Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 14. Csak a sérült dolgozó a felelős? MUNKAVÉDELEM A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN Egy ügyészségi vizsgálat tapasztalatai Az alkotmány az állampolgárok alapvető jogaként rögzíti az élet, a testi épség és egészség védelméhez való jogot. E jogosultság biztosításának fokozottabb előtérbe kerülése mutatja, hogy ma már kormányrendelet szabályozza a munkavédelmi tevékenységnek a népgazdaság egészére érvényes, általános követelményeit. A jogszabály végrehajtásából adódó konkrét feladatok jelentős részét a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek normái és a gazdálkodó szervek belső szabályzatai határozzák meg. Az ügyészi szervek — törvényességi felügyeleti feladataikból adódóan —> az új jogszabályok érvényesülését fokozatosan ellenőrzik. Az ügyészi ellenőrzés egyik módszere a vizsgálatok tartása. Ennek 'keretében a megye ügyészi szervei ez év második felében 16 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél vizsgálták meg a munkavédelemre vonatkozó szabályok érvényesülését. A másfél éves időszakot felölelő vizsgálat megállapítása szerint az üzemi balesetek közül legjelentősebb számban a 8—30 nap alatt gyógyuló üzemi balesetek fordultak elő. A legsúlyosabb következménnyel járó — halált, illetve maradandó testi fogyatékosságot okozó — üzemi balesetek száma 4 volt. A statisztika szerint a tavalyi első félévhez képest az év második felében kevesebb baleset történt. Az idén azonban ismét emelkedett a baleseti grafikon. A dolgozók száma 1982 második félévében jelentősen nőtt ugyan, de ez a tény a baleseti helyzet romlását önmagában nem magyarázhatja, mert tavaly a második félévben, annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma nagyobb mértékben emelkedett, mégis kedvezőbben alakult a baleseti helyzet. A baleseti okok feltárását jelentős mértékben nehezíti az a köríillmény, hogy a szövetkezetek többségében az. okok feltárása nem történik meg. Az egyik szövetkezetben például a 30 napon túl gyógyuló üzemi balesetek számának több mint háromszoros emelkedését — egyebek mellett — az elhúzódó téli időjárás miatt hosszú időn keresztül síkossá vált munkahelyi utakkal — mint objektív körülménnyel — magyarázták. Egy másik szövetkezetben a gázpalack szállítása közben történt elcsúszásból eredő üzemi baleset kizárólagos okának a dolgozó figyelmetlenségét tartották. A vizsgálatot végzők szem elől tévesztették, hogy ha a dolgozó vagy a munka tárgya a munkahelyen megcsúszik, és ezáltal a dolgozó sérülést szenved, akkor a helyesen lefolytatott vizsgálatnak az üzemi baleset okát nem elsősorban a megcsúszásban kell látnia, hanem azt kell keresnie. hogy e megcsúszást mi okozta. Amennyiben ennek oka az út. a padozat Síkossága, a meg nem felelő kiképzése volt, a baleset — legalábbis részben — máris nem objektív körülményekre, hanem a munkáltató mulasztására vezethető vissza. A jogszabály ugyanis a munkáltató kötelezettségévé teszi a kellő surlódású, egyenletes és botlásmentes, a várható legnagyobb igénybevétel követelményeinek megfelelő közlekedési utak biztosítását. Felületes oknyomozás Helytelen szemlélet tükröződik a munkavédelemhez kapcsolódó felelősségrevonásoknál is. A vizsgálati időszakban történt több mint 500 üzemi balesetet követően ugyanis fegyelmi eljárásra, fegyelmi eljáráson kívüli figyelmeztetésre és kártérítés fizetésére összesen 6 esetben került sor; e 6 felelősségrevonás közül is három a sérülést szenvedett dolgozót érintette. A többi üzemi baleset esetében a szövetkezet által tett — nem felelősségrevonás jellegű — intézkedések többnyire szintén nem a balesetet előidéző dolgozót, hanem a sérültet vagy a sérülthöz hasonló munkakört betöltő dolgozót érintették. Az egyik szövetkezetben például a kivizsgálás szűkszavú anyagából az volt megállapítható, hogy két traktor a szántóföldön elakadt, s vezetői abban állapodtak meg, hogy a kátyúból tolatással kísérelnek meg kijutni. E megbeszélést követően a hátul álló traktor vezetője gépéhez lépett, ám lábai eközben belecsúsztak a gépe által túrt mélyedésbe. Az elöl álló traktor vezetője a megbeszélésnek megfelelően tolatott, eközben megnyomta a hátul álló traktort, melynek kereke a traktor vezetőjének két lábát összenyomta. A baleset kivizsgálását követően — hasonló baleseteket megelőző intézkedésként — egyrészt a sérültet szólították fel figyelmesebb munkavégzésre, másrészt brigádvezetőjét kötelezték arra, hogy figyelmeztesse beosztottjait a veszélyforrásra; a balesetet okozó traktorvezetőt nemcsak hogy felelősségre nem vonták, de még a neve sem állapítható meg. Bizonyíték lehet Az üzemi balesetek okainak felületes vizsgálata, vagy a valóságtól eltérő megjelölése nemcsak a balesetet kiváltó okok megszüntetését nehezíti, hanem a dolgozók kárának megtérítését is akadályozhatja, mert a munkáltató nem köteles megtéríteni a sérült dolgozónak azt a kárát, amelyet kizárólag a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozott. Amennyiben tehát a sérült figyelmetlensége miatt, vagy esetleges „rábeszélés” következtében a baleset kivizsgálása során aláírásával is igazolja, hogy sérülése kizárólag saját hibájára vezethető viszsza, a későbbiekben az általa megindított munkaügyi vitában a munkáltató felelőssége már nehezen bizonyítható. Gondolni kell arra is, hogy a sérülés következménye esetenként csak hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik, s ilyenkor az üzemi balesetek körülményeire, tisztázására a vizsgálati jegyzőkönyvek fontos bizonyítékul szolgálnak. Az üzemi baleset tényére, illetve körülményeire a későbbi munkaügyi vitákban — a napló rovataitól függően megfelelő bizonyíték lehet az üzemi baleseti napló is. E naplóba ugyanis a sérült munkájának közvetlen irányítója köteles minden üzemi balesetet, illetve munkakieséssel nem járó sérülést bejegyezni. A vizsgálat megállapítása'szerint azonban az üzemi baleseti naplót a szövetkezetek többségében nem ismerik, vagy nem vezetik folyamatosan. Az üzemi balesetek feltárását — s ezáltal a dolgozók érdekeinek védelmét — szolgálja az a jogszabályi rendelkezés is, melynek értelmében az üzemi baleseti nyilvántartást, valamint az üzemi és nem üzemi balesetet egyaránt magában foglaló táppénzes jegyzéket legalább havonta egyeztetni kell, és a nyilvántartásban nem szereplő baleseteket — az esetlegesen eltitkolt üzemi balesetek felderítése érdekében — részletesen ki kell vizsgálni. A vizsgálat adatai szerint azonban a baleseti táppénzes jegyzéket sok szövetkezetben nem vezetik, s így — értelemszerűen — nem kerül sor a jegyzék egyeztetésére, de a nyilvántartásba nem vett üzemi balesetek utólagos felderítésére sem., Az üzemi balesetek feltárását, kivizsgálását előíró jogszabályok a szövetkezetekben még nem érvényesülnek teljes körben. Ezért fokozott jelentősége van annak, hogy a sérülést szenvedett dolgozó — saját érdekében is — bejelentési kötelezettségét teljesítse, és az üzemi baleset körülményeinek feltárásában a tőle telhető legaktívabb módon vegyen részt. A mulasztók felelőssége A jogszabályokban, illetve a belső szabályzatokban meghatározott időközönként a gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelessége ellenőrizni a munkavédelmi előírások megtartását és ha hiányosságot tapasztal, gondoskodni kell annak megszüntetéséről. A legutóbbi, valamint az év első felében lefolytatott vizsgálatok megállapításai szerint a gazdálkodó szervek vezetői e kötelezettségeiket több esetben nem teljesítették. Van például olyan termelőszövetkezet, melyben általános munkavédelmi szemlét az elmúlt másfél évben egyáltalán nem tartottak. Előfordult, hogy a hiányosságok megszüntetéséért felelős személy a baleseti veszélyforrást a megadott határidőig nem szüntette meg. A szolnoki járás egyik termelőszövetkezetében például a munkavédelmi szemlét követő utóellenőrzés alkalmával 36 (!) olyan veszélyforrást találtak, amelyeket már rég fel kellett volna számolni A jászberényi járás egyik szövetkezetében már 1981. márciusában szóvá tették az egyik gép védőburkolatának hiányát. A felelős személy azóta sem tett semmit a hiány pótlására. E mulasztások súlyos fegyelmi vétségek és ezekért a felelősségrevonás a jövőben nem maradhat el. Egyébként szabálysértést követnek el, és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethetők azok, akik a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokat megszegik. Amennyiben pedig valaki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból — például a baleseti veszélyforrás megszüntetésének elmulasztásával — közvetlen veszélynek teszi ki, abban az esetben is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követ el, ha mulasztása miatt sérülés senkinél nem történt. Ha e magatartása maradandó testi fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, cse"tekménye 3 évig, halálos baleset esetén pedig 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezeket a jogszabályokat következetesen alkalmazni kellene az , üzemi balesetek megelőzésével kapcsolatban. Természetesen a beosztott dolgozókat is terhelik kötelezettségek. Ezek közül a legfontosabb, hogy munka közben az előírt védőeszközöket használniuk kötelező. A munkáltató által biztosított védőeszköz használatának elmulasztása egyrészt fegyelmi vétség, másrészt lehetőséget ad arra is, hogy az üzemi balesettel kapcsolatban keletkezett kárért a munkáltató ne tartozzék anyagi felelősséggel. A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében az ügyészségek a szükséges intézkedéseket megtették, ezek hatékonyságát, eredményeit a szövetkezeteknél ellenőrizni fogják. Dr. Felkai László Tanácsadás a kisvállalkozásokról Kedden ügyfélfogadó nap Jászberényben Lakóklubpályázat Újabb ötletek, kezdeményezések A múlt év decemberében meghirdetett lakóki ubpályázat legfontosabb tanulsága: a lakótelepeken élők készek tenni környezetük alakításáéi'!. Az országos közművelődési tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődési Minisztérium által kiírt országos pályázatra — amely a lakótelepi házak kihasználatlan helységeinek közművelődési hasznosítását szorgalmazta — mintegy kétszáz lakóhelyi közösség jelentkezett lakóklubok. vagy más közösségi formák alakítására vállalkozva. A pályamunkákból százhuszonhetet tartottak támogatásra érdemesnek, s a közművelődési alapból több mint tízmillió forintot utaltak át az öntevékeny csoportoknak. A jelentkezők többsége barkácsműhelyt, kondicionáló szobát, játszóhelydséget hozott létre, de a tervekben szerepelt fotólabor, kerámiaműhely,' varrószoba építése is. Sokan szeretnének sportpályát, játszóit elyiséget létrehozni lakóhelyük környékén. Hogy nem kampányszerű jelenségről van szó, azt az újabb és újabb pályázatok bizonyítják. Az OKT titkárságára az elmúlt hónapokban harmincegy pályázat érkezett, ezek közül huszonhét kapott csaknem két és félmillió forintos támogatást. Budapesten, a XXI. kerületi Kossuth Lajos utca 88. szám alatti ház lakói önerőből dísztavat alakítottak ki, növényeket vásárolták lakóhlyük szépítésére. Berendeztek egy -barkácsműhelyt is, most pedig játszótér, pingpongterem, meseszoba, fotólabor és kondicionálóterem építéséhez kérték és kaptak kétszázezer forint támogatást. A kazincbarcikai „Kamera” fotókör kapott támogatással olyan fotólabort rendez be, amelyben 'bárki előhívhatja, nagyíthatja saját felvételeit; lesz klubhelyiségük is, ahol szakköri foglalkozásókat, tanfolyamokat tartanak. A győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ „Fiatalok udvara” című tervével pályázott. A ház udvarát szeretnék alkalmassá tenni nyári és téli szabadtéri rendezvényekre. A fiatalok 230 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, színpadot ácsolnak, megteremtik a szabadtéri filmvetítés lehetőségeit, különböző játékokat, például óriássakkot, lengőtekét állítanak föl, télen az udvaron jégpályát készítenének. Terveik vaílóraváltásához kaptak százezer forintos támogatást a közművelődési alapból. Az idén február hónapban kezdett működni a megyei tanács épületében a „kisvállalkozási tanácsadó szolgálat”. A tanács vezetői azzal a céllal hozták létre, hogy heti egy alkalommal a munkaidőn túl is tanácsol kaphassanak az érdek,ődök a különféle új szervezed formáikkal összefüggő kérdésekben. Hetente, a keddi napokon 14 és 18 óra közoit az érintett területek szaKemberei ada-k választ a megalakulással, az adózással, a társadalombiztosítással, az árképzéssel, a munkaügyi és más problémákkal kapcsolatos érdeklődésre.- Az év első felében többségében olyan általános kérdésekben kértek tanácsot a leendő vállalkozók, hogy milyen kisszervezeti formák szervezhetők, azoknak milyen előnyei, hátrányai vannak, hogyan kell;majd adózni, milyen adminisztrációt kell vezetni. Később egyre több volt a visszatérő ügyfél, akik a már beindított vállalkozás, a folyamatos munka során felmerült részletkérdések iránt érdeklődtek. Ilyenkor bizony előfordult, hogy a sok új jogszabályban sem lehetett a választ megtalálni' de a főhatóságoktól kért állásfoglalás, vagy az időközben megjelent újabb szabályozás alapján előbb-utóbb mindenki kielégítő 'tájékozltatást kapott. Működése során a tanácsadó szolgálatot többszázan keresték fel, vagyis a már működő kisszervezetek nagyobb részének képviselői egyszer vagy többször igénybe vették ezt a sajátos szolgáltatást. Az őszi hónapokban erősen csökkent az érdeklődés. Ennék oka abban Megfelelő ellátás ígérkezik szaloncukorból, és karácsonyfa-függelékből az ünnepekre; a Budapesti Édesipari Vállalat az utolsó tételeket szállítja e termékekből a kereskedelem számára. Ezzel a vállalat sikerrel teljesíti idei terveit, a szerződések előírásainak megfelelően — a tavalyihoz hasonlóan — mintegy 60 ezer tonna édességet ad a piacra, a hazai igények megközelítően 60 százalékát. Annak ellenére, hogy az elmúlt egy-tkét évben több új gépsort helyeztek üzembe. a kapacitás kevésnek -bizonyul. Különösen a dobozos desszertekből, s ezen belül is a konyakos meggyből is kereshető, hogy a működő kisvállalkozások tapasztalatai ismertté váltak, a helyi államigazgatási szervek is egy-re több szakszerű információt tudnak adni. Ezért a megyei tanács vezetői. a tanácsadó szolgálat eredeti formáját megszüntették, helyette december hónaptól az érintett megyei szakigazgatási szervek felváltva, egy-egy munkatárs részvételével tartanak ügyeletet. továbbra is a keddi napokon, 14—18 óra -között. Természetesen az ügyfélfogadási rend szerint bármikor felkereshetik az érdeklődök a PM Ellenőrzési Főigazgatóság 'és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságait, -illetve a megyei tanács osztályait. Az ügyfélszolgálat továbbfejlesztése. a megyeszékhelyitől távolabb -lakó állampolgárok tájékoztatása érdekében a jövőben városokban és a járási székhelyeken kihelyezett ügyfélfogadó -napot szervez a megyei tanács. Elsőként Jászberényben, a városi tanács épületében december 15-én 9 és 16 óra között ilesz lehetőségük a városban lakó, illetve a környékbeli érdeklődőknek e tanácsadó szolgálatot igénybe venni, ahol a -megyei szervek munkatársaitól kaphatnak majd felvilágosítást kisvállalkozással -kapcsolatos kérdéseikre. A (többi városban, a járási székhely nagyközségekben -is megszervezésre kerüli 1983 elejétől a megyei ügyfélszolgálat-tanácsadás. Ezek időpontjáról a Néplapon keresztül tájékoztatást adunk. Megyei Tanács V. B. ipari osztálya nem -mindig képesek a lépést tartani a kereslettel. Gondot okoz az úgynevezett lisztes áru — a linzer, a keksz, a teasü-temény — iránti növekvő igény -is. A Zamatgyár matuzsálem korú gépsorai azonban lassan termelnek. Éppen ezért különféle termelésszervezési intézkedésekkel igyekeznek a gyártábt fokozni. Gyakran szerveznek szombaton és vasárnap külön műszakokat, s egyes munkaigényes fázisokat, főként a csomagolást, a Budapest környéki téeszek melléküzemágaira bízzák bérmunkaként. így -is az év végéig csupán 14—15 ezer tonna lisztes áru készül, pedig ennél mintegy 6000 tonnával többre lenne szükség. Az ünnepekre Szaloncukor, karácsonyfa-függelék Tanyaudvar
