Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
Jászapátit! Négy üzem egy műhelyben .. .de nem a helyszűke miatt. vagyis nem valamiféle kényszerhelyzet okozta öszszezsúfoltságról van szó. Ellenkezőleg; Négy költségvetési üzem építőipari gépeit javítják abban a tágas, jól felszerelt gépjavító műhelyben, amit dicséretes összefogással hoztak létre, és közös költségen üzemeltetnek. A jászberényi járás költségvetési üzemeinek nem ez az első — és a jelek szerint nem is az utolsó — közös vállalkozása. A saját tanácsi beruházások, rekonstrukciók önálló kivitelezése mellett a négy üzem a tennivalók közös végrehajtásával is hozzájárult a járás községeinek feilesztéséhez. A négy részleg a jászapáti, a jászkiséri, a jászfényszarui és a jászárokszállási nagyközségi tanács költségvetési üzeme. A megalakuláskor néhány szakmunkásból álló építő-karbantartó brigád mindegyike nagyobb beruházások kivitelezésére is alkalmas építőipari üzemmé fejlődött az évek során. Sikereik titka többek között az a hasznos együttműködés, amivel a négy üzem évek óta segíti egymás munkáját. Különösen a korábbi években a tanácsi üzemek csak fokozatosan és nagyon lassan fejleszthették gépi berendezéseiket. Egy-egy nélkülözhetetlen építőipari gép vásárlására pénz hiányában évekig kellett várni. Amikor azonban valamelyik üzemnek sikerült beszerezni az értékes gépet, annak a többi üzem is hasznát vette, hiszen kisegítették egymást. Az adottságok most is különböznek, az együttműködés, a segíteni akarás azonban csökkenti a különbséget. Az egyiknek többszintes lakóházak, intézmények építésére alkalmas gépei vannak, a másik viszont a tervdokumentációk, a költségvetések készítésében jártas szakemberekben bővelkedik. A hasznos együttműködés újabb ió példája a mostani gépjavító műhely létrehozása. A közös műhely Jászapátin éoült, és alkalmas mindazoknak az építőipari gépeknek gyors javítására., szakszerű felújítására, amelyek a négy üzem birtokában vannak. —illés — Kisújszállási változások Módosították a rendezési tervet Kisújszállás általános rendezési tervét a közelmúltban módosította a városi tanács végrehajtó bizottsága. Döntése értelmében a Tejipari Vállalat telephelye véglegesen a Pillangó utcában marad. Kötelezik viszont a vállalatot arra, hogy fokozatosan megszüntesse a környezetre gyakorot zavaró hatását, változtassa meg fűtési módját, és a szomszédos ingatlanok igénybe vételével megfelelő védőterületet alakítson ki. Ami pedig a Kőbányai Sörgyár kirendeltségét illeti: a későbbi években a keleti iparterületre kell áttelepülnie. Részére — ideiglenes jelleggel — a Temető út mellett göngyölegtároló helyet alakítanak ki, melyet majd a kitelepítés időpontjában felszámolnak. A MÉH Vállalat helyi telepére is ugyanaz a sors vár, mint a sörgyáréra; a későbbiek során azt is a keleti ipartelepre telepítik át. Az északi ipartelep megközelítését a 4-es számú főút Malom utcai csomópontjától a meglevő, szintbeni vasúti kereszteződés meghagyásával és korszerűsítésével biztosítják. A helyközi autóbusz-állomást a Baross út keleti oldalán, az Erzsébet liget sarkán alakítják ki. Közmegelégedésre szolgál, hogy a ligetből csak a nyolcállásos autóbusz-megállóhoz szükséges terület használható fel. A személygépkocsik parkolására — a kiviteli terv módosításával — a Baross úton lesz lehetőség. A nyersvasgyártás technológiájának szerves része a kohókba befújt — úgynevezett — forrószel-hőmérséklet, amit léghevitőkben állítanak elő. A forrószél hőmérsékletének növelésével jelentős mennyiségű koksz takarítható meg, amelynek nagy részét tőkés importból kell beszerezni. Felhasználásának csökkentéséhez tehát fontos népgazdasági érdek fűződik. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél ezért olyan beruházást kezdtek meg, amely a forrószél-hőmérsékletet az eddigi 950 Celsius-fokról 1100-ra emeli. Ezzel mintegy 36 ezer tonna kokszot takaríthatnak meg a jövőben Az országgyűlés elfogadta az 1983. évi költségvetést Ezt követően Havasi Ferenc (Komárom m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyomatékosan utalt rá: a tervező munkában építhettünk idei eredményeinkre: ebben az esztendőben is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását, fizetőképességünk megőrzését az életkörülmények és társadalmunk szociális vívmányainak védelmét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nemegyszer drámai módon — kiéleződtek. A külső körülmények változásai még a legfejlettebb országokat is nagy próbatétel elé állították. A nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országok gazdasági teljesítményei az utóbbi három-négy évben alig nőttek vagy stagnáltak. A legtöbb tőkés országban stagnált vagy csökkent a lakosság fogyasztása, veszélybe került több, korábban kiharcolt szociális vívmány. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezetváltozásra és kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és felkészültségének megfelelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot fordítottunk a kivitel fokozására. A legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — volumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. Az exportnövelés mellett széles körű tevékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különböző területein is. Nyugodtan állíthatjuk — mondotta a Központi Bizottság titkára — hogy a magyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a nehéz évek alatt valamennyi termelőágazat teljesítménye, teljesítőképessége növekedett. A nemzeti jövedelem termelése négy év alatt 4—5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági termékek termelése 5—7 százalékkal nőtt. Az életszínvonal és az életkörülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes a foglalkoztatottság. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak. Eredményeink elérését döntően ólyan tényezők segítették eddig is. és reméljük, segítik a jövőben is. mint pártunk 26 éve folytatott politikája és ennek eredményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kén. Belpolitikai stabilitásunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakításánál ellenfeleink is kénytelenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz. minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányanyagok kellő mennyiségben, minőségben és választékban az építkezők rendelkezésére álljanak? Nyerges Károly (Borsod m., 13. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza értékelve, hogy a gépesítés már eddig is jelentősen csökkentette a bányászok terhelését, a bányák biztonságát, a munkakörülményeket, egyúttal javasolta, hogy a fejlesztés terjedjen ki a kiszolgáló folyamatok fokozott gépesítésére is. Mérten Lajos (Komárom m., 9. vk.), az MSZMP tatabányai városi bizottságának első titkára a gazdaságtalan termelés visszaszorítására irányuló törekvések szükségességét emelte ki felszólalásában. A bányászokról elszór, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, és ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva e helyről is üdvözletünket és jó kívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Havasi Ferenc megállapította: nyugodtan állíthatjuk, ha a belpolitikai stabilitásunk őrzése és fejlesztése, a politikánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbecsülés, a Szovjetunióval. a KGST-be tömörült többi szocialista országgal való testvéri együttműködés, valamint a kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok ápolása a, tőkés és fejlődő országokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biztosak lehetünk, hogy megoldjuk feladatainkat. Az 1983. évi terv és költségvetési javaslat az 1978 decemberében kialakított gazdaságpolitikai irányvonalat követi, és a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását szolgálja. A népgazdasági terv egyik legfőbb feladata és minden más cél elérhetőségére kiható pontja a tervezett külkereskedelmi előirányzatok megvalósítása. Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennék 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának kényszerű előrehozásá-Gulyásné Bohács Piroska (Bp. 11. vk.), a Budalakk Festék- és Műgyantagyár vegyésztechnikusa a nagycsaládosoknak nyújtott sokoldalú támogatás és a születésszám csökkenésének ellentmondásait taglalta. Tollár József (Zala m. 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója hangsúlyozta: a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének javítására minden ágazatnak, ezen belül elsősorban az iparnak az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie mondta: értetlenséget okoz körükben, hogy miközben szombaton és vasárnap is termelnek, többezer tonna szenet kell helyben tárolni — vagonhiány miatt. Herényi József (Bács-Kiskun m„ 4. vk.), a BÁCSTERV főépítésze a szemléletmód javítását szorgalmazta: az 1983-as tervet kibúvók nélkül kell végrehajtani, a beruházások megvalósulásáért a beruházó, a tervező, a kivitelező egyaránt legyen felelős. Fodor István (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.), az IGV vásárosnaményi írógépgyárának központifűtés-szerelője megálllapította, hogy az 1983. évi célkitűzések és a tervezett intézkedések reálisak, teljesíthetők. val összehangoltan tehetünk eleget. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt jelen van a bizakodás és az aggodalom. Még hamis híreket is hallani újabb nagy mértékű áremelésekről. Énről most sem mondhatunk mást. miint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedés körébe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Havasi Ferenc szólt a bér- és jövedelemszabályozásról, az áruellátásról, a lakossági vásárlóerő alakulásáról, gazdaságunk teherviselő képességéről, majd ezt mondotta: a dolgozó emberek számtalanszor adták tanúj elét politikánk iránti elkötelezettségüknek, megértésüknek, fegyelmezettségüknek, és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának az effajta társadalmi megértés, amelyben a bizalom ismételt kifejezése is benne foglaltatik. mindig és most is megsokszorozza kötelezettség- és felelősségtudatát. Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megoldásának mikéntjével. Az ország lakossága egyre jobban tudatában van szocialista értékeinknek, becsüli és félti ezeket, ragaszkodik hozzájuk. Bizalommal tekint a párt és a kormány törekvéseire, amelyek vívmányaink megőrzésére és azok bővítésére irányulnak — mondotta végezetül Havasi Ferenc. Dajka .Ferenc (Veszprém m. 6. vk.), a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek feladatairól szólva elmondta: továbbra is nagy figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny eredményes szervezésére, a gazdaságpolitikai célok megvalósításának előmozdítására. Dr. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója a felsőoktatás továbbfejlesztéséről folyó viták Kapcsán kiemelte az értelmiség nevelésének jelentőségét. Dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke felszólalásában utalt arra, hogy január elsejétől új, a jövedelmezőséget is figyelembe vevő bérszabályozást vezetnek be a vállalatoknál. Dr. Láng Tibor (Bp. 50. vk.), a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat igazgatója megállapította: a gyógyszeripar meg tudja oldani saját erőből a legnehezebb gyógyszerkutatási, fejlesztési, beruházási és termelési feladatokat. Szalai Gyula (Fejér m. 1. vk.), a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője azt hangoztatta, hogy csak az elvégzett munkáért fizessenek, s legyen nagyobb becsülete á tisztességes teljesítményeknek A felszólalásokra dr. Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, majd az 1983. évi terv- és költségvetési javaslatot törvényerőre emelte. Ezután interpellációk következtek. Interpellációk Avar István (Budapest, 67. vk.) Kossuth-díjas színművész Budapest XXII. kerülete régi és új lakónegyedeinek megoldatlan telefonellátásáról tájékoztatta a közlekedés- és postaügyi minisztert. Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a távbeszélő állomások szamát az elmúlt időszakban jelentősen bővítették, éppen ezért a következő években beruházással is elősegítik, hogy a kerület ellátatlan részei telefonhoz juthassanak. Dr. Mátay Pál (Fejér m., 3. vk.), Fejér megyei főügyész a közút és vasút kereszteződésének közlekedési biztonságára tervezett intézkedésekről kérdezte a minisztert. Pullai Árpád emlékeztetett arra, hoay az elmúlt években több mint egymilliard forintot fordítottak a közlekedés biztonságának javítására. A biztosító berendezések a fejlesztések hatására műszaki színvonalukban nem maradnak el az európaitól. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — együttműködve más szervezetekkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszaki intézkedések mit sem érnek, ha nem javul az emberek közlekedési morálja. Pullai Árpád válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m., 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke arról kérdezte a minisztert, milyen intézkedéseket terveznek a magyar külkereskedelem előtt álló külső akadályok csökkentésére, illetve milyenek arra a lehetőségek. Veress Péter válaszában ismertette melyek azok a feltételek, illetve korlátok, amelyek a magyar exportáru piacra juttatását befolyásolják. A magyar vállalatok az egyes országokban _ az ottani piac szabályainak, működési elveinek és gyakorlatának megfelelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik a versenyben. Gazdasági alapon mi mindenkor készek vagyunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazdaságilag előnyösebb pozíciókat kínálnak. Készek vagyunk kezdeményező lépéseket tenni. Az akadályok csökkentése a tőkés piacokon elsősorban a partnereken múlik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát — egy tartózkodással — elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencjié és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Havasi Ferenc felszólalása Havasi Ferenc az MSZMP KB titkára szólal fel Újabb képviselők kértek szót (Folytatás az 1. oldalról) lesztési célok. Jövőre a legszélesebb tömegeket érintő alapellátás már elért színvonalát kívánják megőrizni. A lakásépítést, az általános iskolai tant eremépít őst, valamint a kórházi ágyak számának növelését tekintik kiemelt feladatnak. Szilágyi Sándor (Hajdú-Bihar m., 2. vk.), a MÁV debreceni járműjavító üzemének hegesztő csoportvezetője rámutatott: mindenképpen figyelemre méltó, hogy továbbra is futja a népgazdaság erejéből az alapellátást nyújtó intézmények fejlesztésére s a szociálpolitikai juttatásokra. Kérdéssel fordult az építési és városfejlesztési miniszterhez: mit tesz a tárca azért, hogy az építő-
