Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 17 Tíz tonnát meghaladó kukorica-átlagtermés Tiszaföldváron és Cibakházán Semmivel nem pótolható a termesztők gondossága Ketten a „százasok klubjában” Országszerte kedvezett az idén az időjárás az egyik leg­fontosabb takarmánygabona, a kukorica termesztésének. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavasszal optimális időpont­ban elvethették a magot, jó volt a tenyészidőben hullott csa­padék eloszlása, és a hosszú, száraz, meleg ősz jó feltételeket biztosított a termés betakarításához. Ezeknek az időjárási tényezőknek is köszönhető, hogy 1002-ben rekordhozamo­kat értek el kukoricából az ország nagyüzemei, örvendetes az is, hogy a MÉM tájékoztatása szerint harmincnál több gazdaság váltotta, vagy újította meg belépőjét a hektáron­ként tíz tonnánál nagyobb termést elért üzemek közé, azaz az elnevezését még a korábban használatos mértékegység, a mázsa idejéből örökölt „százasok klubjába”. Nincs recept Szolnok megyében két ter­melőszövetkezet, a tiszaföld­­vári Lenin és a cibakházi Vörös Csillag Tsz kukorica­földjeiről került le az idei őszön először száz mázsánál, azaz tíz tonnánál több ter­més. Az országosan is ki­emelkedő eredményt elért két közös gazdaság szakveze­tői nem tudnak különleges „recepttel” szolgálni a takar­mánynövény sikeres termesz­téséhez, de közös a tapaszta­latuk, hogy meghatározó sze­repe van a fajták megvá­lasztásának. Méghozzá a he­lyi — és nem üzemi, hanem táblaméretekben gondolkod­nak — éghajlati és talajvi­szonyok között legbiztonsá­gosabban termeszthető faj­ták megtalálása a fontos. Ti­szaföldváron is, Cibakházán is a KITE termelési rendszer volt segítségére a téeszek szakembereinek abban, hogy az amerikai Pioneer fajták közül, több éven át tartó kis- és nagyüzemi kísérletekkel kiválaszthassák az idén re­kordtermést adott kukoricá­kat. A jó fajta természetesen nem minden, annak előnyös tulajdonságai csak szaksze­rűen végzett agrotechnikával érvényesülnek. A hektáron­ként tíz tonnánál több kuko­ricát termelő két gazdaság1 szakvezetői elmondták azt is, hogy a vetéstől a betaka­rításig minden műveletet egyforma fontossággal, gon­dossággal végeztek el a nö­vénytermesztők. Ahhoz, hogy a hektáronként elvetett 70— 80 ezer szem vetőmag az op­timálist közelítő egyenletes­séggel kikeljen, nagyon jó minőségű talajmunkát kel-Az említett Pioneer fajták mindkét üzemben alkalmas­nak bizonyultak arra, hogy sűrűbben, egy-egy hektáron 70—80 ezres tőszámmal ter­messzék őket. A fajtán belül a korai és középkorai érésűe­ket állító) ták termesztésbe, mert azok kevesebb nedves­ségtartalommal — ami a szá­rítási költségek csökkentése, a fűtőolaj megtakarítása szempontjából fontos — és kedvezőtlenebb őszi időjárás esetén is biztonságosabban betakaríthatok. Az évek óta nagyiából azonos területről — Tiszaföldváron 1600, Ci­bakházán 460 hektárról — az idei nagy termést is idejében fedél alá vitték a gazdasá­gok, mert a betakarítás üte­me egyik téeszben sem füg­gött a szárítóüzemi kapaci­tástól. Á kukoricatermés egy részét ugyanis nedvesen tá­rolták vagy értékesítették, így egyszerre több kombájn­nal takaríthatták be a rop­­pantásra vagy zúzásra szánt és a szárítóba kerülő szemet. let1: végezni, az őszi szántás­kor és a magágykészítéskor egyaránt. Pontos tápanyag­­vizsgálatok után juttatták ki a kukoricaföldekre a megfe­lelő műtrágyát, és a tenyész­időben mindvégig nagyon ügyeltek a termőterület g -omtalanítására. Még egy termésbizlonságot növelő té­nyezőt figyelembe vettek a földvári és a cibaki gazdák: a kukoricatáblák minél na­gyobb részén igyekeztek mes­terségesen pótolni az esetle­ges csapadékhiányt. Tisza­földváron a termőterület fe­lét, Cibakházán mintegy har­minc százalékát öntözték meg a szárazabb napokban. A jó fajták előnyeinek ér­vényesítéséhez jó technikai háttérre, megfelelő szakmai felkészültségre van szükség. Mindkét nagyüzemben a leg­nagyobb pontossággal dolgo­zó. a magot egyenletes tőtá­volságra ültető vetőgépeket használtak. A vetést, a táp­­cinyagvisszapótlásj, a nö­vényápolási munkákat lehe­tőség szerint olyan téeszta­­gokra bízták a szakvezetők, akik az évek során kellő ta­pasztalatot szereztek a kuko­ricatermesztés technológiájá­ban. Mindkét gazdaságban hal­lottunk jó példát arra, hogy mennyire meghatározó a ter­mesztők semmivel nem pótol­ható 'gondossága. A tiszaföld­­váriak például elmondták, hogy nem a szárakon lévő kukoricacsövek, hanem a zsákokba, magtárakba került szem jelenti az átlagtermést. Hozamnövelő tényező tehát a lelkiismeretes, veszteség­­mentes betakarítás is! Egyszerre két program Kézenfekvő, hogy az egy­ségnyi területről betakarított na°'’obb termés nagyobb jö­vedelmet jelent a termelők­nek. Tiszaföldváron például 1979-ben, amikor 7.6 tonna volt a hektáronkénti átlag­termés, 216 forintot tett ki a száz kilogramm kukorica ön­költsége. Ugyanez a ráfordí­tás az idén a hektáronkénti 10,2 tonnás termés mellett várhatóan 225 forintra ala­kult. Hektáronként mintegy 900—1000 forinttal ..került többe” tehát a tíztonnás át­lagtermés, minit a három év előtti. Ugyanakkor az 1979. évi 25 ezer forinttal szemben az idén meghaladja a 30 ezer forintot a kukoricatermesztés hektáronkénti árbevétele. A tiszaföldváriak tehát az egy­­egy hektáron elért nagy ter­mésátlaggal, az anyag- és energiaárak emelkedése elle­nére, javítani tudták a kuko­ricatermesztés jövedelmező­ségét. T. F. Ember és technika Melléküzemágak „születése” Kilencmilliárd forint árbevétel Küldöttközgyűlés a MESZÖV-né! Tegnap délelőtt kilenc órá­ra hívta össze szolnoki szék­házába a megyei küldöttköz­gyűlést a MÉSZÖV elnöksé­ge. A jelenlévők először a szövetkezeti ' kereskedelem időszerű feladatairól, az áfé­szek idei főbb célkitűzései­nek várható teljesítéséről, valamint a jövő esztendő fel­adatairól hallhattak tájé­koztatót Tóth Józseftől, a [MÉSZÖV elnökhe'yettesétől. A tizenöt szövetkezet bol­ti kereskedelmi forgalma 66 százalékkal bővült az ötödik ötéves terv időszakában. En­nek a forgalomnövekedésnek gyorsabb volt a dinamikája a megyei átlagnál. A teljes me­gyei forgalomból való része­sedés — az öt év alatt — 50,5 százalékról 53,3 százalékra változott. (1981—82-ben ez az arány 51,5 százalékra csök­kent. ami bizonyos pozíció­romlást jelez). Ugyanakkor a vendéglátás árbevétele 40 százalékkal, ezen belül az ételforgalom 67 százalékkal növekedett. Az áruellátás szervezésében megvalósult az a cél, hogy az alapfokú tele­püléseken az átlagosnál gyorsabb ütemben javult az ellátás. Sikerült oóto'ni a több éves elmaradást a háló­zatfejlesztésben és korszerű­sítésben. Több mint 42 ezer négyzetméterrel bővült a há­lózat, befejeződött az ipar­cikk áruházi hálózat kiépíté­se. jelenleg 10 általános és szakjellegű szövetkezeti áru­ház van a megyében. A szö­vetkezetek áruellátó szerepe a városokban, a munkáslak­­ta körzetekben is erősödött. (Főleg Szolnokon, Jászbe­rényben. Törökszentmikló­­son). Űj éttermek épültek, javultak az üzemeltetés, az ételszolgáltatás feltételei. Az éttermek, vendéglők száma hatvanhatról kilencvenegyre szaporodott. Jelenleg naponta harmincegyezren veszik igénybe az előfizetéses étel­szolgáltatást. közülük hu­­szonkétezer diák. Az áfészek bolti kiskeres­kedelmi hálózata az elmúlt évinél 6,3 százalékkal na­gyobb. és 6,9 milliárd forin­tot meghaladó forgalmat bo­nyolít le az idén. A vendég­látó ágazatban is jó eredmé­nyeket várnak, egymilliárd­­nál több lesz a bevétel. A fel­vásárló ágazat nehéz évet zár. Nem minden terv telje­sül. Egész évben megnyugtató volt a zöldség-, gyümölcs­szakcsoportok termelése. Mindig volt friss áru. elfo­gadható áron. A szövetkezeti felvásárlás árbevétele 520 millió forint körül alakul. Meggyorsult az ipari tevé­kenység fejlesztése is. örven­detes ez a jászberényi, a me­zőtúri, a tiszaföldvári a ti­szafüredi és az újszászi áfésznél, a Tiszavidék Közös Vállalatnál. Az 1982-es esztendőben 1340 négyzetméterrel bővült a bolti és 670 négyzetméter­rel a vendéglátói hálózat. Üj ABC-áruházat kaptak a tiszaderzsiek. általános szak­üzlet épült Tiszaburán, élel­miszer-szakbolt nyílt Alaty­­tyánban és Kisújszálláson. Az áfészek és a Tiszavidék Közös Vállalat az idén a ki­lencmilliárd forint árbevétel­lel 250 millió forint nyereség­hez jut. A takarékszövetke­zetekben a betétállomány az év végére megközelíti az 1.1 milliárd forintot. A lakás­­szövetkezetek erre az évre háromszáz lakás átadását tervezték, ezze' szemben 336- ot sikerült befejezni. Sz. E. A jászberényi Műszeripari Szövetkezetben készülnek TKVB—P és M típusú kábelvédelmi berendezések speciális levegőreduktorai. Képünkön Tóth Gyula műszakonként mintegy harmincat ellenőriz célműszerekkel Számvetés az idei munkáról Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Csökkent a halálos és a gyermekbalesetek száma Szovjet vendég az SZMI-nél A magyar szakszervezetek vendégeként hazánkban tar­tózkodó Vaszilij Vasziljevics Klepcov. a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak osztályvezetője tegnap megyénkbe látogatott. iA vendég 1944-ben. mint a Vö­rös Hadsereg katonája részt vett hazánk felszabadításá­ban és Szolnokon is állomá­sozott). A Szakszervezetek megyei Tanácsa székházában Fekete István, az SZMT titkára fo­gadta, és tájékoztatta a szovjet vendéget a megye szakszervezeti mozgalmának tevékenységéről. Délután V. V. Klepcov, az SZMT titkára kíséretében a járműjavítóba látogatott, ahol Szabó Károly szb-titkár tájékoztatta az üzemi szakszervezeti életről, majd a szovjet vendég esz­mecserét folytatott több szak­­szervezeti tisztségviselővel feladataikról. V. V. Klepcov az esti órák­ban visszautazott Budapest-Két héttel a novemberi egészségnevelési hónap után, tegnap a Szolnok megyei KÖJÁL egészségnevelési osz­tályának vezetője, dr. Szahp Piroska számolt be arról, hogy hol és mit tettek az egészséges életmódra nevelés érdekében. A tanácskozást — amelyen részt vettek a járá­si. városi egészségnevelési fe­lelősök, a megyei kórház né­hány orvosai, a TIT, a megyei úttörőelnökség, a TESZÖV, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, még a honvédség képviselői is — a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat szolno­ki fiókjának bemutató ter­mében tartották. A korszerű táplálkozásról, a rendszeres testápolásról, a testedzésről, egyszóval az egészséges életmódnak meg annyi feltételéről szó esett novemberben. Több szó, mint az év többi hónapjá­ban. A szervezők, az egész­ségnevelési osztály dolgozói arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben. lehetőleg minden korosztályhoz eljus­sanak a fontos információk. A helyhez a lehetőségekhez igazodva az élettani sajátos­ságoknak megfelelően sokfé­le módon történt az isme­retterjesztés. Több mint 14 ezer különböző témájú, köny­­nyen érthető és szemléletes kiadványt juttattak el a böl-Az idén végzett munkájá­ról készített számvetést a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége. Részletesen értékelte a területi (városi, járási) KBT-k tevékenysé­gét. Különösen kiemelkedő­nek ítélte meg a tiszafüredi, a törökszentmiklósi és a kunszentmártoni testület te­vékenységét. Mozgalmas év van mögöttük. Sok és jó színvonalú elméleti vetélke­dőt rendeztek. Említést ér­demelnek a jászberényiek is, akik megszervezték az ipari szövetkezetek KRESZ-verse­­nyét. A karcagiak a moto­rosokat tudták mozgósítani és lebonyolították az elmé­leti és az ügyességi versenyt. A kisújszállásiak esztendő­ről esztendőre meghirdetik a mind népszerűbbé váló autós tájékozódási és ügyes­ségi versenyt. Az idén is nagy volt az érdeklődés és a versenyláz. A megyei KBT szakbizott­ságai közül, az elnökség a propaganda-, a verssnyszer­­vező, valamint az anyagi­­pénzügyi bizottság munkájá­csődékbe, az óvodákba, az iskolákba, a munkahelyekre. A fogápolás, a házi patika, a fáradékonyság orvoslása, a cukorbetegek diétája, az al­koholizmus, a dohányzás ár­talmai, az idős emberek ét­kezése, a kisgyerekek táplál­kozása — és hosszasan lehet­ne sorolni még, hogy miről szóltak az ismeretterjesztő füzetek, plakátok és azok a filmek, amelyeket 440 alkalom­mal vetítettek, és több mint 47 ezren néztek meg. Az iá­­kolákban, művelődési köz­pontokban, könyvtárakban, az öregek napközi otthonai­ban. a fegyveres testületek­nél, az üzemekben orvosok, gyógyszerészek, védőnők há­romszáznál több előadást tartottak, amelyeknek ti­zenötezer hallgatójuk volt. Kismamák, kisbabák nap­ja, sport-disco, kóstolóval egybekötött teabemutató, al­mavásár. mind-mind része volt a novemberi program­nak. A sikeresnek értékelt egészségnevelési hónapban természetesen a gyerekekre fordították a legtöbb figyel­met. Hogyan és miért kell egészségesen élni, ezt a gye­rekekkel minél korábban ér­demes megértetni, elfogad­tatni. A beidegződött rossz életvitelen, szokásokon ké­sőbb már nagyon nehéz vál­toztatni. val volt elégedett. Elfogad­hatónak tartotta a forgalom­­szervező szakbizottság tény­kedését is, amelyik igyeke­zett felfedezni a forgalom rendjének és jelzőrendsze­rének baleseti veszélyhelyze­tet előidéző fogyatékosságait. Legkevésbé volt elégedett az értékelő, elemző szakbizott­sággal. Munkájuk fontossá­gát szükségtelen bizonygat­ni hiszen az elemző okku­tatás a kiindulási alapja a balesetek megelőzésének. A közlekedés biztonságáért fe­lelős forgalomszervezőknek éppúgy, mint a felelősségre vonásra felhatalmazottak­nak tudniuk kell, hogy me­lyek a legkritikusabb pont­jai a közúti közlekedésnek. A szabályok ismerete a legalapvetőbb követelmény a közlekedőkkel szemben — legyenek azok gyalogosok vagy több tonnás kamionok vezetői. Ezért fektetett nagy hangsúlyt a megyei KBT, a gyerekek és felnőttek köré­ben egyaránt, a szabályok és ezen túl a balesetek okainak megismertetésére. És végezetül, röviden az idei közúti balesetekről. Szá­muk az elmúlt év tizenegy hónapját figyelembe véve az idén november végéig 24- gyel emelkedett, összesen 576 baleset történt a megyé­ben. ebből ötven halálos ki­menetelű volt. Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakembereik annak, hogy az idén kilenccel kevesebben haltak meg a megye közút­jain, mint tavaly, továbbá nem történt egyetlen töme­ges baleset sem. A viszony­lag nem jelentős emelkedést elsősorban a könnyű sérülés­sel járó balesetek számának növekedése okozta, (Tavaly 216, az idén 238 volt.) Ami változatlanul aggasz­tó jelenség, az az ittas veze­tés. A megannyi figyelemfel­keltő tájékoztatás és a szi­gorú következetes felelősség­re vonós ellenére sem javul a helyzet. Tavaly és az idén is 121 'balesetet okoztak az ittas vezetők. Az idén kevesebb olyan baleset történt, amelynek sérültje gyalogos, vagy gyer­mek volt: 98 gyalogost ütöt­tek el. halálos következmé­nye egyiknek sem lett. A balesetek közül 44 a gyalo­gos hibájából történt. Gyer­mekbaleset 36 volt, 18 szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy. Egyetlen egy gyermek sem halt meg a közúton. Fi­gyelemre méltó és elgondol­kodtató viszont az az adat, amely szerint a 36 baleset­ből 26-ot gyermek okozott. K. K. re. Filmek, ankétok, rajzpályázatok, bemutaték Az egészségnevelési hónap mérlege

Next

/
Thumbnails
Contents