Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1982. NOVEMBER 9. A Fejlődés Bútoripari Szövetkezet jászkiséri üzemében eddig az ARTEX-en keresz­tül háló- és lakószobabútort készítettek. Most dolgozószoba berendezéssel bővítették a választékot. Ezenkívül évente átlag 500 kerek asztalt 70—100-as méretben gyár­tanak. Képünkön Kaizer Gyula asztallapot készít elő Minőségi védjegyük: Q1 Elismerés a Mezőgép termékeinek IKéddi jegyzetünk I Nosztalgia nélkül Igaz, ami igaz, a tények makacs dolgok az ifjúsági klubok esetében is: ma kevesebb a tizen-huszon- éves fiatal, mint tíz évvel ezelőtt, s a televízió, a diszkó-divat is alaposan megritkította a kliíbba já­rók sorait. De ezzel együtt vajon természetesnek kell-e tekintenünk, — s főleg: bele kell-e nyugodni —, hogy a klubmozgalom sod­ra az utóbbi években lan­gyos állóvízzé vált — sző­kébb pátriánkban és az, Or­szág más vidékein is? Nem a tíz, tizenöt év előtti klubok munkája iránti nosztalgia mondatja, de: alapvető fontosságú vonásai tűntek, halványul­tak el az ifjúsági klubok­nak, s gyanítom, hogy mindez a forma vonzere­jének csökkenésével is járt. Például: kiveszőiéi­ben van a klubokban az egészséges, a vélemények ütköztetésén alapuló poli­tizálás. Hajdan egy klub, amelyik adott magára va­lamit, nemcsak járatott magának néhány lapot, hanem mindig akadt is va­laki, aki az olvasottakról hangosan véleményt nyil­vánított. (Félreértés ne essék: az eszmecsere ko­rántsem az újságok függ­vénye.) Ha úgy jött ki a lépés, akkor éppen Com- mandente „Che” Guevará- ról, vagy a munkahelyi de­mokráciáról, az új gazda­sági mechanizmusról, az amerikai elnökválasztásról, az ifjúsági törvényről, az éppen esedékes országgyű­lési ülésszakról esett szó. A politikai tájékozottság, s némi vitakészség amo­lyan íratlan belépőjegy­nek számított az „akkori” ifjúsági klubokban. Ennek megfelelően bőségesen sze­repelt az éves, negyedéves, hónapos munkatervekben a társadalomtudományi és politikai ismeretterjesztés. St>sem felejtem az esetet: egy kis vidéki ifjúsági klubban tartott egy tanár­ember vetPettképes elő­adást egyiptomi útjáról, valamikor a hetvenes évek elején. Jött a Nílus, a Szfinx, a Kheopsz, a Gi- zeh és a Khefren, Kairó és Alexandria, a sivatag és a tenger. És jött — az előadó nem kis meghök­kenésére — néhány kérdés az egyiptomi nép életéről, a pártrendszerről, a nasz- szeri és a Szadat képviselte politika különbségéről. Egy-egy klubnak meg­voltak a maguk „sztárjai ”, állandó vendégei: az elő­adóművészekkel egy sor­ban szerepeltek kül- és belpolitikusok, szakírók, szociológusok is. A lényeg természetesen ma is változatlan: az if­júsági klubok fő funkciója a fiatalok szórakoztatása, az ötnapos munkahét be­vezetésével megnövekedett szabad idő hasznos eltölté­sének biztosítása. Az ifjú­sági klubmozgalom érték- közvetítő funkciójánál fog­va, elősegíti az önismeret, az önmegvalósítás, a tu­datos életvitel alakítását. A megyei KISZ-bizottság által a közelmúltban fo­galmazott egyik jelentés­ben ez olvasható: „A rend­szeresen és jól működő if­júsági klubok programösz- szeállítása gazdag. A prog­ramok átlagos összetétele: társadalomtudományi és politikai témájú foglalko­zások; irodalmi és művé­szeti jellegű előadások; a világ népeivel és szomszé­daink életével foglalkozó fórumok; zene. tánc, já­ték: klubtalálkozók, kirán­dulások, túrák, sportren­dezvények. Mindez, így együtt, jól fest. Csakhogy végiglapozva a szóban for­gó jelentést és néhány — jól működő —1 klub terve­it, naplóit, programjait bi­zony úgy tűnik, hogy a társadalomtudományi és politikai témájú foglalko­zások korántsem a felso­rolás első helyén szerepel­nek. S ehhez még egy jel­lemző tény; az Országos Ifjúsági Klubtanács által kidolgozott, az ifjúsági klubok eddiginél jobb munkáját elősegítendő új ösztönzési és értékelési rendszer szövegében sem olvashatunk a politikai kultúra domináns módon való jelentétéről, illetve ennek szükségességéről. Pedig — és ezt fölösle­ges részletezni — a klu­boknak a mindennapi élet, a politika „agóráinak” is kell lenniük. Mindez ter­mészetesen nem áll ellen­tétben azzal, hogy a klub végső soron a szórakozás, a szabad idő hasznos el­töltésének színtere. SZ. J. megoldások filmen Kapcsolatok a Közutakon Naponta ezer utast szállítanak A földrajzi közelségből és a természeti adottságokból adódóan a Szolnok és a Bács- Kiskun megyei Volán Válla­lat között szoros a kapcsolat, hiszen alaptevékenységükhöz tartozik a más megyékbe irányuló személy- és áruszál­lítás biztosítása is. A szolno­ki vállalatnak négy, a kecs­kemétinek három, menetrend szerinti, autóbuszjárata érin­ti a szomszéd megyét. Ezek naponta 850—1000 utast szál­lítanak. Az áruszállításban a két vállalat arra törekszik, hogy a gépkocsikat a lehető legna­gyobb mértékben terheljék, ezért azokat a kölcsönös elő­jelzés alapján igyekeznek visszaúton is felhasználni fu­varozásra. Az idei első fél­éves adatok szerint gépkocsi­jaik a két megye között ösz- szesen 24 ezer 770 tonna árut szállítottak. Jelentős a be­tonáru mennyisége, ezen kí­vül Szolnok megyéből táp­anyagot, Bács-Kiskun me­gyéből pedig konzervet, zo­máncipari és faipari termé­ket szállítanak a szomszéd megye területére. A két megyében illetékes közúti igazgatóságok felelő­sek a megyén belüli útháló­zat korszerűsítéséért. Az utalt felújítási munkáit, a kar­bantartás tevékenységét a két közúti igazgatóság összehan­goltan végzi, hogy az egymás területére átvezető utak át­eresztő képessége megegyez­zen. F. E. Tervpályázat építőknek Korszerű síkalapozások Ismét a figyelem előterébe került a talaj felszínéhez kö­zel, alig egy-másfél méter mélyre kerülő síkalapozás, amelyet a gépesített mélyala­pozási módszerek — a résfa­las és a betoncölöpözési eljá­rások — elterjedésével a gyorsabb munka kedvéért korábban gyakran indokolat­lanul mellőztek. Az ÉVM a fővárosi, a Csongrád megyei, és a szegedi Városi Tanács­csal és más szervezetekkel, vállalatokkal közösen pályá­zatot hirdetett korszerű sík­alapozások tervezésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az ÉVM Fejlesztési Főosztályán, a kész terveket legkésőbb jövő év március 14-ig kell beküldeni a Magyar Építő­művészek Szövetségének. A Szolnoki Mezőgép Vál­lalat legjelentősebb szocia­lista partnere az NDK-beli Fortschritt kombinát. Az 1972-ben kezdődött gyártás- kooperáció keretében ké­szülnek. a magyar vállalat üzemeiben az E—295 jelű silókukorica-betakarító és az E—318 jelű rendegyesítő adapterek, valamint az E— 516-os gabonakombájnok úgynevezett ferde felhordói. Az adapterek önálló, komp­lett berendezések, a kapcso­lat kezdetétől napjainkig közel 20 ezer. hazánkban gyártott E>—295 és 10 ezer E-—318 adaptert szállítottak Szolnokról az NDK-beli cég neustadti gyárába. A kombinát vezetői igen elégedettek a kooperációban készült termékek minőségé­vel, ézt bizonyítja, hogy a napokban a Fortschritt kép­viselői az adapterek konst­rukciójának, a gép műszaki jellemzőinek, megbízhatósá­A kiskörei víztározó léte­sítésekor Abádszalók térsé­gében tizennégy négyzetkilo­méter alapterületű, vízi sportokra, fürdésre, üdülés­re alkalmas területet alakí­tottak ki. Az öböl népszerű­ségére jellemző, hogy az idén Abádszalókon, illetve a környéken már több mint 25 ezer kül- és belföldi turista keresett fürdési, ki­kapcsolódási lehetőséget. Né­hányszor még a község élel­miszer-ellátásában is kelet­keztek átmeneti zavarok, hiányok, amikor egyes hét­végeken két, két és fél ezer idegen ember népesítette be a partszakaszt. A tó szélén mintegy 4—500 méter hosz- szúságban ideálisak a für­dési lehetőségek. A gépkocsival rendelkezők helyzetét megkönnyítette, hogy a község központjától a gátig elkészült az a 600 méter hosszúságú, portala- nított műút, amelyik a kem­pinget, a szábadstrandot összeköti a településsel. A körülkerített kempingekhez, szabadstrandhoz kivezet­ték az ivóvízhálózatot is. A szennyvíz tárolásá­ban pedig az a földbe sül­lyesztett, száz köbméteres vastartály segít, amelyből majd szippantós kocsikkal hordják el az ott összegyűlt szennyvizet. Jelenleg a hely­beli Gamesz és a tiszafüredi Költségvetési üzem szakem­bered mind a szabadstrand, mind a kemping területén gának és a gyártási tech­nológia korszerűségének el­lenőrzése után a Szolnokon és Tószegen gyártott adap­tereket alkalmasnak ítélték az NDK-beli szabványok szerint kiérdemelhető legér­tékesebb, az úgynevezett Q1 minőségi „védjegy” viselé­sére. Az ellenőrzés igen alapos volt, a gyártási folyamatot követve megvizsgálták a hegesztések minőségét, a felületelőkészítés technoló­giáját, a részegység felület­védelmét, a szerelési és be­állítási előírások betartását, a termékek esztétikusságát, valamint a gyártásközi és végeLlenőrzések szervezettsé­gét. Az E—295 jelű adapter három, az E—318 jelű adap­ter két évig viselheti újabb részletes vizsgálat nélkül a kiváló minőséget tanúsító védjegyet. a WC, a mosdó, a vizes­blokk építését, illetve össze­szerelését végzik. Noha hi­vatalosan a kemping a nyáron még nem nyitott ki, körülötte az erdőkben való­ságos sátortábor állt, ahol százak és százak találtak ki- kapcsolódást a kánikulai hétvégeken. A nyitás késé­sének oka a villanyhálózat híja. amelyik remélhetőleg a jövő évi szezon kezdetére teljesen elkészül. A jövő évi újdonságok kö­zé tartozik, hogy az öböl­ben két hajó horgonyoz. Az egyiken húsz személynek éj­szakai szállást alakítanak ki, a másikon pedig az ellátás javítására vendéglő nyílik. Hogy ez majd kinek a tu­lajdonát képezi, erre az üzemeltető, a TISZATOUR Szolnok megyei Idegenfor­galmi Hivatal versenytár­gyalást hirdet. Az ételválasztékra min­den bizonnyal kedvező lesz az a tény, hogy a Tisza-gát szomszédságában emelkedő, hajdani magtár épületét a helybeli Lenin Termelőszö­vetkezet megvette, és ben­ne elkezdi egy vendéglátó- egység kialakítását. A követ­kező esztendei elképzelések közé tartozik az is, hogy is­mét megrendezik az idén jól sikerült abádszalóki na­pokat, valamint a nyári hó­napokban hétvégeken vitor­lásversenyekre is sor ke­iül. ». Si. M. Ülésezett az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Nyers Rezső elnökletével tegnap ülést tartott az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottsága. Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter tájé­koztatója alapján megtár­gyalták a nem szocialista or­szágokkal, elsősorban a fej­lett nyugat-európai tőkés ál­lamokkal való kereskedelmi kapcsolataink és kereskedel­mi politikánk kérdéseit. A vitában felszólaltak: Kováds Istvánné (Pest me­gye), Novák Pálné (Heves megye), Radnóti László (So­mogy megye), Sándor József (Budapest), Németh István (Hajdú-Bihar megye), Váczi Istvánné (Komárom megye), Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye) képviselők. Túlteljesített átlagok Nagyobb területek, intenzív műveléssel A magyar gabonatermesz­tők termésátlagai a nemzet­közi élvonalba tartoznak; az átlagosnál is magasabb hoza­mokat érnek el az intenzív gabonatermelési programhoz tartozó területeken. Az idei részletes eredmények egyelő­re még nem ismeretesek. Annyi azonban máris bizo­nyos, hogy a búzatermelők ismét jelentősen túlteljesí­tették az országos átlagokat. A kukorica betakarításánál szerzett tapasztalatok szintén erről tanúskodnak. Az 1981. évi eredményeket már rész­leteiben közzétették. Eszerint a nádudvari termelési rend­szerhez tartozó 34 gazdaság kukoricatermelői 1,7 tonná­val teljesítették túl az előző időszak hektáronkénti átla­gát, és hektáronként mintegy 0,3 tonnával több búzát ad­tak. A bábolnai rendszerhez tartozó taggazdaságok a ku­koricából 2,3 tonnás, a búzá­ból 0,26 tonnás többletered­ményt értek el. A kedvező tapasztalatok alapján 1983-ban további 150 ezer hektáron rendezkednek be a földek intenzív művelé­sére. A hatodik ötéves terv időszakában mindent egybe­vetve 600 ezer hektárra ter­jesztik ki az intenzív progra­mot. A gazdaságok végső cél­ja; a hektáronként alapul vett 4,5 tonnás búzahozamo­kat egy tonnával, a hektá­ronkénti 6,4 tonnás kukorica- termést pedig 1,5—1,7 tonná­val fokozzák. Az intenzív programot megalapozó két termelési rendszerhez, a nádudvarihoz, illetve a bábolnaihoz további kettő csatlakozott; a szek­szárdi és a szolnoki rendsze­rek és a hozzájuk tartozó taggazdaságok gyors ütemben valósítják meg területükön a magasszintű gazdálkodás fel­tételeit. Több mint húsz új szakmai kisfilm bemutatóját tűzték az Építésügyi Filmnapok vetíté­si programjába, amelyet teg­nap nyitottak meg Budapes­ten. Ezeket a kisfilmeket az utóbbi években készítette az ÉTK filmstúdiója, amelynek 8 alkotása foglalkozott teg­nap az energiatakarékosság új építőipari lehetőségeivel, a lakóházak hővédelmével, a gazdaságos fűtési megoldá­sokkal és újfajta új szigetelő anyagokkal. A számítások szerint a gondosabb hővéde­lemmel már két-három év alatt megtérül a hőszigete­lésre fordított többletkiadás, s ezután már „zsebben ma­rad” a megtakarítás haszna. A repülőgépek a földi műtrágyaszóró gépek számára mostoha időjárási körülmé­nyek között is gyorsan és egyenletesen terítik szét a növények számára fontos táp­anyagokat. Felvételünk a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben készült, ahol a növényvédő szolgálat 9-es számú b rigádja az őszi búza műtrágyázását végezte Népszerű volt az abádszalóki öböl Javítani kelí az ellátást

Next

/
Thumbnails
Contents