Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

1982. DECEMBER 1; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kommunista pedagógusok aktívája Látogatás szolnoki peremkerületi Iskolákban A jászárokszállási Kossuth Termelőszövetkezet faipari üzemében jelenleg a BUBTV egri gyáregysége részére Pille típusú étkezőasztalokhoz lábszerkezetet készítenek. Je­lenleg 200—250 darab készül a nullszériából. Napirenden a fiatalok szocialista nevelése Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége Születésnapi koszonto Tegnap a Parlament Va­­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge. A tanácskozást Apró An­tal, az MSZBT elnöke nyi­totta meg, majd a Szovjet­unió megalakulása 60. évfor­dulójára emlékezve méltat­ta a szovjet állam létrejöt­tének történelmi jelentősé­gét. Hangsúlyozta: hat évti­zede annak, hogy a forrada­lom győzelme után öt esz­tendővel a Nagy Október lo­gikus folytatásaként állam­­szövetségre léptek a győztes forradalom egyes köztársa­ságai. December 30-án jött létre, szerveződött államszö­vetségbe a világ első, sok nemzetiségű, egységes mun­kás-paraszt szocialista .álla­ma. A sok nemzetiségű szovjet állam létrejötte a lenini nemzetiségi politika gyakor­lati megtestesülése — mon­dotta Apró Antal. Az MSZBT elnöke emlé­keztetett rá: a soknemzetisé­gű szovjet állam ma egysé­gesebb, összeforrottabb tár­sadalmi. politikai, eszmei, ideológiai szempontból, mint a világ bármelyik egynem­­zetiségű állama. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak a szocia-A fogyasztói érdekvédelem, a szocialista gazdaságban egyre inkább előtérbe kerül, mint az életszínvonal meg­őrzésének fontos eszköze. Ezért döntöttek a fogyasztók tanácsainak megalakításáról 1981 végén. A társadalmi összefogást, a szervezeti irá­nyítást a Hazafias Népfront vállalta magára a Miniszter­­tanács döntésének szellemé­ben. A Fogyasztók Szolnok me­gyei Tanácsa tegnap dr. Koz­ma Tibor elnökletével ülést tartott Szolnokon, a SZOT— TBI székházában. A megyei tanács tagjai, valamint a meghívott városi tanácsok vezetői először Vajda Jenőné dr.. a tanács elnöke előadá­sát hallgatták meg a testület helyéről, szerepéről a nép­frontmozgalomban, majd Kukri Béla előterjesztésében elfogadták a testület műkö­désének irányelveit. A két téma vitájában felszólalt Sándor László, a Hazafias Népfront megyei Bizottságá­nak titkára és Jenei Tibor, a PÓT munkatársa is. lista hazafiságra és proletár internacionalizmusra neve­lése területén elért eredmé­nyeit, körvonalazta a továb­bi teendőket. Egyebek között hangsúlyozta: speciális és fontos teendői vannak e té­ren a társadalmi szerveze­teknek, közöttük.a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak is. A vitában felszólaló Köpf Lászlóné. a (KISZ Központi Bizottságának titkára hang­súlyozta: az ifjúságnak a társadalomban elfoglalt he­lyéből, szerepéből, hivatásá­ból fakad, hogy nagy fontos­ságot kell tulajdonítani an­nak. miként gondolkodnak a fiatalok a nemzet, a haza, a nemzetköziség kérdéséről. Mindez ma különösen indo­kolttá teszi a hazafias és internacionalista nevelő­munka tudatos fejlesztését. A magyar szakszervezetek munkájuk szerves részének tekintik a dolgozó fiataloki hazafias-internacionalista nevelését mondotta többek között Timmer József, a SZOT titkára. A munkahe­lyeken a szakszervezeti bi­zottságok és tisztségviselők arra törekszenek, hogy érzé­kelhessék a fiatalokkal a mai cselekvő hazafiság valódi tartalmát: a munkában való mindennapos helytállást. November utolsó napjára illő tájékoztatókkal folytató­dott a tanácskozás. Pozsonyi Miklós, a Fogyasztási Szövet­kezetek Szolnok megyei Szö­vetségének kereskedelmi osz­tályvezetője az áfészek ün­nepi felkészüléséről tájékoz­tatta a megjelenteket, s ugyanebben a témában szó­lalt fel Polgár István, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója is. Mind­két előadásból kiderült, hogy nem nézünk nehéz hetek, na­pok elé. A kereskedelem fal­vakban és városokban felké­szült az év végi, ünnepi ellá­tásra. A falusi ) disznóvágá­soktól kezdve a karácsonyfa­díszítésig minden szükséges áru a vásárlók rendelkezésé­re áll. Narancsot december elejétől vásárolhatunk, a ba­nán pedig karácsony előtt érik be a hazai érlelőkben, s nem lesz olyan nagy készlet belőle, mint megszoktuk. Szolnokon az ünnepek előtt az ÉKV engedményes vásá­rokat is rendez. —sj— Tegnap Szolnokon, a me­gyei pártbizottság székhazá­ban Szűcs János és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkárai köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Juhász Imréné dr.-t, a Szol­nok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nyugdíjas elnökét. A megye közéletében aktívan tevékenykedő idős kommu­nistáiknak átadták a megyei pártbizottság köszöntő le­vélét és ajándékát. Gőzt is termel az erőmű A villamosenergia-termelés mellett megkezdte a gőzszol­gáltatást is az inotai Novem­ber 7. erőmű. A most elké­szült hat kilométer hosszú távvezeték-rendszeren át Várpalota háromezer lakásá­nak fűtéséről gondoskodnak, és gőzt szállítanak a veszpré­mi szénbányák brikettüzemé­hez is. A gőz előállítása mi­att 5—10 százalékkal csök­ken az erőmű villamosener­gia termelése, ez a veszteség azonban gazdagon megtérül a hőszolgáltatás révén. A megnövekedett gőz mennyisége lehetőséget te­remt arra is, hogy megkét­szerezzék a brikett gyártását. Az energia-racionalizálást szolgáló beruházás 1980-ban kezdődött; költsége több mint 300 millió forint. Szolnok peremkerületi ál­talános iskoláiba látogatott tegnap délelőtt Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára, elkísérte Fábi­án Péter, a megyei pártbi­zottság titkára és Simon Jó­zsef, a városi pártbizottság első titkára. Elsőként Újvárosi Álta­lános Iskolát keresték fel, ahol a vendégeket Vis­­nyovszky Béláné, az iskola pártalapszervezetének titká­ra és Káplár József igazga­tó üdvözölte. Majd a Szolnok déli iparnegyedében levő is­kola életéről, oktató-nevelő munkájáról, mozgalmi tevé­kenységéről hangzott el tá­jékoztató. Az általános isko­lában ebben a tanévben 652 diák tanuil, jórészük — 83 százalékuk — fizikai dolgo­zók gyermeke. A tantestület 43 pedagógusa két épületben a viszonylag nagy beiskoláz­­tatási körzet s a zsúfoltság miatt váltott tanítási rend­ben oktatja-neveli a kisdiá­kokat. Ahogy a beszélgetés­ben elhangzott, a váltott ta­nítást csak 4—6 új tanterem építésével lehetne megszün­tetni. Majoros Károly a vég­zős diákok továbbtanulásá­ról érdeklődve azt a kedvező választ kapta, hogy a tanu­lók 98—100 százaléka foly­tatja tanulmányait szak­munkásképző intézetekben, illetve középiskolákban. A délelőtti iskolalátogatá­sok után délután a szolnoki pedagógus pártbizottság kom­munista aktívaülést tartott a Megyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központban. Az ülésen részt vett Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára és Simon József, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára. A megjelenteket Berki Ferenc­­né, a pedagógus pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd szólt a bizottság eddigi mun­kájáról, eredményeiről, fel­adatairól is. A pedagógus pártbizottság tagjai és a meghívott nevelők közül Kollár Jánosné, az 5-ös szá­mú óvodai intézmény vezető­je, Szigetvári Sándorné, a Pálfy János Vegyipari, Fi­nommechanikai és Műszer­ipari Szakközépiskola taná­ra, Botka Lajosné, a Varga A látogatás az Áchim úti Általános Iskolában folyta­tódott, ahol Farkas Lajosné az iskola párttitkára. Csep­pentő Miklósné igazgató és a társadalmi szerveik vezetői vettek részt a beszélgetésen. Az iskolában és kertvárosi tagintézményében 520 kisdi­ák tanul, jelenleg a szüksé­ges 40 helyett 38 pedagógus látja el az oktató-névelő munka feladatait. Gondjuk, hogy az iskolára való előké­szítés nem teljes, jelentős energiát vesz igénybe a hát­rányos helyzetű és veszé­lyeztetett gyermekekkel való foglalkozás. Ezért a tantestü­let kívánatosnak tartaná, — s az igazgatónő erre tett ja­vaslatot a beszélgetésen is — korrekciós osztály létre­hozását a 2. osztályban is. A látogatás következő színhelye a Széchenyi lakó­telep, K. Bozsó Károly úti idén átadott új iskolája volt, ahol Szautner Jánosné párt­titkár, Ferencz Attiláné igaz­gató és a társadalmi szervek vezetői fogadták a vendége­ket. Bár új az iskola, a be­szélgetésen mégis arról esett legtöbb szó, hogy már­is zsúfolt. Hatszáznegy­ven tanuló fogadá­sára építették, ezzel szemben 930 kisdiák, 28 tanulócso­portban tanul falai között. A 20 napközis csoport mű­ködése miatt a váltott taní-Katalin Gimnázium igazga­tóhelyettese, Bánkuti Zoltán, a 633-as Ipari Szakmunkás­­képző Intézet pedagógusa, Hackler Imréné, a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Kecskeméti Sándorné, a Ver­seghy Gimnázium igazgató­­helyettese kért szót. Hozzá­szólásaikban iskolájuk okta­tó-nevelő munkájának ered­ményeit, gondjait, további feladatait vázolták. Az aktí­vaülésen szót kért a megyei pártbizottság első titkára. — Az elmúlt 10 évben any­­nyi iskola épült Szolnokon — kezdte felszólalását Majoros Károly —, amennyi az elmúlt évtizedekben soha. Még ez is kevés, van, ahol máig szűkén vannak, de ennyire futotta erőnkből. A többi iskola is korszerűsödött, már nem az, ami akkor volt, amikor az oktatáspolitikai határozat végrehajtásához hozzáfog­tunk. Még nagyobb érték, amire van okunk büszkének lenni, hogy a nehéz helyzet­ben — amikor nem volt ele­gendő tanterem, amikor a felszerelés gyenge volt — a város pedagógusai talpon tudtak maradni. Még persze nem vagyunk túl minden gondon, valószínű, hogy jö­vőre is lesznek tanteremgon­dok, pedagógushiány is lesz, s olyan gyerekek, akik nem járták óvodába három évig, nem azért, mert nincs óvo­dai férőhely, hanem azért, mert ném viszik a szülők őket óvodába. Eredményeink között kell viszont megálla­pítani, hogy 1972 óta fiata­lodtak a tantestületek, fel­­készültségük jobb, mint ko­rábban. A ma délelőtti láto­gatáskor is meggyőződhet­tünk arról, hogy cselekvő tenniakarás jellemzi pedagó­gusainkat. Megállapíthatjuk, hogy értelmi és érzelmi azo­nosulás jellemzi pedagógu­saink döntő és túlnyomó többségét a szocializmus ügyével. A szolnoki tapasz­talatok is arról győztek meg bennünket, hogy a pedagógu­sok helytállnak a változó kö­rülmények között is. A hely­zet változott, a nevelés felté­telei módosultak, új ellent­mondások keletkeztek, egy csomó új kérdés vetődött fel. A követelmények ehhez a helyzethez alkalmazkodnak az oktató-nevelő munkában is. Kétségtelen, hogy a meve- Lő munka bonyolultabbá tási rend bevezetése is megoldhatatlan. A követke­ző tanévben 8 új tanulócso­port belépésével számol az iskola, fogadásukra minden­képpen megoldást kell talál­niuk addig. Ehhez kérték a segítséget. A látogatás utolsó állo­mása a Délibáb úti általá­nos Iskola volt, ahol Vajda JózSefné pártalapszervezeti titkárral, Berta Mihályné igazgatóval és a tömegszer­vezetek vezetőivel találkoz­tak Majoros Károly és a kí­séretében levők. Az is­kola az utóbbi évek­ben igen jelentős ered­ményeket ért el, lényegesen javultak a tárgyi és személyi feltételei. A tantestület úgy­szólván teljesen kicserélődött, lelkes, fiatal pedagógusgár­da — átlagéletkoruk 29 év — oktatja, neveli a 436 diá­kot. A szakosan leadott órák aránya 96 százalékos. Az (is­kola tanulóinak 94 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, sok közöttük a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetű diák. Nem kielégítő az iskolai elő­készítés a beiskolázási kör­zetben, a gyerekek megköze­lítően 16 százaléka nem jár óvodába, mielőtt elkezdené tanülmányait. — mondták el a tájékoztatóban. vált, eszményeink aktívabb képviseletéire van szükség, még nagyabb kreativitásra, s e magasztos, nagy feladat­nak ott kell Hennie a peda­gógusok hivatástudatában. Még önállóbb oktató-nevelő munkára van szükség az ok­tatáspolitikai határozat alap­ján. Sok szó esik manapság az iskolák nyitottságáról. Az iskola nyitottsága nevelési szükséglet, de nem jelenti azt, hogy a feladat átruházá­sáról lenne szó. A tudatos elkötelezettség az iskolában természetes, a családban még nem mindenhol. A nyi­tottság feladatokat ró mind­annyiunkra, mélyen meg­győző érveket a szülőknek, hogy a gyermek jövője a szocializmusban biztosított. S a stzülő felelőssége a gyer­mekéért egyenlő a szocializ­musért érzett felelősséggel. Nagy kérdés az eszménye­inkhez való viszony, hiszen együtt van társadalmunkban az eszményteiremtés és az eszményrombol ás. Hogyan tudjuk helyreállítani az esz­mék vonzó erejét? Ehhez erkölcsi értékeink mutathat­nak irányt, s a helyes tör­ténelemszemlélet, amely a nemzet önismerete. Meg kell szabadulnunk a felesleges illúzióktól is. tudomásul kell vennünk, hogy a szocializ­mus fejlődésének megvan­­nák a maga ellentmondásai, mondotta Majoros Károly. Mire vállalkozhat az isko­la? _ tette fel a kérdést. Az alapértékek feltételeinek megteremtésére föltétlenül. Honnan, hová, merre nyi­tunk, ez nevelési-oktatási alapkérdés. A másik: mit, miért? Ez viszont módszer­tani kérdés. Ügy érzem, hogy a továbblépés útja — a honnan hová — már el­dőlt, a mit miért kérdése sokáig napirenden marad. Tudomásul kell venni, hogy a szocializmus építése nehéz­ségekkel teli soriskérdés szá­munkra, hogy hogyan tu­dunk megfelelni a gazdaság­politikai célkitűzéseinknek, s hogyan sikerül megvalósí­tani kultúrpolitikai céljain­kat. A kiművelt emberfők sokaságára talán imég soha­sem volt olyan szükség, mint napjainkban — mondotta beszédében egyebek között a megyei pártbizottság első titkára. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi öze­mében 11 féle laboratóriumi üvegterméket gyártanak több méretben az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat részére II kereskedelem ünnepi felkészüléséről II Fogyasztók Szolnok megyei Tanácsa ülésén Kiművelt emberfők sokaságára van szükség Majoros Károly felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents