Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
1983. JANUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ködését. E felfogás szerint az emberek egyenlőségét nem a magánszférában, hanem a •politikai életben kell létrehozni, mégpedig a törvény előtti egyenlőség révén. Az egyéni szabadság és öntevékenység alapja így a a magánszféra önállóságán alapult, a magánszféra önállóságának biztosítékává pedig éppen a politikai közszféra vált. A kapitalizmus tehát valóban eltávolította az egyéni öntevékenység elé állított korábbi társadalmi korlátokat. Abból adódóan azonban, hogy az egyén magánemberre és állampolgárra „szakad ketté”, újabb korlátok és társadalmi ellentmondások keletkeztek. Az egyén kiszabadult a közösség szorításából, hogy a magánérdek rabjává váljon. A gazdaság, hogy kifejlessze a társadalmi termelőerőket, önállósult a politikával szemben, s kiszolgáltatta magát a piac önkényének. A társadalom egyénei megteremtették politikai egyenlőségüket, s mivel csak a politikai egyenlőséget hozták létre, elismerték és szentesítették a politikán kívül, a magánszférában, a gazdaságban létrejövő egyenlőtlenségeket. Ezekkel az ellentmondásokkal néz szembe a szocializmus elmélete. A marxi felfogás szerint a kommunizmus nemcsak feloldani hivatott a kapitalizmus ellentmondásait. tehát nem pusztán tagadja a kapitalizmust, hanem megőrzi mindazt a társadalmi értéket,, amelyet a kapitalizmus hozott létre. Megőrzi mindenekelőtt az individualitás, a szabad öntevékenység értékeit, sőt ezeket teljesíti ki akkor, amikor az egyén és közösség új egységét hozza létre. Ahhoz, hogy a szabad emberi öntevékenység s így a gazdaság, a társadalom fejlődése kiteljesedjen — mondja Marx —, ki kell szabadítani az egyént a magánérdek béklyójából, a magánegyént társadalmi egyénné kell változtatni, fel kell számolni a magánszféra és a közszféra, a gazdaság és ..politika elkülönülését a tőkés magántulajdon és a tőkés árutermelés megszüntetése révén. A szocialista társadalmak eddigi fejlődése azonban azt kevesebb Az idei fejlesztések eredményeként újabb 150 ezer lakos részesül közműves vízellátásban, s ezzel 79 százalékra emelkedik a vízművek vezetékes hálózatán át ellátott lakosok aránya. Az Országos Vízügyi Hivatal tervei szerint újabb 80 ezer lakást kapcsolnak be ebbe a szolgáltatásba. A közcsator- názási szolgáltatással rendelkező lakosak száma az idei 90 ezres fejlesztést is hozzászámítva meghaladja majd a 4,6 milliót, ami már 60 százalékos ellátási arányt jelent. (Lakásállományunknak még így is csak kisebb része, mindössze 43 százaléka használhatja a közcsatomás hálózató^) A vízgazdálkodási ágazat idei fejlesztési tervei szerint az átlagosnál jóval nagyobb ütemben, tíz százalékkal, bővítik a szennyvíz- tisztító művek teljesítményét, ezen belül több mint 20 százalékkal a mechanikai tisztítóművekét. Ezzel naponta 90—110 ezer köbméterrel kevesebb szennyvíz kerül majd tisztítatlanul a folyókba. Az OVII, a tanácsok és a különböző vízgazdálkodási. vállalatok és víziközmű társulatok az idén 8,1—8,6 milliárd forintot fordítanak a közüzemi vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás és fürdőellátás fejlesztésére, ami az összes vízgazdálkodási beruházásnak 76—77 százalékát adja. mutatja, hogy a tőkés magántulajdon ' felszámolása nem szünteti meg az árutermelést, s ebből adódóan nem szűnik meg a magánszféra és a közszféra, a gazdaság és a politika különbsége. Ma már tudjuk: az a kísérlet, amely a szocialista országokban a társadalmi viszonyok teljes átpolitizálását tűzte ki célul, nem az eljövendő közösségi társadalmat előlegezte meg, hanem a társadalmigazdasági elmaradottság talaján jött létre, ezt az elmaradottságot fejezte ki. A társadalmi viszonyok erőteljes átpolitizálása nem az egyén és a közösség új típusú szintézise. hanem törekvés arra, hogy megszűnjön a politikai és nem politikai tevékenység közötti objektív különbség. E törekvés eredménye az egyéni öntevékenység, önállóság. kezdeményezőkészség korlátozása. az önálló egyéni tevékenység mozgásterének szűkítése. Ennek helyére az iparosítást célul tűző központi feladatokra ■való mozgósítás lép. Ahogyan azután e feladatok megvalósulnak, egyre inkább az egyéni döntés és felelősség, rugalmasság és kockázatvállalás. az egyéni és csoportos öntevékenység lesz a fejlődés egyik fő forrása. A továbblépéshez azonban el kell távolítani az öntevékenységet gátló tényezőket. E folyamat első lépéseit jelentik a szocialista országokban bevezetett gazdasági reformok. van szó. Nem löbbrűl mint első------------------- lépésekről, h iszen a megoldandó feladat igen bonyolult. A kérdés az, hogyan lehetséges a tulajdonviszonyokat átpolitizáló szocialista társadalomban kialakítani a gazdaság önállóságának és a politikai beavatkozásnak a helyes arányát. hogyan lehetséges egy köztulajdon alapján álló társadalomban biztosítani az egyének politikán kívüli magántevékenységének szükséges autonómiáját. Gedeon Péter víz — szennyvíz A nagy térségekre kiterjedő víziközmű-rendszerek sorában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a balatoni üdülőterület vízellátására és csatornázására, a tó vizének védelmére. Ebben az évben megkezdik a boglár- 1 el lei szennyvíztisztító-telep és a hozzá kapcsolódó fo- nyód-boglárlellei főgyűjtő- csatorna építését. Ebben az évben átadják a nyíregyházi regionális vízmű első nagy egységét, amely naponta 10 ezer köbméter vízzel javítja az ellátást. Ugyancsak befejezik a debreceni Keleti Főcsatorna-vízmű második ütemében előirányzott munkálatokat, amelyekkel napi 20 ezer köbméter vízzel bővítik az ellátást. Folytatják a bicskei, a győr-soproni, a Közép- Nógrád és mátravidéki regionális vízművek, továbbá az ózdi és miskolci vízellátó rendszerek fejlesztését. A kisebb településeken pedig mintegy 50 új községi vízmüvet vagy nagy teljesítményű köztéri kutat helyeznék üzembe. Sok városban bővítik a szennyvíztisztító üzemeket. Egyebek között nagy szenny. víztásatító-itelep épül Komlón, Békéscsabán, Miskolcon, Pécs-Mecsekalján, Székes- fehérváron, Kaposváron, Tatán, Zalaegerszegen, Szek- szárdon és más városokban is. Természetes hatóanyagokból... A propoliszban található természetes hatóanyagokból kezdett gyártani — a Veszprémi Vegyipari Egyetem szabadalma alapján — roboráló szeréket és bőrápoló krémeket a Finomvegyszer Szövetkezet. Az új termékek már márciusban forgalomba kerülnek, Propur néven, krém, spré, oldat formájában és mézzel keverve. Az újdonságok alapanyagáról a Hungaronektár gondoskodik. A roboráló szeréket gyógyszertárak árusítják majd. A propolisz, a méhek által főleg a rügyekből összegyűjtött és feldolgozott anyag erősítő, gyógyító hatására már évezredekkel ezelőtt fölfigyeltek. Napjainkban több országban nagy hatású gyógyszereket készítenek belőle, főleg a gyulladásos megbetegedések gyógyítására, a szervezet ellenállóképességének fokozására. Nálunk a propolisz jelentős része kárba vész a méhészetekben — hiszen kevesen gyűjtik, — kisebb hányadát exportálják, hazai feldolgozásra eddig alig volt kezdeményezés. A Víz- és Csatornamű Vállalat berekfürdői fedett termálfürdőjét a téli hónapokban is naponta 100—120 látogató keresi fel. A fürdővendégek között sok SZTK-bcútalt is van, akik fizikotherápiás és vízgyógyászati kezelésben részesülnek. Befejeződtek a jelölögyülések Választás január 29-én Két név a szavazólapon A megye több mint 2 ezer 400 tanácstagi választókerülete közül, a legutóbbi választások óta eltelt két és fél évben 27 település, 56 kerületében mondott le megbízatásáról a tanácstag (lakóhely- munkahely-változtatás, betegség és egyéb ok miatt). A kerületek lakói most a választási ciklus félidejében döntik el, ki képviselje őket két és fél évig, a következő általános választásokig a helyi tanács testületében. Jelölőgyűlésen szavazták meg, hogy kinek a neve kerüljön a szavazólapra. Ezen a héten, január 13-ig mindenütt megtartották a jelölőgyűléseket. Néhány választókerületben két jelölt mellett döntöttek, részben a Népfront helyi bizottságának javaslatára, de volt, ahol spontán, a jelölő- gyűlések résztvevői kezdeményezték, hogy több jelöltjük legyen, és majd január 29-én, a választás napján dől el, hogy ki lesz a tanácstagjuk. Csütörtökön este Jászla- dányban a 46. sz. választó- kerület három utcájának több mint százötven lakója nevében döntöttek a Baross úti iskolában megrendezett jelölőgyűlés résztvevői. A tanterem padjaiban ülő emberek szemmel láthatóan örömmel fogadták a Népfront nagyközségi bizottságának javaslatát. Egyetértettek azzal, hogy két fiatalasszony, Szűcs Imréné, a vasbolt eladója és Tálas Ernőné, a bölcsőde vezetője legyen a jelöltjük. Nem volt sok hozzáfűzni valójuk a beajánló szavakhoz, csupán annyi, hogy „ismerjük, szeretjük őket, fiatalok. temperamentumosak, talpraesettek. Nem lesz könnyű két hét múlva választani.” A két jelölt egymás mellett ülve kipirult arccal hallgatta a dicsérő szavakat. A gyűlés végén csak annyit mondtak, hogy köszönik, és jólesik nekik, hogy rájuk gondoltak. — Most már vetélytársak? Mindketten tiltakoztak a feltevés ellen. Szűcs Imréné hevesen bizonygatta, hogy eszébe sem jutott latolgatni, hogy melyiküknek van nagyobb esélye. Meg sem fordult a fejében, hogy bármit is tegyen azért, hogy megnyerjen embereket. — Nem tudok udvariasabb és mo- solygósabb bolti eladó lenni. mint eddig voltam. Ott lakom én is abban a választókerületben immáron tizennyolc éve, azóta, hogy a szakmunkásképző elvégzése után visszajöttem a községbe. Ismerek minden házat, a házak lakóit, ők is engem. kislánykorojn óta. Nagyjából azt is tudom, hogy milyen problémájuk van, vagy lehet. A legnagyobb gond, a vízhiány, megoldódott Ladányban. Évekig ezért háborogtak joggal az emberek. A kerület három utcájában már járda is van. Az utak nem a legjobbak. A közvilágításon is javítani kellene. Hiányoznak az átjárók, melyeket azonban úgy vélem társadalmi munkában meg lehet csinálni. — A tanácselnöktől, Don- kó Jenőtől tudom, hogy a Jászságban a jászladányiak végeztek legtöbb társadalmi munkát. Az egy lakosra jutó érték, tavaly majdnem 8 ezer forint volt. De a kerületben, ahol jelölték, zömmel idős emberek élnek, akiktől nem lehet elvárni, hogy fizikai munkát végezzenek. — Persze, hogy nem. Eddig sem várta senki, — vetette közbe Tálas Ernőné. — Nem az a szokás, hogy az életerős munkaképes emberek csak a saját portájuk körül, a saját utcájukban vállalnak társadalmi munkát. Eddig is ott dolgoztak, ahol szükség volt rá. De az öregek is körülöttük voltak. Egy kis szíverősítővel, ha- rapnivalóval kínálták őket. Szerszámot adtak, vagy egy kis pénzt fizettek a közösség számlájára annyit, amennyit a nyugdíjukból tudtak. Egy községben, ahol alig több mint hatezren élnek, egy-egy utcában még az is esemény, ha valamelyik házhoz szenet hoznak. Ott nyüzsögnek, és segítenek a szomszédok. — Úgy tudom. bármelyiküket is választják meg, egyiküknek sem a tanács- tagság jelenti az első társadalmi megbízatást. ■— Nekem a munkahelyi kollektívában volt és van társadalmi tisztségem. Az áfész szakszervezeti bizottságának tagjaként, mint versenyfelelős dolgozom. Mondhatom, hogy ebben a munkában az igazságérzetem és a diplomáciai képességem egyaránt próbára van téve. Jó gyakorlat, mondhatnám, hogy előképzés volt más társadalmi tisztségekre való felkészüléshez is. Természetesen nemcsak a tanácstagságra gondolok — tette hozzá sietve Szűcs Imréné. — Én pedig a szakszervezeti szakmaközi bizottság, a Vöröskereszt helyi vezetőségének tagjaként dolgozom már évek óta, de a legtöbb tennivalóm a Népfront nőbizottságában van. Nagyon aktív kis gárda. Sok községi szintű esemény megszervezésében részt vállal, legyen az öregek napja, kismamatalálkozó vagy társadalmi munka. A rövid beszélgetést végighallgatva Nyitrai József, a nagyközségi népfrontbi- zottság elnöke ennyit tett hozzá: — Mindegy, hogy a két fiatalasszony közül melyik kap több voksot a választáson. Mindkettőjük munkájára igényt tart a tanács és a Népfront is. Egyikük tanácstag lesz. a másikra pedig más megbízás vár. Ezt mindketten tudták és vállalták. K. K. az egyéni Oz egyéniség, önállóság,---------------------- felelősség, k ezdeményezőképesség, kockázatvállalás, az eredetiségés kreativitás korunk társadalmának alapvető értékei közé tartoznak. Olyan értékek ezek, amelyek léte számunkra természetes, magától értetődő, s talán ritkán gondolunk arra, hogy az alkotó, szabad egyéniség társadalmi méretekben történő megjelenése hosszú történelmi fejlődés terméke. A kapitalizmus előtti társadalmak az egyént a közösség alá rendelték, az egyén önállósága, s ezzel az egyéniség kifejlődése elé túllép- hetetlen korlátokat állítottak. Gondoljunk példáu] arra, hogy egy faluközösség szigorúan megszabta tagjainak egész életvitelét, szabályozta valamennyi tevékenységét. E társadalmi közeg, amely a hagyományok megsérthetet - lenségén alapult, eleve kizárta vagy igen erősen korlátozta az egyéni alkotó tevékenységet. Csak az árutermelés általánossá válása, a tőkés magántulajdon kialakítása teremtette meg a társadalmi értelemben vett egyéniség kifejlődésének előfeltételeit. Nagy emberek, történelemformáló személyiségek persze már korábban is léteztek. De csak a kapitalizmus tette a fejlődés motorjává az egyéniséget, vitte be a kifejlett árutermelés révén a mindennapi életbe az állandó változás, az önálló egyéni cselekvés szükségességének elemeit. A tőkés árutermelés általánossá válása szétzúzta a korábbi közösségeket, a tradíció uralmát" az egyének felett, kiszabadította az egyéneket a közösség korlátái közül, létrehozta a magánegyént. a közösségi szférától elkülönült magánszférát. A klasszikus kapitalizmus világában és önértelmezésében a társadalom minden tagja egyszerre magánegyén és a politikai közösség egyenlő tagja, azaz állampolgár. A klasszikus kapitalizmus ideológiája szerint a magán- egyének politikától mentes gazdasági tevékenysége a személytelen piac révén jobban szolgálja a közjót, mintha a politika kívánná szabályozni a gazdaság műSzokatlan látvány fogadja a járókelőket az Engels téren: az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat szakemberei fúrótornyot állítottak itt fel. A kutatófúrás része a Budapesten és környékén mélyített 18 észlelőkút egyikének, segítségével képet kapnak a főváros karszt- és hévizeinek helyzetéről, és lehetővé válik termálfürdőink vízvagyonának megóvása Az egyéniség mozgástere
