Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
1982. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Többszörös elkötelezettséggel MHSZ nevét viselő szocialista brigádok megyei értekezlete Az MHSZ nevét viselő szocialista brigádok először tartottak tegnap megyei értekezletet Szolnokon. A megjelenteket Vass Lajos ezredes az MHSZ megyei titkára köszöntötte, majd Herczig István tartott beszámolót, — részletesen méltatta azt a sokoldalú munkát, amelyet a szocialista brigádok kifejtenek. Ezt követően a felszólalók ismertették, hogy milyen eredményeket értek el. A megyei tanácskozás Vass Lajos ezredes zárszavával ért véget. * * * A szocialista brigádok termelési és közéleti szereplése közismert és közmegbecsülésnek örvend. Tagjaik önzetlen többlet munkájukkal rá is szolgáltak erre. Ennek a tanácskozásnak felszólalóit hallgatva az a meggyőződése erősödött az embernek, hogy az MHSZ brigádnév felvétele a korábbinál többet követel ezektől a kis közösségektől. Mindenekelőtt a honvédelmi hazafias nevelésben való részvétellel,, a katonai felkészülés segítésével, a honvédelmi tömegsportok eredményeinek fokozását is szolgáló MHSZ- bázisok éoítésével, felszerelésük gazdagításával gyarapodik önként vállalt kötelezettségük. Mindez nem jelenti azt. hogy minden MHSZ szocialista brigád mindebből részletekbe menően kivegye a részét, de tevékenységük egésze ezt tükrözi, mélyíti a szocialista haza szeretetét, jól szolgálja védelmi képességének erősítését. Végső soron az ő munkájuk is hozzájárul ahhoz, hogy az MHSZ egyre több kimagasló sikert tud felmutatni. Megyénk egyik MHSZ-sportoló ja, Szatmári Irén például tegnapelőtt Gödöllőn sikeresen végrehajtotta a háromezredik ejtőernyős ugrását. Kézenfekvő, hogy ez elsősorban tiszteletre méltó, akaraterejének tudható be, de ki tagadná. hogy a lehetőségek biztosításában nagy érdeme van a szövetség aktivistáinak, nem utolsó sorban azoknak, akik szocialista brigádokba tömörülve a termelő munkában is az élen járnak. Az MHSZ szocialista brigádoknak ugyanis mindennapi tevékenységük során meg kell felelniük a szocialista brigádok hármas jelszavának, korántsem elég az, ha csak a szövetség célkitűzéseinek megvalósítását segítik. Csak így részesülhetnek olyan elismerésekben, mint a tiszaföldvári Lenin Tsz Május 1. MHSZ brigádja, amelyik elnyerte „A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja” címet. A tanácskozáson felszólalók szerint tisztában vannak ezzel, termelési, közéleti és kulturális témakörben egyaránt eredmé nyékről adhatnak számot. És természetesen az MHSZ célkitűzéseinek segítéséről is. Az egyik helyen korszerű bázis, vagy a lőtér építésében segítkeztek, máshol honvédelmi versenyek szervezésével és egyéb módon igyekeztek bevonni a fiatalokat az MHSZ vonzáskörébe. Jó lett volna hallani arról, hogy az MHSZ szocialista brigádok milyen módszerekkel érték el eredményeiket, de erről nem igen esett szó. A módszerek közkinccsé tétele azért is fontos, mert ezeknek a kollektíváknak a száma várhatóan emelkedni fog. Többen szóltak a feladatokról is. Az eddigi célkitűzések megtartása mellett megállapították, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség a hagyományőrzésben, a honvédelmi jellegű szakkörök támogatásában, a történelmi jellegű helyekre történő kirándulások szervezésében, és így tovább. Az MHSZ brigádok további feladatait egy mondatba sürítve úgy summázták, hogy a cselekvő hazafiság legyen a vezérfonaluk. S. B. Az utas érdekében A középkorú nő türelmesen várakozik a karcagi városi tanács mellett levő taxiállomásban, ahol bennáll egy szövtaxis, a nőnek azonban láthatóan van ideje. Begördül egy fényesre su- vickolt piros magántaxi, a nő hozzálép: — A gabonaraktárhoz, kérem. Amikor a fuvar végeztével visszatér a magántaxis a drosztba (szaknyelven az állomást nevezik így), megszólítom : — Tanúja voltam, hogy az utasjelölt inkább várt egy kicsit, csakhogy önnel utazhasson, hiába állt bent egy szövetkezeti taxis. Ismerőse volt a nő? A taxis végigmér, aztán úgy dönt, hogy válaszol a kotnyeleskedőnek: — Törzsvendégem, még Volán-taxis időmből. Nagy László Karcag egyik magántaxisa. Mindössze ketten vállalkoztak április elején, hogy kiváltják az ipar- engedélyt. — Szerintem elég taxi van a városban, a három volá- nossal és az ugyanennyi szövetkezetissei nyolcán vagyunk. Tisztázzuk, hogy nem - vagyok „fuvar”, egyszerűen beszélgetni szeretnék Nagy Lászlóval az eltelt hónapok tapasztalatairól. — Hadd kezdjem a rosz- szakkal — mondja és beinvitál az utashélyre. — A volt kollégák és a szövetkezetiek nem vették jó néven, hogy konkurrenciájuk született. Sőt, de ez már elmúlt, észrevettem, hogy ellenem dolgoznak, azt adták be az utasoknak, hogy a maszekok drágábban fuvaroznak, mint a vállalatiak. Azóta persze meggyőződhetett róla. akit elvittem valahová, hogy ez valótlanság. Éppen az ellenkezője igaz: néhány forinttal kevesebbet kérek. És csak a távolságot számolom fel. a sorompó előtti várakozást például nem. A halk szavú taxistól azt is megtudom, hogy már április elsején külön drosztja volt a két maszeknak, a városi tanács ugyanis idejében elejét vette ’a hely miatti vitának. Más vitákat azonban nem tudott megelőzni. — Ha csörgött a Volán vaay a SZÖVTAXI drosztjában a telefon, és egyik cégtől se állt itt kocsi, csak én, nem vehettem fel a rendelést. Pedig szerintem, aki telefonon hívna taxit, bizonyára nem azért teszi, mert nem sürgős neki. De hát féltették és féltik a magántaxisoktól a fuvart. Talán lehetne valami megoldást kitalálni, hogy ne a taxisok érdeke legyen az elsődleges, hanem az utasoké. Hosszú ideje beszélgetünk már anélkül, hogy bárki is jelentkezne taxiért. — Nem jó időszak a hétköznap délután. Igazi nagy forgalmat pénteken és szombaton bonylítok le, amikor hazajönnek hétvégére az ingázók, és a vasútállomástól befuvaroztatják magukat a városba. — A viták és a gyenge idő- . szakok ellenére is megéri a magántaxizás, hiszen még ma is maszek. — Persze, hog£ megéri. Havonta öt-hatezer forintot keresek tisztán. A karcagi magántaxisok egy szempontból mindenképpen kedvezőbb helyzetben vannak mint a szolnokiak. Ez utóbbiaknak ugyanis nincs kijelölt drosztjuk. A Kossuth téren, a megye- székhely egyik taxiállomásában majdnem egy órát kell várni, mire begördül az első magántaxis. Pontosabban nem az állomás parkírozójába, hanem mellé. A piros 1200-as Lada oldalán ott virít a tulajdonos neve: Kottlár Géza. — Megtűrnek bennünket a Volán és a SZÖVTAXI drosztjai mellett. Mondóm, megtűrnek. Szolnok nem csupán a taxinak, de más gépkocsinak se tud elegendő parkírozót kialakítani. A Kottlár Géza szavaiban rejlő enyhe keserűség tehát jogos. Jóllehet, egy óra eltelte után jelent meg a magántaxis a Kossuth téren, mégis akadt, aki kifejezetten őt várta. — Június közepe, az ipar- engedély kiváltása óta elég széles már a törzsvendégköröm — magyarázza Kottlár Géza. — Mi ugyanis Szandaszőlősre isi elvissZük az utast, a földútra is rámegyünk, a csomagokat is felrakjuk. és nem számolunk várakozási tarifát. Anélkül, hogy a magántaxisoknak reklámot csinálnék. talán nem érdektelen megjegyezni, hogy július elseje óta a közülgteknek is lehet maszek túrataxit foglalkoztatni. Kilométerenként egy forinttal kevesebbért. mint a vállalati vagy szövetkezeti taxikat. A kezdeti lépéseknél tart a magántaxizás. mostanában éli át gyermekbetegségeit, amelyek előbb-utóbb elmúlnak. A taxisok üzletféltő torzsalkodásából remélhetőleg mi. utasok kerülünk ki győztesen. B. J. Lakáspolitika ligha kell jósnak lenni ahhoz, hogy előrejelezzük: a mast következő hetekben megnő az érdeklődés a hivatalos közlönyök iránt. Mindenki első kézből, pontos megfogalmazásban akarja elolvasni a legutóbbi minisztertanácsi határozatot, és a majd azt követő végrehajtási utasításokat. Nem csoda; Aligha akad olyan család Magyarországon, amelyet ne érintenének a várható változások a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és gazdálkodás fejlesztésében. A „lakáshiány” egyik eredője ugyanis az — mint itthon és külföldön sokan és sokszor leírták —, hogy igen sokan elégedetlenek jelenlegi lakásukkal. Mielőtt a túlzott általánosítás hibájába esnénk, azért meg kell állapítanunk, hogy több százezer családnak nincs önálló lakása, tehát ők figyelik leginkább miként, milyen eséllyel vethetik magukat a lakásszerzés küzdelmeibe. A mostani rendeletek hatására pedig többen papírt és ceruzát ragadnak és számolgatni kezdik, hogy családi költségvetésük kiadási rovata miként változik a lakbéremelés hatására; A felső szintű határozat — melvet a lapok közöltek — természetesen csak a körvonalakat rajzolta meg. A valódi változtatásokat —, forintban. négyzetméterben számítva; lakáshoz és személyhez, családhoz kötődően — a hitelpolitikai intézkedések és a tanácsrendeletek tartalmazzák majd Erre sem: ke|i már sokat várni. A mostani változtatások a több mint egv évtizede felgyülemlett - ellentmondások jórészét igyekeznek — a társadalmi igazságosság elvei szerint — feloldani. Jólessen. akár büszkén is nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt bő két évtizedben másfél milliónyi otthon felépült, a lakások zsúfoltsága lényegesen csökkent, a komfortjuk iórskán nőtt. A társadalom különböző csoportjai között azonban a hazai realitások* kai összhangban nem álló, túl nagy különbségek alakultak ki. attól függően ki miyen lakást épített vagy utaltak ki neki, milyen típusú településen lakik, milyen a jövedelmi és vagyoni helyzete. mogatást nyújt. ahol az szükséges. Maga a lakbér- emelés is differenciáltan megy végbe. Részint a komfort-helyzet javulásával párhuzamosan egyre nagyobb az emelés mértéke, (a komfort nélkülieknél 80 százalék, az összkomfortosoknál 150 százalék), és ezt fölfelé és lefelé még a helyi tanácsok a valós helyzet alapján módosíthatják. A nyugdíjasoknál a kompenzáció meglehetősen nagymértékű, hiszen az 5000 forintos nyugdíjhatár következtében az az érdekeltek több mint 90 százalékát kedvezően érinti. Az emeléssel kapcsolatban a bérlakásban lakók leggyakoribb ellenvetése, hogy az épületek fenntartása, a házkezelés minősége — enyhén szólva — kívánnivalókat hagy maga után. Ezt mindenki elismeri. Énnek most — remélhetően — az adja az ellenszerét, hogy az ingatlankezelő szervek, vállalatok érdekeltségi, gazdasági szabályozó rendszere megváltozik. Lehetőség kínálkozik új szervezetek, mégpedig a bérlők társulásainak létrehozására. Az idő dönti el, miként javul a karbantartás, a házkezelés, a fenntartás minősége. ok évi vita után egységessé válik a magánlakás építőknek nyújtandó kölcsön törlesztési ideje és kamata, akár községekben, akár a városokban, tíz emeletes épületről, illetve családi házról van szó. Mi több, most mór minden lakást építő . vagy vásárló kaphat az eltartottak után szociálpolitikai kedvezményt, mégpedig gyerekenként 30 ezer, egyéb eltartott után személyenként 20 ezer forintot. Aki korábban családi házat épített vagy nem tudott telepszerű építkezésbe bekapcsolódni, akkor vágy nem kapott ilyen jellegű támogatást, vagy csak 20 ezer forintot gyerekenként. Az egyéni vágyak kiteljesedése érdekében a továbbiakban változatosabbá, színesebbé válik a magánerős építkezések finanszírozási rendszere. Ez jó, hiszen az ifjúsági takarékbetéttel ösz- szekötött hitelnyújtástól kezdve a szokásos banki feltételekkel nyújtott kiegépályakezdők, a fiatal házasok szerződést köthetnek a tanácsokkal, hogy néhány évre, átmeneti jelleggel kis lakásba költözzenek, szobabérlők házába, garzon házakba. megüresedő szoba-kony- hás lakásokba. Onnan néhány év múlva, megfelelő előtakarékossággal családi létszámuknak, anyagi lehetőségeiknek megfelelő nagyobb lakáshoz jutnak. Ennek ezután szervezett jellege lesz. A tanácsok felelőssége alaposan mégnő a lakásgazdálkodásban. a jelenlegi állami lakásépítésre, illetve végrehajtására összpontosító munkálkodásuk helyett és mellett. Nem egyszerűen beruházók maradnak, hanem bevételeikkel okosan gazdálkodó szervezetekké válnak. Maguk döntik el — a helyi adottságok alapján — a rendelkezésre álló összegekből mennyit fordítanak területelőkészítésre, közművesítésre bérlakások építésére. « milyen eszközökkel segítik a magánlakás-építést. Bizonyos szempontból könnyebbé is válik a helyzetük, hiszen egyértelműbb lesz, ki kaphat bérlakást, mert a iövőben csak szociális szempontokat kell figyelembe venniük. Az új kormányhatározat ugyanis teljes összefüggésében szabályozza a lakásgazdálkodást. Ebben a telepü- lésoolitika épn úgy szerepet kao. mint a lakosság és az általuk választott tanácsok közötti kapcsolat minősége. Ez messzire mutató politikai ké’dés. Miközben az állami költségvetéshez fűződő kapcsolat evengül. erősödik a választókhoz kötődés. Felelősség. szolgálat hatja át ezt a rendszert. Eközben egyre inkább beszűrődik a lakásgazdálkodásba a gazdasági ésszerűség. A vállalkozói magatartás serkentése, segítése, a lakásépítés, -fenntartás szervezettségének fokozása egészségesebbé teheti gazdaság- és szociálpolitikánk eme részét. Miközben változnak a szerepek; az állam megváltoztatja a támogatási csatornákat, — az egyiket szűkíti, a másikat tágítja — a lakosságnak is a választás gazdagabb lehetőségeit kínálja. Feltételezhetjük, hogy az egész lakáspolitika válik ésszerűbbé. Az ország lakásállománya- szító kölesemig, beleertve a nak mintegy negyede bérla- korábbinál szabadabban A kás Az állami költségvetés nyújtható vállalati, szövettpipmw összeggel támogatja kezeti — tehát munkáltatói az alacsony hazai lakbér- — kölcsönöket is, az egyénszint fenntartását. Amikor tehát a lakbéreket 1983 júliusától átlagosan 130 százalékkal felemelik, akkor azt a különbséget igyekszik a kormányzat eltüntetni, vagy jócskán mérsékelni, ami a személyi tulajdonú házban és a bérlakásban élők havi terhe között az előbbiek hátrányára mutatkozik Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a felmérések bizonyítják, a bérlakásokat nem csak a szociálisan rászorulók lakiák. akkor még világosabb az intézkedés háttere. A kormány tekintettel van a bérlakásokban lakók és a szociálisan hátrányban lévők helyzetére is. Ezért az egyén számára fokozatosan, 1983. és 1988. között, több részletben emelkedő lakbér el- lénsúyozására szociális táré bízzák mekkora aaossa- got vesz a nyakába, menynyire nagy alapterületű, igényes kivitelezésű házat emel magának. Az egyéni döntés nyilván sokkal többre vezet, mint a kívülről kényszerített korlátozás. (Ez persze nem zárja ki, hogy az OTP ne bíráljon el a hitelképesség szempontjából minden hozzáfordulót.) Akár bérlakásra, akár személyi tulajdonú hajlékra törekszik Valaki, számára elsősorban az a fontos, hogy családja nagyságának és anyagi lehetőségeinek megfelelő otthonban éljen. A most kialakított lakásgazdálkodási rendszerben lényeges elem a fokozatosság. Most intézményesített formát nyernek az eddigi, itt- ott fellelhető kísérletek. A változások „csomagját” természetesen légióként az esélyek szempontjából értékelik az emberek, vagyis ■ki mikor juthat lakáshoz. Ha ebben kedvező változások következnek be — amit feltételezhetünk —, akkor sikeresnek minősíthetjük majd a hosszú idő alatt, társadalmi vitákban döntésre érett rendelkezéseket. Azokat, amelyek fiatalnak és már nem olyan nagyon fiatalnak, városon és községekben lakónak, sokgyermekesnek és gyermektelennek, kis és nagy keresetűnek nagyjából azonos esélyt nyújt a mi korunknak megfelelő hajlék megszerzésére. Nem ad előnyt, de nem is kell társadalmilag igazságtalan hátrányokkal indulni ebben az embert próbáló versenyben. Ez a cél. Nem több, de nem is kevesebb! Breitner Miklós Próbaszüret Tokajhegyalján \ Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát laboratóriumának dolgozói folyamatosan vizsgálják a szőlő érettségi fokát, hogy a szüretet a legoptimálisabb időpontban kezdhessék. A képen; Mustfo- kolás a próbaszüreten Kottlár Géza Az esélyek
