Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 1. B A szerkesztőség postájából | Ingázó iskolások A körzetesítés------1979 — óta naponta bejárnak a gyerekek Jószágéról Jászárokszá Hasra. Idén szeptember elseje óta emelkedtek az utazási költsé­gek. A teherből jut a szülők­re is. Ígértek iskolabuszt — nem valósult meg. Jászárok­­szálláson zsúfolt az iskola, míg Jászágón három tante­rem üres... — Körülbelül ez a lényege annak a levél­nek, amelyet tizenhét aláírás­sal kaptunk. Dr. Mosonyi Sándortól, az MTVB Jász­berényi Járási Hivatala el­nökétől kértünk s kaptunk választ a felvetésre, amelyet nagyon röviden próbálunk összefoglalni. * * * A körzetesítés oka: Jász­ágón elnéptelenedett az is­kola: összevontan történt az óraadás, kevés volt a szakos tanár, s e tekintetben a táv­lat sem volt biztató. Közre­játszottak gazdasági ténye­zők is. 1979-ben egy híján öt­ven felsőtagozatos gyereket irányítottak a jászárokszállá­si. Köztársaság téri Általános Iskolába. Az alsótagozatosok Jászágón maradtak. Iskolabusz ... Valóban ígérték a község vezetői. Ám a Volán utasszámlálása so­rán kiderült: a tanulók szál­lítása menetrendszerű járat­tal biztosítható. Az utazási költségek ügyé­ben az iskola demokratikus fórumai — a tanács által biztosított pénzügyi fedezet­ből, a jogszabályban foglal­tak figyelembevételével — döntöttek. A szociális körül­mények mérlegelésével ti­zennégy tanulónak a 80 fo­rintos havi bérleti díjat tel­jes egészében megtérítik. A többieknél 50—75 százalé­kos a térítés. Tulajdonkép­pen 40 forintnál többet egy tanulónak sem kell fizetnie! A jászágói körülmények­hez viszonyítva Árok­szálláson valóban magas az átlaglétszam; ám az utóbbi helyen osztott tanulócsopor­tokban igen jó a szakos ellá­tás, a tanulók előmenetelét, képzését jónak tartják — ol­vashattuk dr. Mosonyi Sán­dor információjában. És az említett jászágói plusz három tanterem. Hely­­történeti gyűjteményt helyez­tek el az egyikben, tornaszo­bának használják ősszel, té­len a másikat, a harmadikban óvodai foglalkoztatást ter­veznek. Végezetül: az iskola veze­tése tárgyal a termelőszövet­kezettel: egy jelenleg ki­használatlan buszt állítson be a diákok szállítására. „A Volán és a tsz közötti tár­gyalás (egyezség) még nem történt meg — így szól a no­vember 17-én kelt tájékozta­tás —, azonban félő, hogy a tsz-iskolabusz üzembe állí­tásával egyidejűleg a Volán elvonja a jelenlegi, a lakos­sá" szállítására is szolgáló, menetrend szerinti jára­tot ...” Minden gyerek óvodában A közelmúltban elkészült, s huszonöt gyerek birtokba is vette a volt tószegi gyógy­szertár helyiségéi, amellyel bővült az óvoda. Az építőipari munkálatokat a szolnoki ÉPSZÖV soron kívül elvállalta, és határidő­re, jó minőségben elvégezte. A villanyszerelést és vizes­blokk kialakítását társadalmi munkában a MEZŐGÉP tó­szegi gyára szocialista bri­gádjai végezték el. A csoport bővítésével sike­rült elérniük, hogy Tószegen minden óvodás korú gyerme­ket fel tudnak venni. Hogy ezt elmondhatjuk, nagyon hálásak vagyunk azoknak, akik közreműködtek a létesít­mény megvalósításában. Nem az első eset, hogy a két szerv munkáskollektívája se­gítséget nyújtott gyermekin­tézményeink fejlesztésében. Mészáros József tanácselnök • Tószeg Felmondási ok! A saját lakásában sem nyugodt D. M. olvasónk — panaszkodott levélben. Miért? Albérlője gyakran néz a pohár fenekére élet­társával együtt. Olyankor el­szabadul a pokol, nincs „bé­ke” a házban ... Alkalmi munkából élnek. Meg sem értik — nem is akarják —, hogy vannak, akiknek IDŐ­RE, PIHENTEN kell(ene) a munkahelyükre érkezniük. Elkeseredésében bírósághoz fordult olvasónk, de tőlünk is tanácsot kér: mit tegyen. Jogi tanácsunk: A bérlő az albérleti szer­ződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. A bérbeadó a lakásbérleti szerződést^— egyebek között — felmondhatja, ha a bérlő (albérlő) vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadó­val szemben a szocialista együttélés követelményével ellentétes, botrányos, tűrhe­tetlen magatartást tanúsíta­nak. A levélben említett albér­lői magatartás megfelelően indokolja az albérlet felmon­dását. Tanácsunk az, hogy a december havi bírósági dön­tés után 1983. január hó utolsó napjára az albérletet írásban, s ajánlott levélben mondja fel. A felmondás visszautasítása esetén, vagy ha a felmondási idő utolsó napjára az albérlő nem köl­tözik ki, haladéktalanul for­duljon a bírósághoz a ki­költözés elrendelése érdeké­ben. Bírósági panasznapon ez irányú kérelmét jegyző­könyvbe isi foglalják, ha a felmondás elküldését hitelt érdemlően igazolni tudja. Mintha unokáink lettek volna Az OTP tiszaföldvári, Zrí­nyi Ilona Szocialista Brigád­jának levelet írt a héten a tiszaföldvári öregek napközi otthonának vezetője, Pálin­kás Andrásné és Huszár Ká­roly nyugdíjas cipőgyári munkás. Azért írtak, mert november 27-én. szombaton öregek napját rendezett Földváron a már említett brigád, valamint a Népfront nőbizottsága és a községi szakmaközi bizottság. Az öregek napközi otthonában lezajlott ünnepség jólesett nékik, hiszen sok aktív dol­gozó az öregekre áldozta szabad szombatját, s nem­csak vendégül látták, meg­ajándékozták őket, hanem elhozták körükbe tizenéves gyerekeiket is. Mintha a sa­ját unokájukat látták volna a kedves öregek. A gyerekek tapasztalhatták, hogyan kell és lehet szeretettel közeled­ni az idősekhez, amiért sem­mi mást, csak viszantszere­­tetet kapnak cserébe. Mindezt szerkesztőségünk­nek is megírta Huszár Ká­roly tiszaföldvári nyugdíjas. Kellemest a hasznossal Sokszor szóvá teszik olva­sóink: a társadalmi és nem társadalmi munkában elül­tetett fákkal nem törődik senki... „Sírunk”, hogy ke­vés a házak körül az üde­zöld szín stb.... stb. Lám, jó példára is felhív­ták a figyelmünket. Szolno­kon, a Kun Béla körút, Zagy­va-parti sétány, Móra Ferenc út környékén több kis fát védenek a képen látható mó­don: a szemnek is kellemes hirdetőoszloppal. Hozzászólás cikkeinkhez Megállapodás szerint Budapestről kaptunk egy levelet. írója szóvá tette, hogy Berekfürdőn az orvos által kiutalt, aláírt, lepecsé­telt fürdőjegyek szelvényei­re rá kell írni a nevet, lak­címet, sőt még olykor a sze­mélyi igazolványt is kérik. „Fölösleges bürokratizmus” címmel közöltük az észrevé­telt november 17-én. Levél­írónk kifogásolta: amíg a fürdő területén több büfében lehet sörhöz jutni, annál ne­hezebb tejet, tejterméket, péksüteményt kapni... Fehérvári Lászlótól, a Szolnak megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől érkezett válasz. Ismertetését kezdjük mindjárt a „végén” ... Azt tartja, a levélíró ellátással kapcsolatos megjegyzése jo­gos! A fürdő területén ke­reskedelmi tevékenységet folytató Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat, áfész és ma­gánkereskedők figyelmébe ajánlja... A vállalat tizenegy fürdőt üzemeltet a megyében. Be­rekfürdőn, Jászberényben, Cserkeszőlőn, Tiszafüreden és a szolnoki Tisza Szálló­ban látnak el beutaltakat — a SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságának Szol­nok megyei Igazgatósága és a Vasutasok Szakszervezeté­nek társadalombiztosítási osztályával kötött megálla­podás szerint! Szigorú elő­írás, hogy a fürdő pénztárá­nál jelentkező biztosított stzemélyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolja! Ha a beutalt nem viszi személyi igazolványát, a pénztárosok aláírást kérnek. A tájékoztatás szerint a vállalatnak kétségkívül több­letmunkát jelent az ellenőr­zés, de eleget kell tenniük a beutaló szervek előírásai­nak, kívánalmainak. Való igaz, a fürdőutalványt töb­ben kívánják felhasználni vagy másnak átadni (?!) Tu­lajdonképpen magunknak „köszönhetjük” a fölösleges bürokratizmust, ami — mint kiderült, nem is az ... Nem jól van ez így! A november 10-én megje­lent „Nemcsak kocsma!” cí­mű olvasói észrevételre a Csanádi körút páros oldalán lakók nevében küldök hozzá­szólást. Az OTP-fiók melletti, a Ju­bileum térre néző közterület szomorú látványt nyújt az itt lakóknak és az arra já­róknak egyaránt. Egyenetlen, gödrös, szemetes immár ha­todik éve. Sokszor kérelmez­tük már, engedjék, hogy rendbe tegyük társadalmi munkában. Parkot akar­tunk, de próbálkozásaink mindannyiszor hiábavalónak bizonyultak. Ez a terület a távfűtési kazánháztól a piros iskoláig általában feldúlt. Az iskola melletti kis játszóteret tavasz­tól őszig elárasztják a veze­tékek aknájából kiszivattyú­zott iszapos forró vízzel, kitéve a sok gyereket a fer­tőzés- és balesetveszélynek. Többször összefogtunk a la­kótársakkal, és rendbe tettük a játszóteret, de néhány nap múlva ismét elárasztották a kiszivattyúzott forró vízzel. Megértjük, hogy a hibás ve­zetékeket ki kell cserélni. Azt azonban nem tartjuk természetesnek, hogy ugyan­azon hiba miatt hónapról hó­napira tönkretegyék lakóhá­zaink környékét, parkokat, játszótereket, amelyek sok pénzbe kerültek. Több intéz­mény, rengeteg ember össze­­fooása, társadalmi munkája van benne. Lassan kedvünket szegi az eredménytelenség. A forró víz mindent kivusztít. Nem a mi dolgunk eldön­teni. ki a hibás mindezekért, csak látjuk, amit látunk, s azt gondoljuk: nem jól van ez így. Molnár Ferenc Szolnok Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártérítés, rokkantsági járadék Egy vájár, húsz évvel ez­előtt, motorkerékpárjával az egyik termelőszövetkezet ki­­világilatlan kocsijának ütkö­zött. A karambol következ­tében a jármű tartályából a benzin kifolyt, meggyulladt és a szerencsétlen embert olyan súlyosan megsebesítet­te, hogy 67 százalékos rok­kanttá vált. Az akkor meg­indult kártérítési perben a bíróság megállapította: a baleset következtében a vá­járt is felelősség terheli, ezért, a téeszt csak 60 szá­zalék kártérítés fizetésére kötelezte. A rokkant m ost a szövet­kezet ellen járadéka föleme­léséért pert indított. Arra hi­vatkozott, ha nem éri bal­eset. mint vájár, havi kilenc­ezer forintot keresne, ezért a tsz ennék megfelelő ösz­­szeget tartozik neki fizetni. A szövetkezet, kérte: a bíró­ság vegye íigyelitmbe, hogy a rokkant — kárenyhítési kötelezettsége folytán — megfelelő munkaerejével éj­­jeliőri vagy portási munkát vállahatna, és ezzel havi 2000 forint keresethez juthatna. Az alsófokú bíróságok el­lentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Leg­felsőbb Bíróság a követke­zőiképpen döntött: — A Legfelsőbb Bíróság Polgári Koliégiurnának állás­­foglalása értelmében, ha a balesetet szenvedett ember kárenyhítési kötelezettségé­nek nem tesz eleget és ma­radék munkaerejével nem jut keresethez, akikor a bal­eseti járadék kiszámításánál az így elérhető jövedelmet, mint tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Eb­ben az ügyben is a járadé­kot ennek megfelelően kell megállapítani. A volt vájár, amennyiben nem éri báleset, a nyugdíjjáradék levonása után, 8530 forinltot keresne. Ebből az összegből le kell vonni a részére folyósított 2100 forint rakkantnyugdí­­jat, továbbá havi 200 forin­tot azon a címen, hogy ha maradék munkaerejét hasz­nosítja. ennyit keresehetne. Az így fennmaradó összeg 60 százalékát kell a itsz-nek havi járadékként fizetnie. Rosszul tervezték a házat A tervező vállalatok fele­lősségéről hangzott el állás­foglalás a Legfesőbb Bíró­ságon. Az Országos Takarékpénz­tár megrendelésére az egyik építőipari vállalat — tervező vállalat dokumentációja alap­ján — tarsasházat épített. Rövidesen több lakásban a tapéta penészes, foltos lettt. a falfödém beázott. Ezek után az OTP mind az építő, mind a tervező vállalat ellen, a hi­bák kijavításáért. illetve megszüntetéséért pert indí­tott. v , Az ügyben az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság véleményt adott. Eszerint kivitelezési hiba nem tör­tént. A penészedés oka az, hogy a tervező vállalat hő­szigetelésre alkalmatlan anyag használatát írta elő. Ennek figyelembe vételével az ügyben döntő Legfelsőbb Bíróság az építőipari válla­lattal szemben a keresetet el­utasította, míg a tervező vál­lalatot kötelezte, hogy a te­tőszigetelési munkák kijaví­tásához szükséges dokumen­tációt két hónapon belül ad­ja át az OTP-nek, a hibákat pedig öt hónap alatt javíttas­sa ki. Az ítélet indoklása szerint a társasházinak a tervdoku­mentáció alapján kivitelezett tetőszerkezete rossz, holott a vonatkozó rendelet értelmé­ben a tervnek a szabályok­nak, hatósági előírásoknak meg kell felelnie. Úgy kell elkészíteni, hogy rendelkez­zék a szakmai követelmé­nyekkel. továbbá műszakilag korszerű, gazdaságos, kivite­lezhető tegyen és az eszté­tikai igényeket is kielégítse. A hibás teljesítés alól a tervezőt nerp mentesíti, hogy a hőszigetelésre — mint eb­ben az ügyben is — a tető­­szerkezetben alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező szerikezetek és anyagok fel­használását irta elő, mert a szükséges hőtechnikai szá­mításokat akkor is el kell végeznie. Amennyiben ezt megteszi, megállapíthatja, hogy a tervezni szándékolt anyag inem megfelelő. Te­kintve, hogy a lakásokban talált hibákat csak a teljes értékű ihő-. és vízszigetelés együttes alkalmazásával le­het kiküszöbölni, ezeket a munkálatokat a tervező váli­­lallaltnak kell elvégeznie, vagy elvégeztetnie. Per a meny és az unoka ellen Az egyik községben lakó idős házaspár pert indított kiskorú unokája és özvegy menye ellen. Keresetükben előadták, hogy másfél évti­zeddel ezelőtt fiuknak a köz­ségben, ajándékba, telket vásárdíjak, és azon saját pénzükből komfortos csalá­di házat építettek. Mindezt azért tették, mert arra szá­mítottak : ha megöregednék, gyermekük gondoskodni fog róluk. Fiuk azonban nem­rég meghalt, a házat tízéves unókájuk önökölte, özvegy anyja -haszonélvezeti jogával terhelten. Tekintve, hogy a gyermektől nem várható el, hogy róluk gondoskodjék, menyük pedig ellenségesen viselkedik velük szemben, az ajándékot visszakövetelik. A családi háború a járás­bíróságon iheppy enddel vég­ződött. Egyezséget kötöttek, amely szerint a ház tulaj­donjoga fele-féle arányban a nagyszülőket és az unokát illeti. Az idős házaspárnak jutó felerészre vonatkozó haszonélvezeti jogról, pedig menyük lemondott. Az egyezséget a járásbíróság jó­váhagyta és a változáls be­jegyzésére az illetékes járási és városi földhivatalt meg­kereste. Törvényességi óvás­ra azonban a jogerős végzést a Legfelsőbb Bíróság hatá­lyon kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárásra uta­sította. A döntés indokolása sze­rint az ajándék vagy annak ellenértéke akkor is vissza­követelhető, ha olyan felte­vés reményében adták, amely később meghiúsult, holott enélkül nem ajándé­koztak volna. Az örökössel szemben azonban, ilyen eset­ben is. csak akkor lehet igénnyel föllépni, ha az ajándékozás körülményei és az adományozó életviszonyai a társadalmi felfogás szerint ezt indokolják. Tehát a já­rásibíróságnak a tényállást alaposan fel kellett volna derítenie, hogy eldönthesse: az egyezség a jogszabályok­nak és a felék méltányos ér­dekeinek megfelel-e. Ezenkí­vül a jogi képviselő nélkül megjelent unokát és anyát a szükséges tájékoztatással el kellett volna látnia. A já­rásbíróság azonban mind­­ezékelt elmulasztotta, tehát az egyezséget jóváhagyó végzése törvénytelen. Nem­csak arról van szó, hogy az özvegynek nem volt jogi képviselője, hanem a tízéves unoka a Palaári Törvény­­könyv értelmében cselekvő­­képtelen, tehát még gyám­­hatósági jóváhagyással sem tehet olyan nyilatkozatot, amelyben jogokról, ellenér­ték nélkül, lemond. Ilyen körülmények között különös gonddal kell vizsgálni: va­jon az unoka az egyezség­ben nem tett-e érvénytelen joglemondást. Mindezt az új eljárásban kell tisztázni. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents