Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

1982. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A budapesti Minta Női Szabó Szövetkezet jászladányi üzemében jelenleg szovjet ex­portra kétrészes női ruhákat varrnak. Ebből a termékből 22 ezret szállítanak Hizlaldák a gyárak mellett Üj lehetőség a húsmarhatartás ésszerűsítésére Tegnap délelőtt a beseny- szögi Kossuth Termelőszö­vetkezet székházában tájé­koztatta az év eleje óta mű­ködő Szarvasmarha Húster­melő Gazdasági Társaság céljairól, szolgáltatásairól Szolnok megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek vezetőit Keserű János, az Állatte­nyésztési és Takarmányozá­si Kutató Központ főigazga­tója. A szakemberek megis­merkedhettek a húshasznú szarvasmarhatartás fejlesz­tésének aktuális kérdéseivel, a feladatok megoldását segí­tő legújabb kutatási eredmé­nyekkel. Hazánk az egy lakosra ju­tó baromfi- és sertéshús- termelést tekintve a világ élen járó országai közé tarto­zik. Az abrakigényes állat­fajták jelentőségének foko­zódásával nem tartott azon­ban lépést a szarvasmarha- hús-termelés, így a kérőd­zőkkel etetve jól hasznosít­ható takarmányok egy része ma kárba vész. A juhtenyész­tés és a húsmarhatartás fo­kozása mellett szól. hogy_ az előrejelzések szerint az ezek­nek az állatoknak a húsából készíthető termékek világ­piaci ára kedvezően alakul. A kínálkozó lehetőségek késztették az év elején az Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutató Központot, hogy kezdeményezze a gaz­dasági társaság megalakítá­sát. Szolnok megyében. az utóbbi két évben, 20 száza­lékkal emelkedett a mező- gazdasági balesetek száma. A korábban érvényben levő Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsza­bályt, egy minisztertanácsi rendelet hatályon kívül he­lyezte. Az új munkavédelmi szabályok értelmében tár­sadalombiztosítási és statisz­tikai szempontból üzemi bal­esetnek számít a munkába menet, vagy onnan jövet be­következett baleset is. így a „szaporodás” részben e vál­tozásnak is köszönhető. A termelőszövetkezetek legtöbbje már elkészítette az új technikai, műveleti, ke­zelési és karbantartási uta­sításokkal kiegészített mun­kavédelmi szabályzatát. Te­gyük hozzá: a balesetek megelőzését, szolgálná, ha a termelési rendszerek a ná­luk készült termesztési tech­nológiát munkavédelmi le­írással egészítenék ki. A megye termelőszövetke­zeteiben és téesz közös vál­lalatainál 1981-ben 1469 bal­eset történt, ami az előző évinél 18 százalékkal több. A táppénzes napok száma ugyanígy emelkedett. A me­gyében hat halálos üzemi baleset történt az idén, eb­A központ kutatóinak sike­rült olyan eljárást kidolgoz­ni a cukoripari répaszelet tartósítására, amelyik fö­löslegessé teszi a drága szá­rítást. Az új módszert al­kalmazva a cukorgyári mel­léktermék nedvesen is egész évben etethető, nem vész kárba esztendőről esztendő­re — mint manapság — a szelet 40 százaléka. Az inté­zet kísérletei bizonyítják, hogy az eddig fölöslegesnek bizonyult mennyiség igen jól szolgálja a takarékossá­got: egy-egy üzemben a marhahizlalás során koráb­ban használt abrak és siló- kukorica 50—60 százaléka. is helyettesíthető vele. A jószá­gok egy kilogrammnyi súly- gyarapodása az új étrendet alkalmazó telepeken alig több mint 15 forintba kerül, az országos átlaghoz viszo­nyított költségmegtakarítás 10 forint. Az sem lényegte­len, hogy a kísérletek során a marhák gyorsabban híztak a hagyományosan takarmá- nyozottaknál. Ráadásul egy tonna mar­hahús előállításához az új takarmányozási rendet köve­tő gazdaságoknak 1,57 hektár helyett csupán 0,56 század hektár területet kellett ab­raknak való és silókukorica termesztésére lekötni. A fel­szabaduló földön jó pénzen eladható árunövényeket vet­hettek. bői két esetben az alkohol játszott főszerepet. A Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán a szakembe­rek elemezték az idei bal­esetek adatait: az első fél­évben 741 üzemi baleset tör­tént., ennek 17 százalékát nők és 83 százalékát férfiak szenvedték el. A harminc éven aluliak sérültek meg a leggyakrab­ban a statisztika szerint. Baleseteik zömét a gyakor­latlanság, a virtuskodás, és az okozta, hogy nem isme­rik a munkavédelmi szabá­lyokat. A munkaidő harma­dik órájában sérültek meg a leggyakrabban, és a hétfő vezet a hét többi napjával szemben a balesetek gyako­riságában. A helyzet a má­sodik félévben sem javult. Az elemzéssel foglalkozó szakemberek — és az új munkavédelmi szabályzat — szerint az elméleti oktatás mellett gyakorlati vizsgán is be kellene bizonyítani a dolgozók jártasságát a mun­kavédelemben. Előnyösnek tartanák a balesetek megelő­zése szempontjából* ha a munkavédelemmel foglalko­zók munkáiét a gazdasági vezetők az eddiginél jobban támogatnák és segítenék. F. T. Az állattenyésztési kutató- központ nemcsak a takarmá­nyozást ésszerűsítve kínál megoldást a szarvasmarha­hizlalás olcsóbbá tételére. Minimális — férőhelyenként 10 ezer forint — beruházás­sal készült kísérleti telepe­ken bebizonyították. hogy hazánk éghajlati viszonyai között pazarlás az állatoknak épületeket is készíteni. A karámok között tartott jó­szágok takarmányszükségle­te a tavalyi igen kemény tél idején is alig növekedett. Az állatartó üzemek, a húsipari vállalatok és az élelmiszeripari gyárak együttműködésével alakult Szarvasmarha Hústermelő Gazdasági Társaság a vágó­marha-tenyésztés új szerve­zeti kereteinek kialakítására törekszik. A répaszelet olcsó takarmány, de 50 kilométer­nél távolabbra szállítva gaz­daságossági előnyeit elveszíti. A cukorgyár közelében kell tehát a környező mezőgazda- sági üzemek együttműködé­sével olcsó hizlaldát építeni. Több cukorgyár — a sarka- di, a mezőhegvesi, a hatvani, a szerencsi, a kaposvári és az ercsi — körzetében már összefogtak az. állami gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek. megkezdték a közös hizlalás feltételének kialakí­tását. Irányelvek az energia­felhasználásra A MTESZ Szolnok megyei szervezete tegnap tanácsko­zásra hívta össze a megye tervezéssel foglalkozó szak­embereit, az építőipari, eléktronikai, vízügyi, föld­tani szakegyesületek tagjait. A meghívottak hat tanul­mánytervet vitattak meg, melyeket a VÁTI az Ipari Minisztérium megbízásából az energiaprogram végre­hajtásához segítségül dolgo­zott ki. A témák között sze­repelt a hulladékhö haszno­sítása, a szennyvíz- és iszap- kezelés, a geotermikus ener­gia és termálvíz felhaszná­lásának lehetőségei, a kom­munális fűtés és hűtés. A tanulmánytervek a helyi alkalmazás irányelveit is tartalmazzák. Távvezeték Abu Dhaiba Neves angol, olasz és ja­pán cégeket megelőzve je­lentős versenytárgyalást nyert a Technoimpex Kül­kereskedelmi Vállalat Abu Dhaiban. A magyar szak­emberek első ízben építenek ki 33 kilovoltos távvezeték- rendszert, e vezeték 36 alállo- mást köt majd össze. Az üzlet fővállallíozója a Ma­gyar Kábelművek. A munká­val rendkívül rövid idő. 21 hónap alatt kell végezniük. Legveszélyesebb a hétfő Üzemi balesetek a termelőszövetkezetekben Béna anyagmozgató gépek Ne vesszen kárba egymilliárd! Törökszentmiklósi tervek a targoncajavítás fejlesztésére Újságcikkekből, tv- és rádióriportokból közismert, hogy az üzemeknek mekko­ra gondot okoz hazánkban a targoncajavítás megoldat­lansága. Mozgásképtelen anyagmozgató gépek százai rozsdásodnak tétlenül, mi­közben a munkapadok mel­lett szállítóeszköz híján órákig várakoznak az embe­rek a raktárban meglevő — A mi gyárunkról egy. az egész, targoncaügyet jól jellemző esettanulmány is készülhetne — kezdett terveikről beszélni Deák Lajos, a Szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyárának igazgatója. — Az üzemben 1969-ben kezdtek az emelő­szállító gépekkel foglalkozni, kezdetben a garanciális szolgáltatás adott munkát, később a jav:/ás is a fel­adatok közé került: 1975-ben 400 beteg targoncát „gyógyí­tottak” meg. Amikor a szol­noki Mezőgéphez került a gyár, az új vállalat új ter­veket szőtt, a targoncajaví­tást visszafejlesztették, 1978- ban már csak száz járművet újítottunk fel. Ez volt a mélypont, utána ismét a fejlesztés mellett döntöttünk: tavaly már 500 targoncát ja­vítottunk meg, az idei terv ennél is nagyobb. Amíg a törökszentmiklósi targoncás történet viharai dúltak, (a javító munkát jól ismerő és szerető munkások a „leépítés” idején elkesere^ detten vették tudomásul a változásokat, igen sokan el is hagyták az üzemet) az . ínyagmozgaitó eszközök meg­óvását biztosító szolgáltatás fejlesztése papíron ugyan­olyan fontos országos fel­adat volt, mint korábban. A vállalati szemüvegen keresz­tül azonban úgy látszott, hogy a komoly hagyomá­nyokkal rendelkező javítóbá­zis termelési lehetőségeit ér­demesebb más munkával hasznosítani. Később válto­zott a helyzet, a gyár gaz­— Ez a szolgáltatás átla­gosan annyi nyereséget hoz a gyárnak, amennyi az ex­portra és a hazai piacra gyártott új mezőgazdasági gépek haszna. Ráadásul a tőkés országokban eladni ma igen nehéz, az árak is ala­csonyak — a felújított tar­goncáknak viszont biztos pi­aca van itthon. Érdemes len­ne hát továbbfejleszteni ezt a tevékenységet, már csak azért is, mert becslések sze­rint háromszor, négyszer ekkora kapacitás lekötésére is elegendő megrendelést anyagra. Sok-sok munkaóra vész kárba, a béna emelő- szerkezetekre egykor elköl­tött pénz semmi hasznot sem hajt. A Gépipari Tech­nológiai Intézet egyik elem­zése szerint a magyar gaz­daságnak évente 1 milliárd forint veszteséget okoz a targoncajavítás mai helyze­te. dálkodási nehézségeinek megoldása, tehát ismét vál­lalati érdek szólt a targon­cák mellett. A felszabaduló műhelyeket a szolgáltató te­vékenységet végzők rendel­kezésére bocsátották, gondot szakemberhiány sem oko­zott, a hetvenes évek végén hűtlenné vált dolgozók kö­zül igen sokan visszatértek. — Végeredményben nem volt nehéz újra az ország legnagyobb bázisává válni — foglalta össze az utóbbi években történteket Nagy László, a nemrégiben ala­kult targoncajavító osztály vezetője. — A termelés megötszörözésére szinte nem is kellett pénzt költeni, eny- nyit a meglevő lehetőségeket kihasználva is elérhettünk. Ráadásul gyárunk a szolgál­tatás ipari hátterét is képes biztosítani. Ez pedig a targoncajavítás esetében létfontosságú. A munkát ugyanis nemcsak az országos szintű szérvezetlen- ség, hanem a gyakori alkat­részhiány is nehezíti. A ke­reskedelemtől megkaphatat- lan „apróságok” Törökszent- miklóson a szokásosnál ke­vesebb fennakadást okoznak: a gyárnak van öntödéje, for­gácsolóüzeme, kiterjedt koo­perációs kapcsolatai révén még egy gumitömítés elké­szítése sem okoz gondot. Az anyagmozgató gépek javítá­sához ma hatszáz, máshol beszerezhetetlen, alkatrészt készít maga a gyár — nagy­üzemi módszerekkel. Ráadá­sul — Deák Lajos számításai szerint — megéri a targon­cákról gondoskodni. kapnánk ... Sajnos beruhá­zásra a szolnoki Mezőgép­nek nincs pénze, márpedig, hogy évente 2 ezer targoncát kijavíthassunk, előtte 60 millió forintot legalább el kellene költeni. Hitelre az utóbbi hónapokban többször is pályáztunk — eddig ered­ménytelenül. A gazdaság ügyeiben jára­tosak a hitelkérelmeket hi­bátlannak feltételezve sem lepődhetnek meg az eluta­sításon, Égető ügy a targon­cáké, a hasonlóan súlyos ne­hézségek enyhítésére azon­ban ma egyszerre nem jut pénz. Szerencsére a török­szentmiklósi gyár vezetői a targoncajavítási lehetőségek fejlesztésére kínálkozó olcsó módszerekről sem feledkez­tek meg. Vállalkoznának a szolgáltató tevékenység or­szágos szervezői teendőinek ellátására. A gesztorság előnyeit így összegezte Nagy László osz­tályvezető: — Nemcsak az a baj, hogy kevés helyen foglalkoznak az emelőgépek felújításával, ja­vításával. A mostani kapa­citásokat ésszerűbben hasz­nálhatnák ki, a munkát ol­csóbbá tehetnék a szerve­zettséget javítva. Mondok példát: az új gépek gyártói értékben határozzák meg, hogy mennyi pótalkatrészt szállítanak. Ha a kontingenst komplett részegységeket vá­sárolva merítjük ki, rosszul Járunk. A targonca hibás sebességváltója helyett nem mindig kell teljesen újat be­építeni. Gyakran elég, ha a működésképtelen részegység egyetlen alkatrészét kicse­rélik. — de a kereskedelem csupán komplett) sebesség- váltót kínál... Drága ez a megrendelőnek, de a javítást végzőnek is. Mivel teljes részegységből keveset szál­lít a targonca gyártója, a szolgáltató üzem anyaghiány miatt egy idő után képtelen dolgozni. „Szolgáltatási rendszer” Mennyivel más lenne a helyzet, ha a kereskedelem a javítók igényei szerint készletezne árut! A megfe­lelő választék kialakításához persze pontosan kellene tud­ni, hogy hány szervizben képesek a részegységek fel­újítására és hol csak cserére. Azt sem ártana számba ven­ni, melyik üzem, milyen feladatok megoldására ké­szült fel leginkább, hol mi­lyen alkatrészeket tudnak gyártani ? A Mezőgép törökszentmik­lósi gyára vállalkozna a szer­vezésre a gesztori teendők ellátására. Nemcsak az em­lített felméréseket végezné el, hanem a kevésbé tapasz­talt üzemeknek átadná már bevált, valamint a Budapes­ti Műszaki Egyetemen most készülő javítási technológi­áit. A „szolgáltatási rend­szer” megszervezése érdeké­ben az üzem szakemberei most teszik az első lépése­ket, az Ioari Minisztérium­nak december közepén nyújt­ják be a szakmai gesztorság­gal kapcsolatos terveket el­bírálásra. Ha elképzeléseik jók lesznek, nem kell egy­milliárd forintnak évente el­vesznie. V. Szász József Változó megítélés A szervezés is segítene A rákóczifalvi Rákóczi Tsz hagymafeldolgozójában 2 ezer 399 vagon vöröshagymát dolgoz­nak fel ebben a szezonban. Ennek több mint egyharmadát exportálják az NSZK-ba, illet­ve Jugoszláviába

Next

/
Thumbnails
Contents