Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

1982. NOVEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 M TESZ-tanácskozás Állásfoglalás a szooialista munkaversenyrőI Többet vállalnak a gazdasági feladatokból Tegnap délután Szolnokon kibővített ülést tartott a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szol­nok megyei Szervezetének Végrehajtó Bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Majoros Károly, az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának első titkára és Bereczki Lajos, a Szol­nok megyei Tanács általános elnökhelyettese. A vendégeket Hangyái Károly, a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének el'nöke tájékoztatta a harminc tag­egyesület megyei csoportjai­ban dolgozó 5400 szakember tevékenységéről. Elmondta, hogy az egyesületi munka legfőbb céljává minden te­rületen a gazdasági fejlődés szolgálata vált. A Szolnok megyében dolgozó csoportok is igyekeznek mind nagyobb részt vállalni az időszerű gazdasági feladatokból. ezt bizonyítják azok a rendezvé­nyek, amelyeken például az olajosnövények termesztésé­nek, a meliorációnak a kér­déseit, vagy a kőolaj- és földgáztermelésre a VI. öt­éves terv során háruló teen­dőket vitatták meg. A MTESZ-ben dolgozók munkájára ösztönzőleg hat, hogy a megye vezetői mind komolyabban számítanak az egyesületekben tevékenyke­dők szaktudására. A kis készletű földgázmezők hasz­nosítására kidolgozott me­gyei koncepciók kialakítása­kor például figyelembe vet­ték az e témakörben szüle­tett MTESZ-tanulmány meg­állapításait is. A Szolnok megyei szerve­zet munkájáról szóló tájé­koztató meghallgatása után Majoros Károly tartott elő­adást a műszaki értelmiség helyzetéről, időszerű felada­tairól. A megyei pártbizott­ság első titkára kiemelte, hogy a műszaki szakemberek szerepe ma többek között azért válik mind fontosabbá, mert a vártnál lényegesen nehezebb körülmények kö­zött kell megoldani' a VI. ötéves terv feladatait. Az újszerű nehézségek ha­tásának mérséklésére, meg­szüntetésére csak jól képzett szakembergárda képes, a legmagasabb szintű szakmai tudás birtoklását sem nevez­hetjük azonban értelmiségi­nek, ha az ismeretek nem a társadalom, a szocializmus problémáinak megoldására kamatoznak. Az aktivitás ugyanúgy ismérve az értel­miségnek, mint az adott szakma kérdései közötti ala­pos jártasság. Majoros Károlynak a szak­értelem és a politikai maga­tartás kapcsolatával, a szo­cialista értelmiség jellemzői­vel és a műszaki értelmiség hazai helyzetével is foglalko­zó előadása után a kibővített végrehajtó bizottsági ülés résztvevői és a vendégek a MTESZ időszerű feladatait vitatták meg. Átadták a Szolnok megyei Tanács Művészeti Díját Tegnap délután Barta Lász­ló, a megyei tanács elnöke átadta a Szolnok megyei Ta­nács Művészeti Díját Sebes­tyén Éva színművésznek, a Szigligeti Színház tagjának, Simon Ferenc- szobrászmű­vésznek, a Szolnoki Művész­telep alkotójának és a jász­berényi Palotásy János szö­vetkezeti vegyeskarnak. Ez utóbbi kitüntetését Bedőné Bakki Katalin karvezető vet­te át. Az ünnepségen jelen volt Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára, s köszöntő­jében elismerő szavakkal méltatta az új művészeti dí­jasok munkásságát. Sebestyén Éva színmű­vésznő csaknem negyedszá­zada tagja a szolnoki társu­latnak, több mint száz da­rabban játszott különböző szerepeket, igen sokoldalú művész, számos nagy sikerű alakítást mondhat magáé­nak. Közel tíz éve lelkes és értő szerkesztője, szervezője az iskolaszínházi előadások­nak. Simon Ferenc szobrászmű­vész 1957 óta alkot a Szolno­ki Művésztelepen, számos önálló kiállítással örvendez­tette meg szűkebb hazánk műértő közönségét. Szobrai az ország különböző városai­ban a közterek díszei, de el­jutottak alkotásai a Szovjet­unióba, az NDK-ba, Finn­országba, Hollandiába, s más európai országokba. A jászberényi Palotásy Já­nos szövetkezeti vegyeskar — fesztiválkórus, diplomá­val, minősítéssel — ez évben ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Kiemelkedő szerepet töltenek be Jászbe­rény, a megye zenei élete­ben, de nagy sikerrel ven­dégszerepeitek már az or­szághatárokon túl is. min­denütt újabb elismerést Sze­reztek kóruskultúránknak. Kitüntetések a sajté dolgozóinak A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 65. évforduló­ja alkalmából tegnap kitün­tetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. A sajtó terü­letén ' kifejtett, eredményes munkásságuk elismeréséül a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa által adomá­nyozott Munka Érdemrend arany fokozatát öten, az ezüst fokozatot heten, a bronz fokozatot tízen vették át. Negyvennyolcán a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­tala elnökének Kiváló Mun­káért kitüntetését kapták. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs- és propaganda osztályának vezetője. A kitüntetéseket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke adta át. Lapunk munkatársai közül Temesközy Ferenc újságíró a Munka Érdemrend bronz fo­kozata, Csankó Miklósné szerkesztőségi titkárnő Kivá­ló Munkáért kitüntetést ka­pott. Az ültetéstől a betakarításig Tsz-segítség a háztáji gazdáknak Az árualap növelésével a lakosság jobb ellátását, a ta­gok jövedelmének növelését, a termelőszövetkezet eredmé­nyes gazdálkodását szolgálja az a minden részletre kiter­jedő intézkedési terv, amely- lyel a jászberényi Kossuth Tsz-ben évente meghatároz­zák a háztáji és kisegítő gaz­daságok támogatásával kap­csolatos tennivalókat. Külön háztáji ágazat foglalkozik a kisgazdaságokkal, szakagro- nómus irányításával, külön­böző juttatásokkal, szolgálta­tásokkal segíti munkájukat; a megtermelt javak biztonsá­gos értékesítésére felvásárlá­si szerződéseket köt a kister­melőkkel. Erre az évre 7 ezer hízó­sertés, 170 hízó- és növen­dékmarha és 7 ezer hektoli­ter tej felvásárlására kötött szerződést a tsz a háztáji gazdákkal: Szeptember végéig 5618 sertést, 140 hízó- és növendékmarhát és 5131 hektoliter tejet vett át. Fel­vásárolt ezen kívül 22 vagon kukoricát, amiből takar­mánytápot készít az állattar­tók részére. A háztáji ágazat az ülte­téstől a betakarításig, az ál­lattartásban az elletéstől a leadásig kíséri figyelemmel és segíti a kisgazdaságok munkáját. Jelentős támoga­tás az a 800 mázsa fémzárolt burgonya vetőmag, amit a tsz minden évben ad. Az ál­lattartók évente összesen 200 vagon takarmánytápot, 110 vagon szemeskukoricát, 40 vagon takarmánybúzát és ár­pát és 35 vagon nyers répa­szeletet kapnak. Munkagépekkel, szállító- eszközökkel és különböző sze­rekkel is segít a közös gazda­ság. A tagsági viszony alap­ján évente 500 hektár háztá­ji földet oszt ki kukorica, burgonya-, zöldség-gyü­mölcs- és szőlőtermesztésre. A szarvasmarhatartóknak összesen 150 hektár legelőt biztosít. A Kossuth Tsz évente több mint 40 millió forint érté­kű árut vesz át a háztáji és kisegítő gazdaságoktól. A munkájukat segítő támoga­tás — a gépi művelés, szállí­tás, a tápok, koncentrátumok biztosítása és az egyéb szol­gáltatások értéke — megha­ladja a 20 millió forintot. — illés — Szakszervezet, KISZ Személyi változások Tegnap a KISZ Szolnok megyei Bizottsága ülést tar­tott, amelyen Deák Lászlót, a megyei bizottság titkárát érdemei elismerése mellett felmentette megyei titkári funkciójából, ugyanakkor Iváncsik Imrét, a KISZ kis­újszállási Városi Bizottságá­nak titkárát megválasztotta az ifjúsági szövetség megyei titkárának. Ugyanezen a napon ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Szolnok megyei Bizottsága is. Bá­nyai Jánost, a megyei bizott­ság titkárát nyugdíjba vonu­lása miatt, érdemei elisme­rése mellett felmentették tisztségéből, s a megyei bi­zottság új titkárává Deák Lászlót választották. Megújulás régi alapokon Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap tartotta soros ülését a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa, amelyen a szocialista mun­kaverseny és minőségi mun- kamozgalmaik helyzetéről és a továbbfejlesztéshez szük­séges tennivalóikról beszéltek az egybegyűltek. Fekete István SZMT-titkár ismer­tette á munka versen nyel kapcsolatos megyei tapasz­talatokat. Mint elmondta, a társadalom anyagi gondos­kodása, az életszínvonal csak úgy fejlődhet' tovább, aho­gyan növekszik a munka ha­tékonysága, javul a népgaz­daság egyensúlya. _ Tények bizonyítják, hogy a megye gazdaságában a szocialista munikaverseny-mozgalom és az annak fontos részét ké­pező szocialista brigádmoz­galom, az elmúlt évek so­rán jelentősen hozzájárult a termelési, gazdálkodási fel­adatok megoldásához. Hang­súlyozta, hogy ezek a moz­galmak alapvetően munka­helyiek, a résztvevők mun­kaköri kötelességen felüli feladatok elvégzésére vállal­koznak azért, hogy a helyi célok megvalósuljanak. A munikaverseny fejlődése, eredményei azonban nem egyenes vonalúan ívelnek felfelé. A vállalati szerve­zettség, a technológiai és munkakultúra még nem mindenütt igazodik a kor követelményeihez. Mind­ezek fékezőleg hatnak a szo­cialista munkaversenyre. Beszédében kiemelte, hogy a társadalmi munkavégzés az elmúlt évek során a szo­cialista brigádtevékenység szerves részévé vált, de hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet nem tud sem er­kölcsi, sem politikai támo­gatást nyújtani azoknak a vállalatoknak, ahol a kom­munista műszakokat nem készítették elő megfelelően, vagy ahol bizonyos szerve­zetlenség ellensúlyozására kívánják megszervezni. Az alapvetően eredményes fej­lődés mellett a szocialista munkaversenyre, brigádmoz­galomra is változatlanul hat­nak visszahúzó tényezők, a fejlődés ma sem gondmen­tes. Számos helyen nem si­került feltárni és hasznosí­tani a gazdálkodó szervezet tartalékait. A szóbeli ismertető után a tanácskozás hozzászólói saját tapasztalataik alapján beszéltek a munikaverseny megújításának szükségszerű­ségéről. Kácsor József, az Építők megyei Bizottságá­nak titkára hangsúlyozta, hogy a munkaversenynek mindig konkrét feladatra, jó minőségre, a határidő betar­tására kell irányulnia, a vállalati tervek lebontása alapján. Nádas József, a 7. szí Volán Vállalat üzemi szb-titkára beszélt arról, hogy a VI. ötéves terv idő­szakában fokozatosan beve­zetik a minőségi követelmé­nyek rendszerét, amely a szolgáltatások javulását, az önellenőrzést, a gyorsabb ■információáramlásit biztosít­ja. Szabó Ferencné,, a Ti­sza Cipőgyár tűzőnője hang­súlyozta, hogy vállalatuk­nál erőteljes az ösztönzés az anyagtakarékosságra és ter­mékeik színvonalának eme­lésére. A Szolnoki Cukorgyár géplakatos csoportjának ve­zetője, Gajdos Pál azt hang­súlyozta, hogy mai gazdasá­gi életünk stabilizálásához elengedhetetlen, hogy a szo­cialista brigádok tagjai is szorosabbra zárják soraikat. Barna Károly, az ÉDQSZ megyei bizottságának titká­ra az élelmiszeripar sajátos problémáiról beszélt. Majd Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára vázolta, meny­nyire fontos, hogy a mun­ka verseny-mozgalom mindig konkrétan megfogalmazott igények és célok érdekében mozgósítson. Előtérbe kell kerülnie a gyorsan változó igényekhez való alkalmaz­kodó képességnek. Nem elég a vállalást megtenni, a gaz­dasági vezetőknek az ehhez szükséges feltételeket is biz­tosítaniuk kell. A következő hozzászólásban Kálmán La- josné, a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság szb-titkára beszélt azokról a tapasztala­tokról. amelyeket az igazga­tóságok között elért verseny értékelésében szereztek. Né­meth Magdolna, a KPVDSZ megyei titkára kifejtette, mennyire fontos, hogy meg­tartsuk a jó vonásokat, az új lehetőségek ke­resése mellett. Dr. Barna Ildikó, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztályának főelőadója a munkakollektívák versenyé­nek értékelési gondjairól szólt, majd Horváth Imre, a TVM főművezetője hangsú­lyozta, hogy a vállalati ver­senybizottság munkájának meghatározó szerepe van a verseny mozgalom alakulásá­ban. A résztvevők ezután egyhan­gúlag elfogadták a szocialista munkaverseny és minőségi munkamozgailmak tovább­fejlesztéséről szóló terveze­tet. Ez az állásfoglalás hang­súlyozza, hogy a verseny, mint eszközrendszer, elvá­laszthatatlan a megyei gaz­daságpolitika alapvető kö­vetelményeitől, a szocialista brigádmozgalom jelentős ha­tást gyakorol az üzemi de­mokrácia fejlődésére is. Ez­zel együtt a szakszervezeti mozgalom megyei szerve, az üzemi, intézményi szakszer­vezeti szervek, a. bizalmiak felelős tevékenységük ellené­re sem használták még ki teljesen a mozgalom lehe­tőségeit. A hatékonyságra irányuló törekvés mellett a termelés­sel összefüggő tényezőként kell értelmezni a művelő­dést, a szakképzettségét. A kommunista műszakokat, társadalmi munkaakciókat jelentős társadalmi-munka­helyi és településfejlesztési célok megvalósítása érdeké­ben kell szervezni. Végül az ülés résztvevői jóváhagyták az eléjük ter­jesztett tervezetet Szolnok megye Tanácsa és a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa közötti együttműkö­dési megállapodásról. F. E. Országos megnyitó Szolnokon a szovjet könyv és hanglemez ünnepi hete A közönség érdeklődéssel szemléli a megvásárolható köny­veket, hanglemezeket. Fotó: Hargitai Az októberi forradalom 65., valamint a Szovjetunió megalakulásának 60. évfor­dulójának jegyében rendezik meg az idén a szovjet könyv és hanglemez ünnepi hetét. A rendezvénysorozat orszá­gos megnyitóját tegnap dél­után Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban tartották, amelyen megjelent Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának osztályvezetője is. Az ünnepség résztvevőit Badari László, a szolnoki vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte, majd átadta a szót Vlagyimir Konsztantyinovics Melnyikovnak, a Mezsduna- ródnaja* Knyiga budapesti képviselőjének, aki méltatta a magyar és a szovjet könyvkiadás közötti kapcso­lat jelentőségét, a forgalma­zás eredményeit. Szólt arról, hosy a művelődési központ­ban bemutatott kiadványok reprezentálják a szovjet népnek a világbékéért és biztonságért folytatott har­cát; klasszikus irodalmi al­kotások mellett ízelítőt ad­nak a kortárs művészetből ts. A kölcsönös jó kapcsola­tot példázza, hogy 1946 óta a Szovjetunióban csaknem 1200 magyar regényt, versesköte­tet, kiadványt jelentettek meg 44 millió példányban. A szovjet könyv és hang­lemez ünnepi hetének alkal­mából megnyitott kiállításon 750 könyv ad ízelítőt a szov­jet-orosz szépirodalom, mű­vészet, természettudomány legfrissebb, kiemelkedő al­kotásaiból. A tárlat színhe­lyén a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat szolnoki Szigligeti könyvesboltja no­vember 9-ig könyv-, hangle­mez- és kottavásárt tart. A megnyitót követően a művelődési központ színház- termében ünnepi műsort rendeztek, amelyen fellépett Gyóry Franciska, Vallai Pé­ter, a Szigligeti Színház tag­ja, Jandó Jenő zongoramű­vész és Bordás György ope­raénekes. (f. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents