Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
1983. JANUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnikai üzemében az elmúlt évben 3 millió forinttal termeltek többet a tervezettnél. Az Omker részére nagy mennyiségben készítenek laboratóriumi felszereléseket Egyeztették a feladatokat A MÉM és a megye vezetőinek megbeszélése Tegnap délelőtt tartották meg Szolnokon a hagyományos, év eleji feladategyeztető megbeszélésüket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium valamint a megye párt- és állami vezetői. Barta László, a megyei tanács elnöke vezette a tanácskozást, amelyen részt vett dr. Kovács Imre miniszterhelyettes és Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára is. A megbeszélés Bereczki Lajosnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének tájékoztatójával kezdődött, aki a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésének 1982. évi eredményeit, az ágazatok idei elképzeléseit ismertette a minisztériumi vezetőkkel. Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes a tárca elismerését és köszönetét tolmácsolta a Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszer- ipari vállalatok dolgozóinak azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel hozzájárultak az ágazat tavalyi termelési, ellátási és exportfeladatainak sikeres teljesítéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) gyár megrendelésére tőkés exportra kerülő kazánokhoz készítettek alkatrészeket, a szocialista országokba szánt hajókhoz és szállítószalagokhoz részegységeket. A gyártmányok választékát bővítve túlteljesíthette termelési tervét a kisújszállási épületbádogos üzem, a vállalat fémtömegcikkekre (főleg gépjárműzsírozó készülékekre) is több megrendelést kapott a vártnál. A szolgáltató tevékenység tavaly néhány területen gazdagodott, az autójavítóban megkezdődött a zárttechnológiás járművizsgáztatás, a karosszériákat ma már új technológiával festik, 1982 óta vállalkoznak hőtárolós kályhák és forróvíztárolók javítására is. A Vasipari Vállalatnál az erőfeszítések hatására annak ellenére sikerült az 1982-es árbevételi tervet 3,2 százalékkal túlteljesíteni, hogy a termelés volumene elmaradt az év elején várttól. A termékszerkezet állandó változtatásával igyekeztek a piaci lehetőségeket minél inkább kiaknázni, így a nyereség még a bevételeknél is gyorsabban, 4,3 százalékkal növekedett. A már megkötött szerződéseket és az igényeket Az 1983. évi célokkal kapcsolatban a miniszterhelyettes elmondta., hogy az elmúlt évi jó eredményekkel megalapozott tervek — amelyek közül külön megemlítette a szálastakammány- és a húsmarhatenmelés fejlesztését szorgalmazó törekvéseket — megfelelnek a megye adottságainak, és összhangban vannak a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar népgazdasági szintű elképzeléseivel is.-Ezek után a jelenlévők át-- tekintették, hogyan valósultak meg a tavalyi hasonló tanácskozáson rögzített feladatok, majd megbeszélték a legfontosabb idei, többek között a nyári gátak helyre- állításával, egy sertésvágóhíd társulásos formában történő megvalósításával, a megyében épülő sörgyár kivitelezési ütemének meggyorsításával kapcsolatos megyei, valamint minisztériumi intézkedést igénylő tennivalókat. A feladategyeztető tanácskozás után a minisztériumi és a megyei vezetők üzemlátogatáson vettek részt a zagyvarékasi baromfifeldolgozóban. számbavéve a vállalat vezetői úgy ítélik meg, hogy 1983-ban a termelési lehetőségek teljesen kihasználhatók. A fémtömegcikkek — főleg a zsírzó készülékek — iránti élénk kereslethez többek között úgy próbálnak alkalmazkodni, hogy néhány alkatrész kooperációban, más üzemekkel ké-. szíttetnek el. Az épületbádogosok már most készülnek rá, hogy azoknak a gyártmányoknak a termelését növelik, amelyek készítéséhez kapnak megfelelő méretű horganyzott lemezt, az alkatrészhiány enyhítésére a szolgáltatók a használt részegységek felújítását tervezik. A Vasipari Vállalatnál komoly szervezeti változás is várható az idén: a vezetők, a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetével közösen most keresnek lehetőséget a központi szolgáltató üzem kisvállalattá alakítására. Az elképzelések; szerint a szolgáltatást végzők az átszervezés után önállóan gazdálkodnak, maguk döntik el, mivel foglalkoznak, teljesen a saját nyereségükből élnek —■ mégsem szakadnak i el teljesen a korábbi „gazdától”: leányvállalatként működve a szolgáltató részleg kritikus esetekben számíthat az alapító cég pénzügyi támogatására. Eddig: 75 millió tonna szén Visontáról Kimagasló eredményt jegyezhettek fel a visontai szénbányászat krónikájába: a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében a szénbányászat megkezdésétől mostanáig 75 millió tonna szenet hoztak felszínre, és adtak át a szomszédos Gagarin Hőerőműnek. Ezt a hatalmas teljesítményt — amely csaknem háromszorosa az ország egy évi összes széntermelésének — nem egészen 14 év alatt érték el hazánk legnagyobb és legkorszerűbb külfejtéses bányaüzemében. Visontán 1969 nyarán kezdődött meg a széntermelés, azóta a Gagarin) Hőerőmű növekvő igényeinek megfelelően szolgáltat fűtőanyagot az automatizált bánya. 1970-ben 1,5 millió, 1971ben 2,9 millió, 1972-ben már 4,5 millió tonna szenet termeltek. A hatodik ötéves terv1 évenként 7 millió tonna szenet ír elő a Thorez bánya számára. A visontai bányászok ezt a mennyiséget minden évben túlteljesítették, és 1982-ben már 7 millió 367 ezer tonna szenet hoztak felszínre. A Gagarin Hőerőmű üzembe helyezése óta — a visontai lignit felhasználásával — 46 milliárd kilowatt óra villamos energiát termelt. A társulás neve: Mezőplast Mezőplast néven gazdasági társulást hozott létre öt Győr-Sopron megyei vállalat és a MÉM műszaki intézete. A társulás célja, hogy költség- és anyagtakarékos gnaboplan termékekkel — a Győri Graboplast műszaki műbőreiből készített szemestermény- és folyadéktárolókkal, műtrágyasilókkal, műanyag konténerekkel és egyéb, a raktározás és a szállítás területén használható gyártmányokkal — lássa el a hazai mezőgazdaságot. A műszaki műbőrök gyártásának és konfekcionálásának már hagyományai vannak hazánk egyetlen mű- bőrgyárában. Uszodákat, sportcsarnokokat borítottak vele itthon és külföldön, takaróponyvákat, konténereket, tárolókat, szállítóhevedereket készítenek belőle. Sokoldalú felhasználását a Graboplan műszaki ponyva előnyös tulajdonságai: nagy szakítószilárdsága, víz- és légzárása, a vegyi hatásokkal és a mikroorganizmusokkal szembeni ellenállóság'a teszi lehetővé. Kevesebbet termelnek, több a bevétel a gabonaprogramért I „Tízlonnás” búzák, „energiatakarékos ” kukoricák Martonvásárról Népgazdaságunk VI. ötéves terve a mezőgazdaság fö feladatának jelölte meg a két kulcsfontosságú ágazat, a hús- és a gabonatermelés növelését. Az utóbbit illető en a tervidőszakban hárommillió hektárt közelítő vetésterület és 1985-re 15,4 millió tonnás termésmennyiség elérése a cél. Feladatának sikeres teljesítéséhez — aminek elsődleges feltétele a gabonafélék termésátlagainak növelése — a mező- gazdaság nem nélkülözheti a tudományos kutatások legújabb eredményeit. Tizenegy év, tíz elismert fajta Hogyan, mivel segíti a fontos élelmiszertermelést programot az 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Mairtonvá- sárd Mezőgazdasági Kutató- intézet? — erről beszélgettünk dr. Ballá László tudományos igazgatóhelye Itessei. — Intézetünk éppen a magyar- mezőgazdaság két legfontosabb gabonanövényén, a búzán és a kukoricán folytat kutatásokat. Az őszi búza nemesítésében a hetvenes évek elejéhez kötődnek az első jelentősebb eredményeink 1971-ben minősítettek ’ először martonvásári fajtát. Azóta szinte évei)te kapott „jogosítványt” egy- egy Mv jelű búza. Legsikeresebb fajtáinkat az ország egymillió 300 ezer hektárnyi búzaföldjeinek mintegy 45 százalékán termesztik. — Tizenegy év alatt tíz fajtájuk került köztensnesz- tésibe. Ez a „terjedési sebesség” nemzetközi mércével mérve is elismerésire méltó. Hol tart jelenleg, és milyen feladatok előtt áll' intézetünk búzanemesítési programja? — Ebben az évben már az Mv—9-es és az Mv—10- es búzának vetőmagjából is nagyobb mennyiség kerül forgalomba. Amikor ezek is elterjednek, akkor a martonvásári fajták aránya az országos vetésterületben eléri majd a 70 százalékot. Műszerrel vizsgálják a mesterséges fagyasztás után utóneveit kalászos fagyálló képességét Tudományos kutatási tevékenységünkkel hozzá alkarjuk segíteni a mezőgazdasági nagyüzemeket ahhoz, hogy minél biztonságosabb és gazdaságosabban hasznosíthassák a gabonaprogramból adódóan megnövekedett vetésterületeket. Olyan fajták kinemesítésén munkálkodnak a kutatóink, amelyek — megtartva a méltán híres, régi magyar bánkúti búza minőségét — megfelelő agrotechnika alkalmazásával kilenctíz tonnát „tudnak” termő- képességben, a gépi betaka- ríthatóságukban. a betegségek és az időjárási viszontagságok iránti ellenálló- képesség ük ben pedig versenyképesek a legjobb külföldi fajtákkal. Mindez egyrészt azért fontos, mert. öthat kiváló fajtára alapozva a hazai mezőgazdaság jelentősen növelheti a gabonatermesztés biztonságát. Gazdaságossági szempontból ugyanakikor az sem mellékes, hogy amíg 100 kilogramm jugoszláv búzavetőmag 2600 forintba kerül, addig a hazai fajták szaparító- anyagának ára nem éri el a 100 kilogramonkénti ezer forintot. Gazdaságosabb kukoricatermelésért A másik fontos gabonanövényünk, a kukorica nemesítésében és vetőmagjának termesztésében már jóval a búzán folytatott kutatások megkezdése előtt kiemelkedő eredményeket értek el a martonvásári kutatók. Amint azt dr. Kovács István tudományos tanácsadótól megtudtuk, Európában elsőnek, a viliágon másodiknak Magyarországon. az ottani intézetben állítottak elő hibrid kukoricát. — Az első magyar hibrid minősítése, azaz 1953 óta jelentős változásokat ért meg a magyar mezőgazdaság a „kukoricafronton”. A hatvanas években mindössze hat-hét esztendőre volt szükség ahhoz, hogy az első Mv jelű fajták elterjedjenek a köztermesztésbem. Ugyanakkor az USA-ban például 30 év alatt terjedtek el az új hibridek. Húsz évvel ezelőtt az ország teljes kukoricatermő területén martonvásári hibrideket vetettek. Azóta nagyon erős nemzetközi verseny alakult ki a hibridkukorica termesztésben. hazánkban is‘ az amerikai fajták uralják most a termőterület jelentős részét. Az utóbbi években az volt a törekvésünk, hogy ezekkel versenyképes hazai fajtákat állítsunk elő, de köziben — számos amerikai céggel is kooperálva — a legjobb külföldi fajták honosításával, elterjesztésével és fajtafenntartó nemesítésével is elősegítsük az ország kukoricatesnmelésének növelését. — Milyen új feladatok elé állította a martonvásári kutatókat a gabonaprogram meghirdetése? — Az a törekvésünk, hogy az eddigi kutatásaink eredményei alapján felmérjük, mire számíthat az ország 2000-ben. A mostani 6,8 tonnással szemben a hektáronkénti 7,4 tonnás átlagtermés elérését látjuk reálisnak országosan. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban nem csak egyszerűen a termésátlagok növelése, hanem a gazdaságos növelése a cél. A hazai ikukoricatermő területek egyhanmadán még éppen hogy fedezi a költségeket a termés értéke. Kutatómunkánk legfontosabb feladata éppen ezért, hogy még nagyobb genetikai termőképességű, a biztonságosabb kelés, tavaszi fejlődés érdekében nagyobb hideg- tűrésű, és ami az energiatakarékos betakarítás szempontjából fontos, gyors éréskori vízleadású hibrideket állítsunk elő. F.z már nem is tavasz, hanem nyár a télben: érik az őszi búza — januárban — az intézet növényházában, ahol a fajtakeresztezéseket végzik a kutatók Itthon és a világban A martonvásári kutatók tudományos munkáját szerteágazó kooperációs tevékenység segíti határainkon innen és túl. Az intézet hazai és külföldi munkakapcsolatairól dr. Baldaszti László ügyvezető igazgatóhelyettestől kaptunk tájékoztatást. — Az őszlbúza-nemesítés- ben elsősorban a hazánkéhoz hasonló klímával rendelkező országok kutatóival alakult ki jó együttműködés a rendszeres információ- és alapanyagcserében. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának felkérésére, a magyar kormány megbízásából intézetünk fogja össze a szervezethez tartozó országok kukoricakutatásait. A hét hazai, gabonatermesztést is koordináló, termelési rendszeren kívül 24 mező- gazdasági nagyüzemmel van közvetlen kapcsolatunk. Közöttük három Szolnok megyei közös gazdasággal, a tiszaföldvári Lenin, a rákó- czifalvai Rákóczi és az új- szászi Szabadság termelőszövetkezettel. Ez utóbbi téesznek az Mv—8-as búza- fajtánk köztermesztésben való elterjesztése, népszerűsítése érdekében végzett munkájáról feltétlenül elismeréssel kéll szólnunk. A martonvásári kutatók természetesen a jövőben is számítanak az említett termelési rendszerek, nagyüzemek segítségére a közelmúltban állami minősitést kapott két legújabb nemesíté- sű búzájuk gyakorlati kipróbálásában. Űj nagy termőképességű fajtákkal gyarapodott ugyanis tizenkettőre a martonvásári búzacsalád tagjainak száma: a korai érésű Mv—11-es és a középkorai Mv—12-es elterjedése a köztermesztésben a következő két-hárorai évben várható. Temesközy Ferenc Hajtásszámlálás a fitotron, azaz az „összkomfortos”, légkondicionált növényház tavaszi nevelőszekrényében, amelyben télen is éjszakai 17, nappali 19 fokos hőmérséklet és az áprilisi napsütésnek megfelelő 37 ezer lux fényerő programozható
