Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

1983. JANUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A 2. számú tanácsrendelet Átadás jövőre Szociálpolitika Lakásokról—igénylőkről Naprakész nyilvántartás III. A kérvényt az erre a cél­ra rendszeresített forma­nyomtatvány kitöltésével le­het benyújtani. A nyomtat­vány tartalmazza mind­azokra, a fontos adatokra vonatkozó kérdéseket, ame­lyek a lakásigénylés elbírá­lása szempontjából jelentő­sek. Lehet, hogy a közel 60 kérdéscsoport megválaszolá­sát gyakorlatban nehéznek, illetve szükségtelennek íté­lik a lakásigénylők. A pon­tos. megbízható nyilvántar­táshoz azonban a részletes A lakásigénylő körülmé­nyeiben változás történhet, amelynek ismerete feltétle­nül szükséges kérelme elbí­rálásához. Ezért az igénylő, az igénylés nyilvántartásba vétele után lakáskörülmé­nyeinek, személyi családi, jövedelmi és vagyoni hely­zetének lényeges változását évenként, szeptember 30-ig köteles a már hivatkozott formanyomtatvány kitöltésé­vel bejelenteni. A tanács- rendelet értelmében lénye­ges változásoknak kell te­kinteni a lakóhely, a lakás­használat jogcím, a mun­kahely, a családnagyság, a családi állapot, a jelentő­sebb ingó, ingatlan vagyon, az igénylő által lakott lakás tulajdon viszonyának, műsza­ki állapotának változását és az igénylő, valamint a vele közös háztartásban élő csa­ládtagjainak együttesen szá­mított és egy főre jutó havi átlagjövedelmének az igény- jogosultságot érintő módosu­lását. Előfordul, hogy a kérel­mező az igényjogosultság szempontjából jelentőséggel bíró valótlan adatot közöl, feltehetően abban a re­ményben, hogy így hama­rabb hozzá jut az áhított la­káshoz. A végrehajtó bizott­ság szakigazdatási szerve a névjegyzék összeállítása előtt a közölt adatokat hivataliból vizsgálja. Aki megtévesztő adatot közöl, nem kerül a névjegyzékre. Ha az ellenőr­zés ellenére, a valótlan adat­Az igénylési letét beveze­tését tulajdonképpen kettős cél indokolta. Először is ezáltal pontosabbá válik a lakásigények nyilvántartá­sa, mivel feltételezhető, hogy igénye megszűnésével a kérelmező kéri, hogy a letéti díj címén befizetett összeget más célra felhasz­nálhassa. Másodszor, ennek az összegnek a meghatáro­adatok ismerete kell. A kér­dések azokra a körülmé­nyekre vonatkoznak, ame­lyeket a társadalmi igények szerint, figyelembe kell ven­ni a jogosultság megállapí­tásánál. Ilyenek például: az első lakásigény benyújtásá­nak időpontja, az igénylő foglalkozása, jövedelme, vagyona, egészségi állapota, az eltartották száma, lakás­körülményei, a jelenlegi la­kásában tartózkodás jogcíme stb. Az adatokat Szolnokon 1972. óta számítógép dolgoz­za fel. ra csak a -végrehajtó bizott­ság döntése; után, a névjegy­zékre való felvételkor de­rül fény, a lakáselosztási névjegyzékből törölni kell a kérelmezőt. A lakásigényléseket 1983. április 1 és június 30-a kö­zötti időben meg kell újíta­ni, ha az igénylő a lakásel­osztási névjegyzékben nem szerepel, és igényét továbbra is fenntartja. A lakásigény­lést az ismertetett lakás­igénylő lap és az azt kiegé­szítő betétlap kitöltésével kell megújítani. A betétla­pon olyan kérdések szere­pelnek. amelyek jogszabá­lyi változásokon alapulnak. Ezek közül különösen lénye­ges a pályakezdő fiatal há­zaspároknak az úgynevezett első lakás iránti kérelmének megjelölése és az arra vo­natkozó nyilatkozata, hogy a lakásigénylőnek volit-e már olyan tanácsi vagy vál­lalati bérlakása, amelyről pénzbeni térítés ellenében lemondott, vagy kisebbre cserélte, vagy amelynek fő­bérleti jogviszonyát másnak átengedte vett-e már igény­be szociálpolitikai kedvez­ményt, tanácsi értékesítésű szövetkezeti, vagy állami támogatás keretében épí­tett (vásárolt) munkás la­kását szabad forgalomban elidegenítette-e. Ugyancsak a betétlap szolgál annak rögzítésére is, hogy lakás- igénylőnek keli-e és ha igen, milyen összegű — igénylési letétet fizetnie. zott célra történő felhaszná­lása bizonyos mértékű elő- takarékosságot is jelent. Az igénylési letétet és kama­tait ugyanis a kiutalt ta­nácsi bérlakásra megállapí­tott lakáshasználatbavételi díj, illetőleg lakás vétel­árára kell felhasználni. A letét összegét az igé­nyelt lakás minőségéhez és szobaszámúhoz igazodóan állapította meg a tanács. A letéti díj összege összkom­fortos és komfortos, két szobásnál nem nagyobb szo­ciális tanácsi bérlakás igénylése esetén 2 ezer fo­rint. a két szobásnál na­gyobb összkomfortos és komfortos szociális tanácsi bérlakás igénylése esetén 4 ezer forint. Két szobásnál nem nagyobb összkomfortos és komfortos tanácsi értéke­sítésű szövetkezeti lakás igénylése esetén 2 ezer 500 forint, 2 szobásnál nagyobb összkomfortos és komfortos lakás igénylése esetén pe­dig 4 ezer 500 forint. A ta­nácsi vevőkijelölésű (OTP) és lakásépítő szövetkezeti (MÉSZÖV) lakásnál két szo­básnál nem nagyobb össz­komfortos és komfortos la­kás igénylése esetén 3 ezer forint, két szobásnál na­gyobb összkomfortos» és komfortos lakás igénylése esetén pedig 5 ezer forint. A nem szociális tanácsi bér­lakás letéti díjának mértéke 15 ezer forint. Nem kell fizetni, ha... A városi tanács gondosan mérlegelte azt is, hogy mi­lyen esetekben mentesülhet­nek az igénylők a letétíize- tési kötelezettségtől. Nem kell letétet fizetni a fél- komfortos és komfort nélkü­li tanácsi bérlakás igénylé­se esetén, s nem kell letéti díjat fizetnie annak az igénylőnek sem, aki három vagy több eltartottról gon­doskodik. vagy az egy főre jutó havi jövedelme 1500 forintot mem éri el. Nem kell leteti díjat fizetnie an­nak a kérelmezőnek sem, akinek igénye öt évnél ré­gebbi, azaz 1978. július 1-ig benyújtotta. Szociális taná­csi bérlakás igénylése esetén a városi tanács végrehajtó bizottság szakigazgatási szer­ve (igazgatási osztály) az igénylési letét megfizetésé­től különösen méltánylást érdemlő esetben a lakás­ügyi társadalmi bizottság javaslatára eltekinthet. Dr. Krizsa Sándor Szolnoki V. T. V. B. igazgatási osztályvezető Következik: Használatba­vételi díj és a kedvezmé­nyek.-------------'-----------------------------­I skola épül Jászszent- andráson Régi vágyuk teljesül a jászszentandi*ásiaknak: még ebben az évben megkezdi a községi tanács házi brigádja egy négytantermes iskola épí­tését, amelyet jövőre fejeznek be. Az új iskola lehetővé te­szi, hogy a szükség-tanter­mekben megszűnjön a taní­tás, azon kívül az oktatási szemléltető eszközök is meg­felelően tárolhatók lesznek. A „felszabaduló” régi tan­termekben napközis foglal­kozásokat tartanak majd. Az iskola építéséhez szükség van a településen élők tár­sadalmi munkájára is. Bolt a Hűtőgépgyárban Naponta kétezer vásárló Tavaly hat százalékkal túl­teljesítette tervezett forgal­mát a jászberényi Hűtőgép­gyár csemegeboltja, amely a fővárosi Csemege Vállalathoz tartozik. A boltban naponta átlag kétezer vevőt szolgál ki a huszonhárom dolgozó és a tizennégy szakmunkástanuló. Az idén 28 millió forintos forgalmat szeretnének lebo­nyolítani, amelyre biztosíték a jó áruellátás és a gyakori árubemutató. Az üzlet eddig négyszer nyerte el a Kiváló bolt címet. Milliárdos áfészek Színvonalas ellátás - vissza­esésekkel tarkítva Szolnok megye áfészei si­keresen zárták az elmúlt esztendőt, amelyet bizonyít, hogy árbevételük elérte a kilenc milliárd forintot. A kereskedelmi tevékenységük színvonalára jellemző, hogy a tavalyelőtt lebonyolított forgalmukat 500 millió fo­rinttal túlszárnyalták. Ke­vésbé volt viszont sikeres a felvásárlás, a visszaesés né­hány szövetkezetben meg­haladta a harminc százalékot. Az idén szeretnék kereske­delmi színvonalukat megtar­tani, egyben a forgalmukat 9,6 milliárd forintra növelni. Az áfészek kilencezer dolgo­zójának lelkiismeretes mun­kájával ezt a célt is elérhe­tik. Ha hamis az adat A letét összege Kolbász Tokajival és rummal „fűszerezve” Békés megyében már meg­kóstolták és különleges cse­megének tartják, Budapesten pedig január 26-án és 27-én a Corvin Áruházban sorra kerülő húsipari napokon is­merhetik meg a vásárlók a Békés megyei Zöldért Válla­lat húsüzemének legújabb termékeit, a tokaji aszúval és rummal „fűszerezett” ser­téshúsból készült füstölt szá­razkolbászt. A vállalat szak­emberei ezzel egyidejűleg két újabb különlegességgel kísérleteznek. Tájékoztatásuk szerint ezeket is hamarosan megízlelhetik a fogyasztók. Az egyik aranysárgára füs­tölt falusi májas lesz, a má­sik pedig szívkolbász. A má­jasnak az ízesítésen túl spe­cialitása lesz, hogy a tölte­lékmasszába darabos májat is kevernek. Tavasz a télben Budapesten Enyhülnek a gyermekes családok terhei? A legutóbbi népszámlálás­kor több mint kétmillió két­százötvenezer 15 éven aluli gyermeket lajstromoztak a számlálóbiztosok, s a statisz­tikából kiderült, hogy ezek­nek a kiskorúaknak több mint a fele 35 évnél fiata­labb szülőkkel él. A fiatal családok 85 százalékában van gyermek, ami gyakorla­tilag azt jelenti, hogy a gyermekneveléssel járó gon­dok ma döntően a húszon- és harmincegynéhány évesek problémái. Esetenkénti gondjaik nem is annyira a keresetekben, mint inkább az önálló ház­tartás megteremtésekor je­lentkeznek. Megállapítások szerint a nők 20—24. a fér­fiak pedig 25—29 éves kor­ban kötnek leggyakrabban házasságot. A családalapítás, a lakás megszerzése, a kü­lönböző eszközök és berende­zések megvásárlása, vala­mint a gyermeknevelés gya­korta olyan terheket ró a fia­talokra, amelyeket nem min­dig képesek egyedül viselni. Anyagi hátrányok mérséklése Aligha szorul magyarázat­ra, milyen fontos társadalmi érdek a gyermeknevelés mi­atti — s az ezzel összefüggő családalapítási — anyagi hátrányok mérséklése. Csak emlékeztetőül az előttünk ál­ló években azok a fiatalok érik el a családalapítási kort, akik a hatvanas évek elejei demográfiai ' hullámvölgy mélypontján születtek. Ma­gyarán ez azt jelenti, hogy legtermékenyebb korban lé­vő női népesség száma a nyolcvanas évek elején és közepén a hetvenes évek má­sodik feléhez képest negye­dével csökken, vagyis csak­nem százezerrel lesz keve­sebb. Ezért fontos továbbra is a gyermekvállalás szociál­politikai ösztönzése. Ismeretes, hogy az elmúlt években egész sor szociálpo­litikai intézkedés látott nap­világot a gyermekes csalá­dok helyzetének javítására. Külön említést kíván a gyer­mekápolási táppénz és a gyermekes anyák pótszabad­ságának bevezetése, a szoci­álpolitikai szempontok na­gyobb súlyú figyelembe vé­tele a lakáselosztáskor, a gyorsabb bölcsőde- és óvoda­fejlesztés, az iskola-napközi hálózat bővítése, a családi pótlék, az ösztöndíj és a gyermekgondozási segély egyes áremeléskor történő kiegészítése, a három- és többgyermekesek családi pótlékának, majd később az egy- és kétgyermekesek pót­lékának emelése, a termelő­szövetkezeti családok pótlé­kának kiegészítése, az egye­dülálló kétgyermekes, vala­mint három- és többgyerme­kes pótlékának közelmúltban történt emelése. (Idén, az év közepétől a kétgyerme­kesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pót­lékát gyermekenként havi 110 forinttal felemelik. A fiatal családok és a pálya­kezdők támogatására az egy­gyermekesek körében 6 éves korig a 130 forintos jövede­lempótlék ennél jóval na­gyobb összegű családi pót­lékká alakul át.) Keresők és eltartottak aránya Mindezekkel együtt azon­ban — mint arról a Közpon­ti Statisztikai Hivatal egy közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánykötete be­számol —, a háztartások jö­vedelmének differenciáltsága jórészt nem a kereseti, tehát nem a végzett munka szerin­ti különbözőségekből, hanem a keresők és az eltartottak arányából származik. A jö­vedelmi viszonyok alakulá­sa tehát gyakran abból fa­kad, hogy van-e a családban eltartott gyermek, i'letve hány gyermeket nevelnek. Helytálló a megállapítás, kü­lönösen ha tudjuk, hogy a gyermekek fogyasztása a 'korukkal párhuzamosan emelkedik, ezért a családi pótlék — amelynek összege nem a gyermekek korától függ —, a fogyasztás mind kisebb hányadát fedezi. Ide kívánkozik, hogy a fo­gyasztás összege a különböző háztartásokban meglehető­sen eltérő. Általában megál­lapítható, az elmúlt évtized­ben kevésbé nőtt, mint a felnőtteké. A szakemberek ezt azzal is magyarázzák, hogy a gyermekkorú népes­ségen belül ez idő szerint emelkedik a fiatalok részará­nya, akiknek anyagi szük­ségletei nyilvánvalóan ala­csonyabbak az idősebbeké­nél. Igaz, ez egyben előreve­títi azt is. hogy igényeik esz­tendőről esztendőre maga­sabbak lesznek. Kiegyensúlyozott jövedelmi viszony Az elmúlt három évben hozzávetőleg' 450 ezer gyer­mek született, és háromszáz ezerre tehető a gyermekgon­dozási segélyt igénybe vevők száma. Azokban a családok­ban, ahol az anya gyesen volt. illetve van. nyilvánva- lóan csökken a család egy fo­gyasztóra jutó reáljövedel­me. A második gyermek szü­letése után ez a csökkenés némiképpen mérséklődik. A gondozási szabadságon lévő anya újbóli munkavállalásá­val, illetve ha a családban élő gyermek iskolai tanul­mányait befejezve aktív ke­resővé válik, ismét kiegyen­súlyozottabbá válik a csalá­dok jövedelmi viszonya. Az elmúlt hár'om esztendőben e két utóbbi réteg több mint hatszázezres népességet alko­tott. Sáfrán István Magyar-osztrák szállodaépítési tanácskozás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban teg­nap befejeződött a magyar és az osztrák szállodaépítők kö­zös tanácskozása, amelyen az együttműködés eddigi tapasz­talatait összegezték. Buda­pesten eddig négy új szállót építettek több mint 3 ezer vendég fogadására és jelen­leg néhány vidéki idegenfor­galmi központban létesítenek közösen új szállodákat. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a nagyobbrészt ma­gyar tervek alapján és oszt­rák kivitelezéssel emelt új szállodák mind a szakem­berek, mind a vendégek kö­rében elismerést arattak. A* kedvező tapasztalatok alap­ján most lehetőségeket keres­nek az együttműködés to­vábbi fejlesztésére, a harma­dik piaci közös fellépésre is — egyebek között Észak-Af- rikában. A tanácskozáson részt vett Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes. Ott volt dr. Arthur Agstner, a budapesti osztrák nagykövet is.

Next

/
Thumbnails
Contents