Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-03 / 258. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 3 IA szerkesztőség postájából I Fórum a körzetben Tanácsrendeletek.. Mezőtúron a Hazafias Népfront égisze ailatt tavaily városkörzeti fórumok alakultak. Ezeket időközönként ihívják össze azzal a céllal, hogy a fontosabb társadalompolitikai kérdésekről, a lakosságot érdeklő és érintő városfejlesztési tervekről tájékoztassák a kerületek lakóit; véleményüket, javaslataikat és segítségüket kérjék a feladatok végrehajtásához. Ezekben a napokban városszerte négy kerületben rendezik meg e fórumokat, mével a városi tanács november elején tartandó ülésén olyan napirend szerepel, amely a lakosság egészét érinti. Ezért döntöttek úgy, hogy a köztisztasági és környezetvédelmi helyzetről készült jelentésről még a tanácsülés előtt tájékoztatják az embereket. Ilyen céllal az első fórum október 26-án este volt az I. kerületi párt- székházban, melynek nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Nagy figyelemmel hallgatták Guba Bélát, a jelentést készítő ideiglenes bizottság elnökét. Az írásos jelentés elemző, mindenre kiterjed. Tartalmazza a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a természet védelmét, a parkosítás, a fásítás és a köztisztaság területén elért eredményeket. őszintén feltárja a hibákat, gondokat, összegezi a tennivalókat. A jelentésből kitűnt: városunk szeboé, környezetünk egészségesebbé tétele érdekében nemcsak további anyagi erőfeszítésekre, hanem szemléletformálásra, (társadalmi összefogásra is szükség van. A fórumon elhangzott sok hozzászólás, javaslat gazdagíthatja a tanács elé kerülő anyagokat, s egyben bizonysága az emberek érdeklődésének, segítőkészségének is. — n — Szüretelő diákok Október II-tői 15-ig naponta a Tiszagyöngye Tsz autóbusza vitte Tiszakécské- re a szolnoki Koktói Anna úti Általános Iskola hetedikes—nyolcadikos tanulóit. A száztizenöt úttörő öt nap alatt 550 mázsa szőlőt szüretelt, és 15 400 forintot osztanak szét a gyerekek között, természetesen a teljesítmény arákiyában. Az eseménydús öt napról a Riporter őrs ^tájékoztatta szerkesztőségünket. Katonák az óvodában „Nincs szebb a virágnál, szép szál katonánál...” — zendült közel negyven nagy- csoportos óvodás kórusa. Ki selypítve, ki a szöveget mondva, ám közben ragyogó szemmel követték a húsz katona minden mozdulatát. Nagy izgalommal várták a tiszafüredi Lenin úti óvodában október 15-én a foglalkozások végét a gyerekek. Tudták, hogy vendégek érkeznek, s nem is üres kézzel. A „fiúk” a kéthetes őszi mezőgazdasági munka során megszerették Füredet, s önkéntelenül jött az emlékhagyás, az ajándékozás gondolata. A Killián György Repülő Műszaki Főiskola másodéves tiszthelyettes hallgatói egy szabad szombati keresményüket ajánlották fel a 180 gyermek otthonát jelentő, hétcsoportos óvoda nebulóinak. A kicsik körében népszerű, a fantáziát mozgató, alkotókészséget fejlesztő modul játékok kerültek az ajándékkosárba, amelyeket a legjobban dolgozó hallgatók adtak át. A ikis ünnepségen az óvodások műsorral köszöntötték a „szép szál” katonákat, s emléklappal kedveskedtek nekik. így a találkozás a hallgatók számára is emlékezetes maradt. B. M. Tiszafüred Nem egymás ellen vetélkedtek Szocialista brigádunk, mely az Országos Takarékpénztár Jászberény járási fiókjánál működik és a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetés birtokosa, baráti találkozóra hívta meg október végén, házastársaikkal együtt, a Hűtőgépgyár Vályi Péter nevét viselő, a Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Brigádjának tagjait. A találkozóra a brigádunk megalakulásának 20. évfordulóid alkalmából megrendezett ünnepi brigádgyűlés keretében került sor. A két brigád között már hosszú ideje testvérkapcsolat áll fent, több esetben rendeztünk közös programokat. Ezen a legutóbbi találkozón Jászberény múltjáról és jelenéről szerzett ismereteinkről adtunk számún vetélkedő keretében. A két brigád tagjaiból közös csoportok alakultak, így nem egymás ellen, hanem egymás mellett vetélkedtünk. A verseny első három helyezett csapata könyvjutalomban részesült. A jutalmak átadása után a vendégek, a két brigád tagjai és házastársaik fehér asztal mellett folytatták a hangulatos találkozót. A képen a győztes csapat egy gyári és két OTP-s tagja látható. Iván Istvánná brigádvezető Egy héttel korábban egy szolnoki levélírónk sorai kapcsán „A lépcsőház nem kocsma!” címmel az 1979/1- es sz. tanácsrendelet „kivonatát” közöltük. Kiss Imre ugyancsak a megyeszékhelyről érdeklődik, a parkok védelmében született-e tanácsrendelet, megtartják-e - azokat, egyáltalán van-e, aki oda is figyel kevéske zöldterületünkre. Ilyen értékeinket az 1973/ 3-as tanácsrendelet „óvja”. Lényege: A parkok, zöldterületek játékszereit, játszótereit rendeltetésszerűen és kizárólag 14 éven aluli gyermekek használhatják. A 6 éven aluli gyermekek lehetőleg felnőtt személy felügyelete mellett játsszanak a parkokban. Kertészeti gondozás alatt álló, zöldterületen állat legeltetése vagy áthajtása tilos, ebek csak szájkosárral és pórázon vezetve tarthatók. Játszótereken azonban kutyák még szájkosárral, illetőleg pórázon vezetve sem tarthatók vagy vezethetők. A zöldterületek felügyeletét Hivatalos megbízás alapján a lakosság közreműködésével parkgondnokok látják el. Mindenki, aki zöldterületen tartózkodik, köteles a parkgondnoknak a zöldterület védelmére, célszerű használatára irányuló felhívásainak vagy figyelmeztetéseinek haladéktalanul eleget tenni. Egyetlen aggályunk azért akad. Van parkgondnok ? ... Mozogjanak a nők is A tiszafüredi nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága felelősséggel tekintette át a település minőségi és tömegsportjának helyzetét. A tömegsport fellendítésére hozott határozatot, s különösen a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésére hívta fel a figyelmet. Ennek figyelembe vételével rendezik m,eg a tanácsi atlétikai kupát, amely a nők számára alkalmas sportág, a kézilabda megszerettetésére ösztönöz. Az eredmény máris megmutatkozik. A tanács és a VSZSE a munkahelyek segítségével kétfordulós községi bajnokságot indított. A csapatok között már megkezdődött a körmérkőzés rendszerű to^na, a férfi kispályás labdarúgás mintájára 12 együttes küzd egyntással. November 7-e tiszteletére a községi KISZ-bizottsággal, valamint a Hámán Kató Tsz és ifjúsági szervezete segítségével készülnek a településen a községi sportnapra, amelyen az Edzett ifjúságért mozgalom követelményrendszerének teljesítésére is sor kerül — írta október 22-én keltezett levelében Bácskái Miklós. Városismereti vetélkedő Városismereti vetélkedőt szervezett októberben a szolnoki Damjanich János Múzeum és a városi úttörő- elnökség az általános iskolák hatodik osztályosainak. A vetélkedő célja, hogy a gyerekek ismerjék meg Szolnak történetét, nevezetességeit, műemlékeit, múzeumát, azaz lakóhelyük szépségeit. Tizennyolc iskolából huszonnégy, hattagú csapat jelentkezett. Benevezésként az állandó régészeti kiállítás egyik tárgyát kellett lerajzolniuk, történetét (hol találták, melyik korból származik, mire használták, miért ezt választották) írásban ismertetniük. A nagy érdeklődés miatt elődöntőkre volt szükség, amelyek október 21 —22-én zajlottak. Az október 27-én délután, a Damjanich János Múzeum köz- művelődési termében megtartott döntőbe hat csapat jutott; a Délibáb, az Abo- nyi, az Áehim úti, a szan- daszőlősi, a Tallinn körzeti és a Mátyás király úti iskoláikból. A legjobbak értékes könyvjutalmakat, műtárgy- másolatokat kaptak. — már — Lek vár király Hajdúszoboszlóról érkeztek. Harnüncan voltak, mind nyolcadik osztályosok. Szolnok szépségeit nézték meg, sétáltak a Tisza-parton, este színházba mentek, ahol Csehov Ványa bácsiját játszották. A konfliktus — gyanítom — már az első részben elkezdődhetett, mert szünetben ennyit láttam: három jegyszedőnő a gyerekeket falhoz állítva, egymást túlkiabálva szidalmazta őket. — Nem tanultátok meg, hogy kell a színházban viselkedni? — lit nem lehet rágógumit rágni. — Hogy képzelitek ti!? Szólok az igazgatónak! Záporoztak a szidalmak, a felelősségre vonó kérdések. Végül egyikük megkérdezte a gyerektől: — Hányszor voltatok színházban? — Hát. .. egyszer sem — mondták szégyenkezve. Egy fiú akad» köztük, aki boldogan mondta: — Én már voltam egyszer, régen, a Lekvárkirályt néztem meg. ... A Csehov-darab nem igazán a tizennégy éveseknek szól, de abban, hogy a második részt már nem nézték meg, nagy szerepe lehet a jegyszedők türelmetlense- gének is. Egy lényeges kérdés vetődhet fel: ezek a gyerekek mikor mennek legközelebb, magúiétól, szívesen színházba? Molnár Pál Szolnok Irányelvek bérlőközösségek létrehozására fl lakók maguk is gondoskodhatnak a bérelt lakások karbantartásáról Önkéntes elhatározás alapján Mérséklődik vagy megszűnik a lakbér A lakásügyi jogszabályok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a bérlők — írásbeli megállapodás alapján — a lakbér elengedésének vagy mérséklésének ellenében a bérbeadót terhelő kötelezettségeket részben vagy egészében magukra vállalják. Számos központi fűtéses épületben már több éve eredményesen működnek azok a lakóközösségek, amelyek a ház- kezelőség helyett gondoskodnak a központi fűtésű kazánok üzemeltetéséről, a fűtő foglalkoztatásáról, a tüzelőanyag beszerzéséről és egyéb hasonlókról. Ügy látják, hogy közvetlen érdekeltség alapján, az ingatlankezelő szervezet közvetítése nélkül rugalmasabban, gyorsabban intézhetik ezeket az ügyeket. Fontos társadalmi érdek, hogy további segítséget, lehetőséget kapjanak a bérlakások lakói ahhoz, hogy átvállalják és maguk szervezzék meg a lakóház karbantartásának és üzemeltetésének egyes feladatait is, s ehhez rendelkezzenek a lakbér arányos részével. Erősítsék a társadalmi ellenőrzést is a lakóház- kezelésben és -fenntartásban. E munkák szervezett lebonyolításának egyik formája lehet a bérlőközösség. Létrehozásának és működésének lehetséges módjairól és követelményeiről együttes irányelvet dolgozott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Ez az útmutatás most jelent meg az Építésügyi Értesítő 28. számában. Alapvető cél, hogy a bérlőközösségek közreműködésével fejlesszék a lakóházkezelést és -fenntartást, gyorsabban és gondosabban végezzék a javítási munkákat, s fokozott ellenőrzéssel ösztönözzenek a jobb minőségű és takarékosabb munkára, az indokolatlan többletköltség és pazarlás megszüntetésére. Célszerű, hogy a bérlőközösségek több fokozatban — lehetőségeik és a feltételek gazdagodásával arányban — kössenek megállapodást a házkezelőséggel a különböző bérbeadói feladatok átvállalásáról. A kellő tapasztalatok összegyűjtése érdekében indokolt az is, hogy a lakbérek rendezésével összhangban a jövő év közepétől — egyelőre kísérletként — alakítsanak bérlőközösségeket, s a tapasztalatok alapján dolgozzák ki a kölcsönösen előnyös és legmegfelelőbb megoldások helyi szabályait rendjét. A bérlőközösség megalakításánál a helyi körülményekhez kell igazodni, tehát figyelembe venni az épület, a lakásállomány állagát, felszereltségét, a kialakult kezelési rendszert és a bérlők igényeit. Ezért az új vagy a felújított épületeknél szervezzenek bérlőközösséget a lakók önkéntes elhatározása alapján. Jó az, ha valamennyi lakó belép a bérlőközösségbe, de megalakíthatja azt a bérlők egy része is, s nincs szükség valamennyi lakó hozzájárulására. A bérlőközösség tagjai tulajdonképpen társasági szerződést kötnek, s aki ebben nem vesz részt, arra nem vonatkoznak a bérlőközösség intézkedései. A bérlőközösségnek többféle formája és feladatköre lehet, amelyet a szerződő felek választanak és határoznak meg. A bérlőközösség első fokozata a különböző ellenőrzési feladatok ellátása, amely kiterjedhet arra, hogy a bérbeadó a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodik-e az épület karbantartásáról, a központi berendezések üzemképességéről, a takarításról, a ház megvilágításáról, stb. A tapasztalatokról, hiányosságokról tájékoztatják a házkezelőséget vagy az ingatlankezelő szervezetet, a szükséges intézkedések elmaradása esetén pedig a tanácsot. Az ilyen bérlőközösség lényegében társadalmi munkában látja el az ellenőrzést, s anyagi eszközökkel nem rendelkezik. Második alapformája szerint a bérlőközösség meghatározott üzemeltetési feladatokat lát el, mint az épület és a közös helyiségek takarítása, járdatisztítás, szemétösszegyűjtés, felvonókezelés, kertgondozás, központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás, kapunyitás, világítás be- és kikapcsolása stb. Ilyen bérlő- közösség létrehozása akkor célszerű, ha tagjainak képzettsége, foglalkozása e munkák elvégzésére kellő lehetőséget ad, bár mód nyílik arra, hogy a bérlőközösségekbe nem tartozó személyekkel vagy más szervezettel is megállapodjon bizonyos munkák elvégzésében. E munkák ellátásánál — akárcsak a további fejlettebb bérlőközösségek esetén — már kellő anyagi fedezettel rendelkezik a házkezelőséggel kötött szerződés alapján. A harmadik alapforma a karbantartási feladatokat ellátó bérlőközösség, amely egyebek között vállalja, hogy gondoskodik a külső közös helyiségeket határoló falak javításáról, festéséről, az ablakok, ajtók mázolásáról, a kaputelefon a házvilágítási hálózat, a víz-, a csatorna és gázvezetékek, a központi fűtés és melegvíz-szolgáltató berendezések, stb. karbantartásáról és javításáról. Távlatban, a több éves gyakorlat lehetővé teszi, hogy megalakuljon a bérlőközösség legmagasabb szintű formája, amely lényegében beruházóként eljárva, az épületfelú.ií- tási munkák előkészítését, megrendelését és ellenőrzését bonyolítja le az ingatlan- kezelő szervezettől kapott anyagi eszközök felhasználásával. A bérlőközösség a négyféle alapformából és feladatkörből a számára legkedvezőbbet választhatja ki, s a változatokat a helyi körülményeknek megfelelően kombináltan is alkalmazhatja. A bérlőközösség tagjai az egymás közötti jogviszonyt társasági szerződésben szabályozzák, amely lehet polgári jogi társaság vagy gazdasági munkaközösség is. Az önálló gazdálkodás anyagi és egyéb feltételeiről, az elszámolás módjáról pedig az ingatlankezelő szervezettel kötnek megállapodást, amelyben részletesen rögzítik mindkét fél jogait és kötelezettségeit. Különösen fontos, hogy egyértelműen határozzák meg az átvállalt kezelői és karbantartói feladatokkal arányos lakbér-elengedés vagy egyéb anyagi eszköz mértékét. Ezért célszerű, hogy az általában felmerülő költségtényezőket vállalati normagyűjteménybe foglalják. A bérlőközösség érdekelt abban, hogy saját ügyeit közmegelégedésre és megbízhatóan intézze, jobban óvja, gondozza az épületet. Emellett anyagi haszonra is szert tehet, ha a költségnormatívákban előirányzottnál jobban gazdálkodik az anyagi eszközökkel, mert az így megtakarított összeggel maga rendelkezik, amit a lakbér további csökkentésére vagy egyéb célra használhat fel.
