Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 17. |A szerkesztőség postájából | Emlékezetes találkozás Jól sikerült nyugdíjas ta­lálkozót rendezett november 12-én a mezőhéki Táncsics Tsz szociális bizottsága. A találkozón mintegy négyszá­zan voltak jelen. A vendégek először területjáráson vettek részt. Megtekintették az új létesítményeket, a most épü­lő tízezer férőhelyes sertés­telepet is, és az ehhez kap­csolódó korszerű trágyalé- ülepítő és -szikkasztó rend­szert. Az idős tsz-tagok nagy elismeréssel szóltak az ém't- kezésről, amely 50 millió forinttal gyarapítja a közös vagyont. A területjárás után a Csótó István-emlékház nagytermé­ben a tsz elnöke szólt az 1982. évi eredményekről, a közös gazdaság előtt álló fel­adatokról. Baráti beszélgetés­sel folytatódott a találkozó, ahol a hét környékbeli tele­pülésről összejött régi mun­katársak elevenítették fel a dolgos hétköznapok élmé­nyeit. a tsz korábbi és közel­múltjának eseményeit. Fölösleges bürokratizmus Körülbelül húsz éve járok Berekfürdőre, és élvezem vi­ze gyógyító hatását. Az utób­bi években azonban nehézsé­gek vannak a szakrendelé­sektől kapott fürdőjegyek használatában. Minden jegy­re, amelyet a lepecsételt, és az orvos által aláírt beutaló­lapról levágnak, rá kell írni a nevet és a lakcímet. Sőt a kiírás szerint még a szemé­lyi igazolás is szükséges, bár ezt nem mindig kérik. Érthe­tetlen, miért kívánják ezt? Az ország más fürdőhelyein ez sehol sem követelmény. Nem tudom, ki rendelte el, és hogyan, mit ellenőriz? Er­ről a fürdőben sem tudnak felvilágosítást adni. Fölösle­ges bürokratizmus! Nem gondolja talán valaki, hogy Budapestről elzarándokolok Berekfürdőre, s ott „átruhá­zom” másra, netán illeték­telenre (?!) a fürdőjegyet? Másik észrevételem, hogy a fürdő területén számtalan büfében szolgálnak ki sört, ahol némelyek úgy isznak, mint a kocsmában. Ám nincs sehol tejbüfé. ahol te­jet, kakaót, esetleg valami­lyen turmixot lehetne kapni egy péksüteménnyel. Pedig a szeszt nem fogyasztó felnőt­teken kívül rengeteg gyerek is van a fürdőben. A levél ' névvel. pontos címmel érkezett Budapest­ről. Győzött: a KAEV csapata A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulója tiszteletére szocialista brigádok részére városi ve­télkedőt rendezett november 6-án a helyőrségi művelődé­si otthonban a Móricz Zsig- mond városi könyvtár és az MN 7042. sz. szakszervezeti bizottsága. Kilenc vállalat, intézmény képviseltette ma­gát négy dolgozóból álló csa­pattal. A hatfordulós vetélkedőn fölelevenítették a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom eseményeit, „fellapozták" történelmi, művészettörténe­ti, irodalmi, zenei mozzana­tait. A mindvégig izgalmas verseny mintegy százötven résztvevő jelenlétében, jó hangulatban zajlott. Első lett a Pattantyús Szo­cialista Brigád (KAEV 8. sz. gyára), a második helyezett a Corvalan Szocialista Bri­gád (Kontakta Alkatrész- gyár), a honvédség csapata lett a harmadik. K. J. P. Mezőtúr Sportnap A Hámán Kató Tsz KISZ-szervezete november 7. tiszteletére községi sport­napot rendezett Tiszafüre­den. A csípős hideg se riasz­totta vissza a vállalkozó ked­vű nőket, férfiakat, akik a különböző futószámokban rajthoz álltak. Versenyeztek súlylökésben, gránátdobás­ban. Három női kézilabda- együttes és nyolc férfi kispá­lyás Ilabdarúgócsapat indult „harcba”. A Lenin úti sport­telep és a Kossuth téri Álta­lános Iskola sportudvara ké­ső délutánig sípszótól, a szur­kolók biztatásától volt han­gos. A rendezők példásan fel­készültek az eseményre. Ok­levelek. érmek és tárgyjutal­mak vártak a helyezettekre. B. M. Tiszafüred A Jubileum parkot egyéb­ként társadalmi munkában hozták létre a megyeszékhely 900. évfordulójára szolnokiak és nem szolnokiak! S szépen gondozzák is a parkfenntar­tók! Most egy kicsit „elron­dítva” találta fotósunk ... Panaszosunk hivatkozott A szerkesztőség postájából ro­vatunkra, amelyben október 20-án „Csatatér” csőtörés után címmel jelent meg ha­sonló észrevétel. Ott még az­nap délután rendet tettek az illetékesek. Nem érti. miért nem érzik a különféle tevé­kenységet végzők — mondta méltatlankodva olvasónk —. hogv feladatuk befejeztével rendbe is kellene lenniük a területet. Mi se értjük ... Ügy tű­nik, soha senki nem ellenőr­zi, nerh kéri számon a válla­latoktól, hogy a munka vé­geztével az eredeti állapot­nak megfelelő, „tiszta” tere­pet adjanak át. Legkésőbb a szerszámokkal szállítsák el a környezetet csúfító szeme­tet is! Az egyik oldal a „pöttyös” fallal ... és a másik Rendes gyerekek a Rendes utcában Varga Istvánná mezőtúri olvasónk levele kicsit kap­csolható az előző észrevétel­hez. Arról írt, hogy szép és gondozott park van utcájuk végén, padokkal, hulladék- gyűjtőkkel. A környék gye­rekeinek kedvenc játszó-, futballozó- és biciklizőhelye volt a park ... amíg új utat nem csináltak mellette. Fél­reértés ne essék, ennek min­denki örült. Annak már ke­vésbé, ami az építkezés után a helyszínen maradt. Nem zavart senkit, hogy a lakókocsit a parkban állítot­ták fel. Ám megdöbbentek a konzervdobozok, kakaós- és tejestasakok halmazán. Ta­láltak olajos géptörlő nad­rágdarabokat, zsáknyi apró műanyag kannát... A bok­rok aljáról az illemhely ju­tott eszükbe, noha néhány méterre van az állomás, ahol WC is található. Három fiú rendbetette a kedvelt játszóhelyet. (A bok­rok alját nem.) Hegyi Jóska, Hegyi Attila és Kocsis Jóska minden szemetet, kacatot összeszedett. A Hegyi fiúk édesapja tüzelte el saját ud­varán. Attila morgolódott ci- pekedés közben — és igaza volt! Olvasónk, megírta: szeretik a -’•om gyereket az utcá­ban lakó öregek, mert segí­tőkészek. tisztelettudóak. Van is kitől tanulniuk, szü­leik is nagyon rendes embe­rek — a Rendes utcában . .. Pofonok Újabb „csatatér" Egy szolnoki. Kun Béla körút 7-ben lakó olvasónk mondta el a következőket. Körülbelül egy hónapja javították a háztetőt náluk. Nem tudja, melyik „cég” vál­lalta a munkát, de felháborí­tónak tartja, amit maguk után hagytak. Kavicshalom, szurkos, kátrányos hordók éktelenkednek a tízemeletes épület két oldalán, messziről hírt adva, hogy ott dolgoz­tak . .. Azon már túltették magukat, hogy munka köz­ben ez-az potyogott a tető­ről (?!), egyenesen a ház kö­rül .parkoló autókra. Ennyi erővel akár a járókelőket is érhette volna baj. Kit zavar, ho— a ház falát is kátrány­nyal pöttvözték? A buszmegállóban többen álltak, köztük egy cigány- gyerek, aki papírgalacsino- kat szórt a földre. Az őszülő férfi mellélépett, belekapasz­kodott a hajába és fejét a föld felé nyomta. — Szedd fel, a cigány hét­szentségedet! A gyerek nem tehetett mást, fölvette a papírdara­bokat. Az őszülő hajú elége­detten, hatalma teljes tuda­tában szállt fel a buszra. Vajon ha történetesen nem cigány a szemetelő gyerek — esetleg felnőtt —. hasonló drasztikus eszközökhöz fo­lyamodik ,az illető? Üjabban gyakoriak a vereke­dések: utcán. szórakozóhe­lyen is sokszor csattan el po­fon, mindenki szeme láttára. Egyre jobban terjed az erő­Itt voltak a nyulak, mutatja a károsult Az abádszalóki Szabó Gé- záné minden bizonnyal szo­morúan emlékszik vissza au­gusztus 29-re. Ugyanis erre a napra virradóra az udva­rán 64 nyulat fojtott meg egy ismeretlen, kóbor, -vagy va­lahonnan elszabadult kutya. A kár tetemes, főleg ha a következményeket számol­juk, hiszen, a megölt állatok között sok hasas anya is akadt. Látva a pusztulást Szabóné azt csinálta, amit a legtöbbünk tett volna: el­rohant az állatorvoshoz. Il­letve az Állami Biztosító helyi kirendeltségének a ve­zetőjéhez. Tette ezt azért, mivel július 29-én mezőgaz­dasági épület- és lakásbizto­sítást kötött. Ennek az egyik pontja szerint a biztosítás kiterjed a gazdaságban tar­tott állatokra is. A történtek előzményéhez hozzátartozik, hogy Szabó­né szomszédasszonya még a sajnálatos eset előtt panasz­kodott, a kutyája korábban nyulakat ölt meg. Ezek után részben feltételezhetőnek tűnt, hogy most is ez az eb a „látogató”. A kihívott ál­latorvos azt is megállapítot­ta, hogy a rongálást kis tes­tű kutya is elkövethette. A szomszédnak éppúgy volt biztosítása, mint Szabóné- nak, kezdetben el is vállal­ta, hogy a kutyája lehetett a károkozó, és úgy nézett ki az ügy sínen van. Telt, múlt az idő, amikor megérkezett Szolnokról a becsüs. Először a szomszédot kereste 1'eL, aki most már bi­zonytalanná vált, visszavon­ta az állítását, hiszen azért ő sem volt tanú a sajnálatos eseménynél. Ezzel az ügy újabb fordu­latot vett, hiszen fizetni csak akkor lehet, ha a bizonyí­ték konkrét, megcáfolhatat­lan. Kilincseltek ide, kilincsel­tek oda, de sem a megye, sem a járás, sem a helyi ki- rendeltség nem fizetett. Hi­vatkozva arra, hogy a kárt okozó kutya gazdájának ki­léte nem állapítható meg, így a kár felelősségi alapon nem rendezhető. Akkor sem,» ha saját 'biztihítása van, mivel ez az esemény a biz­tosítási feltételekben nincs benne. A kérdés csak az: a szom­széd kutyája volt-e, vagy valaki másé a tettes? Hogy lehet ezt bizonyítani, mivel az eset éjszaka történt? Ha­rag nincs közöttük ezért, jóban vannak, de a labdát sportnyelven szólva feladták Szabóékinak. Hiszen jogilag, a paragrafusok szó szerinti alkalmazásával semmi tör­vénysértés nem történt az­zal, hogy kárukból egy fil­lért sem térítettek meg. Leg­feljebb egy tanulsággal let­tek gazdagabbak: nevezete­sen azzal, biztosítás ide, biz­tosítás oda. úgy tűnik, botfal üthetik a 70 széttépett nyúl árát. Bár. ahogy mesélték, nekik ezek után veszíteni valójuk már semmi sincs. Panasszal élnek az Állami Biztosító országos központjánál, kérik az eset újbóli kivizsgálását. Hogy sikerrel-e vagy siker­telenül, arra mi is kíván- ’ csiak vagyunk. D. Szabó Miklós Szerkesztői üzenetek 89 éves állandó olvasónk­nak üzenjük: Soraihoz mind­össze annyit: diáktudósítónk tollából jelent meg a levelé­ben említett írás, akinek a pénztárcája — elképzelheti nagyon lapos ... Kálmán Jánosné. Szolnok: Levélben küldtünk önnek jogi tanácsot, amelyet „Cím elégtelen” jelzéssel vissza­kaptunk. A lényeg: nem jár, amit kérdezett. Majd ha fér­je nyugdíjas lesz — tíz év múlva —, házastársi pótlé­kot igényelhet. Fizet? Nem fizet? Ki fizet? A veszteség: hetven széttépett nyúl szak, és sajnos egyre inkább teret hódit a gyerekek köré­ben is. Szomorú tapasztalat: ebben nagy szerepe van az alkoholfogyasztásnak, és ez sajnos tizennyolc éves kor alatt is előfordul. Miért isz­nak a gyerekek? Miért vál­nak agresszívvé? Valakitől tanulniuk kellett ezt a maga­tartást, feltehetően azoktól, akik már elmúltak tizennyolc évesek. M. P. Szolnok'

Next

/
Thumbnails
Contents