Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 27 II madridi voksolás Puccskísérletről és a királyi palota ellen vo­nuló lázadókról szóló valódi és álhírek , ma­gas rangú tisztek őrizet­be vétele, szirénázó ka­tonai járművek, fenye­gető névtelen telefon- hívások — Hispánia el­múlt hetei szokatlan fe­szültségben teltek. A korteshadjárat kedd éj­félkor véget ért. Szerda a meditáció napja, tilos mindenfajta propaganda, s holnap reggel megkez­dődik az idő előtti par­lamenti választás, ame­lyen — a közvélemény­kutatók szinte egybe­hangzó véleménye sze­rint — a szocialista párt győzelme várható. Valószínűleg épp ezek a jóslatok váltották ki a szélsőjobboldal mozgo­lódását. Az „Űj Erő” — a Franco híveit tömörí­tő fasiszta párt — nyíl­tan fogalmazott: a had­sereg ne tűrje tovább az országban uralkodó káoszt, lépjen föl hatá­rozottan és minden esz­közzel gátolja meg a bal­oldaliak győzelmét, hogy a szélsőjobboldal na­gyobb nyomatékot adjon követeléseinek, hangszó­rós kocsijaik éjszakán­ként ifjú suhancokkal keresztül-kasul járták a nagyvárosokat, Francót éltetve, fasiszta induló­kat énekelve. Kétségtelen, hogy a csütörtöki választás sok tekintetben rendkívül fontos Hispánia számá­ra. A szocialisták mind a NATO-csatlíaikozással, mind a spanyol—ame­rikai kapcsolatokkal ösz- szefüggésben fenntartá­sokkal éltek, s Felipe González főtitkár párt­ja győzelme esetén alig­ha habozik ígéreteit va­lóra váltani. Más kér­dés, hogy a spanyol szo­cialisták önmagukban talán nem bizonyulnak elég erősnek. Carillo, a kommunista párt főtit­kára utolsó választási, nagygyűlésén ismét fel­ajánlotta : hozzanak lét­re demokratikus fron­tot az elért vívmányok megvédésére, a spanyol érdekek közös képvisele­tére. Annyi máris bizo­nyos, hogy az új tör­vényhozás alaposan meg­fiatalodik. A statisztikák szerint a szocialista pár- ti listavezetők húsz százaléka 35 éven aluli — González főtitkár is az ifjú nemzedékhez tartozik —, s a szocia­lista jelöltek 75 százalé­ka 36—50 éves. A kom­munisták listáin indulók 37 százaléka fiatal. Önmagában már ez is jelzi, hogy a csütörtöki választások Spanyolor­szág számára rendkívül fontos határkövet je­lentenek. A baloldal minden erővel szeretne szakítani a francoista múlttal, amely ma már egyre távolabb esik — időben is — a társada­lomtól. Az új generáció egy része egyetért ezek­ké! a törekvésekkel. Nem szabad azonban el­feledkezni azokról, akik ma is szívesebben lát­nák az országban a ka­tonák uralmát, mint a szocialisták diadalát. Számuk és befolyásuk nem lebecsülendő, s ve­le együtt a szélsőjobbol­dal erőszakos hatalom- átvételének az esélye sem, amelyről az utób­bi hetekben oly gyak­ran keltek szárnyra hí­rek. Gyapay Dénes Napjaink feladata az atomháború veszélyének elhárítása (Folytatás az 1. oldalról) sóit. Hangsúlyozta, hogy kül­döttségünk kötelességének érzi egy erre vonatkozó újabb határozati javaslat ki­dolgozását és beterjesztését. Nagy János kijelentette, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok bizton­sága szavatolásának fontos eszköze az atomfegyvermen­tes övezetek létesítése a világ különböző részein. Hazánk ezért támogatja ilyen öveze­tek létesítését Észak-Európá- ban, a Balkánon és a Földkö­zi-tenger térségében, és he­lyesli, hogy Európa végső so­ron teljesen mentessé váljék az atomfegyverektől. Végezetül kifejtette, hogy a Varsói Szerződés országai elismerik minden érdekelt fél jogát a biztonsághoz, de úgy vélik, hogy az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szint­ién kell megvalósulnia. Em­lékeztetett a Varsói Szerző­dés nemrégiben befejeződött külügyminiszteri értekez­letéről kiadott közleményre, ami bizonyítja a szervezet tagországainak — köztük ha­zánknak — politikai készsé­gét arra, hogy haladást érje­nek el a nukleáris fegyverek korlátozásában és csökkenté­sében. I legfőbb ügyész beszámolója, bárom törvénytervezet Illést tartott a szejm NSZK—Idő előtti választás Schmidt nem indul Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Német Szociáldemokrata Párt el­nökhelyettese, az SPD par­lamenti frakciójának tegnapi ülésén hivatalosan is beje­lentette: nem vállalja párt­ja kancellárjelöltségét a jö­vő márciusra tervezett, idő előtti, országos választáson. Döntését a 64 éves Schmidt azzal indokolta, hogy egész­ségi állapota miatt az új törvényhozási időszaknak va­lószínűleg csak egy töredé­két tudná kitölteni. Varsóban tegnap a szejm újabb üléssel folytatta tör­vényalkotó tevékenységét. A parlamenti ülés első na­pirendi pontjaiként a Len­gyel Népköztársaság legfőbb ügyésze beszámolt a törvé­nyesség erősítésére tett lé­pésekről. Ugyancsak foglal­kozott azzal a küzdelemmel, amely különféle negatív tár­sadalmi jelenségek ellen fo­lyik. Ezután a kormány három törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. Az első a fiatalkorúakkal foglalkozott, különös tekintettel a veszé­lyeztetett helyzetben levő gyermekek és fiatalok foko­zott védelmére. A munkakerülőkről (szá­mukat mintegy 200 ezerre te­szik) szóló törvénytervezet azokra a 18—45 év közötti férfiakra vonatkozik, akik se nem tanulnak, se nem dol­goznak. A harmadik s egyben utol­só tervezet ezen az ülésen az alkoholizmus visszaszorításá­ban kíván haladást elérni. Marchais sajtóértekezlete Pekingben A Kínai Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt véleménye két fontos, meghatározó kérdésben egy­bevágott, több más kérdés­ben változatlanok a két párt nézetkülönbségei — hang­súlyozta tegnap Georges Marchais. Az FKp főtitkára a fran­cia pártküldöttség közel két­hetes kínai útját lezáró pe­kingi sajtóértekezletén rá­mutatott: egyetértés van a két párt között a béke meg­őrzésének és a leszerelés szükségességének kérdésében, valamint abban, hogy mind­kettő elítéli az imperializ­mus agresszív természetét, különösen az Egyesült Ál­lamok közel-keleti, közép­amerikai, dél-afrikai és ázsiai ténykedését. Több kér­désben. így az afganisztáni, valamint a kambodzsai helvzet megítélésében válto­zatlanok az ellentétek — fűzte hozzá Marchais. hang­súlyozva az FKP és a Viet­nami IKP megbonthatatlan történelmi kancsolatait. Az FKP küldöttsége teg­nap Pekingből Phenjanba utazott. Kanadában folytatott tárgyalásokat az amerikai külügymi­niszter. Képünkön: George Shultz (jobbra) Trudeau kana­dai kormányfő társaságában egy ottawai munkaebéden (Telefotó; KS) MOSZKVA Tegnap Moszkvában meg­beszélést folytatott az SZKP és a Finn Szociáldemokra­ta Párt küldöttsége. A Ka- levi Sorsa pártelnök vezet­te finn delegáció hétfő óta tartózkodik a Szovjetunió­ban az SZKP KB meghívá­sára. GENF Genfben tegnap kibővített ülést tartott a hadászati nukleáris fegyverek korlá­tozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet és ameri­kai küldöttség. * * * Ugyancsak tegnap kibő­vített ülést tartott Genfben az európai atomfegyverek korlátozásáról folytatott tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség is. BECS Az osztrák nemzeti ün­nep, a semlegességi törvény elfogadásának évfordulója alkalmából .tegnap ünnepi ülést tartott az osztrák kor­mány. Bruno Kreisky kan­cellár beszédében megelé­gedéssel állapította meg, hogy Ausztria aktív semle­gességi politikája elisme­résre talál a világ minden táján. BONN A bajor tartományi parla­ment tegnap ismét Franz Josef Strausst, a Keresz­tény Szociális Unió elnökét választotta meg négy évre Bajorország miniszterelnö­kévé. KINSHASA Zaire felújítja katonai együttműködését Izraellel — jelentették tegnap magas rangú zairei kormányforrá- sokból azt követően, hogy befejezte kinshasai látogatá­sát egy magas rangú izraeli katonai küldöttség. ANKARA Isztambulban tegnap bíró­sági eljárás kezdődött a saj­tómunkások szakszervezeté­nek 17 vezető aktivistája el­len. Azzal vádolják őket, hogy megsértették a török büntetőtörvénykönyvnek a „kommunista propagandát és agitációt” tiltó cikkelyeit. CJ-DELHI Több rendőr életét vesz­tette az indiai Punjab állam­ban levő Amritszárban, ami­kor kedden pokolgép rob­bant a szikh nemzetiség he­lyi szent templomának kö­zelében — jelentette a PTI indiai hírügynökség. A vá­rosban augusztus óta napi­renden vannak az erőszakos cselekmények, ami azzal függ össze, hogy a Punjab- ban élő mintegy 12 milliós szikh lakosság autonómiát követel a központi kormány­tól a szövetségi állam szá­mára. KOPPENHÁGA Több mint ötvenezren tüntettek hétfőn Koppenhá­gában és Dánia más nagv_ városaiban a konzervatív kormány gazdasási prog­ramja élten. A fővárosban tartott nagygyűlésen a szak­szervezeti szónok hangsú­lyozta. hogy a kormány po­litikája az ország minden problémáját megoldatlanul hagyja, és a családosoknak, a munkanélkülieknek, vala­mint a fiataloknak kell vi­selniük a terheket. TOKIÓ Tegnap Tokióban meg­kezdte idei ülését a Római Klub. A nemzetközi fórum 300 tagja és vendége előtt mondott megnyitó beszédé­ben Aurelio Peccei. a klub elnöke a béke megőrzését és a leszerelést nevezte az emberiség legsürgetőbb fel­adatának. Az 1968-ban lét­rehozott Római Klub éppen tíz évvel, ezelőtt adta ki hí­res tanulmányát .,A növe­kedés határai” címmel. fiZSII Egy „háromszög” változásai Ázsia politikai stabilitásá­ra döntő hatással van a tér­ség három, politikailag és gazdaságilag, kultúráját és hagyományait tekintve rész­ben vagy egészben különbö­ző államának: a Szovjetunió­nak, Kínának és Japánnak a viszonya. A képzeletbeli há­romszög pontjait összekötő vonal, a kölcsönös kapcsolat jellege meglehetősen változó volt az elmúlt évtizedekben. És mostanában ismét válto­zás szemtanúja lehet a vi­lág. Ismét Pekingben A legfontosabb, világpoli­tikai szempontból figyelmet keltő, pozitív fejlemény a szovjet—kínai párbeszéd új­rakezdése. Iljicsov külügy­miniszter-helyettes ismét Pe­kingben tárgyalt. Igaz. e hír jelentőségét helvtelen lenne eltúlozni, de alábecsülni is. Érzékeltetéséhez elengedhe­tetlen a háttér megvilágítá­sa. Legutóbb 1979 szeptembe­rében folyt külügyminiszter- helyettesi megbeszélés az ál­lamközi kapcsolatok alapel­veiről. Tárgya az a szovjet javaslat volt. hogy rögzítsék megállapodásban a békés egymás mellett élés elveinek tiszteletben tartását, az erő­szak alkalmazásáról való le­mondást. Az eszmecsere vé­gül megfeneklett az ismert kínai követelés miatt, mi­szerint a Szovjetunió mond­jon le a Mongóliával és a Vietnammal szemben vállalt kötelezettségének teljesítésé­ről. A közben eltelt csaknem három év alatt — az alapve­tő nézetkülönbség fennma­radása ellenére — a Szov­jetunió a gesztusok sorával érzékeltette, hogy hajlandó Kínával a kapcsolat normali­zálására. Tavaly februárban az SZKP XXVI. kongresz- szusa megerősítette Moszkva készségét a Kínával való kapcsolatrendezésre. Idén márciusban Leonyid Brezs- nyev világszerte nagy figyel­met keltő beszédet mondott Taskentben, amely már nem az alapelvekben, hanem hangsúlyaiban hozott újdon­ságot. Brezsnyev rámutatott: a kínai külpolitika egyes vonatkozásainak nyílt bírá­lata ellenére a Szovjetunió nem tagadta és nem tagad­ja, hogy (Kínában szocialis­ta társadalmi rend van. Másfelől Moszkva sohasem tartotta természetes jelen­ségnek a két ország közötti elidegenedés állapotát. A szovjet államfő ismét, kész­ségét nyilvánította a minden előzetes feltétel nélküli meg­állapodásra. Szeptember vé­gén Leonyid Brezsnyev Ba­kuban a kétoldalú kapcso­lat fokozatos javulásának jelentőségét elemezve hang­súlyozta: hatása túllépné a régió kereteit, feszültségek­kel terhes világunk stabili­tását erősítené. Két látogatás Pekingben dolgozó nyuga­ti megfigyelők szerint a Kí­nai KP szeptemberben meg­tartott XII. kongresszusá­nak a megelőzőnél jóval mérsékeltebb állásfoglalása a Szovjetunió iránt valami­féle módosulás előjelének tekinthető. Ha arra kere­sünk magyarázatot, hogy miért éppen most szaporod­tak meg ezek a — változat­lanul — óvatos lépések, a világpolitika szélesebb ösz- szefüggéseit kell szemügyre vennünk. A szovjet gesztus időzítésében nyilvánvaló sze­repet játszik az az ameri­kai politika, amely jelenlegi, évtizedek óta a legdurvább antikommunista, szovjetelle- riés irányvonalával a mély­pontra süllyesztette a két nagyhatalom viszonyát. Más­felől, úgy tűnik: Kína némi­leg árnyaltabban tekint már az Egyesült Államokra, főleg a Tajvannak való fegyver- szállítás folytatása miatt. Nem árt mégegyszer hangsú­lyozni: hiú ábránd lenne a szovjet—kínai kapcsolat azonnali és maradéktalan rendezésére számítani. Túl sok ellentét halmozódott fel a két ország között, semhogy mind egycsapásra felszámol­ható lenne. Talán csak egy példa rá; jelképes és való­ságos jelentése volf annak a ténvnek, hogv azon a napon, amikor Iljicsov Pekingbeér­kezett. a szovjet főváros ven­dége volt Truong Chinh vi­etnami elnök. Eltérő álláspont Japánhoz fűződő viszonyát eltérően ítéli meg a Szovjet­unió és Kína. Októberben, utolsó külföldi útján Pe­kingbe látogatott Szuzuki. yolt japán kormányfő. A két ország épp tíz éve rendezte diplomáciai kapcsolatát, s ez idő alatt — a korábbi pe­kingi szemléletváltás ered­ményeként — meglepő egyet­értés alakult ki közöttük a nemzetközi politika fő kér­déseiben. A „felkelő nap or­szága” Kína egyes számú gazdasági partnere, jóllehet a pekingi gazdaságpolitika bakugrásai kedvét szegték a japán tőkének. Ami a poli­tikát illeti, Peking nem elle­nezte, sőt, mostanáig ösztö­kélte inkább a japán kato­napolitika törekvéseit — nyilván szovjetellenes éllel. Nehéz lenne választ adni arra, hogy e téren bekövet­kezik-e bármiféle módosu­lás. Az első komolyabb súr­lódás Tokió és Peking kö­zött épp Szuzuki Zenko kor­mányelnökségének idejére esett: a politikai botránnyá dagadt tankönyv-vita, az a japán törekvés, hogy az if­jabb nemzedék tudatából in­tézményesen kitöröljék a világháború kirobbantásának felelősségét, az ázsiai agresz- sziót. Nem valószínű, hogy a kínai tiltakozás a tankönyv­vitában csupán műfelhábo­rodás lenne, hisz majdnem zátonyra futtatta Szuzuki lá­togatásának tervét. Abban azonban semmi változás, hogy a kínai vezetés egyet­ért. a Japánra nehezedő amerikai nyomással, amply a katonai kiadás növelését sze­retné kikényszeríteni a szi­getországból. Minthogy en­nek jelszava, a „szovjet, ve­szély” ellensúlyozása. Moszk­va jogos aggodalommal te­kint erre a tervre. Még in­kább arra. hogy Janán hoz­zájárult olyan F—16-os va­dászgépek területén való ál- lomásoztatásához, amelyek repülőtávolságán belüí van a Szovjetunió csendes­óceáni határvidéke. Az ame­rikai nyomással szemben feltűnő engedékenység. a kormányzat részéről táplált szovjetellenes hisztériakeltés hatására a szovjet—japán kapcsolatok hűvösek. Ez el­lentmond a szovjet törekvé­seknek, a józan észnek, s a katonai, gazdasági helyze­tét tekintve rendkívül se­bezhető Japán létérdekeinek. Feltehetően erről tájékoztat­ta iaoán kollégáját Gromiko az ENSZ székhelyén megtar­tott rövid megbeszélésen. Győri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents