Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-18 / 271. szám
1982. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Télre készül a KPM. A 4-es főútvonal mentén kihelyezték a hófogó rácsokat a KPM megyei igazgatóságának dolgozói Belterületen kilencvenhattal 0 fotók könyörtelenül bizonyítanak vV Hétfő reggelenként a megyei rendőr-főkapitányságon nyoma sincs a sokszor emlegetett ilyenkor a fű se nő féle hangulatnak. Meglepően nagy a forgalom, az előtérben várakozók: ki külföldi létére a bejelentkezését intézi, ki a személyi igazolványát veszítette el, ki pedig... Szabálysértők a rendőrségen Nos, ők a legcsendesebbek. Idézést kézbesített nekik a postás 8-ra, 9-re, 10-re. délután 3-ra. A bűnük sem megbocsáthatatlan, de azért akinek az ügye ide kerül, annak már valamilyen következménye lesz. A földszinti kisterembe, a legelső belépő Jakoda Béla. A középkorú, zömök rákó- czifalvi férfi termelőszövetkezeti dolgozó. Rigó Sándor rendőr hadnagy ismerteti a tényállást: az idézett, augusztus 29-én este kilenc óra után Szandaszőlősön a megengedett sebességnél jóval gyorsabban közlekedett gépkocsival. — A fiamtól jöttünk, aki főiskolai hallgató, és akkor költöztettük a kollégiumba. A feleségem is velem volt, én vezettem, és iparkodtunk hazafelé — így a kérdezett. — Mennyivel mehetett? — Talán, ha hetvennel — hangzik bizonytalanul. Rigó Sándor nem felel, átnyújtja a fotót, amely hitelt érdemlően igazolja: nyolcvannégy volt az a hetven. A nézelődő beleegyezően bólint. — ELismerem a szabály- sértést. Bár hozzáteszem, ez az első eset, hogy itt kell ülnöm. A megbánó beismerés ellenére a sietségért kétezer forint bírságot rónak ki rá, és a jogosítványától is el kell búcsúznia néhány hónapra. Szünet kevés adódik, az egyik ügyfél követi a másikat. Ma, a megengedettnél gyorsabban motorozók, autózók ügyeit, feljelentéseit vizsgálja a rendőr hadnagy. Nagy a gyakorlata, hat esztendeje végzi nehéz feladatát. — Szolnok város. járás területéről azóta több ezer szabálysértő fordult meg ebben a kis szobában. Nem értem az embereket: még a veszélyt is vállalják, csak hogy pár perccel korábban célhoz érjenek. Itt volt például pénteken egy hivatásos gépkocsivezető, aki szeptember 20-án, reggel Szolnok belterületén nyolcvannal robogott a motorjával. Indokul azt hozta fel, hogy sietett a munkahelyére, és megfizeti a büntetést, sajnálja, hogy így alakult. — Mindenki ennyire megbánó ? — A többség igen, de előfordulnak a nyakatekertnél nyakatekertebb kifogások. Beteg volt a gyerek, a szülő. a szomszéd, valaki, gyógyszerért rohantak. Van olyan típus, aki tagadja a tényt, egészen addig, amíg a trafipaxos képet elébe nem rakjuk. Igaz, ez drága ügy mert ötezer forintba is kerülhet, és a hajtási igazolványt egy évre is be lehet vonni. Ebben az esetben pedig már újra vizsgázni kell. Üjabb ügyfél érkezik, félbeszakad a beszélgetés. Cs. Cs. 17 éves szolnoki szakmunkás. Jóképű, hosszú legény, aki farmernadrágjában, pulóverében korosztályának tipikus képviselője. Nem egyedül jött, mint fiatalkorút. a törvényes képviselője, az édesanyja is elkísérte. Az eset augusztus 28- án délután 4 óra tájban történt. — Ügy volt — kezdi a történetet —, hogy meglátogattam motorral a vidéken élő nagybátyáim, és igyekeztem Szolnokra hazafelé. — Mennyivel? — szól közbe a vizsgálótiszt. — Nem néztem a kilométerórát ... Pedig jó lett volna, mert az átnyújtott felvétel az ifjú motorosnál Szolnok belterületén 96 kilométert mutatott,. Elképzelni is szörnyű, mi történik, ha 40—50 méterre tőle élébe lép egy gyerek vagy egy járókelő. Sőt, még az is kivehető, ég a féklámpa, azaz pár másodperccel korábban bizony háromjegyű lehetett a sebesség. — Eladattuk vele a mo-? tort — egészíti ki a látottakat, hallottakat az édesanyja. A fiú nem felel, lehajtja a fejét, most ébred talán úgy istenigazából tudatára annak, hogy mennyire felelőtlenül játszott az életével, mások épségével. ígéret ide, szánom-bánam oda. a bírság azért 2 ezer 500 forint, és öt hónapra bevonták a vezetői engedélyét. Ebéd után kisebb a forgalom, de négy óra is elmúlt, mire Rigó Sándor ösz- szecsukhatta a dossziét. — Nem volt nehéz nap, ennél, sajnos, kacifántosabb ügyek is előfordulnak. A bírságok is inkább a megelőzést, a nevelést szolgálják. Reméljük, hogy a gyorshaj- tók. akár fiatalok, akár idősebbek, okulnak az esetekből. Jó lenne azt hinni, hogy ígv lesz. Elvégre kopogtat az ősz,. nyirkos az útburkolat, sokszor csúszik a beton, köd üli meg az utakat. És ezt nem szabad elfelejteniük a dübörgő lóerők mögött ülőknek. Függetlenül attól, hogy működik-e a tra- fipax, vagy sem. D. Szabó Miklós A postás ismeri a környezetét, ahová naponta jár. Hol levelet visz, hol nyugdíjat kézbesít, hol megkérdezi, kell-e lottó, netán akarnak-e előfizetni egy-egy újságra? Mármost, a postás, — mert bemegy a házba — sok mindent lát, ha nyitott szemű ember. Észreveszi ha valaki magányos, elhagyatott, s nagy szüksége lenne segítségre. Ha pedig már meglátta, emberi kötelessége, hogy segítsen. A szolnoki 2-es postahivatalban Bú.jdosó Istvánná mondja ezt. Levélkézbesítő, aki reggelente biciklire ül, s viszi a jó meg a rossz híreket tartalmazó leveleket, simát és ajánlottat, pénzküldeményt és a sok öreg járandóságát is havonta egyszer, a nyugdíjat. Mondhatnánk, hogy ennvi. s nem több a kézbesítő dolga. Legyen pontos, szolgálja tudása java szerint a körzetét. Akj ismeri Bujdosónét, a brigádvezetőt, s a kézbesítők A postás jókor csenget háromszoros aranyjelvénnyel kitüntetett Gagarin Szocialista Brigádját, tudja, nem eny- nyi a munka, ez csak a kötelesség. Mindezen túl sok. az önkéntesen vállalt feladat. — Minden évben többször megyünk Tóth nénihez Ö a mi patronáltunk. Feltűnt, hogy magányos, nincs, aki segítsen rajta. Elbeszélgettünk, aztán amit tudtunk, segítettünk. A névnapjáról sose feledkezünk meg, ráadásul hasznos ajándékkal köszöntjük, olyannal, amire szüksége van. A nyáron meg Szabó bácsit vittük el, autóval Pécelre. Ott betegeskedik, kórházban van rég óta a felesége. Szegény öreg. csak kesergett, nem tud ő már egyedül akkora útnak nekivágni. Mondtam a brigádban, aztán elvittük. Az ember ne csak magára gon dől ion. A héttagú szocialista brigád minden évben megszerkeszti 12 hónapra szóló vállalását. A munkáról nem kell már sokat írniuk: náluk a fegyelmi vétség, a mulasztás ismeretlen. Hanem a többlet, a szives-emberség annál inkább jellemző a vállalásra is, a tettekre is. — Ha nem csak azon iar az eszem, hogy hány lottót adok el egy héten, vagy ha vonta, hanem azt is észben tartom. kinek kell feladni netán kitölteni a szelvényét, azt mái' jó néven veszik a postástól. S nekeni nem szabad elfelejtenem, kinek miféle újság kell hét végén, vagy hét közben. Nem fizet, rá ugyan elő. de ha viszem, veszi. És ez a brigád nyugod- tan vállalhat még újságéin fizetés-gyűjtést i.s. Ha azt mondom, tessék, itt van. de talán az lenne a legjobb, ha három hónapra kifizetné, ncPártbizottsági illések után Cél: a színvonalasabb betegellátás Nem túlzás azt állítani, hogy az egészségügy integrációja Szolnokon a betegek ellátásában korszakos változást eredményezhet. A feltételes mód használata ez esetben indokolt, mivel eddig az integrációnak csupán a szervezési feladatain van túl az egészségügyi szolgálat, az összevonások szakmai előnyeinek maradéktalan kiaknázásában eddig a kezdeti lépéseket tette meg. Persze az is igaz, hogy ez az integrációs folyamat — mely 1972- ben kezdődött a megyei kórház és a megyei rendelőintézet összevonásával — csak 1982. január 1-ével vált teljessé, amikor a Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézet gyógyító-megelőző szolgálatai is a megyei kórház irányítása alá kerültek. Az is igaz, hogy a lakosság többségét elsősorban nem az érdekli, hogy számára a gyógykezelést milyen szervezeti formában működő egészségügyi szolgálat biztosítja. Az a fontos, hogy időben, a települési viszonyoktól függetlenül részesüljön színvonalas orvosi ellátásban. Ne legyen hosszú a várakozási idő, lehetőleg ne küldözgessék a betegeket egyik orvostól a másikhoz, az orvosok, az ápolónők emberségesek legyenek, könnyítsék meg a betegség okozta fájdalom elviselését, a félelem leküzdését. És minél előbb gyógyítsák meg, aki betegségben szenved. Nálunk a lakosság egészségügyi ellátása állam- polgári jog, nem közömbös, hoav ezt az ellátást az egészségügyi szolgálat milyen színvonalon nyújtja. A színvonal növekedését hivatott elősegíteni az integráció, amelynek kedvező hatása — a kezdeti lépések ellenére — már érzékelhető. Előnyős betegnek, orvosnak Az elmúlt évek során a Szolnok megyei Tanács He- tényi Géza Kórház-Rendelőintézet hatalmas egészség- ügyi intézménnyé fejlődött: 202’ kórházi ággyal, csaknem 500 szervezett szakorvosi órával — ebből 170 a fogorvosi óraszám —, 18 általános körzeti orvosi, 8 üzemkörzeti orvosi. 18 gyermekkörzeti, 33 védőnői. 6 iskolavédőnői állással és 84 üzemorvosi órával rendelkezik. Az Integráció tette lehetővé, hogy Űjszászon, a volt tüdőgyógyintézetben 170 ágvas pszichiátriai és rehabilitációs osztály jöjjön létre. Az osztály létrehozásával egvidőben a gyöngyösi és a gyulai intézet megszüntette a Szolnok megyei pszichiátriai ellátásra szoruló betegek felvételét. A tüdőkórház-gon- dozóintézet integrációja következtében pedig több olvan kórházi osztályt hoztak létre — például kardio-pulmonákem megteszik. A mi brigádunk minden lapterjesztési akcióban sikeresen vesz részt. Most is ősszel vállaltunk vagy száz Népszabadságot, előfizetésben. Szeptember óta már 128 új előfizetőnk van. És ez minden évben így megy, ez is a postások dolga. Azt mondják, a kettes postán a legjobb brigád a Gagarin. Bujdosóné is így tudja, s büszke rá. — Több mint öt éve, hogy a régi brigádvezető, Törőcsik bácsi nyugdíjba ment. Akkor azt mondták nekem: Kati, nehéz lesz, nem is bírod talán a vezetést! Gondolom, nem csak az én érdemem, hanem a kollektíváé, hogy megmutattuk: bírjuk, együtt. Különben a íigyélmesség, a tisztességes munka eredménye ez, semmi másé. Mi min denütt egyforma jó szívvel csengetünk. Gondolom, jókor is. .. — s j — lis. pulmonológiai, reumatológiai osztályt —, amilyenek eddig a megyében nem működtek. A kórház és a rendelőintézet egyesítése lehetővé tette többek között azt is. hogy a kórházban dolgozó orvosok váltópartnerként a rendelő- intézetben is dolgozhassanak. Ez a betegellátásban annyiban kedvező, hogy megszűnt az egyes betegségek megítélésének és ellátásának különbözősége, mivel a váltópárok azonos kórházi osztály orvosai, így ugyanazokat az elveket és gyakorlatot képviselik a fekvő- és a járóbeteg-ellátásban. További előny, hogy a betegek kivizsgálása már a rendelőintézetben megtörténik, így a kórházban nem kell ismét elvégezni ugyanazokat a vizsgálatokat. Az integrációval felszabaduló munkaerő felhasználásával tudta az egészségügyi szolgálat megszervezni az úgynevezett célzott egészség- ügyi szűrést, bevezetni egy olyan, a lakosság egészség- ügyi állapotát ellenőrző rendszert, amely mintegy kétszázezer ember kétévenkénti szűrését biztosítja. A kórház és a szolnoki egyesített egészségügyi intézmény összevonása óta, bár még csak hónapok teltek el, vannak már bizonyos kezdeti eredmények: például a csoportvezető főorvosok és az alapellátás orvosainak meghatározott osztályon biztosított továbbképzése elősegíti a progresszív betegellátás egyes szintjeinek pontos feladatmeghatározását, együttműködését, az egységes szakmai és terápiás elvek érvényesítését. Azzal, hogy a szakmai felülvizsgálatok rendszeresek lettek, sikerült elérni, hogy Szolnokon a táppénzes napok száma az év első felében 10 százalékkal csökkent. Amikor a közelmúltban a szolnoki városi párt-végrehajtóbizottság ülése után az egészségügyi pártbizottság kibővített ülésén az egészségügyi integráció hatásáról és az egészségügyi ellátás továbbfejlesztésének feladatairól tárgyalt, egyértelműen megállapította: „az integráció jelentősen segítette és segíti az egészségügy szocialista vonásainak érvényesülését, a hozzáférhetőséget, a megelőzés és a gondozás ki- szélesítését, a terveszerűsé- get, az egységes betegellátási szemléletet, az új szakmai területek létrehozását. a jobb munkaerő-elosztást, a megelőzéshez szükséges feltételek kibontakoztatását”. Voltak pártolók és ellenlábasok Hozzá kell tenni, hogy a közelmúltban nemcsak a városi párt-végrehajtóbizottság és az egészségügyi párt- bizottság tárgyalt e témáról. Korábban szerepelt a téma a megyei NEB előtt, és nem- ré" a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének napirendjén. Az érdeklődést indokolja, hogy nagy horderejű kérdésről van szó két vonatkozásban is. Az első és legfontosabb, amelyért megtörtént ez a lépés: a betegek minél magasabb színvonalú ellátása. A másik, hogy az integráció az egészségügyi dolgozók munkáját is köny- nyíti, eredményesebbé teszi, ezáltal javítja munkahelyi közérzetüket. Annak idején az egészségügy berkeiben is nagy viták dúltak az integrációról. Voltak pártolói és ellenzői. Először az egészségügyi dolgozókat kellett meggyőzni arról, hogy ha színvonalasabb betegellátást akarunk, akkor ezt a lépést meg kell tenni. A nézetek azóta tisztázódtak, nagy részük van ebben a kommunista orvosoknak, ápolónőknek, asz- szisztenseknek és minden más, az egészségügy területén dolgozó párttagnak. Hiszen éppen az egészségügyben elszórtan dolgozó párt- szervezetek integrációja, az egészségügyi pártbizottság létrejötte volt az egyik jelentős mozzanat, amely közelebb hozta egymáshoz a különböző pártszervezetekben dolgozókat. A különböző fórumokon az egészségügy integrációjával kapcsolatos további feladatok megítélésénél, szinte összecsengtek a vélemények: a megyei kórházban az integráció következtében az eddigieknél magasabb rendű feladatoknak kell eleget tenni, és ehhez a következő lépés az, hogy az orvosi, ápolónői kar továbbfejlessze szakismereteit. Szükséges, hogy az egészségügy gazdasági integrációja is teljes legyen Szolnokon, mert csak a hatékonyabb gazdálkodás révén lehet a színvonalas betegellátás tárgyi feltételeit biztosítani. Ide tartozik, hogy korszerűsíteni szükséges az intézet vezetés szervezetét: jöjjön létre olyan megfelelő munkamegosztás a különböző szintű vezetők között, amelynek következtében növekszik önállóságuk, felelősségük. Másfajta gondolkodás kell Az egészségügyi pártbizottság által elfogadott feladatterv egyértelműen kimondja: az integrációs folyamat befejeződött Szolnokon. A továbbiakban az intenzív belső szakmai fejlődésre kell helyezni a hangsúlyt. Alapvető követelmény az orvosi kar szakmai fel- készültségének, igényességének, hivatástudatának állandó növelése, a betegségek megelőzését, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztését fontosnak tartó szemlélet fokozása, az egészségügyi ellátás szocialista vonásainak erősítése. Természetesen arra is szükség van, hogy az egészségügyi pártbizottság maradéktalanul szerezzen érvényt a továbbiakban saját határozatainak, érvényesítse káderhatáskörét, biztosítsa az emberek szakmai, politikai fejlődéséhez a lehetőségeket. Nem kisebb feladat az sem, amivel elősegítheti, hogy stabilizálódjon az orvosi kar, hogy minél több fiatal szakember Szolnokon telepedjen le. Ügy is fogalmazhatunk: óriási feladat volt az integráció szervezeti feladatainak végrehajtása, de most a megoldásra váró tennivalók talán még nagyobbak lesznek. Ez másfajta gondolkodást, magatartást követel mindenkitől az egészségügy területén, és ezt elérni, az emberek gondolkodását változtatni, talán a legnehezebb. Am hogy ezt is megoldják, arra biztosíték az eddigi becsületesen végzett munka, a ten- niakarás, amely ma a megyei kórház-rendelőintézeti egység dolgozóinak többségét jellemzi. Varga Viktória \
