Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
1982. NOVEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdagotok „Ide teszem az akácról az illatot. Ide teszem a Dunáról a fényt. Leányról a mosolyt, fiúról a díícot. ebből csinálok költeményt, hogy gazdagodjatok” (Illyés Gyula: A költő fele*!) o Tisziaderzsen Bakos István már nyugdíjas. Évek óta a Hazafias Népfront községi titkára, és a helybéliek szerint jelentős része Van abban, hogy a parányi település néhány napja egy modern, szép ABC-üzle(t)tel gyarapodott. Ugyanis ő szervezte a faluban az alapozás, a tereprendez« társadalmi munkáit, és feledve az évtizedeket, nyolc kemény napot le is húzott az építkezésen. Hordta a ce- mentett, csákányozott, ásott, lapátolt, 'mikor mi volt soron. Ráadásul az a legérdekesebb a dologban, Pista bácsi nem is idevalósi, hanem kenderesi születésű. — Nyolcadik éve élek itt. Az építkezésnél volt olyan nap, hogy százhúszan is megjelentünk. Fiatalok, idősek, szocialista brigádtagok, irodisták, áfészdolgozók vegyesen. Még egy nyolcvan- éves bácsi is eljött és segített. Bár csak húsz évvel hamarabb építették volna ezt az üzletet, mondogatta. De így se baj, legyintett, majd vásárol a fiam, meg az unokám. — Mondják, Bakos Pista bácsi volt a társadalmi munka lelke. — Áh, ez nem így van. Csáti Gábor, Kiss László, Fazekas Gyula is csinált annyit, minit én. Az én érdemem annyi, hogy szót értettem, megtaláltam a megfelelő hangot az emberekkel. Most se tétlenkedünk, a fásítás van soron, ahhoz szervezem a cimborákat. — Elismerés ? — Szinte minden évben kapok a megyétől valamit, de az igazi boldogság az, hogy látom, nem dolgoztunk feleslegesen. Gyarapodott a falu, én is ezzel a bolttal, mert szinte hihetetlen, de igaz: nálunk ez az első új üzlet a felszabadulás óta. És ebben behne van a mi erőnk is. Q Kalóz Józsefnét Tiszafüreden mindenki csak Julesnek hívja. Tizenöt éve, hogy ez a talpraesett energikus fiatalasszony ebben a községben dolgozik. Igaz, valamikor pedagógus szeretett volna lenni, de a zenei hallása miatt ez a terve akkor nem sikerülhetett. Így maradt a védőnői pálya mellett. — Nem pálya, hivatás — egészíti ki. —i Én ugyanis annak tarttom, és ezért döntöttem így, hogy ne kelljen elszakadnom a gyerekektől. Közben történt egy és más az életében. Férjhez ment, egy lánya és egy fia született, akikkel négy és fél évig otthon maradt. — Tény, majdnem öt esztendő kiesett a munkából, de itt, a saját gyerekeimen tanultam meg mindannak a gyakorlatát, amelyekkel elméletben már korábban is tisztában voltam. Így nagyon hasznos volt a gyes. Tulajdonképpen révbe került: családot alapított, megszerezte a szakmát, lakáshoz jutottak, egyszóval nyugodtan élhetett volna. De őt más fából faragták. Felnőtt fejjel, két. aprósággal az oldalán tanulni kezdett; 1975 —78 között elvégezte a marxista esti egyetem hároméves általános tagozatát. Pártvezetőségi tag volt, majd propagandista lett. Ezután kis pihenő, majd újabb erőpróba következett: beiratkozott ftz Egészségügyi Főiskolára. — Négyessel fejeztem be az iskolát, pedig ugyancsak követeltek a neves orvosok, professzorok Szegeden. — Bocsásson meg. de ma is védőnő. — Miért lennék más? Hiszen tulajdonképpen ugyanazt csinálom, mint eddig. De elméletből, az új módszerekből sokat gazdagodott az ismeretem. És ha ez a temérdek vizsga, plusz tudás egyetlen kis rámbízott gyereknél is meglátszik, már akkor megérte a tanulás. o Mohácsi József, 68 éves, a felesége Katalin asszony 49. Mindkettőjüknek ez a második házassága, Katalinnak korábban született egy kisfia, sajnos csak 11 hónapot élt. Tudta, az orvosok is közölték vele, soha többé nem lehet gyereke. — Nagyon elkeseredtem és akadt egy időszak, amikor az foglalkoztatott, eldobom magamtól az életet. Is ekkor láttam egy állam gondozott kisfiút, aki sebhelyes, ápolatlan kinézésű volt. Rádöbbentem, nekem is van feladatom a világon, lehetek még anya, az édesnél is édesebb. Hiszen nem az az igazi aki megszüli és eldobja, hanem aki felneveli, küszködik vele, gondozza. És megtörtént a csoda: ma Katalin asszony nincs egyedül, mert öt apátián, anyátlan, otthonról elüldözött árva gondozója a férjével együtt. Sőt, közülük kettőt, a 16 éves Attilát és az öt éves Katalint örökbe is fogadták. A gondozási díj nem sök, az ilyesmit nem pénzért teszi az ember. — Gyerekbolondok vagyunk — szól közbe a férje, aki, hogy a szűkös nyugdíja elég legyen a sok éhes szájnak, fűrészgépet csinált, bér- fűrészelést is vállal. Az élete párja pedig hizlalással igyekszik forintot hozni a házhoz. Nem beszélve arról, hogy a vadonatúj, most elkészült lakásukon még sok az OTP-tartozás. Szinte végszóra érkezik meg a 14 éves Éva, ő néhány hónalja került hozzájuk. — Anyu, ötöst kaptam számtanból! — mutatja az ellenőrzőt és már röpül is az anyu nyakába, akinek könnybe lábad a szeme, amikor átöleli a kislányt. Látszik, nagyon, nagyon gazdag asszony lehet, ha a szeretetéböl ennyifelé futja. o Pintér Ferenc 28 éves, magas fiatalember, a Szolnoki Vízügy SE játékosa, kapusa. Ezévi rangsorolása alapján az Országos Bajnokság első osztályában játszott 26 mérkőzés közül 18 esetben kiemelte a teljesítményét a Népsport. Sőt az idén a világbajnoki vízilabda válogatott keretbe is behívták. Honnan ez az egyenletes, kiegyensúlyozott forma? — Több oka van ennek. Az egyik, jól együtt van a csapat ötödikek lettünk az OB I-ben. Azután az se mellékes, hogy gyors, mozgékony fiúk játszanak nálunk, és leszűkítik a lövési lehetőségeket az ellenfélnek. — És az edzés? — Szívvel-lélekkel hajtok. Nem dohányzom, az iital sem érdekel. Van otthonom, családom, és a kislányom után megszületett a fiam js. Azt hiszem, a jó, nyugodt családi háttér sem elhanyagolható tényező a megbízható formában. De az idei év másféle gazdagodást, is hozott, mert egy csodálatos élménnyel gyarapodtunk. A szolnoki csapatunk kijutott egy remek túrára Olaszországba, Franciaországba, az NSZK-ba, Svájcba, Monacóban „Mellesleg” Feri üzemmérnök, és most végzi Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem negyedik évét. — A pénz nem vet fel, de elmondhatom, sokmindennel több lettem 1982-ben. Egy kisfiúval, egy külföldi úttal, ‘válogatott kerettagsággal. Igaz, ki is hagytak a legjobbak közül. Ügy, hogy nem bizonyíthattam. Annak ellenére, hogy Mayer Mihály kivitt egy tornára, Jugoszláviába, de egy percre sem kerültem a kapuba. Nem tudom, miért. A „gazdagodásomhoz”, az ezévi sikeres vizsgákon kívül még az igazi válogatottság hiányzik. Megteszek érte mindent, de a többi már nem tőlem függ. * * * Tudom, a megszólaltatot- taknál kivétel nélkül akadnak pénzesebb, módosabb, tehetősebb emberek. Nem is kevesen. Hogy az írásban mégis őróluk, négyükről volt szó, annak az az oka, hogy az ő gazdagságuk csodálatos, időtlen és kifogyhatatlan. Mert örök emberi értékekből: a szorgalomból,, a közösségért tett vállalásból, az önzetlenségből, tehetségből, egyszóval az alkotó, tenni akaró munkából fakad. D. Szabó Miklós Kct típusból több mint 800 nagyméretű üzemanyag- szállító tartályt gyárt az idén az abádszalóki Lenin Tsz lakatosüzeme. Fő megrendelője az AGROKER Az OktóberI Forradalom tiszteletére Koszorúzás a Lenin-szobornál Kádár János és Németh Károly, az MSZMP KB nevében megkoszorúzta a Felvonulás téri Lenin-szobrot A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a felvonulási téren, a Lenin- szobornál. A magyar és a szovjet zászlókkal, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. A szoborral szemben csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Pontban tíz órakor kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki ezután ellépett a katonák sorfala el'őtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút a szobor talapzatárai A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Vlagyimir Nyikola- jevics Bazovszkij Alek- szandrovics nagykövet, Va- lerij Leonyidovics Muszatov követtanácsos és Anatolij Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Ezután a budapesti diplomáciai testület koszorúját helyezték el. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor. a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára, Ispá- novits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára koszo- rúzott. A fegyveres erők nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség Országos parancsnoka helyezett el koszorút. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi előadáson mutatták be az Erkel Színházban Bejárt hqrom balettjét. A hazai táncművészet kiválóságai a neves koreográfus Sztravinszkij, valamint Richard Strauss zenéjére alkotott- koreográfiáját vitték színre. Az előadáson részt vett Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke és Maróthy László, az MSZMP budapesti Bizottságának első titkára, a Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői ko- szorúztak ezután. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszszázad elvonulásával ért véget. Politikai Bizottság i tagjai, valamint Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára; megjelent a kormány több tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá a politikai és a társadalmi élet számos más vezető személyisége. Ott Volt. a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, köztük Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttsége Jevkodija Fjodo- rovna Karpova alelnök vezetésével. Ünnepi előadás az Erkel Színházban „Multimilliomos” közösségek (Folytatás az 1. oldalról) zőképp készülnek ezek az utak. A felajánlásokból ösz- szegyült pénzért vásárolják meg a szükséges követ, vagy kohósalakot, s ebből tudják fedezni a szállítást is. A következő lépés: géppel, s kézi erővel elkészítik az út tükrét, majd következhet a kő illetve kohósalak bedolgozása. Az így elkészült alapra kerülhet a befejező aszfaltborítás. Az útépítés fontos ösztönzője, hogy a megyei tanács pályázata révén, a befejezéshez az út—híd keretből, és költségvetésből is, támogatást kaphatnak a közösségek. Üjszász, Zagvvarékas, Jászapáti. Jászkisér. Jász- árokszállás, Jászalsószent- györgy úthálózata bővült a közelmúltban az említett módon. Nőtt a környezetvédelmet szolgáló társadalmi munka értéke is. Számos helyen rendezték a szemétlerakó helyek környékét, több településen körül is fásították. Jászapá- tin a helyi munkás horgászegyesület egy elvadult, szemétlerakó helynek használt, gödrös, mocsaras területet varázsolt kultúrált pihenőhellyé, kitűnő, „halas” horgászvízzé. Munkájuk értéke kevés híján eléri a kétmillió forintot. Jászalsószentgyörgyön tornaterem és két iskolai műhely építéséhez 2,5 millió forint értékű munkával járultak hozzá a falu lakói, s a különböző munkahelyek dolgozói. Jásztelken hamarosan elkészül egy óvoda, amelynek kivitelezésében egymillió forint értékű munkával működtek közre a jászteleki emberek. Ennek az óvodának „szt^fija” van. amely egyszersmind példázat a társközségek egészséges együttműködésére is. Korábban a társközség Alattyánban épült jelentős társadalmi segítséggel új óvoda — melyben benne volt a jásztelkiek munkája is. Most Jásztelek „visz- szakapta” a segítséget — és fölhasználták az alattyáni építkezés tapasztalatait. A városok közül ezúttal Törökszentmiklós vállalt és valósított meg sokat. Csak a gyermekintézmények építésében, korszerűsítésében több, mint hat millió forint értékű munkával vették ki részüket a városlakók. Ugyanitt épült egy MHSZ-lőtér is — másfél millió forint értékű társadalmi munka segítséggel. A kis és aprófalvak népe sem tétlenkedett. Vezsenyen például több százezer forint értékű segítséget nyújtottak az óvoda építéséhez, Cserke- szőlőn a csatornaépítésben, Rákócziújfaluban pedig a tornaterem munkálataiban jeleskedtek. Mindent összevetve; nemcsak végösszegében, de tendenciájában is biztatónak ígérkezik a megye idei társadalmi munka mérlege. S ez az adott, meglehetősen feszült gazdasági viszonyok közepette, a fejlesztési alapok korlátozott volta miatt rendkívül fontos ténv. amelvnek — túl a százmilliókban kifejezhető gazdasági eredményen — az erkölcsi súlya is igen nagy. Sz. J.
