Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 18. Atomerőművek árnyékában Szé/es körű követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudo­mányos és technikai vívmá­nya az atommagokban rejlő energia felszabadítása. Az atommagok több milliárd fo­kos parazsaknak tekinthetők, amelyek koncentrált energiát hordoznak, de önként csak nagyon gyéren csordogál be­lőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és megismeré­sével a tudomány nagy lehe­tőséget kapott az atomi mé­retű világ titkainak kutatá­sához, az elemek tulajdonsá­gainak megváltoztatásához, a betegségek megállapításához, leküzdéséhez és nem utolsó sorban az atommagok átala­kításához, az atomenergia felszabadításához. Ma legkézenfekvőbb, leg­elérhetőbb, legfontosabb és egyben legjobban megvaló­sítható a magenergia felsza­badítása. jelenleg maghasa- dási reakcióval. További le­hetőség kínálkozik a mag­egyesülési reakció során ke­letkező magenergia hasznosí­tására. Technikai feltételei azonban még a kísérletes ku­tatás stádiumában vannak és a jövő század energiaterme­lő módszere lehet. A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség 1977. májusi salzburgi világkongresszusán fölbecsülték az emberiség válható energiaigényének alakulását és a kielégítés le­hetőségeit a reális energia- készleteket és tartalékokat, továbbá az elérhető energia- forrásokat. A záróokmány egyértelműen a magenergia szélesebb körű felhasználásá­ra, az energiatermelő mód­szerek továbbfejlesztésére irányította a figyelmet. A legfrissebb adatok sze­rint a világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemel, és a világ villamosenergia­termelésének 8 százalékát, az energiaigény 2,3 százalékát szolgáltatják. Az előrejelzé­sek szerint a századforduló­ra a világ nukleáris energia- termelő kapacitása elérheti a villamos energia-termelésben a 14 százalékos, az energia­felhasználásban a 17 százalé­kos részarányt. A jövő nemzedéknek a bol­dogabb jövő érdekében, bé­kében kell együtt élnie az atomerőművekkel, a radioak­tív hulladékokkal, a nukleá­ris fegyverek árnyékában. flz ember második tűzgyújtása Hazai energiaigényünk­nek csak egy részét tudjuk a jövőben fedezni hagyomá­nyos energiahordozók fel- használásával. Energiastruk­túránk egyébként is kedve­zőtlen, igen jelentős az im­portunk a szilárd, a folyé­kony, illetve a gáz halmazál­lapotú energiahordozókból, villamos energiából. Növekvő energiaigényünk nagyobb részt csak az atomenergia hasznosításával elégíthető ki. Az atomenergia felszabadí­tása az ember második tűz­gyújtása a Földön. Tűzgyúj­táskor az éghető anyagból le­vegő jelenlétében szabadul fel az energia, tulajdonkép­pen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok egye­sülnek oxigénatomokkal, mi­közben széndioxidok és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai tör­vények szerinti hőenergia felszabadításakor. Ez az 'energiamennyiség — viszo­nyítva a reakcióban részt ve­vő atomok tömegéhez — aránylag kicsi. Az atomener­gia felszabadítása csak mag- hasadási vagy magegyesítési reakció során, különös felté­telek között lehetséges. Ilyen­kor nem az atomok külső elektronhéjain következik be a változás, hanem az atom­magok belsejében, és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szabadul fel. Az atomerőművek lényegé­ben csak az energia felszaba­dításának módszerében tér­nek el a hagyományos erő­művektől. Az atomenergia gyakorlatilag ma még egye­dül hasadó anyagokból, sza­bályozott maghasadás! lánc­reakció során .'./ahadul lel. Megvalósítani csak kötelező biztonsági követelmények teljesítése árán lehet. Erre nemcsak az üzemvitel bizton­sága, hanem a környezet vé­delme érdekében is szükség van. Ma az egész világon csak ezeknek a szigorú előí­rásoknak megfelelően enge­délyeznek tervezni, építeni és működtetni atomerőműveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából el­engedhetetlen. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag hermetikusan zárt, különle­ges ötvözetű fémkazánokban van, a reakcióteret többszö­rös védelmi rendszer veszi körül és biztosítja. Az auto­matikus szabályozórendszer garantálja, hogy a reaktor­ban optimális üzemállapot legyen, és egyidejűleg az üzemzavart elhárító rendsze­rek — meghibásodás esetén is — biztonságosan működje­nek. Nem válhat atombombává Az atomreaktorban szabá­lyozott, önfenntartó láncre­akció valósul meg, az atom­robbanás kritériumai kizár­tak. Ennek ellenére sok em­berben ellenérzést vált ki, mivel az atomerőműveket gondolatban az atombombá­val társítja. Ez teljesen alap­talan félelem. Az atomreak­torok ugyanis sohasem vál­hatnak atombombává. Mind­két esetben ugyan láncre­akció alakul ki a hasadó anyagban, de míg a bombá­ban az önmagát lokozó spon­tán folyamattá válik, addig az atomreaktorokban az ilyen meghaladás automatikusan lefékeződik. A láncreakció nem kívánatos mértékének visszaszorítására számos vé­delmi rendszert is beépíte­nek. Az atomerőmüvek üzeme nyilvánvalóan kockázattal is jár, akárcsak más energiater­melő erőműveké. Normál üzemi feltételek mellett ter­mészetes, hogy van radioak­tív gáz-, gőz-, és folyadékki­bocsátás. Az is természetes hogy keletkeznek radioaktív- hulladékok. Az atomerőmű­vek azonban még így is sok­kal tisztább üzeműek, termé- szetkímélőbbek, mint a ha­gyományosak. összehasonlí­tásként példa letiet egy atom- és egy hagyományos erőmű radioaktív hulladékainak, ki­bocsátása. A hagyományos erőműveknél ez többszöröse lehet az atommal működte­tettnek. Ebből következik, hogy az atomerőművek a környezet sugárszennyezett­ségét, a környezet lakosságá­nak sugárterhelését alig be­folyásolják. Működő atom­erőművek környezetében a sugáradag-termelés a termé­szetes és a mesterséges ere­detű értékeket kimutatható­an alig növeli. A normál üze­mi kibocsátásokat az auto­matikus és félautomatikus üzemi környezeti sugárelle­nőrző rendszer mérőállomá­sai, laboratóriumai ellenőr­zik, visszahatva a folyamat- szabályozásra és a kibocsá­tásra. Ebben az ellenőrző rendszerben nűködnek a pol­gári védelem rbv adatszol­gáló és ellenőrző rendszer mérőállomásai, laboratóriu­mai is. Az atomerőművek nukleá­ris biztonsága, az előrelátó tervezés, a kifogástalan kor­szerű technika, az automati­zált üzemvitel, a beépített többszörös védelem azt jelen­ti, hogy gyakorlatilag minden üzemzavar elkerülhető, vagy legalábbis elhárítható és nukleáris üzemzavari ka­tasztrófa elkerülhető. Elvileg azonban előállhat olyan üzemzavar, amikor az ese­ménylánc végén, kritikus helyzetben, veszélyes meny- nyiségű radioaktív anyag ke­rülhet ki a környezetbe. Felkészülten veszélyhelyzetre is Az atomerőmű környezeté­ben élő lakosság és az anya­gi javak védelme érdekében hatósági előírások szabályoz­zák az erőművek telepítését, létesítését és üzemeltetését, a védelem kiépítését, a környe­zeti sugárszennyezettség elle­nőrzését, valamint az esetle­ges katasztrófa megelőzésé­nek, elhárításának tervezé­sét, begyakorlását. A hatósá­gi előírások a' nemzetközi konvekciók és ajánlások alapján szigorú megkötéseket tartalmaznak. Az atomerőművek környe­zetének védelme széles kö­rű hatósági előírás és köve­telményrendszer, mely a megelőzésre, illetve a követ­kezmények elhárítására vo­natkozik. E követelmény- rendszer hasonló a katasztró­fák, veszélyhelyzetek esetén alkalmazandó és a háborús megelőző, elhárító, mentő rendszabályokhoz. Valamennyi rendszabály beleilleszkedik a katasztrófa­elhárítás feladatkörébe. A polgári védelmi előírá­sok szerint az atomerőmű közvetlenül veszélyeztetett három kilométeres sugarú védőzónáján és a közvetetten érintett 3—30 kilométeres su­garú körgyűrűn belül diffe­renciált védelmet kell bizto­sítani. Helyileg a közvetlen veszélyeztetett területen a dolgozókat, a lakosságot óvó­helyek építésével és átmeneti kitelepítésével védik meg. A közvetetten veszélyeztetett te­rületen az időleges elzárkó­zás. átmeneti kimenekítés az előirányzat. Az egyéni védő­eszközellátás és az anyagi javak rbv védelme egya­ránt teljes körű, kiemelten fontos. Veszélyforrások-e az atom­erőművek? Nem jobban, mint például a növényvédő szereket gyártó vegyi üze­mek. A dolgozók és a környe­zet lakosságának, valamint anyagi javainak védelmi módszerei is hasonlóak. Elen­gedhetetlen a veszély egyér­telmű és gyors felismerése, jelzése, s azonnal intézked­ni kell, hogy a védelmi rend­szabályokat az elzárkózást, a munkabeszüntetést, az esetle­ges kitelepítést vagy kimene­kítést megkezdjék, fokozott sugárellenőrzéssel. Tokai Gábor Másfél óra alatt ütőképes egység Jól sikerült az első kórházi gyakorlat Parancsnok és ügyeletes mun kában Egyéni védőeszközök kiosztása A karcagi kórházban pol­gári védelmi alkalmazási ké­szenlétbe helyezési gyakorla­tot tartottak a napokban, melynek az volt a célja, hogy felmérjék a kórház-rendelő­intézet üzemi polgári védelmi parancsnoksága, a törzs, va­lamint az önvédelmi szerve­zet állományának felkészült­ségét és tevékenységét. Erre a gyakorlatra mél­tán figyelt nemcsak a váro­si, hanem a megyei polgári védelmi törzsparancsnokság is, hiszen kórházi gyakorlat még nem volt a megyénk­ben, ezért jó tapasztalatokkal szolgált más egészségügyi in­tézmények hasonló jellegű megmozdulásaihoz is. Bizonyos mértékig önkont­roll is volt ez a helyiek szá­mára. Lemérhették hogy az elméletben kidolgozott fela­datokat hogyan tudják a gya­korlatban megvalósítani. Az elmélet és a gyakorlat egysé­ge egyészségügyi intézmé­nyeknél rendkívül fontos, hi­szen egy esetleges háború időszakában feladataik igen nagy mértékben megnöve­kednek. Abban az esetben nemcsak a helyi betegeket kell ellátniuk hanem orvosi segélyhelyeket, szükségkór- házaka* is kell felállítaniok. Bár ez utóbbiakat most nem gyakorolták, alkalmazási ké­szenlétbe helyezési gyakorla­tuk mégis fontos volt. Ered­ményeinek összegzésénél a következőket lehetett megál­lapítani ; A kórház létszámának tíz százalékát vonták be a gya­korlatba, így a gyógyító mun­ka zavartalan volt. Az elő­készítés alaposságát bizonyí­totta, hogy az egység másfél óra alatt ütőképes volt. A parancsnoki állomány lépten- nyomon azt tapasztalta, hogy a dolgozók értik a polgári vé­delmi gyakorlat szükségessé­gét, és ezért rendkívül fegyel­mezetten végzik feladataikat. A gondos felkészülés eredmé­nye volt az is, hogy mindenki ismerte feladatát, kapkodás nélkül, jó hangulatban oldot­ta meg. Az okmányok, a szemlélte­tő eszközök elkészítésében is jeleskedtek a karcagiak. Mindent egybevetve: a karcagi kórház önvédelmi parancsnoksága és szerveze­teinek gyakorlata a vártnál jobban sikerült, jó tapaszta­latokkal szolgált a többi egészségügyi intézménynek a következő években megren­dezendő polgári védelmi gya­korlatához. Élelmezés bonyolult ' körülmények között Napjainkban — és szeren­csére így van ez már több évtizede — mindenki termé­szetesnek tartja, hogy bármi­lyen nagy tömeget megmoz­gató rendezvényen a vendég­látóipar, a kereskedelem akár napokon át hiánytalanul el­látja étellel-itallal a rendez­vény résztvevőit. Az is ter­mészetes, hogy az ételek a közegészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő állapot­ban kerülnek a fogyasztók­hoz. Jóval bonyolultabb mindez rendkívüli körülmények kö­zött, például háború esetén, amikor kevesebb idő jut az élelmiszerek előállításával, az élelmezés biztosításával kapcsolatos felkészülésre. Pe­dig a rendkívüli körülmé­nyek között olyan veszélyek­kel is szembe kell nézni a feladatok ellátása során, mint a biológiai, rádióaktív vagy a vegyi szennyeződés. Az ilyen feladatokra békés viszonyok között kell felké­szülni. A tudnivalókat mód­szeres elméleti és gyakorlati képzés során lehet megtanul­ni. Ezt a célt szolgálta az Egyesült Jászsági Áfész pol­gári védelmi szervezetének ez év október 26-án végrehaj­tott tízórás módszertani fog­lalkozása. A foglalkozást az önálló élelmiszerellátó szakasz pa­rancsnokságának, az alegység tagjainak továbbképzése cél­jából tartották meg. A gya­korlatot az élelmiszerellátó szakasz főző és étkeztető ra­jai teljes egyéni védőöltözet­ben hajtották végre. A városi polgári védelmi parancsnokság kiképzési pa­rancsa alapján végrehajtott gyakorlat sikeres volt. A tíz­fős élelmiszerellátó raj egy­ségcsomagok kiosztásával biztosította a reggelit és a vacsorát. Egy főző és egy ét­keztető raj egytál étel főzésé­vel és felszolgálásával szol­gáltatta az ebédet. A gyakorlatot végrehajtó szakszolgálat élelemellátását a szolgálatban töltött idő alatt biztosították. Az étele­ket a meghatározott anyag­norma alapján készítették el. Gondosan vigyáztak az éte­lek minőségi követelményei­re. A módszertani foglalkozá­son több mint hatvanan — a szakszolgálati parancsnoki állomány szervező, irányító tagjai és a személyi állomány tagjai — vettek részt. Ott voltak a megyei és a városi PV-parancsnokság vezetői is. Ebédkiosztás

Next

/
Thumbnails
Contents