naponta átlagosan 50—.60 beteg keresi fel a rendelőt. Mennyi a házhoz hívás? — Hetente kettő, három, persze nem járványos időszakban. Éjszakai hívások? Kiszámíthatatlan, van amikor egy sincs, máskor öt— hat. — Mióta dolgozik Kőtelken? — Másfél éve. A feleségem gyesen van, szeretnénk még egy gyereket, dehát kinőttük a lakást, amit kaptunk. Építkezésre meg egyelőre nincs pénzünk. Tiszasüly. Mire odaérünk, vége felé jár a rendelés. Ma is harmincán voltak az orvosnál, ennyi a „szokott” létszám. Ez a rendelő, váró sokkal nagyobb, mint a kőtelki, — külön előkészítő helyiség, vetkőzőfülke van. Elégedett is a munkakörülményével — később kiderül háromszobás lakásával is — dr. Molnár András. — Ha valamire szükségem van' bemegyek a tanácshoz, és elmondom, hogy ez meg ez kell a betegek ellátásához. Megértik, és adják a csekket, hogy vásároljam meg. Bíznak bennem, hogy fölösleges dolgokat nem kérek. Én Dunántúlról. Kadarkútról jöttem ide dolgozni, ott nem volt olyan a rendelőm fölszereltsége, mint itt. Míg egyik településről a másikra utazunk, dr. Baki Magda, a szolnoki városi-járási főorvos elmondja, hogy az orvosi rendelők állapotán, fölszereltségén meglátszik, mennyire igényes önmaga iránt a körzeti orvos. Elsősorban rajta múlik, megkapja-e azokat az eszközöket, amelyek a magasabb színvonalú betegellátást lehetővé teszik. Milyen szívósan tud küzdeni, — ha kell — hogy a községi tanács megvegye a szükséges eszközöket, fölszereléseket. — Igaz. nem lehetnek irreális igényeink. — teszi ehhez dr. Karácson János nagykörűi ügyvezető körzeti főorvos. — Én mindig tudom, hogy áll a tanács pénz dolgában. Hogy mire költőm a pénzt, arra szabad kezet kapok. Inkább az a baj, hogy nagyon drágák a különböző anyagok, és szinte mindent csak egyéves előrendeléssel kapunk meg. — ön három község, Tiszasüly, Kőtelek, Nagykörű ügyvezető körzeti főorvosa. Azaz az ügyek intézése az ön dolga, többek között az is, hogy a rendelők fölszereltsége megfelelő legyen. Ezen soha sincs vitája a községi tanács vezetőivel? — Megbíznak bennem, tudják mire költőm a pénzt. Tavaly novemberben, amikor a közös községi tanács vb-ülésén számot adtam munkánkról, műszereinkből, egyéb eszközeinkből kollegáimmal rögtönzött bemutatót tartottunk. Mert jó ha tudják a testület tagjai, hogy például azoknak az egyszer használatos tűknek és fecskendőknek köszönhetjük, hogy a csecsemőknél, az iskolafogászatnál teljesen kiküszöböltük a hepatitisz fertőzés veszélyét. Rendszeres továbbképzéssel — Az orvosban hinni kell! — állítja határozottan a szóban forgó három község közös tanácsának elnöke. Ba- ráth József. Való igaz. a lakosság közérzetét jelentősen befolyásolja az egészségügyi ellátás. A tanácsnak is alapvető érdeke. hogy rendben menjenek a dolgok. Egy 1972-ben született kormányhatározat arról rendelkezik ugyanis, hogy milyen szintű intézményeket létesíthetnek, tarthatnak fenn a különböző tanácsok. A községi körzeti orvosi ellátás megoldása egyértelműen a községi tanácsok feladata. Kérdés, van-e erre elég pénzük? — Kell, hogy legyen. Persze tanácsa válogatja, hogyan rangsorolja az ágazatait. Mi az elsők közé tesszük az egészségügyi ellátást. — Ez pénzben kifejezve mit jelent? — A körzeti orvosi rendelők fenntartására 872 ezer forintot terveztünk tavaly, ehhez jött még a fogorvosi és a védőnői szolgálat fenntartása, meg a szociális ellátás költsége. Ez összesen mintegy 2,5 millió forint. De ennyi pénz is kevés volt. A költségvetési tartalékunkat tminden évben rendszeresen „elviszi” az egészségügy, és ez további 150—200 ezer forintot jelent. Rákóczifalván dr. Bodács Zsófia véleménye — munka- körülményeiről — némileg eltér előbbi kollegáiéitól. — A minimális felszerelést megkapjuk. lehet dolgozni, csak egy kicsit sokáig tart az „ügyintézés” a tanácsnál. — EKG? Tesztláp a gyors laborvizsgálatokhoz? — Ne folytassa, egyik sincs. Talán rövidesen kapunk egyszer használatos fecskendőt és tűt. Sokba került az egészségház felújító- 1 sa. ' A gyógyításnak csak az egyik föltétele a fölszerelés. Az orvos felkészültsége, rzakmai tudása, hivatássze- retete szintén meghatározó. A megyei kórház rendelőintézetében a járóbeteg-ellátást irányító főigazgató-helyettes dr. Molnár Imre. Ö mondja: — A körzeti orvosok közül egyre többen szerzik meg az általános orvosi szakvizsgát. Például úgy, mint a tiszasü- lyi kolléga, de többen belgyógyászati szakképzettséggel dolgoznak a körzeti rendelőkben. Ahol több orvos van egy településen, ott nincs probléma, ha az orvos tanulmányai miatt távol van. Ahol egyedül dolgozik, ott helyettesítéssel segítünk. Aztán ötévenként kötelező továbbképzésen kell részt venniük három hétig a megyei kórházban... Amikor a fizetésre terelődik a szó, kiderül, hogy e téren is vannak feszültségek. — Nézze a pedagógusoknak például pedagógus a főnöke. vagyis olyan ember, aki ért a szakmához. És a mi munkánkat ki minősíti, amikor béremelés van vagy jutalomfizetés? A tanács elnöke! Hát nem ellentmondás ez? — mondta az egyik orvos eléggé kesernyésen. Valóban: mi alapján dönt a tanács, hogy megérdemli-e az orvos a béremelést, a jutalmat, vagy sem? Baráth József: — Az ember látja, mennyire szereti a falut, itt ákar-e végleg letelepedni, milyen a kapcsolata a betegekkel, a pénz számít- e neki vagy az ember... Meg aztán súgnak is ám a tanácselnöknek! Csak az a kérdés, hogy kik és mit súgnak? Ismét körzeti orvosokat idézek; „Nem vettem táppénzbe N. M. nénit, kiderült, hogy az egyik községi vezető rokona. Panaszra ment, és nem nekem lett igazam.” „Egy fiatal pár nem a megszabott időben jött házasság előtti tanácsadásra. A folyosón kaptak el, írjam alá a papírt, hogy elmehessenek bejelentkezni az anyakönyvvezetőhöz. Mondtam, nem írom alá, majd ha részt vettek a tanácsadáson. Följelentettek, és tudja mekkora vihar lett belőle ? Dr. Baki Magda; — Pedig a községi tanácsoknak meg kellene kérdezniük az illetékes járási főorvos véleményét az adott körzeti orvos szakmai munkájáról, dehát ez még egyszer sem fordult elő. Ezt jelenti: kiemelt feladat Az adat sokat mond: 1979- ben Szolnok megye a körzeti orvosi rendelőkre fordított dologi kiadásoknál a megyék rangsorában a 12. helyen állt. Tavaly viszont 5 ezer forinttal meghaladta az országos átlagot. A bérek is lényegesen magasabbak az országos átlagnál. Ezt jelenti, amit Ignácz főorvos így fogalmazott meg: „Mi kiemelt feladatnak tekintettük és tekintjük a körzeti orvosi szolgálat fejlesztését”. Vagyis nem csak a községi tanácsok gondja ez, a megyei tanács is tetemes pénzt — több millió forintot — költött e rendelők fölszerelésére, korszerűsítésére. — Meg kell teremteni a körzeti orvos számára a feltételeket ahhoz, hogy ellássa a betegeket, hogy a beteg emberek feleslegesen ne utazgassanak. Röviden: minél több ember végleges ellátását a körzetekben kell megoldani. A cél világos és dicséretes. Elértse nem kis erőfeszítésbe . Kerül. Most már csak a iíéladat „emberi oldalát” keilene jobbá tenni. Ki kezdje a kapcsolatfelvételt? A tanács elnöke? A belgyógyász csoportvezető? A járási főorvos? Ha mindenki lép egyet... azzal csak jobb lehet a gyógyítás falun. Varga Viktória Nagyszabású munkálatok folynak a Pécs belvárosát észak felől megkerülő út építésénél. A Kálvária domb alatt alagút építésébe kezdett a Bányászati Aknamélyítő
