Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-09 / 263. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 9. ( Kommen-] Színpompás felvonulás tárunk | a nagy október ünnepén Moszkvában a hagyományos katonai díszszemlével ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Képünkön: korszerű rakétaegységek felvonulása a Vörös téren (Telefotó — KS) Vendégek, diplomatatáskával felkelő nap országában B valóságos amerikai nagyhét kezdődött. A ------ washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács elsőszámú japán szakértője már Tokióban van, közvetlenül utána befutott a biztonsági ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettes, kedden leszáll a Naneda-repülőtéren Eagle- burger külügyminiszter-helyettes gépe, a hét végén pedig — értelemszerűen az addig lezajlott megbeszélések „összefoglaló áttekintésére” — megérkezik Holdridge, a washingtoni külügyminisztérium területileg illetékes államtitkára is. J ogos a kérdés: mi lehet a háttere e koncentrált vendégjárásnak? Az időzítés fő okai a következők lehetnek: a Reagan-kabinet túljutott a félidős választásokon. Mivel ezekből a vártnál valamivel jobban került ki, politikája a Japánnal kapcsolatos fontos és kényes viszonylatban is alighanem változatlan marad. Ez annyit jelent; továbbra is szorgalmazza, hogy a távol-keleti szigetország az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vegye ki részét a katonai kiadásokból. (Ezzel az Egyesült Államok a számára nyomasztó japán kon- kurrenciát is szeretné meggyengíteni, hiszen a japán gazdasági dinamizmus egyik oka kétségtelenül az volt, hogy az ország eddig viszonylag keveset költött katonai célokra.) A Reagan-kormány másrészt nem titkolja, hogy hidegen hagyják a térség országainak a Japán újra-fel- fegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmai. Marcos, a Fülöp- szigetek elnöke például a minap Washingtonban figyelmeztette vendéglátóit, hogy „a történelem keserű tapasztalatai éberségre tanítják a térség népeit”. B tankönyvvita, a Tajvannal kapcsolatos szóváltás, majd a kínai—amerikai kompromisszum és a pekingi Ilji- csov-tárgyalások fényében a diplomatatáskás vendégek nyilván megbeszélik Tokióban a kínai külpolitika bizonyos módosulási lehetőségeit. Végül — miután a Szuzuki- kabinet napjai meg vannak számlálva — az amerikai vendégjárás alapvető célja most nem is annyira konkrét megállapodások vagy elvi döntések szentesítése, mint inkább az új japán vezetés szándékainak felmérése, és előzetes befolyásolása lehet az amerikai érdekek jegyében. Harmat Endre A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap este befejeződött ülésén, 15 órás, heves vita után Kerardo Iglesiast választotta a párt főtitkárává. Az előző nap lemondott Santiago Carrillo — aki 22 éven át volt főtitkár — helyére került Iglesias 37 éves. Bányász-családból származik. Már fiatal korában csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. Alig múlt 18 éves, amikor a KP aszturiai tartományi bizottságának tagjává, majd 1972-ben a még illegalitásban levő munkásbizottságok tartományi főtitkárává választották. Megjárta Franco börtöneit. 1966-ban, egy bányászsztrájk szervezéséért 5 évre ítélték. 1971-ben szabadult. (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió kormánya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére vasárnap Moszkvában fogadást adott a Kreml kongresszusi palotájában. A fogadáson megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. A vendégeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is kitartó harcot vív az enyhülésért, a leszerelésért. Még nagyobb erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy elhárítsuk a nukleáris háború veszélyét. Pontosan ezt a célt szolgálják a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok külpolitikai kezdeményezései is. A világ valamennyi országának népei saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg arról, hogy a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. Éppen e- zért politikánk az emberek millióinak együttérzését és támogatását vívja ki. Beszéde végén Leonyid Brezsnyev a moszkvai külföldi diplomáciai képviseletek vezetőihez fordulva hangoztatta, hogy a Szovjetunió politikájának lényege a békeszeretet, az az őszinte törekvés, hogy az egyenlő jogokon alapuló, gyümölcsöző együttműködést alakítson ki mindenkivel, aki kész az együttműködésre. A Szovjetunió meggyőződéssel vallja, hogy az emberiség ily módon teremtheti meg a békét a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékek számára. ^ Ünnepi felvonulásokon emlékeztek meg Bulgáriában is a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéről. A szófiai Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök — a PAP lengyel hír- ügynökség tegnap déli közleménye szerint — találkozott Józef Glemp érsekkel, Lengyelország prímásával. A kormányfő és a lengyel katolikus egyház vezetője áttekintette az ország időszerű helyzetét, és mindketten állást foglaltak amellett, hogy a nyugalom, a rend és a lelkiismeretes munka megőrzésére van szükség. Szó volt II. János Pál pápa jövő évi lengyelországi látogatásáról is. Áttekintet1978 óta a KP aszturiai szervezetének főtitkára Tavaly az Országos Végrehajtó Bizottság tagjává választották. A tartományi kormány kommunista tagja. dolgozók színpompás felvonulását a Szeptember 9. téren tartották meg. A Dimitrov- mauzóleum mellvédjén helyet foglaltak a BKP és a bolgár állam vezetői. Ünnepélyes nagygyűlés volt az NDK fővárosában is, ahol jelen voltak az ország legfőbb párt- és állami vezetői. Csehszlovákiában, a csehszlovák—szovjet barátság hónapja kezdődik, amelyet az októberi forradalom 65., valamint a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója jegyében rendeznek. A varsói Nagyszínházban szombat este tartott ünnepségen megjelentek a legfelsőbb lengyel párt- és állami vezetés tagjai, élükön Wojciech Jaruzelski hadseregtábornokkal. Bukarestben a nagy évforduló tiszteletére fotókiállítást rendeztek. A mongol fővárosban vasárnap a Szuhe-Bator téren megtartott ünnepi felvonulással emlékeztek meg az évfordulóról. Havannában Raul Castro méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. Pekingben Ilja ték a látogatással kapcsolatos alapelveket, majd a következőképpen foglaltak állást: „a Lengyel Népköztársaság állami vezetése és a lengyel püspöki kar konferenciája 1983. június 18-tól kezdődően lengyelországi látogatásra hívja meg a római katolikus egyház vezetőjét”. II. János Pál pápa, aki jelenleg ^Spanyolországban tartózkodik, tegnap az ország délkeleti, áradások sújtotta részét kereste fel. A katolikus egyházfőt Valenciában — Spanyolország harmadik legnagyobb városában — több mint egymillió ember köszöntötte. A pápa ellátogatott a város székesegyházába, hogy a katolikusok egyik legszentebb ereklyéje, a Grál-kehely előtt imádkozzék, szabadtéri misét celebrált és papokat szentelt fel. Trudeau Franciaországban Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök tegnap délelőtt Lille-be érkezett, ahol Pierre Mauroy francia miniszterelnök fogadta őt. Trudeau miniszterelnök ma Párizsba utazik, ahol Mauroy miniszterelnökkel tárgyal. Fogadja őt Francois Mitterrand köztársasági elnök. A francia—kanadai tárgyalásokon áttekintik majd a nemzetközi helyzet fontosabb kérdéseit, s megvitatják, hogy miként lehetne előmozdítani a gazdasági együttműködést a két ország között. Scserbakov, a Szovjetunió pekingi nagykövete adott szombat este fogadást, ahol megjelent a kulturális miniszter és több magas rangú kínai politikus. A norvég fővárosban tegnap este fejezte be munkáját a norvég—szovjet társaság országos értekezlete, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére hívtak össze. Bécsben Mihail Jefremov nagykövet adott fogadást az ünnep tiszteletére, ahol megjelent Anton Benya, az Osztrák Nemzeti Tanács elnöke, dr. Fred Sinowatz alkancel- lár, valamint számos miniszter. Az évfordulóról Afrika, Ázsia és Latin-Amerika több országában is megemlékeztek. Az októberi forradalom jelentőségét és a Szovjetunió szerepét a vietnami, angolai, indiai, laoszi, etiópiai, nica- raguai és bolíviai fővárosban is méltatták, mégpedig a legkülönbözőbb politikai vagy kulturális rendezvények keretében. BUDAPEST Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Kenan Evren tábornokot, a Török Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. BRÜSSZEL Belgiumban sztrájk miatt tegnap reggeltől három napig nem közlekednek a villamosok, autóbuszok, és a metró. A munkabeszüntetést a kormány és Hermann de Croo közlekedési miniszter intézkedései ellen tiltakozásul határozták el a szakszervezetek. ANTANANARIVO A vasárnapi madagaszká- ri elnökválasztás részleges eredményei alapján Didier Ratsiraka jelenlegi államfő kapta a szavazatoknak több mint 70 százalékát és ezz^l biztosítottnak látszik újraválasztása a délkelet-afrikai szigetország, a Madagaszká- ri Demokratikus Köztársaság elnökének tisztségébe. BILBAO Victor Lago Roman tábornok meggyilkolásával az ETA baszk szeparatista szervezet célja az volt, hogy a spanyol kormányzatot a baszk nemzeti függetlenség kérdésében vallott álláspontjának megváltoztatására kényszerítse — ez áll abban a közleményben, amely az Egin című baszk napilap vasárnapi számában jelent meg. Állásfoglalásában az ETA leszögezi, hogy folytatja fegyveres harcát a spanyol állam ellen függetlenül attól, hogy melyik párt van hatalmon. A Madrid mellett állomásozó páncélos hadosztály parancsnokát csütörtökön gyilkolták meg az ETA tagjai. Jövő júniusban Lengyelországba látogat II. János Pál pápa Gerardo Iglesias a Spanyol KP új főtitkára Újra Madridban Éppen két esztendővel ezelőtt nyílt meg az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó madridi tanácskozás —, de ez az évforduló, sőt a megbeszélések november 9-i újrakezdése sem ad okot túl sok örömre. Mindeddig ugyanis nem értek el eredményt a résztvevők. fl sikertelenség okai Több megszakítással tanácskozott e két esztendőn át 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttsége. Feladatuk az volt, hogy fölmérjék, mi; történt eddig a helsinki záróokmány végrehajtásáért, s főképpen mit tehetnek a jövőben. Más szóval, a Helsinkiben megkezdettek folytatásáról volt szó, a 35 aláírónak azt kellett — illetve kellett volna — kutatnia, mit tehetnek az 1975-ös csúcstalálkozó szellemében az európai államok politikai, gazdasági, kulturális, emberi kapcsolatainak továbbfejlesztéséért. Első hallásra szinte érthetetlen, miért húzódott el az eszmecsere, amikor ilyen kézenfekvő, hasznos feladata van. Ha röviden ösz- szefoglaljuk a történteket, világossá válik a sikertelenség oka. Nyilvánvaló volt e két év során, hogy az európai enyhülés kulcsa a fegyverkezési hajsza megállítása. Számos résztvevő javasolta. hogy hívjanak össze egy külön értekezletet, amely a földrész katonai, enyhülési problémáival foglalkozik. Ezen kívül számos más jellegű javaslat is felmerült, a gazdasági csere élénkítéséről az emberi kapcsolatok elmélyítéséig. Csakhogy a nyugatiak (ugyanúgy, mint más tárgyalásokon), azt követelték, hogy a Szovjetunió eleve fogadja el az egyenlőtlenség elvét. A tervbevett katonai enyhülési konferencia elsősorban a bizalomerősítő intézkedések szélesítésével, így a nagyobb hadgyakorlatok előrejelzésével foglalkozna. Nos, Madridban a nyugatiak azt követelték a Szovjetuniótól, hogy nyugati határaitól messzebb tartandó hadgyakorlatait is jelentse be, míg az atlantiak^ nem növelnék azt a sávoÉ amelyre ez a kötelezettség vonatkozik. Másrészt olyan témákat is elővettek a spanyol fővárosban zajló tanácskozáson, amelyek egyes országok belügyeibe ütköznek, például a lengyel helyzetet. E két probléma nyomta rá ezzel. a múlt két esztendő madridi tanácskozásaira bélyegét, akadályozva a megállapodást, rontva a légkört. Remények és kérdőjelek Az új szakaszt biztató, de rossz előjelek is jellemzik. A küldöttek kezében van — még a tavaszi ülésszakról — a semlegesek és el nem kötelezettek (Ausztria, Finnország, Svájc, Jugoszlávia és mások) csoportjának javaslattervezete, amely alapjában elfogadható, tehát mind a bizalomerősítés, mind az egyéb kapcsolatok tekintetében a helsinki szellem folyamatosságát szolgálná. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet nem enyhült, s ez Madridban is érezhető lesz; Lengyelország belső helyzete — változatlanul és indokolatlanul — ott szerepel a nyugatiak témalistáján. Az atlanti világban hangadó Egyesült Államok magatartásában sincs egyelőre változás. Madridban a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége — a baráti szocialista országok delegátusával együtt — azzal a szándékkal tevékenykedik, hogy hozzájáruljanak ésszerű, kölcsönös engedmények alapján az európai enyhülést, az egész földrész érdekeit szolgáló megállapodás kidolgozásához. Elsősorban a katonai enyhülési konferencia tekintetében kellene egyezményt kötni, de a gazdasági és az egyéb kapcsolatok fellendítése is fontos Európának. Diplomatáink azon fáradoznak, hogy a Helsinkivel fémjelzett folyamat Madridban se szakadjon meg. Tatár Imre Egyiptom nem alkuszik Egyiptom nem hajlandó kompromisszumra az Izraellel zajló határvitában, s területéből egy arasznyit sem enged — jelentette ki Fuad Mohieddin miniszterelnök a kormány programjának parlament elé terjesztésekor. Izrael a vitás határkörzetben — Tabában — épített szálloda megnyitásával megsértette a két ország közötti megállapodást — mondta a kormányfő, hozzáfűzve, hogy •országa ragaszkodik a Sínai- félszigeten lévő, tisztázatlan státuszú földdarabhoz, melyhez Kairónak történelmi jogai fűződnek. Leszögezte azonban azt is, hogy Egyiptom az ügyet tárgyalásos úton kívánja rendezni. Egyiptom „különleges felelősséget” tulajdonít magának a közel-keleti térség biztonságának szavatolásában — jelezte Fuad Mohieddin, s ezzel indokolta az ország fegyveres erőinek intenzív fejlesztését, a fegyverkezés és a kiképzés területén egyaránt. „Készek vagyunk segíteni minden arab országot, amelyet támadás ér” — jelentette ki, s emlékeztetett az Iránnal hadban álló Iraknak nyújtott katonai támogatásra A madridi tanácskozáson 35 ország képviselői tárgyainak az európai biztonságról és együttműködésről
