Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

\ 1982. DECEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aranyban gazdag EZÜSTVASÁRNAP Még Lego is volt Sláger: az usaoka Noha a kereskedőknek többletmunkát jelentett a vasárnapi nyitvatartás. még­is azt tapasztaltuk: nagy tü­relemmel igyekeztek segíte­ni kinek-kinek a legmeg­felelőbbet kiválasztani. Hogy ez mennyire sikerült? Talán nem az ünnep utáni csere­bere lesz a fokmérője ... Az ifjú jegyespár egymás­ra villanó tekintetét őrzöm első benyomásként, amikor a szolnoki Öra-ékszerboltban megvették, és már az ujjú­kon hozták ki a karikagyű­rűt. Hiányzott ugyan az ezüst és a divatos kvarcóra — a korábbi napokban igen sok fogyott ezekből, — ám aranyékszerből, kisebb aján­déktárgyakból, bizsukból, di­vatékszerekből a tavalyinál gazdagabb választékot kínál­tak. Érthető, hogy a forgal­muk is meghaladta az előző ezüstvasárnapét: most 326 ezer forintot árultak a fél nap alatt. Akadt a vásárlók között, aki 85 ezret számolt le a szíve hölgyének kivá­lasztott két láncért, gyű­rűért . .. A megyeszékhely Kultúr­­cikk-áruházának emeleti já­ték- és sportosztályára fő­ként a hiánycikknek számító Lego vonzotta a szülőket, a nagyszülőket. „Sláger” lett a távirányítású autó, a var­rógép, a csengős mozdony, a francia hobbibaba is. Noha sítalpat gyermekméretben még egyáltalán nem kaptak azért sok karácsonyfa alá kerül síkötés, sícipő, -ruha. Ebben az üzletben játékra, — Ez a csengős kismozdony volt Zsuzsika óhaja. Hadd örüljön! Nem, nem, az unokám, a keresztlányom kislánya... sportcikkekre 240 ezer fo­rintot költöttünk. , Az áruházakban hétközna­pi méretű tömeg hullámzott. A Skálában a tavalyinál jobb, 1 millió 416 ezer fo­rintos forgalommal zárult a nap. A legeredményesebb vásárt, csaknem hatszázezres forgalommal a játék- és aján­­dékrészleg bonyolította le. Kapósak voltak a Pannónia szőrméi, az eredeti prémsap­kák, az irha- és bőrkabátok is. A Centrumban a .fava­­lyi szinten, 1,3 millió forin­tot hozott az ezüstvasárnap — szinte kizárólag hazai ter­mékekből. A földszinti da­rabosztály volt a leglátoga­tottabb, fehérneműt, kötött­árut és divatcikkeket vásá­roltak a legtöbben. A Sztár is tartottá a tavalyi szintet, 570 ezer forintos bevételével. Divatosztályán a csehszlovák tréningruha, a fiatalok osz­tályán pedig az ezüstvasár­nap is érvényes öltöny- és kabátcsere volt a „sztár”. — rónai — Új szempontokkal gazdagodott Módosították az energiamegtakarítást eredményező beruházások pályázati feltételeit Az Ipari Minisztérium Or­szágos Energiagazdálkodási Hatósága, az Országos Terv­­hivatai, a Pénzügyminiszté­rium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Ma­gyar Nemzeti Bank, valamint az Állami Fejlesztési Bank együttes állásfoglalása alap­ján új, módosított pályázati felhívást bocsátott ki az energiamegtakarítást ered­ményező beruházások támo­gatására. Az 1980 decembe­rében megjelent pályázati felhívás módosítását a meg­változott gazdasági körülmé­nyek. valamint az egyes energiahordozók árának lei­értékelése indokolja. A VI. ötéves terv energia­gazdálkodási kormányprog­ramjának fontos részét ké­pezi az energiatakarékos technológiák alkalmazása, ésszerű energiahordozó-cse­rék végrehajtása, valamint a korszerű energetikai beren­dezések gyártásának biztosí­tását szolgáló ipari háttér kifejlesztése. Az ezeknek a céloknak az elérését szolgáló beruházások megvalósítását a központi szervek továbbra is támogatják, a hatékonysá­gi követelmények azonban a korábbinál szigorúbbak let­tek. A pályázat benyújtásának feltételei a következők: — a beruházás gazdaságos­ságát kifejező H-mutató ér­tékének a 2,2 értéket el kell érnie. Azok a pályázatok ré­szesülhetnek a különböző kedvezményekben, melyek ezt a feltételt kielégítik, az ennél kisebb értékű (H=1.8 2,2) pályázatokat konzultá­ciós javaslatként vizsgálják meg az illetékes szervek. A H-mutató az idő közben ■bekövetkezhető energiaár­változások függvényében ter­mészetesen módosulni fog. — a beruházás kivitelezési ideje a 24 hónapot ne halad­ja meg és a megtérülését az energiaköltségek csökkenése biztosítsa. — a beruházási költség egy részét saját forrásból kell fe­dezni . Az új pályázati rendszer az előbbi feltételek megléte esetén a közvetlen energia­­megtakarítást részesíti a leg­nagyobb pénzügyi támogatás­ban, a közvetlen energiameg­takarításon a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a fűtő­olaj és a koksz fogyasztásá­nak csökkentését kell érteni. Mérsékeltebb a támogatás az előbbiekben felsorolt ener­giahordozók cseréje, vala­mint egyéb energiamegtaka­rítás esetén. További kedvez­ményt jelent, hogy az ener­giaracionalizálási beruházás mentesül a beruházási illeték alól, valamint az építési adó (ha a beruházást ilyen köte­lezettség terheli) mértéke 10 százalék. A pénzügyi támogatás mód­ja és mértéke eltérően alakul a vállalatoknál, szövetkeze­teknél és a költségvetésből gazdálkodó szerveknél. Vál­lalatuknak és szövetkezetek­nek, amennyiben beruházá­suk motorbenzin, gázolaj, tü­zelőolaj, fűtőolaj és koksz megtakarítását eredményezi, vas1- ezeket más energiahor­dozóval — hulladékenergiá­val, geotermikus energiával, szénnel — kiváltják, a beru­házási költség legalább 40 százalékát saját forrásból kell fedezniük, a megmaradó 60 százalékra kérhetnek ál­lami kölcsönt. Ha a beruházó energiahordozó-cserét hajt végre, és földgáz vagy szén használatára tér át, akkor a saját, forrásként legalább a 60 százalékot kell biztosíta­nia és csupán a költségek 40 százalékára kérhet állami kölcsönt. A pályázati felhí­vás a pénzügyi támogatás módjának számos variációját tartalmazza, a változatok az energiahordozó-csere fajtája és a saját pénzügyi források nagysága szerint különböz­nek egymástól. Az oktatási, egészségügyi és a szociális intézmények kivételével a költségvetésből gazdálkodó szervekre hasonló támogatási kedvezmények ér­vényesek, mint a vállalatok­ra és a szövetkezetekre. Az oktatási, egészségügyi és szo­ciális intézmények — az olaj­­kályha kiváltását eredmé­nyező beruházások kivételé­vel — az energiamegtakarí­tást vagy energiahordozó­cserét eredményező fejleszté­sekre (a pályázati feltételek teljesülése esetén) a beruhá­zás költségének teljes össze­gét kérhetik vissza nem té­rítendő állami támogatásként. Ezek az intézmények olaj­­kálvha kiváltását célzó beru­házás esetén (ha szén, föld­gáz vagy villamos energia felhasználását tervezik tü­zelőolaj helyett) minden 1 kilogramm tüzelőolaj kivál­tására legfeljebb 20 forint támogatást igényelhetnek. A beruházási költség többi ré­szét saját forrásból kell biz­tosítaniuk. Természetesen a pályázati rendszer egyéb, fontos ele­mekkel is bővült, ezért rész­letes áttanulmányozása fel­tétlenül indokolt. A részletes pályázati felhívást az Ipari Közlöny 1982. évi 24. száma tartalmazza, melyet más fő­hatóságok hivatalos lapjai is közzétesznek. IKeddi jegyzetünk 1 Mi marad még hátra? Amikor az esztendő már az utolsókat rúgja minden család, ember életében be­következik a hagyományos, szokásos, év végi számve­tés Arról, hogy mi valósult meg az elképzelésekből, miből nem lett semmi, mi bizonyult „menet közben” hibás számításnak, amit jobb, ha .minél hamarabb elfelejtünk. Akadnak a számvetések között a csa­ládi költségvetés rubrikái­ba tartozó kiadások, bevé­telek, de ide sorolhatók a szakmai a munkahelyi gya­rapodások, előrelépések, esetleg kudarcok is. Általá­ban nem hiányoznak a lel­tárból a fogadkozások sem, jövőre kiegyensúlyozottab ban, egészségesebben, fi­gyelmesebben élünk, na­gyobb gondot fordítunk a családi kapcsolatok ápolá­sára. a szakmai tudás gya­rapítására, a korrekt mun­katársi, jószomszédi vi­szony formálására, őrzésé­re. Valahogy azért a leltár az esetek egy bizonyos szá­zalékában alapvetően hiá­nyos : jónéhány embernél kimarad a számadásból az állampolgári kötelesség nevű rovat. A jogokat „éb­ren tartják”, fennen han­goztatják, és élnek is vele, ahol mód és alkalom nyí­lik rá, de a kötelességek olyanok egyeseknél, amint az ígéretek, tartósan „meg­feledkeznek” róluk. Íme néhány sajnos, je­lenleg időszerű példa. Va­jon magyarázható-e vala­hogyan az, hogy 'a megye lakosságának ezekben a napokban még mintegy nyolcmillió forint befize­tetlen adóhátralék terheli a számláját? Nehogy azt higgye valaki, hogy az adósság fő oka a nincste­­lenség, a minimális lét­­fenntartáshoz szükséges ja­vak utáni hajsza. Szó sincs erről, hiszen ennek a nyolcmilliónak a zömét, mintegy 10—12 tehetős em­ber „produkálja”, akik fe­jenként — nem tévedés a szám —: háromszázezer fo­rinttól hatszázötven—hét­százezer forintig terjedő hátralékkal tartoznak az államnak. Annak az állam­nak. amelyik hozzásegítet­te őket. hogy köznyelven szólva, legyen mit aprítani­uk a tejbe. De akadnak elgondolkoz­tató példák a lakbérhát­ralékról is. Csak Szolnokon mintegy kétmillió forintnyi összeg „lóg”, de ha hozzá­számítjuk a fűtés, a vilá­gítás és az egyéb szolgálta­tások befizetetlen, elma­radt díjait is, máris jóval magasabb az érték. Hang­súlyozom: ez a szám csak / a megyeszékhelyre, és nem a megyére vonatkozik. Kunhegyesen például akad család amely kapott egy lakást, havi 96 forint a bére, és most tessék meg­kapaszkodni : a iakbérhát­­ralékuk megközelíti az öt­ezer forintot! Ki lehet szá­molni. hány év óta a fülük botját se mozdítják a tar­tozik rovatuk kiegyenlíté­sére. • Ennyire tehetetlenek len­nénk az efféle emberekkel szemben? Korántsem, hi­szen akadnak megfelelő igazgatási, jogi paragrafu­sok, amelyek alkalmazásá­val jobb belátásra lehet bírni a bosszantóan „feledé­keny? adósokat. Akik mi­után miért, miért nem, de lakáshoz, vagy jól jövedel­mező iparengedélyhez ju­tottak, teljesen megfeled­keztek a tartozik szó értel­méről. Remélve, az adós­ságukról valahol valakik majdcsak megfeledkeznek, vagy reménytelennek tart­va a behajtását, lemonda­nak róla. Pedig tévednek, mert bármeddig is nyújt­hatók a kifogásaik, bár­mennyire is körmönfont a védekezésük, előbb utóbb bírósági ügy lesz a hátra­lékukból, és fizetniük kell. Annak ellenére, hogy ez ál­talában hosszadalmas do­log olykor terebélyes akta­halmot igénylő, bonyolult eljárás, amit meg lehetne spórolni. Mondjuk azzal, hogy jogaikon túl — aho­gyan sok millió, becsülete­sen dolgozó állampolgá­runk teszi a kötelességeik­ről sem feledkeznek meg. D. Szabó Miklós Szocialista brigádok kiállítása a Szovjetunióról Hétvégi fuvarozás vasúton, közúton Nem tartott, pihenőnapot a hét végén a vasúti igazgató­ságok és a közúti fuvarozó vállalatok sok dolgozója — az esztendő végének köze­ledtével gyorsul a szállítások üteme —, szombaton és va­sárnap is rakodni kell. Az MTI tudósítói több megyéből e munkáról számoltak be. A Dél-Dunántúlon több mint 1000 vagont igényeltek vasárnapra a szállíttatok a Pécsi Vasúti igazgatóságtól. Mintegy másfél száz vagon cukorrépát, vasárut, valami­vel kevesebb kavicsot, 100 vagon komlói szenet raktak be, illetve fuvaroztak el a vasutasok. Az országrész szállítási igényei a tavalyi év végi csúcshoz képest is magasak voltak, mivel a jó időt kihasználták a kő- és kavicsbányákban és a cementgyárakban is. A ke­vésbé sürgős küldemények feladását a megrendelőkkel egyetértésben későbbre ha­lasztották. Mintegy 2000 vagont rak­tak meg és továbbítottak a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak területén. Elsősorban az energiahordozók szállítására biztosítottak vagonokat: több mint 500 tehervagonnal to­vábbították a borsodi bá­nyákból kitermelt szenet.- A kazincbarcikai Borsodi Ve­gyi Kombinátban főleg az exportra szánt áruval rakták meg a vasúti kocsikat. Ju­tottak vagonok a mezőgaz­dasági szállításhoz is, így' többek között Szerencsre, Hatvanba és Selypre szállí­tották a cukorrépát. Folya­matosan érkezett nyersanyag Záhonyon keresztül a sajó­­ecsegi borsodi ércelőkészítő műbe. s onnan a dúsított vasérccel megrakott vagono­kat küldték a diósgyőri "és ózdi nagyolvasztókba. Hajdú megyében több mint 200 vasúti kocsi szállí­totta a répát a cukorgyárak­nak, s csaknem ugyanannyi vitt külföldre magyar gyü­mölcsöt. A megyében a hét­végi kocsiszám csupán 70 százaléka a hétköznapi mennyiségnek, a vállalatok sokszor inkább a kocsi-állás­­pénzt fizetik ki. A debreceni Volán tehergépkocsijai mész­kőlisztet., követ, bányakavi­csot. és az építkezéshez szük­séges egyéb anyagot szállí­tották a/hét végén. Új sajtok nkavi és Hallum Egy már sikeres exportter­mék. a krémfehérsajt után két újabb,-arab piacra szánt sajt receptúráját. gyártási el­járását dolgozták ki a szak­emberek a Magyar Tejgazda­sági Kísérleti Intézetben Mo­­sonmagyaróvárott. Az egyik, a keményebb, téglatest ala­kúra formált Akavi. a pu­hább, a kalácsszerűen meg­font Hallum. Mindkettő az intézet által kikísérletezett, s a krémfehérsajtnál már nagyüzemileg sikerrel alkal­mazott eljárással készül. Az első néhány száz kilo­­gramos tételeket a napokban indítják piackutató útjukra, Kuvaitba. Amennyiben meg­nyerik a vásárlók tetszését, a jövő év első negyedétől ter­melő új makói tejüzemben megkezdődhet nagyüzemi gyártásuk. Névadóink szellemében címmel rendhagyó kiállítás nyíliti hétfőn Szolnokon a Szakszervezetek Ságvári Endre Megyei Művelődési Központjában a Szovjetunió 60. évfordulója tiszteletére. A Szovjetunióval kapcsolatos elnevezésű, Lenin, Gagarin, Tyereskova, Magyar—Szovjet Barátság és más nevet vise­lő üzemi, vállalati szocialista brigádok öntevékenyen rep­rezentálják a baráti kap­csolatok ápolását, élményei­ket a Szovjetunióban t«tt útjaikról, emlékeikről. A tárlaton húsz szocialis­ta brigád mutatkozik be, 'fényképekkel, levelekkel, eredeti dokumentumokkal szemléltetik^ a kapcsolatokat. Vitrinbe helyezték el tárgyi emlékeket, zászlókat, jelvé­nyeket, ajándéktárgyakat, az orosz népművészet remekeit. A brigádkiállítás sokoldalú­an utal Szolnok megye és Tallinn majdnem két évti­zede tartó testvéri kapcsola­taira. A Tiszamenti Vegyi­művek a MÁV Járműjavító, és a többi üzem tablói, ha­sonló észt üzemekkel kiala­kított ,közvetlen kapcsolata­ikról adna ízlelítőt.

Next

/
Thumbnails
Contents