Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 27 IA szerkesztőség postájából I Az öregek éve miatt? Mezőtúron, a vásáron Reméljük, nem! Jövőre, s azután is olvasunk-hallunk majd öregek napjáról, nyugdíjastalálkozókról. — Most ugyanis postánkban sok-sok ilyen rendezvényről szóló beszámolót találtunk, nem is győzzük mind közölni. A törökszentmiklósi Bauer Lajos leveléből: A fegyverneki Áfész vezetősége október 9-én látta vendégül nyugdíjasait. Pólyák Márton elnök üdvözölte a megjelenteket, s tartott rövid beszámolót a szövetkezet életéről, munkájáról. Az ebéden disznótorost szolgáltak fel. Természetesen egy kis itóka is akadt, s még ajándékra is tellett. A Vídia Nagykereskedelmi Vállalat nyugdíjasai Egerben, Szilvásváradon jártak. Az úton tudták meg, hogy a kirándulás költségeit a ki- rendeltség dolgozói fizették — szabad szombaton keresett pénzükből ... A sok látnivalóra, a kellemes hangulatra Október 22-én a BÖRTEX, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, valamint a MÁV körzeti üzemfőnöksége közös véradónapot tartott a szolnoki MÁV csoa kötetlen beszélgetésre sokáig visszaemlékeznek a vállalat nyugdíjasai — olvashattuk Balogh Imréné soraiban. Kucsera Lajos Mezőtúrról jelentkezett. A szociális otthonban élőknek szép napot teremtettek az intézmény dolgozói. A bentlakókat szobájukban virággal köszöntötték. Vacsora után nem maradt el a zeneszó. Voltak, akik táncra is perdültek. Kétpón a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront gondoskodott október 23-án az öregek köszöntéséről. Ilyen még nem volt a községben: minden idős embert meghívtak! — írta Kecskés Mihályné és Enyedi Ferencné. Ebéd után citerazenekar húzta a talp- alávalót... Pénz is kellett persze a rendezvényre. Az áfész, a községi tanács, a Dózsa Tsz, az állami gazdaság, s a szocialista brigádok teremtették elő ... Rájuk mindig lehet számítani! móponti művelődési házban. A csaknem hatvan donortól 20 liter vér gyűlt össze — kaptuk a hírt dr. Péter László vöröskeresztes titkártól. Nem lehet ráfogni a mezőtúri Áfész dolgozóira, hogy tétlenkedtek az őszi szövetkezeti napok idején. Bizonyítja ezt Katona Imre tájékoztatása. A bútoráruház kollektívája a túrkevei művelődési házban bemutatót és vásárt rendezett. Három napon keresztül szemlélődhettek az érdeklődök a szekrénysorok, ülőgarnitúrák, konyhaberendezések, egyedi bútorok között. A vásárolni szándékozóknak volt miben válogatniuk. Ugyanitt kínáltak lakástextíliát, műszaki és híradástechnikai cikkeket. A másfél milliós árukészletnek mintegy 60 százaléka talált gazdára. A bemutatón keresett bútorokra előrendelést is felvettek. A mezőtúri bútoráruház előtti téren kétnapos vásáron egyes ruházati cikkekből, játékokból, mezőgazdasági kisgépekből 30 százalékos árengedménnyel lehetett vásárolni. A város és környéke szövetkezeteinek termékeiből is válogathattak a mezőtúriak. Bemutatták a Tsz-ker által forgalmazott Honda kisgépcsaládot, az új takarmánykiegészítő premixeket és tápszereket, a háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját segítő mezőgazdasági eszközöket. A Skála Ifjúsági Áruház konfekció-, kötött- és rövidárukkal várta a vásárlókat, a népművészeti boltban pedig a messzi földön ismert túri cserepeket és szőnyegeket kínálták. Húsz liter vér A lépcsőház nem kocsma! H. M. szolnoki olvasónk egy nagy élelmiszerbolt szomszédságában lakik, ami önmagában jó dolog (lenne), mert a nagy bevásárlás sem gond ... Csupán az zavarja — írta, hogy a nap bizonyos időszakaiban undorodik az üzletbe lemenni. Kilencéves kislánya szívesen átvállalná helyette ezt a feladatot. Nem is érti a gyerek, szülei miért tiltakoznak oly hevesen hogy időnként ő vásároljon. Pedig egyszerű. A bolt előtt a kapualjban, a lépcsőházban minduntalan sörös-, pálinkásüveget szorongató embereket látni... Ezért nem engedik le a kislányt a boltba. Olvasónk azt kérdezi: háborítatlanul kocsmává avathatja néhány ember otthonuk környékét? NEM! Az alkoholizmus elleni küzdelem szélesítése és a kulturált magatartás elősegítése érdekében 1979/1. sz. tanácsrendelet szabályai szerint üzletek előtt, azok környékén mintegy 50 méteren belüli közterületen és épületek bejáratánál, a kapualjban, lépcsőházban szeszes ital fogyasztása tilos! Ez a tilalom nem vonatkozik a közterületen elhelyezett, úgynevezett gombák közvetlen környezetére, valamint a vendéglátó egységek közterületen kialakított kerthelyiségeire, teraszaira. A tanácsrendelet megszegői szabálysértést követnek el és pénzbírsággal sújthatok. Tettenérés esetén — ha az elkövetés körülményei egyértelműen tisztázottak — helyszíni bírságot is ki lehet szabni, melynek mértéke 50- től 200 forintig terjed. Finom falatok... Nem a finom falatok boltjában, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szolnoki, Szántó körúti 71-es boltjában készült az itt látható fotó. Miért a tolongás? Október 14-én az UNIVER termékeiből rendeztek kóstolóval egybekötött bemutatót. Na de mustárt, pirosaranyat, majonézt, grill- és egyéb porokat „etettekf’ az érdeklődőkkel? — kérdezheti a gyanútlan olvasó. Nem! Az UNIVER készítményeit sült húsra, sült csülökre, grillcsirkékre rakták-kenték! Óriási volt a siker, még akkor is, ha a kóstoló valóban csak kóstoló volt. Kedvet kaptak a kíváncsiskodók. Aznap 15 ezer forinttal több volt a bevétel a szokásosnál. Ilyen bútorokat is kínáltak Túrkevén Hozzászólás cikkeinkhez A lakosság segítségével... ... hamarabb megvalósítható lenne az elképzelés. így summázható Mátyás Zoltán (Szolnok városi Tanács V. B. műszaki osztálya) osztályvezető főmérnök válasza, amelyet a szeptember 30-án megjelent „Kakukkfű, csenkesz, tehenek” című írásunkra válaszolt. Ebben munkatársunk a Széchenyi lakótelepi gyerekek játszótérgondját taglalta. „ .. .'Nem kétséges — ígéretes, emberléptékű jövőt szánnak a városépítők a területnek” — írta. Az övárkon túli résznek, ahol bőven volna hely felszabadult „ug- rabugrára”... Az lenne a jó, ha valami okos kompromisszum születne a rét jelenlegi gazdáival — javasolta az újságíró. A válasz lényege pedig: Az övároktól északra lévő, ma még gyepes terület a kisgyepi belvízcsatornáig parkerdő, a belvízcsatorna és a Zagyva védőgátja közötti részen védőerdő kialakításához felhasználható terület. A parkerdővel kapcsolatban sokféle ötlet felvetődött. A gyakorlati megvalósítás gátja : pénz ... pénz . .. pénz . .. Az említett gyepes terület nagy része magántulajdon. Megszerzése — állami tulajomig fiatal... címmel szeptember 19-én jelent meg munkatársunk írása. A természet, a környezet szerete- téröl, védelméről szólt ebben, s arról: mennyire fontos a gyermekeket is erre megtanídonba vétele — minimum 35 millió forint! Ez lenne a legreálisabb megoldás. Az okos kompromisszumnak látszó, bérleményként való hasznosítás nagyon drága — gazdaságtalan megoldás —, mert tíz év alatt kifizetett bérleti díjból a terület tulajdonjoga is megszerezhető lenne 1982- ben. • Körülbelül 1 hektáros állami területen — az övárok ésaak—déli nyomvonala mentén — szabadidőparkot álmodtak a várostervezők, ■ labdapályákkal, szabadtéri mozival, „grunddal” — olvashatjuk a tájékoztatásban. „Mivel a szabadidőpark kialakításához a városi tanács anyagi eszközökkel nem rendelkezik, az csak teljes egészében társadalmi összefogással valósítható meg. — Ugyanígy létesíthető — valószínű 1983-ban — egy övárok feletti gyalogosátjáró a tervezett szabadidőparkhoz. Amíg a társadalmi összefogás — elsősorban a Széchenyi lakótelepen élők társadalmi munkája — révén ki nem alakul a szabadidőpark, addig is van lehetőség a tízszintes házgyári lakóépületek végénél a labdázásra ...” tani! Nem mellőzhető a családi ösztönzés .sem! Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal... — vonta le a végső következtetést. Pozitív és negatív példát is említett. Utóbbi éppen Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az élettárs jogai Egy fiatal tisztviselő és egy elvált asszony tizenöt évvel ezelőtt ismerkedett meg egymással. Később a férfi részletfizetésre öröklakást vásárolt, majd az asszony is, mint élettárs, odaköltözött, és a törlesztéseket közösen fizették. Négy évig éltek együtt, azután a tisztviselő megmondta: mást szeret, és azt feleségül is vette- Az elhagyott asszony a házaspár ellen pert indított. Ebben annak kimondását kérte, hogy az öröklakás fele rész „élettársi közös szerzés” címén őt illeti meg, egyben azt is kívánta, hogy a lakás kizárólagos használatára őt jogosítsák fel, és a házaspár onnan költözzék el. Az elsőfokú bíróság döntése szerint az elvált asz- szonylt a lakás négytized, a másodfokú bíróság szerint fele része illeti meg, és a házaspárt a lakás kiürítésére kötelezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfel- főbb Bíróság elé került, és így mód nyílt arra, hogy az élettársi jogokkal kapcsolatos álláspontot tisztázza. — Előfordulhat, hogy házas- vagy élettársak -nem laknak együtt, mégis gazdasági közösségben élnek — hangzik a határozat. — A közös lakás az élettársi kapcsolatnak nem előfeltétele. Ilyenkor azonban különös gonddal kell vizsgálni, vajon csak érzelmi kapcsolat vagy ezen túlmenően, gazdasági közösség is volt-e közöttük. Ez utóbbit nem jelenti, ha alkalmanként ajándékot adtak egymásnak, vagy valamelyik kettejük részére főzött, mosott. — Ebben az ügyben a per adatai azt mutatják, hogy amíg nem költöztek össze, mindegyik megtartotta gazdasági és életviteli önállóságát. így például egymás szüleivel, hozzátartozóival kapcsolatuk nem volt. Ezért újabb bizonyítási eljárással tisztázni kell, hogy az éldt- társi viszony mikor kezdődött. Csak ez után lehet eldönteni, hogy az öröklakás közös vagyonuk-e? Ameny- nyiben az derülne ki, hogy még az asszony beköltözése előtt élettársi kapcsolat volt közöttük, és a lakást ez idő alatt -szerezték, úgy a tulajdonjog hozzájárulásuk arányában illeti meg őket. Ennek eldöntésére mindkettőjük jövedelmi viszonyait tisztázni kell. Ha azonban az állapítható meg, hogy az élettársi kapcsolat az asz- szony beköltözése után kezdődött, tulajdoni igény nem illeti meg, csak a ráfordított összeget követelheti vissza és a tisztviselőt nem lehet a lakás elhagyására kötelezni- De még abban az esetben is, ha az asszony tulajdoni igénye fennáll és a házaspárnak el kell költöznie, elhelyezésükről néki kell gondoskodni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Fűtheietlen lakások Az egyik községben egy mezőgazdasági termelőszövetkezeti részleg négylakásos társasházat épített. Amikor a tulajdonosok beköltöztek, kiderült: két lakás nem fűthető, mert a kéményék rosszak. A hiba kijavításától azonban a tsz mereven elzárkózott, ezért a két lakástulajdonos kártérítési pert indított ellene. Ebben arra hivatkozott, hogy a kémények ki sem javíthatók, emiatt elektromos fűtést kívánnak föl- szereltettni. de ennek költsége a tsz-t terheli. Az alsói ok on eljárt bíróságok által kihallgatott szakértők szerint a kivitelezési tervet az építtetők bocsátották rendelkezésre, ez azonban hibás volt. Amennyiben a lakásokban befűttetnének, a keletkező nagy füst miatt az ott (tartózkodás életveszélyes lenne. A javítás csak akkor végezhető el, ha előbb a lakók kiköltöznek. A járás- bíróság, majd a megyei bíróság ellentétes ítéleitei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét döntést hatályon kívül helyezte, és az ügyben új eljárást rendelt el: — Hibás teljesítés miatt a tsz szavatossági felelősséggel tartozik — mondta ki a határozat. — Ha a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, a lakástulajdonosoknak joguk van a terhére mással elvégeztetni. Hogy ez miképp történjék, körültekintően meg kell vizsgálni a műszaki és egyéb lehetőségeket, valamint a kivitelezés gazdaságosságát. Amennyiben a lakóknak ki kellene költözniük, és elhelyezésükről a tsz nem gondoskodik, akkor a kéményék használatát nem igénylő, más fűtési mód létesítésének költségeit meg kell fizetnie. — Tény. hogy a terv nem volt megfelelő, de ennek hibáját a tsz műszaki szakemberekkel rendelkező részlegének fel kellett volna ismernie — hangzik tovább a határozat- — Köteles lett volna erre az építtetők figyelmét fölhívni, és kijavítást kérni. Ezt azonban elmulasztotta, ezért kár- megosztást nem igényelhet. A Legfelsőbb Bíróság már több döntésben kimondta: a létesítmény hibátlanságáért a kivitelező az épíütetőkkel szemben önállóan felel. Ez alól a tervező esetleges mulasztása nem mentesít. Kár- megosztásra csak akkor van lehetőség, ha az építtető olyan felróható magatartást tanúsít, amellyel a kár bekövetkezéséhez maga is közrehatott. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra. hogy más, korszerű fűtési mód létesítése esetén a lakások forgalmi értéke növekedik, és a kártérítés összegének megállapításánál ezt . figyelembe kell venni. Hajdú Endre a TITÁSZ szolnoki Verseghy úti gépkocsiparkolója volt... Madarász Tibor üzemigazgató nem tartja méltányosnak és szerencsésnek, hogy az egyetlen rossz példának munkatársunk vállalatukat említette. „Ugyanis úgy érezzük, hogy nemcsak a szolnoki üzemigazgatósági telephelyünkön, hanem vállalati üdülőink és kilenc kirendeltségünk telephelyein is igyekszünk rendet tartani, megköveteljük a fásítást, virágok ültetését. Szolnokon több ezer órás társadalmi munkával az elhanyagolt, mocsaras, nádas, volt Zagyva-mederből sportpályákat, parkot s fakülönlegességekből álló kis ligetet is létesítettünk. ... A cikk egyes megállapításai túlzottak ... az a bizonyos rozsdás tehergépkocsi talán nem is annyira szembetűnő, s a gaz sem az égig ér . .. a tehergépkocsit egyébként selejteztük, a megjegyzésre okot adó gyomot és terepet rendeztük. Az út mentén rövidesen újabb fákat ültetünk, s a tároló területet is sármentesítjük részben ...” A területre az áramszolgáltatás folyamatosságát biztosító jármű- és munkagép- park megfelelő elhelyezése miatt szüksége volt a vállalatnak. Mellettük van egy „idegen porta”, amely valóban nem méltó a környezethez — zárul a tájékoztatás. Tétjén kedésre .némvölttdö-; Nem ért az égig
