Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
1982. OKTÓBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri üzemében az elmúlt napokban szerszámmarógépekhez elektromos vezérlésű digitális kijelzőket szereltek fel, ami könnyíti, pontosítja a munkát, illetve gyorsítja a méretek leolvasását századmilliméter pontossággal (Míi)börre megy a játék? Nem a jászberényi Cipőipari Vállalat az egyetlen, amelynek gondja van az alapanyagokkal. Náluk a gyártás két fontos kelléke okoz problémát, a talp — amelynek biztosítása hosszú idő óta visszatérő gond —, és a műbőr, ami csak mostanában került a „gondokozók” közé. A jövő évi kínálat, a mintakollekció, amelyet a gyár tervezői megálmodtak, emiatt maradt jórészt álom. Szeptember közepét írtunk, mikor először beszélt a műbőrellátás akadozásáról a Cipőipari Vállalat igazgatója Kárpáti József. — Három napra való műbőrünk van raktáron — mondta. — A győri Graboplastnál megígérték, hogy küldenek anyagot. — Az első telexük szerint a szeptembertől novemberig szóló megrendelésünket december 20-ig igazolták vissza úgy, hogy októbertől szállítanak. Hogy ne álljunk le, ígértek 2 ezer négyzetméter anyagot. Azt írták, hogy az alapanyagmódosítás, illetve beérkezés miatt nem tudják másként vállalni. A márciusban rendelt olasz anyagot sem kaptuk még meg, e hónapra ígérték. Az alapanyag késése ekkor még főként az idei terv teljesítését tette bizonytalanná. Bár nemcsak azt. Az igazgató szavaiból az is kiderül, Tíz nappal később ismét ott jártunk. A helyzet szinte változatlan volt. Már minden elfekvő anyagot összeszedtek, a BÖRKER raktáraiból még a csizmának való olasz szőrmés műbőrt is elhozták; lefejtve a szőrmét még használható. „Szerződést senki nem köt — hangoztatta* az igazgató — a visszaigazolás annyi: „akkor, ha”. Mi legyen? Dönteni kell, mert szerződés nélkül jövőre nincs eladás sem. Minden jó, ha jó a vége — lám október elejére javult a helyzet. A győri műbőrgyár folyamatosan szállít, talán import olasz műbőrt is kapnak a jászberényiek, hiszen „bejött” egy kisebb tételű tőkés megrendelés. Az NDK- beli partner elfogadta a szín- és anyagváltozást, kérdéses még a Szovjetunióba szállítandó tétel, de talán létre jön az üzlet. Tehát jövő év első felére szerződések kötődnek, a győriek ígérik a szállítást. „Most már csak talp legyen, Az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdésekre próbál választ keresni az alábbi írás. hogy elkészítették a jövő évi modelleket olasz import műbőrből a most oly divatos metáll színekben, amelyeket a szovjet és NDK partnerek meg is rendeltek. Csakhogy; az import műbőr nem érkezik meg, a győriek még csak hasonlót sem gyártanak. A megoldás? Áttervezték a kollekciót hazai műbőrre és útnak indultak a külkereskedők, hogy elfogadtassák. A gyártók pedig reménykedtek, hogy áll az alku így is, hiszen. ha mégsem, 540 ezer szandál marad jövőre a nyakukon. Miért nem ajánlják fel hazai értékesítésre? A kézenfekvő kérdést mi is feltettük. „Vevő lenne rá” — hangzott a válasz, — „de két helyen nem köthetünk egyszerre szerződést”. Mire kiderül kell-e külföldön a győri műbőrből készült szandál, a belkereskedelemben rég eldőlt. honnan szerzik be az üzletek jövő évre a szandálokat. és rendbe jöhet minden” — bizakodott Kárpáti József. Bőr, talp és minden kellék a Bőr és Cipőkellék Kereskedelmi Vállalat — vagyis BÖRKER — raktárain keresztül jut el a feldolgozó- zóhoz. Gyakran azonban csak a papír útja vezet erre, mivel a szorult helyzetben lévő megrendelők közvetlenül a gyártótól viszik az anyagot; ennyivel is hamarabb kerülhet a szalagra. Wimmer Gyu- láné, a BÖRKER igazgatója előtt tekintélyes dosszié feküdt az asztalon, amikor felkerestem. A levelezés a jászberényiekkel foglalkozott. A márciusban rendelt, de idáig meg nem érkezett olasz műbőr sorsát követhettük a dátum szerint sorakozó leveleken. Az igazgatónő szerint; — Csak indokolt esetben lehet tőkés importhoz nyúlni. Jövőre a BÖRKER önálló külkerjogot kap, de ezután is csak hatósági engedéllyel importálhat. A magyar műbőrhöz is egy sor külföldi anyagot használnak fel a hordozó gyapottól a színezékekig. Ha ebből egy komponens hiányzik, nem tudják legyártani. A PEMU talpaival is hasonló a helyzet, idén nemegyszer hiányos sorozatokat szállítottak le anyaghiány miatt. Most köteleztük őket, hogy egészítsék ki a szériát, vagy vissza szállítjuk. A tényeken túl mi a véleménye az afepanyag-ellátás gondjáról? Wimmer Syuláné egy példával válaszol, amely két háziasszonyról szól, akik kevés pénzből látják el családjukat. Az egyik minden befolyó pénzt elkölt, a másiknál ugyan nem telik erre, arra, de még hónap végén is ebédel a család. Szabad tájékozódni — Szóval tervszerűbben is lehet a dolgokat szervezni, — folytatja — összefogással, információcserével lehet javítani a helyzeten, de ehhez szokni kell. Próbálkozni kell terméktársítással, abból modellezni, ami van. Ezt nem az előbbi műbőr példára mondom, az különleges eset volt. Ezzel együtt, szabad a tervezés időszakában információt gyűjteni: mi kapható. Aztán meg annyi kapacitást keresünk tűzésre, szandálpánt fonásra, hasonlókra, amivel a meglévő dolgozókat célirányos, gazdaságos munkával el lehetne látni. Persze, nehéz dolog a már elért szintről, az önálló gyártmányról, az exportra termelésről visszaállni a bérmunkára, amely kevésbé jövedelmező. Természetes a törekvés: mindenáron fejlődni. Ha van rá mód, bővíteni kell a gyártmányok körét, esetleg mérlegelni, le- hetne-e profilt módosítani. A műbőr mellett felhasználható-e textil vagy bőr; nem nyílna-e meg a tőkés piac — és ezzel az alapanyagimport lehetősége — a most oly divatos táska, öv, cipő összeállítások előtt; lenne-e rá ember és gép? Megannyi kérdés, amelyekről csak a helyzetet ismerő szakemberek dönthetnek. Jászberényben így, máshol másként vetődik fel, hogy a körülmények ismeretében hogyan célszerű kockáztanti, és mitől válik hazardírozássá egy döntés, amely biztosítani akarja, hogy az álom ne csak vágyálom legyen. Fejszés Edit Csizmaanyagból szandál Minden jó... Változatok munkarendre Rugalmasabb is lehetne Holnap Energetikai konferencia A megyei tanács vb ipari osztálya, a MTESZ megyei szervezete, valamint a Körzeti Energiafelügyelet szervezésében energetikai konferencia lesz holnap Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, színháztermében, délelőtt 9 órától. Az előadók között Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára, Bíró Kálmán, az . Építési és Város- fejlesztési Minisztréium főmunkatársa, Benkő Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézetének adjunktusa, Pápa Aladár, a Területi Energiaipari Bizottság elnöke is szerepel. Megyei tapasztalatokról felkért hozzászólóként többek között Barcsik József, az MTVB ipari osztályának főenergetikusa és Vass József, a Körzeti Ener- giafelügyelet vezetője is beszámol. „Véleményem az egyenjogúságról” Díjnyertes pályázatok Az elmúlt évben meghirdetett „Véleményem az egyenjogúságról” című pályázat eredményhirdetésére tegnap került sor a Magyar Nők Országos Tanácsa székházában. Az országban a pályázatra közel hétszáz dolgozat közül Szolnok megyéből az alábbiak nyertek könyvjutalmat: Demjén La- josné Karcag, Mohácsi Lász- lóné Tiszasas, Járvás Zsuzsanna és Molnár István Jászszentandrás, Oláh János Jászberény, Torba Lászlóné Jászszentandrás. Tanácskozás a számítógépes adatvédelemről A számítógépes adatvédelem szabályainak, módszereinek kidolgozása és továbbfejlesztése végett „ötletbank” létrehozását javasolták a számítástechnikai szakemberek és jogászok tegnap kezdődött kétnapos tanácskozásán. A számítógépek térhódításával rohamosan növekvő információk, adatok, szellemi termékek, titkok védelmére bevezetett új ötletek, javaslatok, know- how-k begyűjtésére és hasznosítására a Neumann János Számítógéptudományi Társaság vállalkozhatna — állapították meg. Hazánkban ez az első országos konferencia a számítástechnikai adatvédelem kérdéseiről, amelyeknek a megválaszolása egyre halaszthatatlanabbá válik. munkaerő gazdálkodási -módszer, amit úgy hívnak; Santa Cla- ra. Noha a szisztéma földöntúli lényekhez való viszonyáról nem nagyon tudok, annyi tény: a Santa Clara egyike azoknak a rugalmas munkarendeknek, amelyeket áldani szoktak a dolgozók, függetlenül attól, hogy hívők vagy hitetlenek. Mi is az a rugalmas munkarend? Valami olyasmi, amiért nemcsak sokan áhítoznak, hanem mind többen ésszerűnek is tartják és gazdasági előnyeit sorolják. A bérelszámoló vagy a kereskedő kötött munkaidőben dolgozik, függetlenül attól, hogy a terhelés nem egyenletesen oszlik meg a napok és a napokon belül az órák közt. A bérelszámoló és a könyvelő teendői például általában a hónap végén és elején sűrűsödnek, az üzletekbe pedig javarészt délután térnek be a vásárlók. És, ha alaposan körülnézünk, kiderül: alig van olyan területe a népgazdaságnak, ahol egyenletes munkatempóra lenne szükség. Inkább az jellemző, hogy óránként, hetenként vagy negyedévenként változik az elvégzendő munka mennyisége. Mindezek alapján az lenne ésszerű, hogy a feladatok nagyságához igazodjanak a munkarendek. Hogyan? A módszerre egyelőre inkább a szakiroda- lomban találni példákat, a gyakorlatban alig. Pedig választék akad bőven. A munkarendek változatosabb formái alapvetően kétféleképpen alakíthatók ki: a rész- munkaidőben foglalkoztatottak létszámának növelésével. illetve a teljes munkaidőben dolgozók rugalmasabb időbeosztásával. Ami az első módszert illeti, a részmunkaidős foglalkoztatás nálunk rendkívül szűkkörű: az aktív keresők mindössze két százaléka dolgozik így, tekintélyes hányaduk nyugdíjas. Holott nyilvánvalóan a társadalom más rétegei is feláldoznák jövedelmük egy részét a többlet szabadidőért. Az is elképzelhető, hogy akadnak, akik csak ilyen módon tudnának munkába állni. A gyesen lévők munkavállalásának szabályozása, illetve az előírások módosítása valószínűleg A kedden hajnalig tartó műszak során teljesítette éves széntermelési tervét a Borsodi Szénbányák mákvölgyi üzeméhez tartozó alnöveli a részmunkaidősök táborát. A Santa Clara modell szerint a gazdálkodó szervezet és a dolgozó félévente szerződést köt a következő hat hónapban teljesítendő munkaidőre. A megállapodásban azt is rögzíthetik, hogy (a vállalati igényekhez és az egyéni körülményekhez igazodva) hetenként hány órát dolgozzon a munkavállaló. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz hasonlóan több kidolgozott módszer van a teljes munkaidős foglalkoztatás rugalmasabbá tételére. Az egyik szisztéma: a vállalat több munkakezdési időpont felajánlásával, kizárólag a fix időt határozza meg. Vagy: a peremidőn belül, pl. 6 és 10 között, a dolgozók — naponta változtathatóan — maguk döntenek a kezdési időpontról. Más: a gazdálkodó szervezet csupán az úgynevezett törzsidőt kéri számon, a teljes munkaidő hetente vagy havonta (egv elszámolási időszakon belül) kiegyenlíthető. S ezzel nem merültek ki — a dolgozó és a vállalat választási lehetőségét egyaránt fokozható — módszerek. Mindazonáltal nálunk egyelőre kevés vállalatnál alkalmaznak rugalmas munkarendet. Pedig a küföldi példák arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy több műszakos üzemekben, gépek, munkapadok mellett is lehet élni a rugalmas munkarendek adta lehetőségekkel. Kétségtelen: a rugalmas munkarend konfliktus forrása lehet, hiszen ellenérzést válthat ki azokból, akiket nem érint. Előfordulhat, hogy a mi viszonyaink között nehézkes a nyilvántartás, az adminisztráció. Ám a hátrányokkal érdemes szembesíteni az előnyöket is. Vagyis; a rugalmas munkarend több lehetőséget teremt a munkaerő-kereslet és -kínálat egyensúlyához hogy minden korábbinál inkább figyelembe veszi a dolgozó egyéni körülményeit és sajátosságait, s ezzel fegyelmezettebbé teszi a munkát. Ilyen alapon az is elképzelhető, hogy mérséklődnek a munkaidőkiesések, és (sok helyen) a jelenlét helyett a tényleges munka válik fontossá. berttelepi akna. A nagymul- tú bányából az év hátralévő részében a számítások szerint továbbj ötvennyolcezer tonna szenet küldenek még felszínre. Van egy M. p. Teljesítette éves tervét az alberttelepi bánya Azáltal, A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetben mezőgazdasági gépbontót alakítottak ki. A régi vagy javíthatatlan gépeket, szállítóeszközöket így alkatrészenként hasznosíthatják. Képünkön: „bontják” a kombájnt
