Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
1982. DECEMBER 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kodály-kiállítás a Bartók-emlékházban Rokonlátogatóban A kazakisztáni vendég Az anyai szív A rádió hullámhosszán A Mikulás puttonya Sebestyén János műsora az Egy rádiós naplójából ezúttal Mikulás napjához kötődik. „Örökzöld” gondolat: mi van a puttonyban? Mi más lenne, amit a szerkesztő belerakott, vagyis műsorba szerkesztett. Ajándékkosárnak azonban nem vélhető ez a puttony, mert bizony nem mindennek örültünk, ami a műsorban elhangzott. De ezért nem a szerkesztőt kell hibáztatni, sokkal inkább a történelmet: gyászos emlékű december ötödikénk emlegetése bizony rossz érzéseket keltett bennünk — a nyilas hatalom rémnapjai — persze szembe kell néznünk a legkomorabb múlttal is, hogy erőnk legyen a jelen, a jövő legjobb alakítására. A késő esti órákban sugárzott műsor a hallgatói szokásokhoz próbált igazodni, ez tematikájában, a zenei betétek válogatásában egyaránt érződött. Nagyszerű történelmi tablót adott a műsor az 1925— 43 közötti időszak Mikulás napjairól. Ezekben az években nem a Télapó volt az események középpontjában, hanem a diktatúra eszközeit gátlástalanul alkalmazó lovastengerész Horthy, aki kormányzóságának utolsó hónapjaiban lehetetlenül, ostobán fejet hajtott a „nagy barát” Hitler diktatúrájának és a legteljesebb pusztulásba vezette az országot. A „hivatalos” Magyarország — főleg a jobboldal — mégis minden évben az ő ünneplésére szánta ezt a napot. Indulók, köszöntők. versek, operaházi díszelőadás a „kormányzó úr” nevenapjának megannyi csinnadrattája... S mindezek ellensúlyozására a kormányzóné őfőméltósága szeretetcsomagot osztott az arra rászorultaknak. Nyomorenyhítő akció, így hívták a gazdagok jótékonysági mozgalmát. Nem kelt különösebben fejtegetnünk, hogy a mozgalom nevében már annak csődje is benne volt, hiszen nagyon szemérmesen csak enyhítésről beszéltek. Sok gyermek csak a kirakatokban láthatott csokoládé Mikulás figurát. s a családoknak még virgácsra sem futotta. A kísérletező rádiózás ideje az 1930 as évek végén lezárult, Budapest I.. és Budapest II. műsora változatos műsort sugárzott Ezekről! a Mikulás-napi műsorokról — igazi rádiós csemegeként — igen jó technikai szintű archív felvételeket tett közzé Sebestyén János. Hallhattuk Kóréh Endrét is egy pécsi archív felvételről. Ez a műsor is igazolta, hogy amíg a rádió a legszélesebb rétegekhez szóló tömegkommunikációs műsor, addig a „rádiós naplója” izgalmas, jó szórakoztatást nyújtó, adás maradhat. — ti — Nyitott ház Mezőtúron a hét végén A karácsonyi ünnepekre való készülődés jegyében rendezte meg a mezőtúri művelődési központ vasárnap délután a nyitott ház programját. A klubtermek nyitva álltak a szülők, a gyerekek előtt, akik makramé készítési bemutatót láthattak, elsajátíthatták a bőrdíszmű tárgyak, karácsonyfadíszek és a bábkészítés fortélyait. A színházteremben a kicsiket a Napraforgó bábcsoport, a Szivárvány és a Galagonya citeraegyüttes hangulatos műsora szórakoztatta. Bartók vendégül látja Kodályt — úgy. ahogy az életben is oly sokszor találkoztak, mint ahogy barátok, szellemi társak voltak, A Kodály centenárium alkalmából bensőséges kiállítást rendeztek az alig egy éve megnyílt Bartók emlékházban, Budán a II. kerületben. „Vonzzák egymást, mint a kiegészítő ellentétek” — írta a két zeneszerző óriásról Molnár Aurél. S a kiállításon is Bartók és Kodály barátsága, hasonló és ellentétes nézeteik kapnak hangot. Dokumentumok. fényképek, iratok, levelek sorakoznak a falakon és a tárlókban. A mostani kiállításon Kodály személye, tevékenysége a központ. De oly gyakran találkozik fellépése, megnyilatkozása Bartókéval. Itt a Psalmus kéziratos kottája Fotók a fiatal Kodályról. Együtt Bartókkal. Népdal-feldolgozások, eltérő és hasonló módszereik. De nézetük igen egyezik a népdal szerepéről, helyéről az új magyar zenében. Leveleik egymáshoz. Véleményük egymás munkásságáról. Hangverseny-plakátok. A Háry színlapja 1926-ból, az október 16-i ősbemutatóról — Nagy Izabella és Körmendi János vendégfellépésével. Lemezborítók. Felvételek Kodályról és Kodály fényképei népdalgyűjtő-útjáról. A Székelyfonó milánói bemutatója a Scalaban, Failoni December az ajándékozások hónapja. Bizony gyakran fő az ember feje, mivel lepje meg szeretteit. A könyv és a hanglemez olyan ajándék. melynek mindenki, mindenkor örül. Mit kínál a könyvterjesztő vállalat, s a hanglemezgyár? Az ajánlatból csupán egy-két érdekességet. figyelemre méltó könyvet, albumot emelünk ki. A Helikon Kiadó gondozásában jelenik meg az ünnepekre Orbán Balázs A Székelyföld leírása című kétkötetes nagy sikerű monográfiájának utánnyomása. Az ínyencek számára bizonyára öröm. hogy újra kapható lesz a boltokban Arany János Kapcsos könyve. Minden eddiginél teljesebb válogatást ad a francia költő, Paul Eluard életművéből a hamarosan megjelenő kötete. A magyar szerzők tollából született regények, elbeszélések között tallózva mindenképp figyelmet érdemel Szerb Antal VII. Olivér című műve, s a „legnagyobb magyar” Széchenyi István életének regénye, Surányi Miklós alkotása. Ugyancsak a könyvespolcra kívánkozik Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai. A hűséges szegényember címmel Nagy Lajos válogatott novellagyűjteménye. Reich Károly rajzaival, Révay József fordításában jelent meg a görög szerelmes novellák gyűjteménye. A leány meg az isten. A slágerszerzőként számontartott Robert Merle a XVI. századvezényletével. A Budavári Te Deum megszületésének körülményei. A mű kottája, szövegrészlete. bemutatója. Kodály vezényel — hangversenyen és lemezfelvételen. Kodály zeneelméleti munkásságának dokumentumai. Könyvei, tanulmányai. A magyar népdal strófa-szerkezetéről írott könyvének kiadása. Közéleti szereplései. Tevékenysége az új alapokon történő ének-, zeneoktatás megteremtéséért. A zeneszerzőről. elnevezett debreceni iskola felavatásán, 1957-ben. Tanítványaival, gyerekek között. Díjak, kitüntetések; 1948-as Kossuth-díja. I960; az oxfordi egyetem díszdoktorává avatja. 1965: — Herder-díjjal tüntetik ki. S 80 éves, amikor az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság érdemrendjét adományozza neki. Fotók — Kodály barátokkal, a családja körében, Pablo Casals-sal. kortárs világnagyságokkal. zenészekkel, karmesterekkel, feleségével. Néhány személyes tárgy, emlék, levelei, s a hozzá írott levelek. Kodály Zoltánnak még nincs önálló múzeuma. Ez a kiállítás, s a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett bemutató anyaga számos családi dokumentum jó alapja lehetne egy Kodály-emlékház gyűjteményének. ba kalauzolja olvasóit a Francia históriában, amely önálló kötetekből építkező családregény. A Kossuth Kiadó jóvoltából kerül az üzletekbe a Világtörténelmi enciklopédia. A két kötet a fontosabb ókori és középokri birodalom kivételével a ma létező államok történetét tárgyalja. — Az óvodások minden bizonnyal örömüket lelik Dörmögő Dömötör meséiben, Dallos Jenő Télapó az állatok között című kötetében. A kisiskolások számára jelenik meg A Hollókirály és más mesék című válogatás, Páskándi Géza Bolhakirálya. Az általános iskolák felsőtagozatos diákjai olvashatják Moby Dick kalandos történetét, valamint Tamási Áron trilógiájának első darabját, Abel a rengetegben. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat mind a komolyzene, mind a könnyűzene kedvelőinek tartogat meglepetéseket. Csemegének számítanak Haydn canzonettái, Händel F-dúr concertója furulyára és zenekarra. A Magyar előadóművészek sorozatban jelenik meg Ferenczy György (zongora) közreműködésével a Chopin mazurkák album. Kihajolni veszélyes címmel készítette el Szűcs Judit legutóbbi albumát, melyen kísérője a Fregoli együttes volt. Az újdonságok között találjuk a Bojtorján. az EAS-t, az LST. a Hungária, az Omega és Zorán legfrisebb nagylemezét. — f — A vendég nagyon messziről érkezett, onnan, ahol valaha, nagyon-nagyon régen talán a mi őseink is megfordultak szívós nomád lovaik hátán. Böngészem a térképet, Szovjet-Kazakisztánt keresem, először a vendég szülőhelyét. ötemiszulu Szálamat festő- és grafikusművész Kazakisztán nyugati határához közel, az Orali terület, Urda járás egyik Kaszimtau nevű auljában született 1939 júniusában. A települést megtalálom a térképen Volgográdtól keletre úgy. kétszáz kilométernyire. Ez a jellegzetesen kun arcú, szemüveges, rövid hajú férfi egy hónapig tartózkodik hazánkban, rokonlátogatóba jött. Azt is tudja, hogy népének, a kazakoknak a kunok közeli rokonai, ezért természetesen elutazott Karcagra is, ahol — mint mondja — rajzolni szeretne. — Ha az ember csak a szomszéd aulba megy, akkor is legyen szerény, tisztességtudó, mert már valamit képvisel. Ott a saját aulját. Külföldön viszont a népét képviseli. Rendkívül szerény, kevésbeszédű ember. Annyit azért sikerült megtudnom, hogy gyermekkora óta művész akart lenni, de apja végrendeletének engedelmeskedve mégis a pedagógiai főiskolán tanult öt évig, majd ugyanennyi ideig tanított. Álmairól azonban nem mondott le, rajzolt, készült, s évtizednyi késéssel mégis a művészeti főiskolára került, Alma-Atában tanult ismét öt esztendeig. 1971-ben végzett. Kiváló mesterei voltak: Kijszametdinulu Makum nevét említi elsőként; aztán Jevgenyij Szidorkint, aki az idén halt meg, s akinek híresek voltak eposz-illusztrációi; végül a koreai származású Borisz Pakra emlékezik hálásan. A főiskolán ösztönözték a növendékeket, hogy végzés után ne maradjanak a fővárosban, hanem telepedjenek le inkább a köztársaság más vidékein. Ez egybeesett ötemiszulu Szalamat szándékával. így került Gurjev (kazakul: Ujsik) városába. Lakóhelyét keresem a térképen : a Kaszpi-tengerhez közel, az Ural folyó mentén, annak torkolatvidékén lelek rá. A közelben kiterjedt mocsarakat jelez a térkép. A művész a mostoha természeti viszonyokról beszél, félsivatagi területet, olajkutakat említ és a hagyományokat. A képzőművészetben hamar kialakította önálló világát, stílusát. Jelenleg a Kazahsztáni Művészek Szövetségének területi vezetője. Művészeti stúdiót szeretne alapítani, tanítani a - fiatalokat, önálló kiállításai voltak Alma-Atában, Moszkvában, Leningrádban és Vietnamban, másokkal együtt szerepelt Minszk, Riga, Kijev és Tallinn városában. Megmutatja néhány magával hozott linómetszetét. A „Megújult föld” című sorozatának ötletét egy remek kazak költő, Mirzaaliulu Kadir verséből merítette. Az ősi nomád hagyományokra utal a sorozat „Csikós” és „Ménes” című képeivel. A sorozat „Kenyér” címet viselő darabján a korábban kiaknázatlan, de ma már megművelt szép kazak föld bőven ontja a termést. A föld méhének kincseit, az ásványok birtokbavételét ábrázolta a sorozat utolsó darabján, mely az „Ipar” címet kapta. ötemiszulu Szalamat ugyan aprócska gyermekiként élte végig a második világháborút. de mint a legtöbb szovjet művésznek, neki is meghatározó élménye századunk apokalipszise. „Az anyai szív’’ című képen az idősebb fiúk elszántan menetelnek a háború borzalmai felé, a kisebb fiú a földeken dolgozik, az apák és a fivérek helyére lépve, de mindenki erőt meríthet az anya sugárzó hitéből. „A tűzszünet” című linómetszeten a művész egy kazak lányt ábrázol, a Szovjetunió Hősét, Mensük Mametkizit, aki a golyózápor csillapodtával a békére gondol, szülőföldjére, az aulra. a jurtákra, a füstölgő földkatlanra, a csikaját tápláló kancára ... Ez utóbbi két képet ötemiszulu Szalamat szívesen ideadta, hogy bemutathassuk olvasóinknak. A rokonokról, a Közép- Ázsiában élő népek kultúrájáról faggatom a vendéget. Kika kedvencei? Mirzaaliulu Kadir és Olzsasz Szule.jmen nevét említi, mint legkedvesebb poétáit. Aztán nagy klasszikusokról, ötemiszulu Mahambet költőről és népvezérről beszél, akit 1846-ban lefejeztek cárellenes mozgalma miatt. Ennek a nagyszerű költőnek a verseit (aki a kazakoknak olyan, mint nekünk Petőfi) most fordítja oroszra Andrej Voznyeszenszkii. ötemiszulu Mahambet alakját egyébként ugyancsak linóba metszette egy sorozatán az azonos családnevű művész, Szalamat. Később elfogódottan beszél az egyetemes irodalom kiemelkedő alakjáról, Csingiz Ajtmatov, a kazakok szomszédságában élő kirgizek írójáról, aki a kazak klasszikust, Evezulu Muhtárt tartja mesterének. Figyelmükbe ajánlja még Raszul Gamzatov dagesztáni író és költő nevét. Kedvenceit hallva . önként adódik a kérdés. — ön nem ír verseket? — Én nem vagyok akin (költő), de a költészethez dzsakin (közel) akarok lenni. Nálunk a költészet mindig az egész népé volt, közkincs. Végezetül a kazahsztáni népművészetről váltunk szót. A régészek gyönyörű, ősi alakos ábrázolásokat emelnek ki a kazak földből, a sírkamrák falán pedig csodaszép festményeket találtak. A későbbi korok művészete azonban visszafejlődött, mivel az iszlám vallás tiltja az alakos ábrázolást. Ezért ötemiszulu Szalamat az iszlám előtti ősi kultúrához, hagyományokhoz szeretne visszanyúlni, és erőt meríteni ebből a tiszta ' forrásból. Dolgozni kell: az utóbbi időben ismét fölpezsdült a Szovjet- Kazakisztán művészeti élete. Körmendi Lajos A tűzszünet K. M. Bartók és Kodály fiatalkori archív képe A Kapcsos könyvtől a szerelmes novellákig Könyvek, hanglemezek az ünnepekre
