Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-12 / 266. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 12 A múzeumi hónap mérlege Fazekas Tájház Karcagon, kiállítások, előadások megyeszerte Októberben a szokásosnál is nagyobb figyelem fordul a múzeumok felé, hisz hagyományosan ekkor rendezik meg a múzeumi, műemléki és honismereti hónapot. Megyénk közgyűjteményei, tudományos műhelyei is több, érdeklődésre számottartó programmal várták a közönséget a múlt hónap során. A múzeumi, műemléki és honismereti hónap értékelésére Tálas Lászlót, a megyei múzeumi szervezet igazgatóját kértük. — Ügy vélem, a rendezvénysorozat elérte célját, ráirányította a figyelmet a múzeumok munkájára, munkájuk jelentőségére. A kiállítások, a különböző múzeumi közművelődési rendezvények múltunk jobb megismerését, nemzeti önismeretünk gazdagodását szolgálták. — Melyek voltak a hónap legjelentősebb eseményei? — A megye múzeumaiban tizenöt kiállítást nyitottunk. Külön öröm számunkra, hogy a megyei múzeumi szervezet új létesítménnyel és állandó kiállítással gazdagodott, a karcagi Kántor Sándor Fazekas Tájház megnyitásával. A Tiszazug szisztematikus néprajzi feltárásának idei feladata a tájegység és Kunszentmárton kisiparának kutatása volt. A szakemberek, helytörténeti kutatók tudományos tanácskozáson összegezték munkájukat. A kisipar tárgyi emlékeiből nyílt meg a kunszentmártoni helytörténeti gyűjtemény új kiállítása is. A Szolnoki Művésztelep fennállásának 80. évfordulójára, plakát-, fotó- és dokumentumkiállítással emlékeztünk, ^a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban pedig a hódmezővásárhelyi piktúrát reprezentáló kiállítást nyitottuk meg. — Októberben előtérbe került a múzeumok közművelődési tevékenysége is. — A tudományos munka mellett valóban fontos feladat a múzeumi közművelődés. Az általános és középiskolások számára rendhagyó órákat tartottunk. A jászberényi Jász Múzeum nyílt napon mutatta be gyűjteményét, muzeológusaink pedig számos előadást tartottak szaktudományuk területéről a megye településein. A szolnoki Damjanich János Múzeum az általános iskolások több fordulós várostörténeti vetélkedőjét rendezte meg. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a megye egyéb közművelődési intézményei, művelődési "házainak, könyvtárainak októberi programjában is több, a múzeumi munkához kapcsolódó történelmi, néprajzi előadás, kiállítás szerepelt. — A múzeumi, műemléki hónap Szolnok megyében honismereti hónap is. — A megye honismereti mozgalma számottevő és szép eredményekről adhat számot. Idén is értékeltük ezt a munkát. A megyei új és leg- újabbkori történelmi, valamint a néprajzi és nyelvjárási pályázatra több mint 80 munka érkezett, többnyire forrásértékkel bíró. színvonalas dolgozatokat olvashattunk. Már hagyomány, hogy októberben értékeljük s adjuk át az elismeréseket a legjobb munkát végző hely- történeti, honismereti, néprajzi kutatóknak, szakköröknek, ezzel is ösztönözve tevékenységüket. — te — Reflektor Hamburgról Riportfilmek a televízióban Építkezés az ópusztaszeri skanzenben A hideg idő beköszöntővel bezárta kapuit az ópusztaszeri történeti nemzeti emlékpark, negyven hektáros területén azonban nincs csend. A környékbeli tsz-ek építőipari brigádjai dolgoznak most a falumúzeumban, hogy az április elsejei nyitáskor a népi építőművészet újabb emlékeivel ismerkedhessenek meg a látogatók. Közvetlen befejezés előtt áll egy olyan olvasókör felépítése, amelyből a Dél-Alföldön a század- fordulón még több tucat szolgálta a tanyai emberek művelődését, szórakozását és a téli estéken egy kis politizálásra is lehetőséget adott a külterületen élő parasztembereknek. A „mediterrán kapunak” is nevezett Rijeka kikötőjében nemrég magyar tv-sek forgattak. Európa hangulatos, festői környezetű kikötője a világ minden tájáról fogadja a hajókat. A magyar áruszállítmányok egyik legfontosabb tranzitállomásának életébe bepillantó riportfilm a közeljövőben kerül a képernyőre. A világ egyik legnagyobb kikötővárosát, Hamburgot is felkeresték a Reflektor szerkesztőség munkatársai. Alkotásuk bemutatja a mammut- kikötő mozgalmas hétköznapjait, valamint híresen hírhedt éjszakai életét. A nézők eközben sok magyar vonatkozású képet láthatnak, hiszen a dokkokba több százezer tonna magyar áru érkezik. A Reflektor szerkesztőség stábja a világ nagy szakszervezeteinek kialakulását bemutató filmsorozat forgatását is megkezdte. A riport- dokumentumfilmek megismertetik a nézőket a szó szoros értelmében harcok között született mozgalommal, korunkban betöltött szerepével. A sorozat első részét Angliában a szakszervezeti mozgalom kezdetének színhelyén készítették. Muzeális értékű dokumentumokat is szalagra rögzítettek a film alkotói, és bemutatják az alig 15 tagot számláló, legkisebb szakszervezetet és a tízmilliónál is nagyobb létszámúakat. Koncert tét nélkül A Bacillus együttes Szolnokon futás zajlott, virtuóz kettős szólót játszott Lakatos Antal és Szende Gábor. A karakteres megszólalást Gárdonyi László finom, de sodró lendületű zongorajátéka ellensúlyozta, Vasvári Pál nagybőgőkísérete diszkréten háttérben maradt. Ez a szereposztás érvényesült a későbbiekben is. A szerzemények, a muzsikusok a zenei ötletek sorát vonultatták fel, a dzsessz hagyományos elemeitől, a szabad improvizáció határát súrolva, viszont mindezt tudatosan ötvözve. Az együttes sokoldalúságát bizonyította a lírai számokban. A leheletfinom hangzásokban érzelemdús játékot produkáltak a muzsikusok, majd a következő pillanatban újra határozott, szárnyaló muzsika szólt. Ezek a változások, színek uralták az előadást, kötötték le a nézők figyelmét. A zenekar helyenként sziporkázott. No, de ne felejtsük el, egy úgymond tét nélküli — avagy majdnem közönség nélküli — „meccsen”, koncerten általában jobban, felszabadultabban megy a játék. — fs — fotó: Hargitai Az év elején alakult meg az ismert szaxofonos, Lakatos Antal új együttese, a Bacillus. A kvartett, a budapesti orvostudományi egyetem dzsesszklubjának házizenekara, szerdán este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében adott hangversenyt. Háromnegyed órás késéssel kezdődött a koncert. A „csúszás" az igen gyér érdeklődés miatt volt, azonban ez sem sokat segített. Foghíjas széksorok fogadták az előadókat, márpedig az köztudott, nem különösebben lélekemelő „negyedháznak” játszani még akkor sem, ha a jelenlévők, a közönség tényleg rajong a műfajért. Viszont az is igaz, hogy az effajta találkozások lehetőséget adnak a kísérletezésre, a felszabadultabb produkcióra, olyan fogások kipróbálására, amelyeket egyébként nem biztos, hogy „bedobna” a muzsikus. A nyitószámban egy kemény dob, szaxofon versenyTegnap délután Szolnokon az Aba Novak teremben kiállítás nyílt W. Lantpl Mária festőművész alkotásaiból. A tárlat november 25-ig várja az érdeklődőket (Fotó: HL.) A KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK Politikatudományi tanulmányok Szombaton Törökszentmiklóson Szövetkezeti pávakörök és citerazenekarok bemutatója A Kodály centenárium jegyében rendezik meg november 13-án, szombaton, 14 órakor Törökszentmiklóson a Városi Művelődési Központban a szövetkezeti pávakörök és citerazenekarok megyei bemutatóját. A hangversenyen fellép a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet pávaköre és citerazenekara. a jászberényi Zagyvamenti Termelő- szövetkezet pávaköre, a jászfényszarui Béke Tsz dalköre és citeraegyüttese. a kungyalui pávakör, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet énekkara, - valamint a törökszentmiklósi Béke illetve Tiszatáj Termelőszövetkezet amatőr művészeti csoportja. Kodály vonósnégyes Pekingben A Kodály vonósnégyes első ízben lépett fel Kínában és a siker alapján bizonyosra vehető, hogy újabb meghívást kap. Ezt sugallta tegnap Kína angol nyelvű napilapja, a China Daily is a kvartett két pekingi hangversenyét méltató, interjúkkal megtűzdelt cikkében. Huan Li professzor, a központi konzervatórium fúvós és vonós tagozatának igazgatóhelyettese kijelentette: „ez a legjobb együttes az elmúlt években Kínában járt európai vonósnégyesek közül. A közelmúltban megjelent, és nagyon gyorsan elfogyott kötet is jelezte az érdeklődést e kialakulóban levő új tudományág iránt. A most megjelenő második kiadás az előző kötetben közölteket, a kutatások új szempontjaival és eredményeivel jelentős mértékben kiegészítve tartalmazza. A bevezető tanulmány után először a szerzők a politikatudomány helyét elemzik a társadalomtudományok rendszerében. Az „Érdekviszonyok — gazdaság — politika” című fejezet olyan alapkérdésekkel foglalkozik, mint például a szocialista demokrácia kérdései, a politikai érdekviszonyok, a poHavasi Ferencnek — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának — 1977—1982 között elhangzott beszédeiből, nyilatkozataiból, megjelent cikkeiből ad közre válogatást a kötet. Ebben az időszakban Magyarország társadalmi-politikai életének különösen fontos kérdésévé vált a gazdasági építőmunka, mert a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei nehezebbekké, bonyolultabbakká váltak. A világpiacon bekövetkezett gyökeres és tartós árváltozások, a tőkésországok gazdasági válsága, egyes országok diszkriminációs intézkedései időben egybeestek népgazdaságunk intenzív fejlődési pályára való áttérésének, a gazdasági fejlődés minőségi litikai szervezetek vagy a társadalmi ellenőrzések szerepe. A harmadik, teljesen új fejezet a politikai filozófia, a politikai elméletek és a közgondolkodás kérdéseit vizsgálja. A befejező rész a politikatudomány elkülönült ágának, a nemzetközi politika tudományos megközelítésének eredményei összegzi. A kötet tanulmányait ismert tudósok, politikusok és fiatal alkotók (Berecz János, Bihari Mihály, Bihari Ottó, Csepeli György, Kiss Artur, Kulcsár Kálmán, Lakatos Sándor, Pozsgay Imre, Sziklai László, Szorcsik Sándor és mások) írták. jellemzői kibontakozásának kényszerével. A gazdaság- történeti összehasonlításban is korszakos jelentőségű feladatok nagy erőfeszítést, a szocialista tervgazdálkodás összes előnyének, lehetőségének maximális kihasználását követelik meg. A nagyobb követelmények, a kedvezőtlenebb fejlődési feltételek figyelembevételével a kidolgozott gazdaságpolitikai. gazdaságirányítási gyakorlat a kötet központi eleme. A könyv nagy segítséget nyújt — szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt — gazdaságpolitikánk megértéséhez, annak egységes értelmezéséhez, valamint a további feladatok még következetesebb megoldásához. Új fejlődési pályán A mozi családi esemény Közönségcsalogató filmszínház Jászladányban Egy mozi esetében — és bármilyen kulturális célokat szolgáló létesítmény esetében is — a külcsín legalább olyan fontos, mint a belbecs. Ezt igazolhatja a jászladányi példa. A jászsági nagyközségben évtizedeken keresztül a filmművészethez méltatlan körülmények között vetítették a filmeket, s várták a közönséget, amely — nem nagyon „törte magát” a moziba járásért. A művelődési ház korszerűsített épületében (a korszerűsítéshez a megyei Moziüzemi Vállalat másfél millió forinttal járült hozzá) augusztus elsején kezdte meg működését az új mozi; szépen berendezett teremmel, modern gépekkel, ruhatárral, előtérrel, büfével. Egyszóval minden adott ahhoz, hogy a moziban az emberek kellemesen érezhessék magukat. A közönségcsalogató létesítményben rendezett vetítéseknek az augusztus eleje óta eltelt idő, alatt 8700 látogatója volt, ami csaknem 80 ezer forint bevétellel járt. összehasonlításképpen: a régi mozinak május—június—júliusban mindössze 34 ezer forint bevétele volt, négyezer látogató után. A filmművészet iránti érdeklődésnek vannak egyéb jelei is; lassan divattá (jó divattá) válik Jászladányban az, hogy családi esemény szintjére emelik a moziba menetéit. A József Attila ifjúsági klub tagjai kollektív bérlettel járnak moziba, a helyi gazdasági egységek közül pedig az Egyetértés Tsz 60 bérletet vásárolt tagjai számára. Említésre érdemes, hogy az új jászladányi mozi elegáns és szép berendezésein (több új létesítmény szomorú esetével ellentétben) egyetlen karcolás nem esett a megnyitás óta eltelt idő alatt.
