Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 7, Magánerőből tanáosí segítség nőikül Bővül Törökszentmiklós földgázhálózata — Mióta városunkban megkezdték a földgázhálózat kiépítését, tehát évek óta reményked tünk, hogy majd csak eljut a mi utcánkba is. Tudván, hogy erre még éveiket kellene várnunk. augusztus végén elkezdtünk számolgatni, hogy mennyibe kerül egy lakás fűtése vegyes tüzeléssel, olajjal, s mennyivel olcsóbb lenne gázzal... Megkerestük a városi tanácsot, ahol örömmel fogadták ötletünket, hogy több utcában összefogunk a vezeték megépítésére. Aztán elmentünk Hajdúszoboszlóra, ahol a TIGAZ Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóságán megnyugtató fogyasztói tájékoztatót kaptunk. Csak ekkor kezdtük el felmérni a tanácstaggal a környező utcák lakóinak igényeit — emlékezik vissza az első lépésekre Törökszentmiklóson Mészáros Károly, az Á'llatforgalmi és Húsipari Vállalat kirendeltségének helyettes vezetője, a város legújabb gáztársulása — öt utca lakóközössége — intéző bizottságának elnöke. — A többi — ha nem is úgy mint a karikacsapás, — már jól haladt, mint azt Kovács Mihálynétól, a Korvin Ottó, a Vörös Csillag, a-Május 1., a Szent István utca és a Mártírok út tanácstagjától megtudtuk. A november 19-i lakógyűlésen az addigi 84 jelentkező után további hét háztulajdonos írta alá az ívet. Egységesen vállalták a közös költségviselést, a részvételt a társadalmi munkában. Azóta már az ívet a századik jelentkező is aláírta, áttervező bejárta a helyszínt. Február közepére elkészül a tervdokumentáció, amely alapján az Április 4. úton meglévő vezetékről a Május 1. és a Lenin úton át mintegy 300 folyóméter, a Szent István és a Vörös Csillag utcában mintegy 400 folyóméter kisnyomású gázelosztó vezeték épül a társulás tagjainak költségén. A kalkuláció szerint a hálózatépítésnek családonként húszezer forint költségkihatása lesz, melynek jövőre, a munka megkezdésekor 30 százalékát készpénzben, anyagban, vagy társadalmi munkában fel kell mutatni ahhoz, hogy a kedvezményes OTP-kölcsönt 15 évi lejáratra, évi 3 százalékos kamatozással megkaphassák. A két új utca — a Korvin és a Vörös Csillag — lakói reménykednek, hogy 1983- ban talán emelik az igénybe vehető építési kölcsön összegét, mert új házaik kialakításához a jelenlegi 200 ezer forintos felső határt kimerítették. Természetesen ők is befizették már az OTP-csekkszámlára a maguk ezer forintját a tervezésre. Nem úttörők ők, hiszen nem ez az egyetlen gáztársulás Törökszentmiklóson, amely a vezetékhálózat megépítésével — a költségek arányos teherviselésével — megszerzi annak szorgalmi jogát, hogy a csatlakozóvezetékre saját házingatlanának gázvezeték hálózatát ráköthesse. Természetesen azoknál a házaknál, amelynek tulajdonosai most nem léptek be a közösségbe, anyagi vagy egyéb okból, a ház faláig menő leágazást nem alakítják ki, de később, ha vállalják utólag a közös teherviselést, részesülhetnék a szolgáltatásból. A Délibáb úti társulás már előbb jár. Elkészült a terv dokumentációja is, és ha a kivitelezést még ebben az éviben meg tudják kezdeni, a jelenleg érvényben lévő hitelezési feltétellel — 25 százalék saját erő lefizetése mellett 2 százalékos kamatozással. 10 évre — vehetik igénybe a hitelt. Hasonló helyzetben van az Ady Endre • út és környékének lakóközössége is. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében a helyi erőből történő gázelosztó vezeték beruházásának bonyolítását a tanács vállalta. A kiépült vezetéket fenntartásra, üzemeltetésre a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat veszi majd át. Ha a kivitelezés is olyan jó ütemben halad majd, mint az előkészítés. a kertes házak utcáiban is földgázzal fúthetnek már a következő télen. A soron következő tanácstagi beszámolók egyik fő témája lesz ez Törökszentroiklóson. hiszen a társulások tagjai bizonyosan megjelennek azért, hogy a legújabb fejleményekről halljanak, mások meg azért, hogy meggyőződjenek róla, érdemes-e csatlakozni. — rónai — Hat évtized... A műhely berendezési tárgyai, szerszámai a húszas évek elején kerültek a mester tulajdonába — jó részét már akkor is használtan vette. Azóta — ki tudja hány vendég után — megfakult a tükör, eltöredezett a márványasztal, megrogyott a forgószék, elkoptak a borotvák. £s megöregedett a mester is... Ma nyolcvan körül jár. (Felvételeink Feit Ádám vezsenyi műhelyében készültek.) (Fotó: T. K. L.) Túlterhelés vagy igénytelenseg Következménye Az elektronikai részegységeket gyártó szalag afféle reprezentatív mintaüzemnek számított a vállalatnál. Ha látogatók, netán külföldiek érkeztek, többnyire ide vezették őket, mondván; lássák milyen korszerűek a termelés módszerei. A tágas, jól világított, a színdinamika szerint kellemes árnyalatokra pingált üzemcsarnok valóban impozáns látványt nyújtott. A szalag mentén ülő — többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó — lányok, asszonyok fehér köpenyben, igazán üdítő, kellemes hatást keltettek. Az égett olaj szagát árasztó forgácsoló üzemrészben, a zajos, piszkos présműhelyben vagy a mérges párákat lehelő galvánüzemben dolgozók többsége irigységgel gondoltak az elektronikai szalag mellett szorgoskodó társaikra, szerettek volna a kivételezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelőben mégis a fehérköpenyesek közül fordultak meg a legtöbben. Habár munkájuk fizikailag nem volt nehéz, s tiszta, egészséges környezetben dolgoztak, az átlagosnál gyakoribbak voltak kisebbnagyobb idegrendszeri panaszaik. Az üzemi orvos hamar kiderítette az okot. Mivel ezt a fajta összeszerelési munkát lehetett a legapróbb részletekre felbontani, leegyszerűsíteni, s ugyanakkor felgyorsítani, a szalag mellett dolgozók közül többen meglehetős stresszben töltötték el a műszakot. Hiszen néhány perc alatt kellett minden munkahelyen a meghatározott műveleteket elvégezni. S nem minden ember egyforma képességű. Van akinek gyorsabban jár keze, ügyesebbek a mozdulatai, mások kicsit lassúbb tempónál képesek csak figyelni arra, hogy minden forrasztás, a csavarok valamennyi illeszkapkodás, forrása tése, az előírt minőségű legyen. A példa csupán azt kívánja érzékeltetni, hogy termelő vállalatainknál ma is gyakori, egyfelől a túlterhelés, másfelől bizonyos igénytelenség. Az előbbi olyan technológiáknál, munkafolyamatoknál, amelyeknek a szabályozása egyszerű, ahol a teljesítmény mérése könnyű. Ahol viszont nehezebb a valóságos teljesítmények ellenőrzése, ott jóval lazábbak a követelmények. A szóbanforgó szalagon például, ha javítani valója akadt a tmk-nak, arra is volt idejük a karbantartóknak, hogy kedélyesen eltréfálkozzanak a szalagon dolgozó nőkkel. Órabérben dolgoznak, nem hajtotta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy átmeneti munkaerőhiány késztet arra, hogy a dolgozó két, sőt három emberre szabott feladatot vállal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi házhoz, vagy a rég áhított kocsira gyűjt, s nincsen olyan túlóra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők között nem ritka, aki nélkülözhetetlenségét azzal bizonyítja, hogy mindent maga intéz el. Még azt is, ami beosztottjainak közvetlen hatáskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező végletet: az igénytelenséget? Legfőképp a nemtörődömség, a kényelmesség szüli. Nyílt titok, hogy jpnéhány építőipari vállalatnál, építésvezetőségen miért nem sikerült időben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Pedig a megszokottnál sokkal termelékenyebb és jobb minőségű munkára ösztönöz, csakhogy az építésvezetőknek szaporítja a gondjait. Ilyen elszámolási rendszer mellett az építőipari brigádok tagjai megkövetelik a jól előkészíszervezetlenség tett munkaterületeket, a zökkenőmentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztárcájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskodni a folyamatos munkáról, annak egyszerűbb, ha lazább, kevéssé ellenőrizhető elszámolási rendszerben dolgoznak a beosztottjai, csak őt hagyják békén. Szubjektív emberi gyengeségek is együttjárnak az igénytelenséggel. A túlzottan „jószívű” vezető kerüli a konfliktusokat, nem tud nemet mondani, utasítani. mindenki szemében „jó főnök” akar lenni. Persze, hogy visszaélnek „jóságával”, s mindenki ott „lazít”, ahol csak lehet. Végeredményben mindkét véglet káros következményekkel jár. A túlterhelés kapkodást, figyelmetlenséget idéz elő. Eredménye: selejt, de a szerencsétlen körülmények összejátszása akár üzemi balesetet is Okozhat. A' munkafegyelem lazulása pedig előbb-utóbb pontatlan technológiához, felületes munkához vezet, vagyis az igénytelenséghez. Ráadásul mérgezi a munkahelyi légkört is. Túl sok ideje marad az embereknek egymást figyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett lévő dolgával törődni a maguké helyett. S mivel ilyen szituációban mindig vannak „kedvezményezettebbek”, akik többet en-edhetnek meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért romlik meg egy-egy közösség légköre. A túlterheltség, vagy az igénytelenség egyaránt árulkodó jel. Valamilyen formában a szervezetlenség bújik meg mögötte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett munka viszont jó közösségi hangulatot teremt, kibontakoztatja a dolgozók készségeit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsítja, hogy az ilyen munkahelyen előrelátó, rátermett a vezetés. Vajda János „Kukaháború” Kisújszálláson Bonyodalmak a szervezett szemétszállítás körül Mini üzem konténerben Folyékony műtrágya előállítására alkalmas mini üzemet fejlesztettek ki a vegyiműveket tervező vállalatnál, közösen a peremartoni Vegyipar; Vállalattal. A konténer nagyságú berendezésben a nagyüzem; feltételek között gyártott folyékony műtrágyával azonos minőségű vegyszer keverhető ki. A műtrágyázás korszerű, s napjainkban egyik leggazdaságosabb eszköze a folyékony tápanyag, az oldott keverék egyenletesen teríthető a termőföldre, melyben azonnal hasznosul, s így a növények gyorsan, kisebb veszteséggel értékesíthetik a fejlődésük- J-iöz nélkülözhetetlen sókat, fémeket. A kétmillió forint értékű mini üzem felállítása kifizetődő már egyetlen. 2—5 ezer hektáron gazdálkodó kisebb szövetkezetnek is. A berendezésben egy műszak alatt 30 tonnányi folyékony műtrágya állítható elő a peremartoni gyár technológiájával a kívánt tápanyagokból. Felállítása egyszerű. Mivel szabvány konténer nagyságú, a megfelelő járművel a helyszínre szállítható a kész üzem. melyhez már csak a közműveket, a víz- és villanyvezetékeket kell csatlakoztatni. Méhészeti múzeum épül Gödöllőn A hazai méhészeti kutatás 80 éves intézményében a Gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ méhtenyésztési osztályának parkjában ismét felállítják a méhész múzeumot. A háború előtti gyűjteménynek több értékes darabja megmenekült, ezt a most folyó gyűjtéssel kiegészítik. A nagykun városban szakállas panasz rendeződött, illetve folyamatosan rendeződik végre; több ütemben megvalósítják a település portalanított útjairól a szervezett szemétszállítást. A költség nem csillagászati, lakásonként, portánként 25 forint havonta. A dolog másik, mindenkit érintő anyagi vonatkozása az, hogy a kukák darabonként 500 forintba kerülnek. amelyek ára a tulajdonosokat terheli. Ez a tulajdonképpeni perpatvar kirobbanásának előidézője. Akadt, aki drágállotta a szeméttartókat, mondván, kevesebbért is árulnak. Mások azzal érveltek a levelükben, ha csak magukat bele nem teszik, nincs mivel megtölteni az edényeket. Míg voltak, akik közölték; mivel folyamatos jószágtartásra rendezkedtek be. a szemetet a telkükön kialakított trágyadombra hordják. Ha megtelik, az összegyűlt mennyiséget lovaskocsival folyamatosan elszállítják. Ezért felesleges számukra még külön egy szemetes kuka is. Hogyan lehet itt igazságot tenni? Mert az vitathatatlan, az elképzelés nemes és kívánatos, hiszen a kisújszállásiak is szeretnék követni a többi város példáját. Nem beszélve arról, hogy akiknél indokolt volt a kérelem (idősek, kispénzű nyugdíjasok, egyedülállók, nem tartanak, semmiféle jószágot) mentesítették őket a vásárlás anyagi terhe alól, esetleg a szomszéddal közösen vehettek egy kukát. Ennek ellenére az eredmény felemás, kitört a haragszomrád, sok — több mint negyven — a rendelettel szembeszegülő. A tanács illetékesei elhatározták, ezeket a portákat újra végigjárják, és ahol nincs kuka. de ennek ellenére piszkot, szemetet találnak az udvaron, ott bírságolnak. Igen ám, de mi lesz ott, és annál a lakosnál, ahol rend, tisztaság van minden területen, és kukát nem vásárolt? Ez újabb kérdés. Az emberben végül is motoszkál egy olyan észrevétel: jó szándék ide. elismerésre méltó igyekezet oda. érzékelhető, a rendelet végrehajtását ebben a városban nem követte az érintett lakók teljes, osztatlan egyetértése. Valószínű, az előkészítő, a meggyőző munka sem lehetett alapos, ha ennyi ember nem tartja magára nézve kötelezőnek a tisztasággal foglalkozó helyi tanácsrendeletben foglaltakat. Egy tény; a megvalósítás időzítése sem túl szerencsés, mivel mindezek végrehajtására, közzétételére a tanácstagi beszámolók után került sor. Vitathatatlan az időrendi sorrend fordítva, sokkal szerencsésebb lett volna. Nem beszélve arról, hogy a portalanított utak másik részénél ezután kezdik a szervezett szemétszállítást. Okulva az első ütem tanulságaiból, a helyi tanács erre illetékesei remélhetőleg alaposabban előkészítik. megszervezik a felvilágosító, meggyőző munkát. Mert az elképzelés, az .igyekezet a szép tiszta, rendezett városi rangra törekvés dicséretre méltó, elismerést érdemlő fáradozás. Mégis úgy tűnik; az érintettek meggyőzése, a kivitelezés útjai, módjai. megvalósítása, a végrehajtáshoz vezető utak esetenként ugyancsak göröngyösökké válhatnak. Mint ahogy erre példa a remélhetőleg tiszavirág életű kisújszállási „kukaháború” is. Sz. M.
