Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
1982. DECEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Régi hagyomány a szolnoki MÁV kórházban, hogy rendszeresen kiállításokat, tárlatokat rendeznek a KISZ és a Közművelődési bizottság támogatásával a rendelőintézet KISZ klubjában. Jelenleg Palicz József zalaegerszegi festőművész képeivel ismerkedhetnek az érdeklődők december 17-ig, naponta 10—15 óráig Társalgó A műsor alcíme: Másfél óra irodalomkedvelőknek. A legutóbbi adás — a szerkesztő-műsorvezető Sumonyi Papp Zoltán — Szabó Lőrinc költészetével foglalkozott. A műsor költő vendégei Kálnoky László. Lator László és Vas István beszélgettek a negyedévszázaddal ezelőtt elhunyt Szabó Lőrincről, — de más kortársak, hozzátartozók is megszólaltak a Társalgóban. A tekintélyes műsoridőt kapott adás mindazok számára irodalmi csemege volt, akik ismerték Szabó Lőrinc életművét, költészetét. Költőtársai. barátai olyan mélyrehatóan elemezték Szabó Lőrinc életművét, ahogyan az 90 percben — a zenei betétek is a Tücsökzene írójának megismerését szolgálták — egyáltalán lehetséges. Ez — minden nagyszerűsége ellenére — gondokat is felvetett. Tudomásul vesszük, hogy a műsor elsősorban irodalomkedvelőknek készült, de ezek széles tábora igen heterogén. Ehhez képest meglehetősen arisztokratikus volt a Társalgó legutóbbi adása, jobbára csak az érthette és élvezhette igazán, aki legalább középiskolás fokon ismeri Szabó Lőrinc költészetét. Világért sem az ismeretterjesztő jelleget kérjük számon a műsortól, nagyjából talán tudjuk, hogy hol a helye a Társalgónak a magyar rádiózásban, mégis hiányérzetünk támadt bizonyos ismeretanyag közlésének elmaradása miatt. Nem csökkentette volna a Társalgó szellemi szintjét, vitathatatlan értékét, ha a szerkesztő nagyobb gondot fordított volna az életút legfontosabb mozzanatai bemutatására, s egyértelműbben kiderült volna, hol a helye Szabó Lőrincnek irodalmunkban? Ez „kályhától” indulás lett volna? Talán igen, de akkor is lehet szépen táncolni, ha a szoba sarkában kezdjük. Meggyőződésünk, hogy sokkal többen hallgatták volna érdeklődéssel a tartalmas beszélgetéseket, verseket, vallomásokat ha bővebben tudják, kiről, miről hangzik el a sok okos szó, értékelő gondolat. Senki sem irodalomkedvelőként jött a világra, hanem megfelelő nevelés, nyitottság, érdeklődés hatására azzá vált, ezért minden nagyobb igényű irodalmi műsornak arra is törekednie kell, hogy minél több emberben keltse fel az érdeklődést témája Iránt. A Szabó Lőrincről készített Társalgó bizony ennek alapvetően nem tudott eleget tenni. — t i — Kulturális élet Tiszaörsön mondja Miihalcsik Andrásné, a termelőszövetkezet közművelődési bizottságának elnöke. — A téesztagokat munka után még otthon várja a háztáji, de a szórakoztató esteken kívül, ha olyan előadást szervez a művelődési ház, amely érdekli őket. szívesen meghallgatják. örültünk a könyvtár kezdeményezésének, amikor a munkahelyeken kiállítást rendezett, s helyben lehetett kölcsönözni is. A fiatalok nagy része csak a hétvégét tölti Tiszaörsön, sokan naponta utaznak az iskolába, munkahelyre. Jelenleg a községi KlSZ-alapszervezetnek húsz tagja van, az újjáéledt ifjúsági klubnak pedig harminc—negyven. A társközségek »KISZ- bizottságának titkárától megtudtuk, ez a szám azért ilyen alacsony, mivel a pár esztendővel ezelőtti igen aktív fiatalok társasága már „kiöregedett”. A következő évben már a jelenleginél jóval nagyobb létszámú alapszervezet dolgozik majd Tiszaörsön. A könyvtárnak háromszáznyolc vaukét beiratkozott olvasója van. Zömmel gyerekek és nyugdíjasok, akik azért nemcsak saját részükre kölcsönöznek, hanem a családnak. a szomszédoknak is. Az olvasás megszerettetését a könyvtár különböző rendezvényekkel is igyekszik segíteni. Fotó- és kisplasztikái bemutatót »tartották, gyakoriak az író-olvasó találkozók. A falu »kulturális életében jelentős szerepet játszik a noklub, csupa jót hallani »róla. .Tagjai lelkesek, mindig kitalálnak valami ügyes, hasznos dolgot. Vezetőjük Papp Eszter gyógyszerész. — Hat éve alakultunk, de aat hiszem, az idei esztendő volt a legsikeresebb. A klubban minden korosztály »képviselve van. Olyan témákat választunk munkatervünkbe, ami érdekel bennünket, de esetleg a család többi tagját is. A TIT-előadásokra a férfiak ,is eljönnek, de tartottunk divatbemutatót, zenei vetélkedőt, voltunk háromnapos kiránduláson. Közben megalakítottuk az asszonykórust, mindenki megvette magának a ruhát, s már más faluban s felléptünk. Most karácsonyra készítjük a meglepetést az öregek napközi otthona lakóinak. Szóval mindig csinálunk valamit. reméljük nemcsak saját örömünkre, hanem az egész község örömére is. Fekete Sándor Sokak szerint a falun dolgozó népművelők könnyebben .boldogulnak, mint városi kollégáik, hiszen a személyes ismeretség nagyban segíti a munkát, könnyebb a »közönségszervezés, a kiscsoportok létrehozása. Az állítással valószínűleg sokan vitatkoznának. Az mégis kétségtelen, ihogy a »községek kulturális életének pezsgése, avagy szunnyadása a köz - művelődésben dolgozókon múlik. Tiszaörs tanácselnökével beszélgetünk, aki egy percre sem tud „kibújni bőréből”. A falu művelődési házának, könyvtárának munkájáról faggatjuk, de ő mindig kiegészíti mondandóját a táirsközségek — Tiszaigar, Nagyiván — eredményeivel, gondjaival .is. — A székhelyiközségben leggyengébbek a tárgyi feltételeink — magyarázza Bordás Imre. — A falu egyszerűen kinőtte a művelődési házat, több olyan rendezvény vollt, amelyen »nem tudott minden érdeklődő részt venni, mivel nem fért be a terembe. Szinte évente kell »tatarozni az épületet, ami moziként és »tornateremként »is „üzemel”. A termelőszövetkezet magtárát szeretnénk a jövőben átalakítani művelődési házzá. — Tiszaörsön régebben elég gyakran egymásnak adták az intézmény kulcsát a képesítés nélküli vagy félállásban dolgozó népművelők. Ma mi a helyzet? — Diplomás szakemberünk van, a»ki már második éve dolgozik igen nagy »lelkesedéssel. Kedvező folyamat indult el munkája »nyomán. Sorra alakultak meg a különböző kiscsoportok, amelyék a gyengébb tárgyi feltételek mellett is jól dolgozhatnak. Nagy sikere van a községben a »nyugdíjas- és a nöklubnafc. Év eleje óta rendszeresen próbál az aszszonykórus. Van citerazenekarunk. gyermek tánccsoportunk. Indult angol nyelvtanfolyam és zongoraoktatás. — Milyen az érdeklődés a művelődési ház rendezvényei iránt? — A fiatalok és az idősebbek megtalálják a nekik megfelelő programot, a középkorosztályt »nehéz megfognunk. A szűkös anyagiak nem teszik lehetővé a rendszeres nívós előadásokat. Sok produkció megfizethetetlen. így »nagy konkurencia a televízió. A pedagógusok rengeteget tesznek a község »kulturális életéért. Szinte valamennyien közvetlen »kapcsolatban vannak a »művelődési házzal. A jövőben az agrárszakembereket is szeretnénk jobban bevonni ebbe a munkába. A »közművelődési intézmények tanácsi és szövetkezeti közös fenntartásban működnek. A Petőfi Tsz jelentős anyagi »támogatást ad a könyvtárnak, a művelődési háznak. És mit vár cserébe? — Az éves programterv megbeszélésén túl havonta összeülünk a népművelőkkel, egyeztetjük az elképzeléseket, az igényeket — Diákok a könyvtárban A diákok számára a könyvtár a szabad idő kellemes eltöltésén túl helyet adhat a másnapi órára való felkészüléshez, a tudás bővítéséhez. És, hogy a fiatalok szívesen is töltik óráikat a könyvek birodalmában, bizonyítják fotóink is. A másnapi rajzórára készülnek a nyolcadikosok Nagyivánban. Fotó: Dede A rádió | hullámhosszán I Egy karra dolgoznak Három stíluskorszak keresztmetszete 0 Leningrádi Állami Konzervatórium kamarazenekarának hangversenye Szolnokon A leningrádi kamarazenekar klasszikus. romantikus és modern művek előadásával mutatkozott be Szolnokon, az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangversenyén. Kara Karajev szovjet—azerbajdzsán szerző, e század szülöttjének III. szimfóniájával indították műsorukat, Jurij Aliev vezényletével. E mű makacs ritmus- és harmóniaképletekro, dinamikai kontrasztokra épülő világa háborús emlékképek érzetét kelti. Nyugalom, azaz inkább dermedt csönd és feszüli! várakozás,' valamint motorikus mozgás, örökös nyugtalanság egyidejű jelenléte, jellemzi a kamaraszimfóniát. A disszonáns zenei szövegre épülő kéttételes mű érdekes hangszerelési ötleteket sorjáz; a fúvósok és a zongora együttesen felhangzó koráldallamát. a vonósok lágy, hosszú hangjai vagy azonos hangon ismétlődő makacs ritmusai kísérik, vagy halk dallamindával övezik. A második tétel szinkópáló témája ellenpontozó szerkesztésben vonul végig a szólamokon, a növekedés-fogyás útját bejárva. A háborús káosz utáni pusztulás zenei víziójából fényesen kiemelkedő rövid koráldallammal fejeződik be e keserű memento. Az előadást illetően túlzott bátorság lenne bárminő kritikai észrevételt is tenni, hi szén mind a művel, mind szerzőjével is most találkoztunk először. Az együttesről szerzett benyomásaink a következők : remek együttes játék, rend az interpretációban, felkészültség, hatásos muzsikálásra törekvés. Műsoruk további részében kellemes szerenádzenét játszottak. közismert és gyakran hallható műveket. Ilyen esetben a közönség egy emberként vájtfülűvé válik és magasra teszi a mércét. Mozart Egy kis éji zenéjében a barokkos mozgékonyság«, játékosan könnyed témák egy szólamon belül is, de a zenekari együttesjáték felől nézve is pontosan, kidolgozottan szólaltak meg. Ritmikai pontosságuk megnyerő, főként ha figyelembe vesszük azt is. hogy karmesterük mozdulatai inkább csak követték a már hangzó zenét. Jurij Ali - eV nagyszerű muzsikus, csak ar.a nehéz rájönni, hogy miért vezényel. Hogy együttese tökéletes felkészültséggel mintegy önállóan muzsikál, az hamarosan bebizonyosodott. Így aztán előfordultak pontatlan kezdések, vagy a nem egyértelmű karmesteri jelzés ellenére is pontosan megoldott zárások. A dirigens tette mindezt könnyed eleganciával, olykor nagyvonalúsággal, ami rá nézve az interpretátori felelősség oldaláról nem látszik pozitívumnak. de jelenthette azt is, hogy tökéletesen megbízik együttese kamarazenélési jártasságában és műismeretében. Az együttesjáték csiszoltságának, fegyelmezettségének ez a magas foka spontaneitással, jó értelemben veti művészi szabadsággal társulva már maga a tökéletesség lehet. Ám az volt az érzésünk, hogy a Mozart-mű előadása során az együttes a már többször is kipróbált és jó] bevált rutinos megoldások mellett kötelezte el magát, lemondva így az előadás szabadságáról, a szenvedélyesebb és izgatottabb karakterekről. Nem mond ennek ellent az a tény, hogy végű] is szép megoldások sorát hallottuk: lekerekített frázisvégeket, jól súlypontozott kisebb és nagyobb “zenei egységeket, bársonyos tónussal éneklő dallamokat, virtuóz díszítéseket és majdhogynem abszolút pianókat. (Értve ez alatt, hogy ennél halkabban talán már nem is lehet játszani). Az aprólékosgondos kidolgozás felszínre hozta a zene sok részletszépségét, a forma és a zenei szövet differenciáltságát. Az interpretáció egészét tekintve azonban hiányérzetünk maradt. Az első pillanatban nagy erénynek tűnő piano játékmódjuk vált gátjává egy életteli előadásnak. A nagyon halkan, szinte a markirozásig visszavett pianóban megoldott formarészek mozaikok egymásutánjává bontották a művet, megakadályozva, hogy a hallgató egy olyan életbeli zenei folyamatról kapjon képet, amelyben ha valami visszatér, ismétlődik, már nem lehet előző önmagával azonos, éppen mert előzményeik nem azonosak. Mozart-játékuk a harmadik és negyedik tétel során felszabadultabb lett, főként a dallamot játszó vonósrészilegeken. A kíséret továbbra is visszafogott pianóban szólt, aminek következtében a jóleső hangzásegyensúly a mély és magas vonósok között nem mindig jött létre és fölerősödtek a zörejes hangcsúszkák is. Csajkovszkij Vonósszerenádja, mely a romantika bensőségességét és a francia kellemet ötvözte sikeresen az orosz népdal hangvételével, a tizenkilencedik század egyetlen maradandó vonószenekari alkotásának bizonyult az idők során. Az első tétel ünnepi hanglejtése, széles ívelésű és belső feszültséggel telített dallamai hallatán egyértelművé vált, hogy a kamarazenekar legnagyobb affinitással e későromantikus alkotás iránt viseltetik. A második tétel behízelgően kedves keringőjének emlékezetes megoldása volt a bravúros decrescendo (fokozatos halkítás) egyetlen hangon, majd pillanatnyi piano kivárás a levegőben továbbzendülő hang után s a piano folytatás. Ezek a pici. szinte vezényelhetetlen kivárások és lassítások tették magától értetődővé, természetessé muzsikálásukat. A harmadik tétel fájdalmas sóvárgást kifejező főtémájának dinamikai kibontása érzékletes, szép megoldás volt, a sóhajmotívumok álomszerűén könynyedek. Játékukban egy pillanatra sem éreztük a rutin, az automobilitás jelenlétét, viszont ráismertünk romantikaszeretetükre és Csajkovszkij iránti lelkesedésükre. A Vonószerenád érzelgősségtől és túlzott pátosztól mentes előadása volt az est sikere. A ráadásként felhangzó Rebikov Keringőben az áttetsző hangzáskép mintáját adta a zenekar. A végső ráadásként megszólaltatott Monti Csárdás Michael Gantvarg koncertmester szólójával zárta a kétséget kizáróan színvonalas ugyanakkor az ízlésbeli különbségekre a figyelmet ráirányító koncertet. Labáth Valéria Kedély-ünnepi hangverseny Kodály Zoltán születésének századik évfordulója tiszteletére ünnepi hangversenyt rendeznek ffía 18 órakor Kisújszálláson, a József Attila városi művelődési ház nagytermében. A koncerten közreműködnek az iskolák kórusai, szólistái, valamint a zeneiskola Tücsök együttese és vonós nagyzenekara, kamaracsoportjai, hangszeres szólistái. A műsorban felcsendülnek Kodály-gyűjtötte népdalcsokrok. biciniumok, hangszeres darabok.
