Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-12 / 266. szám
1982. NOVEMBER 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának törökszentmiklósi üzemében jelenleg vietnami megrendelésre gyártanak szénszállító szalagokat. Az idén két garnitúrát, egy száz és egy hatvan méter hosszúságú szállítószalagot készítenek el Szárnyszegett Pegazus I AVAGY AKI REPÜl, LE IS ESHET \ A kisvállalkozások előtt utat nyitó rendelet megjelenése óta sok jó vállalkozásról olvashattunk beszámolót. Az idő múlásával együtt azonban szaporodnak a példák arról is, mitől futhat zátonyra egy biztató vállalkozás: például a tiszaugi Pegazus. Ez a Pegazus nem a mitológia szárnyas lovának ti— „A reálisnál magasabban megállapított átalánydíj mellett az üzletvezető esetleg nem jut megfelelő jövedelemhez, nem tud eredményesen gazdálkodni” — tolja elém Nagy Péter a szerződéses üzlet vezetője a jogtanácsadó füzetben aláhúzott sorokat. — Nálam épp erről van szó. Nincs szünnap, éjfélig nyitva tartunk, cigányzenészeket szerződtettem. A bérbevétel előtt három évvel jöttem ide dolgozni, és nagy erőbedobással kezdtem. Különösen az ételforgalmat emeltük. Reggel kilenctől este tízig ehet meleg ételt nálunk a vendég. Úgy akartam dolgozni, ahogy a miniszteri rendelet elvárja: jobban! Megdupláztam a jövedelmet, 250 ezer forint tiszta hasznot hoztam ki. — Ez éppen azt mutatja, hogy nagyon jól megy az üzlet! A Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ a „gazdája” a fogadónak. — Nem úgy jött be az üzlet, ahogy szerettük volna — kezdi Kardos Mihály elnök. — Eleinte idényjellegű üzemeltetés volt, a szálloda kialakítása óta egész évben nyitva van. 1977-ben 1559 ezer forint volt a forgalom. A különleges szolgáltatások — vagyis a lovaglás — bevezetése után ’80-ban ez 1 millió 300 ezerre ment föl. — Független ez a vezető személyétől? Miszen a látványos felfutással egy időben lett Nagy Péter az üzletvezető ... — A kettő valahogy összekapcsolódik ... — ismeri el Kardos Mihály. — Szóval 1981-ben átadtuk szerződéses üzemeltetésre a szállót. Ez az egység olyan, hogy — ha az üzletvezető rugalmas — plusz szolgáltatásokkal, helyi kezdeményezésekkel növelhető a forgalom. Igaz, Nagy Péternek rengeteg ötlete volt, filmvetítés, diszkó, de szaugi rokona, hanem egy kis szálló; a hasonló nevű gazdasági társaságtól örökölte nevét, amely egy ideig itt is szervezett lovasturákat. Lovak ma is vannak (egy kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jóvoltából), a szálló és a hozzá kapcsolódó étterem is működik. Kérdés, meddig? — Igen ám, de a bérleti szerződés szerint az első évben 525 ezer forintot kellett voüna befizetni... Egy év alatt 250 ezer forint adósságom jött össze. Kértem az áfészt, hogy módosítsák a szerződést, márciustól le is vettek az összegből. Idén már 426 ezret kell fizetnem. Maradni szeretnék, és törleszteni az adósságom. Tíszaug nyári program; a lovak, a közeli víz, a falusias hangulat hívogatja a vendégeket, még akkor is, ha a fogadó némely oldalról valóban „ódon”, hulló vakulatú. Az udvaron csirke kapirgál, ide hallik a lovak nyerítése, ez talán feledteti a városi emberrel, hogy nincs víz, ha a szomszédos bolgárkertész sokat locsol, a halételek pedig köret nélkül 50—57 forintért kaphatók. kevés olyan, amit végig is tud csinálni. A szerződés aláírásakor kikötöttük mi az, amit az üzletben az áfésznek kell megcsinálni, és a külső tatarozás kivételével el is végeztük. Azt jövő év áprilisára vállaltuk. Az azonban igaz, hogy az osztályba sorolás feltételei szigorodtak. Az egység másod osztályú, van amit át tudtunk vállalni az új előírásokból, van amit nem. Szerettük volna, ha megszűnik az üzemeltetés szezonjellege, de ez nem sikerült. Ráadásul a községben még egy bisztró nyílt, tehát a feltételek tovább romlottak. Ezért egyeztünk bele a szerződési díj csökkentésébe, bár máig is vitatott, hogy a jogszabály szerint ezt megte- hettük-e... Talán akkor kellett volna megszüntetni a szerződést, de az üzletvezető tényleg nagy energiát fektetett bele, és ha kilép, a követelésünk szinte behajthatatlan lesz. Hogy a Pegazusra mi vár, az hamarosan eldől. A dolgok jelenlegi állása szerint a szerződő felek futnak a pénzük után. A konkrét példa azonban nem engedi meg az általánosítást: ilyen sors vár arra, aki kisvállalkozásra adja a fejét. Dudás József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának közgazdasági csoportját vezeti, s mini ilyen, átfogó képet tud adni a szerződéses üzletekről. — Valóban előfordul olyan eset, hogy valaki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. Tavaly például a harmadik negyedév után több üzletnél volt elmaradás, leggyakrabban azért, mert a szövetkezet az átalánydíjat nem a forgalom arányában bontotta meg, hanem negyedévenként 25—25 százalékot kért. Ezért intézkedtünk az év elején úgy, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a szerződés készítésekor a forgalom hullámzását is vegyék figyelembe. Annál is inkább szükség volt erre, mivel a szerződéses üzletek száma nő, az év közepéig 112 vendéglátóipari egység tért át erre az üzemeltetési módra, a vendéglátóipar második negyedévi bevételének 15,2 százalékát bonyolították le az új formában. lartozik-követel — Hogyan lehet biztosítani, hogy a szerződő felek azt kaphassák egymástól, amit várnak? — Azt hiszem, a vállalatok ma már mértéktartóbban állapítják meg a szerződéses összeg nagyságát. Nekik is fontos, hogy a gazda — gazda maradjon, az üzlet vonzása növekedjen. Sajnos, arra még nincs kialakult módszer, hogy a „tartozásba került” üzletvezetőkkel miként rendezhetik megnyugtatóan a dolgot. A vállalat, illetve az említett esetnél a szövetkezet szerepe annyiban tér el az eddig megszokottól, hogy nem szólhat bele közvetlenül az üzemeltetésbe, de szerződő partnere munkáját figyelemmel kísérni, tájékoztatni, adott esetben segíteni őt, kötelessége. A szerződés kétoldalú kötöttség. A tartozik és követel rovatokból nem lehet kihagyni tételeket az egyenleg felborulása nélkül, a jó üzletmenet alapja a pontos számolás. Lehetőleg még a szerződés megkötése előtt. Fejszés Edit Maradni is törleszteni B feltételek romlottak Tanuljunk latinul - magyarosan Kisérieti jelleggel Külkereskedelmi megbízottak megyei hálózata Már megkezdte működését a Külkereskedelmi Minisztérium első megyei megbízottja Vas megyében, s a közeljövőben további megbízottak látnak munkához az ország különböző területein. A Külkereskedelmi Minisztériumban kísérleti jelleggel kezdték meg a kiküldötti hálózat kialakítását, amelynek célja a kisebb tételek nem rubel elszámolású exportjának elősegítése. A tervek szerint a kiküldöttek sorra látogatják a vállalatokat és a szövetkezeteket, s feltérképezik az olyan termékeket, amelyek exportjára lehetőség kínálkozik. Munkájuk során gondoskodnak arról, hogy a termelők megtalálják a megfelelő külkereskedelmi vállalatot, a továbbiakban pedig figyelemmel kísérik az üzlet megvalósítását. Ugyanakkor külkereskedelmi információkkal segítik a termelőket, és a termelői elképzeléseket, a terveket pedig közvetítik a külkereskedelmi vállalatokhoz. Kevesebbet költünk ruházkodásra A Statisztikai Kiadóvállalat gondozásában megjelent az 1981. évi háztartás-statisztika, amely 8500 háztartás adataival átfogó képet nyújt egyebek közt arról, hogy a múlt évben mire, mennyit költöttek jövedelmükből az egyes társadalmi rétegekhez tartozó családok, s milyen a háztartások gépesítésének színvonala. Növekednek a nagyértékű tartós javakra, a szolgáltatásokra, a fogyasztási iparcikkekre, a lakás- fenntartásra, az egészségügyre, a testápolásra, a művelődésre fordított kiadások is, ruházkodásra azonban jövedelmük kisebb részét költötték a családok, mint korábban. Ha valaki figyelmesen olvassa a lapokban a gazdaságpolitikával kapcsolatos tudósításokat, egyre többször találkozik egy eddig jórészt ismeretlen szóval, a latin eredetű diverzifikációval. Meg kell barátkoznunk vele, hisz lassan éppúgy bevonul a gyakran használt fogalmak közé, mint a már ismerősünkké vált innováció, import vagy épp a mobilitás. Mit is jelent ez a szó? A meghatározás szerint: a vállalatok termelési profiljának, termékválasztékának szélesítése a várható értékesítési lehetőségek jobb kihasználásáért. Esetünkben tehát azt, hogy amit gyártani tudunk, és a piacon eladható, azt gyártani kell. Illetve kellene, hiszen mint egy országos tanácskozáson elhangzott, korántsem élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek „a viszonylag diverzifikált termékösszetételünkből” adódnak. Hogy hol lehetne változtatni? Erre is volt tanács: elsősorban a kisüzemek, kistermelők termékeinek számát, a népművészeti ruházat, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari cikkek szerepét kellene növelni. Szóval a recept adott, most mát „csak” alkalmazni kell. Fő cél az export növelése, ezt többféleképpen lehet elérni: vagy olcsóbban termelünk, mint mások, vagy jobbat, illetve olyat kínálunk vételre, amit más nem. Sokáig ilyen termékünk volt az alma, aztán a baromfi, a sertés. Ezek ma sem kerültek le az exportcikkek listájáról, bár például az alma esetén tapasztalható némi visszaesés. A megye termelői idén 4850 tonnára szerződtek, és ebből eddig 2781 tonna jutott el a megrendelőhöz, vagon- és Íádahíány* a szervezett együttműködés akadozása lelhető fel a tény mögött. A sertés mellé a vágónyúl és a -galamb is bekerült az exportképes termékek körébe. Utóbbiakat szinte teljes egészében a háztáji és kisegítő gazdaságok adják. Az áfész szakcsoportokon keresztül az Újszász és Kunhegyes környéki méhészek is bekapcsolódtak a munkába, lépesmézet küldenek tőkés országokba. A lőtt- és élővad exportja is nőtt az elmúlt időszakban. Nemcsak a kistermelők, hanem a termelőszövetkezetek termékeiből is csak akkor kerülhet viszont egyre több kivitelre, ha tudják, mit lehet eladni. A szállítások külföldre fokozhatók a szövetkezet érdekeltségének növelésével, tehát a nagyobb export árvisszatérítéssel, esetleg a közvetlen exportjoggal, például hagyma'vagy t.aromfi esetében. A háziipari termékeknél már korábban érezhető volt ez a piacfelé fordulás, a magyar népművészeti cikkek már régóta exportképesek. Csak éppen azt kellett felismerni, hogy nem mindegy, mikor, mit készítenek. A iászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnél például a hagyományos termékeken túl a tőkés bérmunka adta lehetőséget is felkutatták. Az új termékek eladásához tehát kell, hogy mások is ismerjék meg az új fogalmakat. Persze, akárhányan kivülről fújhatják a meghatározást, hogy mit jelent a diverzifikáció, ha nem tudják azt mondatba illesztve, ékesen „magyarul” alkalmazni. Maradva a nyelvtanulásnál, ez persze csak akkor megy, ha van könyv, ha nem hiányzik a szótár, és ugyanígy a kitartás a tanulóból, s ha elég következetes, szigorú a számonkérés. F. E. Mit nyújt a WET-CORN? Nedves kukoricával jövedelmezőbb a sertéstartás A mezőgazdasági nagyüzemeknek az egyre növekvő anyag- és energiaáraktól szorongatott gazdálkodásában a jövedelmező termelés kulcskérdése a ráfordítások lehetőség szerinti, ésszerű mérséklése. Az egységnyi hústermelés költségeinek csökkentése volt a céljuk a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság takarmánygazdálkodási és állattenyésztési szakembereinek is, amikor az országban elsők között megkezdték a kukorica nedves tárolását és sertésekkel való etetését. Üzemi kísérletek során próbálták ki az úgynevezett CCM módszert, azaz a szem-csutka keverék — Corn-Cob-Mix — készítését és falközi silókban történő tárolását. Az újfajta tömegtakarmány készítésénél már az alapanyag betakarítása is energiatakarékosabb, mint ha abraknak, azaz száraz szemesterménynek- törnék le a kukoricát. A nedves tartósításra szánt termés begyűjtése azonos módon megy végbe, mint a morzsolt kukoricáé, de nincs szükség szárításra. Ezen kívül, a hagyományos technológiához képest a szemtisztaság és a szemtörés sem okoz gondot, így jelentősen növelhető a kombájnok teljesítménye. A takarmánykészítés meggyorsítására a törökszentmiklósi gazdaságban nyújtott műszakban végezték a nedves szemtermés és a felaprított csutka betakarítását, a két komponens összedarálását pedig kétszer tizenkét órás műszakban éjjel-nappal. A kukoricaszem-csutka keveréket, azaz a tulajdonképpeni CCM-et vasbetonfalú silókban tárolják, itt megfelelő tömörítéssel jó minőségű, tejsavasan erjedt takarmányt nyernek. A tárolókból naponta nagy teljesítményű silómarókkal termelik ki a CCM-et, amit azután a sertéstelep tő- szomszédságában levő, úgynevezett takarmánykonyhá- ban dolgoznak fel. A silót koncentrátumokat tartalmazó keverékkel, fehérjét biztosító húspéppel és tej savóval ösz- szekeverve 30—35 százalék szárazanyag tartalmú nedves takarmányt készítenek. Az elmúlt évben összesen 6500 tonna CCM-et és a csutkarészt nem tartalmazó nedves szemzúzalékot tartósítottak a gazdaságban. Az új betakarítási, tárolási technológiának számtalan előnyét tapasztalták az üzemi kísérletek során. A még nedves kukorica betakarítását jóval előbb megkezdhetik, így ez az őszi munka kevésbé függ az időjárástól. Ugyanakkor hamarabb felszabadulnak a kukoricaföldek, ezért idejében hozzáláthatnak a talajelőkészítéshez, az ősziek vetéséhez. Nem kell szárítani a kukoricát, ami tonnánként 350—400 forint megtakarítást jelent. A csutka sem megy veszendőbe, így hektáronként 6—7 százalékkal több értékes tápanyagot hasznosíthat a nagyüzem. A kukorica kétféle — CCM-ként és szemzúzalék formájában történő — nedves tárolásával és hasznosításával a törökszentmiklósi Állami Gazdaságban egy forinttal olcsóbban érnek el egy kilográmm súlygyarapodást, Az évente 35 ezer hízót kibocsátó, tehát 3500 tonna sertéshúst értékesítő bartapusztai szaktelep esetében ez a ráfordítások három és f.él millió forintos csökkentését eredményezi. Gyorsan megtérül tehát annak a beruházásnak — a hat, egyenként 1900 tonna befogadóképességű vasbeton síló építésének, a betakarító, kitermelő, keverő és továbbító berendezések órának — a költsége, amelyet az új takarmányozási technológia bevezetése igényelt. Minél több mezőgazdasági nagyüzemben vállalkoznak a jövedelmezőbb sertés- hústermelést elősegítő új technológia meghonosítására, annál nagyobb lehet az elérhető megtakarítósok nép- gazdasági jelentősége. A Tö- rökszentmiklóson kialakított komplex betakarítási, tárolási és felhasználási rendszer népszerűsítésére WETCORN néven kutatási-fejlesztési, termelési társaság alakult. Többek között a gazdaságok adottságaihoz és az állatfaj igényeihez igazodó technológiák kidolgozása, az ezekhez szükséges gépi berendezések beszerzésének koordinálása, és takarmányozási receptúrák készítése tartozik az energiatakarékos eljárás széles körű elterjesztésére vállalkozó WET- CORN társaság szolgáltatásai körébe. T. F.
