Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

1982. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetések a lakásgazdálkodásról 3. flz igénylés szabályai Soltész Lászlótól, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kom­munális ügyi főosztályának vezetőjétől elsőként arra a sokakat érdeklő kérdésre kértünk választ, hogy a Mi­nisztertanács ismert döntése nyomán melyek hazánkban a lakásigénylés szabályai. — A tanács által elosztan­dó lakásra, tehát tanácsi bér­lakásra, vagy tanácsi értéke­sítései és tanácsi vevőkijelö­lésű lakásra az igénylést vagy az igénylő állandó la­— Az új jogszabály sze­rint miről kell nyilatkoznia az igénylőnek kérelme be­nyújtásakor? — Az új jogszabály előírja; nyilatkoznia kell arról, hogy lakásigénylést másik lakás­ügyi hatóságnál nem nyújtott be, volt-e korábban olyan ta­nácsi vagy vállalati bérlaká­sa, amelynek a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térí­tés ellenében lemondott, to­vábbá korábbi tanácsi bérla­kás kiutalásakor kapott-e, il­letőleg mely személyek után kapott szociálpolitikai ked­vezményt? — Megtagadható-e fiatal házaspár igénylésének nyil­vántartásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatóság a fiatal házaspár lakásigénylé­sének nyilvántartását nem tagadhatja meg, illetőleg a nyilvántartásból nem töröl­heti, még ha a fiatal házas­pár az igénye kielégítéséig — ideiglenesen — a lakásügyi hatóság működési területén kívüli településre (például szülei, hozzátartozói tulajdo­nában lévő hétvégi házba) költözik. — Ugyancsak igen soka­kat foglalkoztató kérdés, hogy mekkora lehet a la­kásigény mértéke? — Nagy jelentősége van a — A szóban forgó intéz­kedésekkel került a köztu­datba ez a kifejezés, hogy „igénylési letét”. Mit jelent ez? — A tanácsoknak kell gon­doskodniuk arról, hogy a mindenkori lakásigénylések­ről megbízható ismereteik, adataik legyenek. Ez csak megfelelő, pontos nyilvántar­tással biztosítható. Ehhez szükség van arra, hogy a bérlők eleget tegyenek köte­lezettségüknek, s a lakás­igényléssel kapcsolatos vál­tozásokat a tanácsoknál be­jelentsék'. Ez azonban gyak­ran elmarad. Ezért a lakás­igénylések pontosítása céljá­ból, a Minisztertanács rende­leté lehetővé teszi, hogy a városi (fővárosi, megyei vá­rosi), illetőleg a községi ta­kóhelye vagy az állandó munkahelye szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság­nál kell benyújtani — mond­ta. — A fővárosban a lakás­igénylés csak akkor vehető nyilvántartásba, ha az igény­lő igazolja, hogy az állan­dó lakhelye legalább öt éve Budapesten van, vagy lega­lább öt éve Budapesten áll munka-, illetve szolgálati vi­szonyban, vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi tag­sági viszonyban. jogos lakásigény mértékének akár a tanácsok útján kíván­ják kielégíteni, akár a ma­gánlakás-építéssel. A tanácsi lakásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakás­igény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéké­nek alsó, illetőleg felső hatá­ra az együttlakó személyek számától függően a követke­ző: Két személyig: egy-két lakószoba — három személy esetében: másfél — két és fél lakószoba — négy személy estében: kettő három lakó­szoba —, öt személy esetében: két és fél — három és fél la­kószoba —, hat személy ese­tében; három — négy lakó­szoba —, hét személy eseté­ben: három és fél — négy és fél lakószoba —, nyolc sze­mély esetében; négy — öt la­kószoba. — Mikor lehet valakit a bérlővel együtt lakó sze­mélynek tekinteni? Az új jogszabály ki­mondja, hogy a tanácsi bér­lakás kiutalására irányuló kérelemben a bérlővel együtt lakó személyt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állandó jel­leggel együtt laktak és a bérlővel együtt költözik a la­kásba. nács rendelete a lakásigény­lés benyújtása, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét fizetését előír­hatja. Vagyis a tanácsok ren­deletéiben az igénymeg­újítást, illetőleg az új igény­lés beadását (nyilvántartásba vételét) igénylési díj letétbehe­lyezéséhez kötheti. A letét elő- takarékosságul is szolgál, amit kamataival együtt a lakás­használatbavételi díj, illető­leg az előtörlesztés megfize­tésére kell felhasználni. A la­kásigénylés visszavonásakor az igénylő a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszakapja. — Mekkora lesz az igény­lési letét? —i Ennek mértékét, továb­bá a megfizetésével, illetőleg elengedésével, stb. kapcsola­tos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg. — Mi történik, ha valaki­nek akár csak átmeneti időre is, de szüksége volna az így letétbe helyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más takarékbetétet az OTP-től? — A letéti számlát meg­szüntetni vagy a számlán lé­vő összeget időközben más célra felhasználni csak a la­kásigénylésnek a tanácsi nyilvántartásból való törlé­sét követően lehet. Fontos tudni tehát, hogy ha a leté­ti összeget más célra használ­ják fel, a lakásigénylés meg­szűnik. — Mikor kell a lakás­igényléseket megújítani? — A lakásellátás új rend­szerének kialakításához a ta­nácsoknak pontos adatokkal kell rendelkezniük a lakás­igénylésekről, illetőleg arról hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénzügyi és egyéb feltételeit megismerve — fenntartja-e lakásigénylé­sét, s ha igen, milyen lakás­ellátási formára? Ezért az új rendelet előírja, hogy az 1982. december 31-én fennálló igénylések esetében 1983 ja­nuár 1-e és június 30-a kö­zött a lakásigényléseket meg kell újítani. A megújítás gya­korlati lebonyolításának módját a tanácsok határoz­zák meg. Előny a fiataloknak, a nagycsaládosoknak — Hogyan érvényesül a lakáselosztás és -gazdálko­dás új rendszerével szem­ben a jogosan támasztható követelmény, hogy össz­hangban legyen társadalmi és gazdasági fejlődésünk­kel, életszínvonalpolitikánk­kal? — A lakásügyi jogszabá­lyokat a Központi Bizottság­nak és a Minisztertanácsnak az 1982. április 7-i határoza­tával jóváhagyott irányelvek alapján vizsgálják felül és egészítik ki. Az elmúlt idő­szak tapasztalatai indokolttá tették a lakásügyi jogszabá­lyok egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, a jogalkal­mazás gyakorlatának egysé­gesebbé tételét s a lakásügyi hatósági eljárás egyszerűsíté­sét. A társadalmi igazságos­ság szellemében alapvető kö­vetelmény, hogy elsősorban a családalapító fiatal házas­párok és a többgyermekes családok juthassanak jobb feltételek mellett lakáshoz. Ezért a tanácsi lakáselosz­tásban általánossá kell ten­ni a lépcsőzetes lakáskiuta­lást. Szükséges, hogy a taná­csok valamennyi lakásellátá­si formára kiterjedően ve­gyenek részt a központi la­kásgazdálkodási elvek kiala­kításában és helyi alkalma­zásukban. Cserhalmi leire flz egyiíttlakók számától függ A letét összege A Szolnok megyei Tanács kisújszállási Faipari Vállalata évek óta gyárt a lakossági igények kielégítésére ajtókat. A készterméket Szolnok és Békés megyében értékesítik. Ellenőrzés beruházásokon Kulcskérdés az együttműködés Szerdán pártellenőrzést tartottak több beruházáson a megyében. Az ipari, közlekedési, kereskedelmi, szo­ciális és oktatási létesítményeket megtekintő bizottsá­gokat Majoros Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára, valamint Fábián Péter, Mohácsi Ottó és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai vezették. A Majoros Károly által ve­zetett bizottság elsőként a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalathoz láto­gatott. Itt Pápa Aladár, a vállalat vezérigazgatója tá­jékoztatta az ellenőrzés résztvevőit a nagy inerttar- talmú gáztelepek hasznosítá­sát szolgáló beruházás hely­zetéről. A Nagykörű és Ken- deies közötti területen fel­tárt alacsony fűtőértékű szénhidrogént a Kenderes Népgazdasági haszna jelentős A több létesítményt magá­ban foglaló beruházás meg­valósításának fővállalkozója az OLAJTERV, amelynek vezetői elmondták, annak el­lenére, hogy a berendezések jelentős hányada már elké­szült, az októberi próbaüze­mi indítás feltételeinek nem tudnak eleget tenni. Import alkatrészek és hazai beren­dezések hiánya akadályozza a munkát. Majoros Károly hangsúlyozta, népgazdasági szempontból igen fontos a létesítmény minél gyorsabb megvalósítása. Figyelmezte­tett arra, hogy a költség igen csekély százalékát ki­tevő műszerek hiánya nem hátráltathatja a jelentős devizamegtakarítást bizto­sító létesítmény elkészültét. Fontosnak tartotta az ideig­lenes, áthidaló megoldás megvalósítását, amellyel még az idén óránként 20 ezer köbméter gázt tud adni a kenderesi keverőközpont. A következő állomás a Tisza Cipőgyár volt. Itt Ma- ezó László, a vállalat vezér- igazgatója a geotermikus, valamint a hulladékok el­égetéséből származó energia újszerű gyári hasznosításá­Bölcsöde a Széchenyire A Fábián Péter vezette bi­zottság munkáját a szolnoki Széchenyi lakótelepen kezd­te. A résztvevőket Fenyvesi József, a városi tanács elnö­ke tájékoztatta az épülő II. sz. 80 személyes bölcsőde építésének helyzetéről. A munkálatok a terveknek megfelelő ütemben halad­nak. A kivitelező, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat tavaly a negyedik negyedévben kezdte meg a munkát, már áll az épület szerkezete, jelenleg a belső víz- és csatornavezetékeket fektetik. A nyílászárók be­szerelésével téliesítik az épü­letet, így lehetővé válik, hogy a hideg ellenére a bel­ső szakipari munkák idejé­ben elkészüljenek, s a böl­csődét határidőre, 1983. jú­lius 20-ra át tudják adni. Fábián Péter a látottak alapján elismeréssel szólt a kivitelezők eddigi jó mun­kájáról. Felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi munká­ban elvégezhető apróbb te­vékenységekre a mozgósítás időben történjék meg, a Vita a beruházó és a kivitelező között A megyeszékhelyen, a Szolnoki Papírgyár kiemelt rekonstrukciós nagyberuhá­zását ellenőrizte elsőként, a Mohácsi Ottó vezette .bi­zottság. A beruházó Papír­ipari Vállalat vezetői arról tájékoztathatták a párltel- lenőrzésen résztvevőket, hogy az épitési munkák a tervezett ütemben halad­nak. Ez nagyban köszön­hető a generálkivitelező SZÁÉV és az alvállalkozók közötti jó együttműködés­nek. Ha a részhatáridők be­tartásában mutatkozott is esetenként eltolódás, a be­ruházók és az építők, az adott helyzethez rugalma­san igazodva, nemegyszer ésszerűsítésekkel igyekez­tek meggyorsítani, vagy ol­csóbbá tenni egyes munka- folyamatokat. határában épülő fogadóállo­máson összegyűjtik, minősé­gét javítják, és csővezetéken a Tiszai Hőerőműbe szállít­ják. A létrehozandó keverő- körről óránként 80 ezer köb­méternyi gálzt tud szállíta­ni az NKFV a hőerőműbe. Jelentős a beruházás nép- gazdasági szempontból, hi­szen évente mintegy 200 ezer tonna fűtőolaj „kiváltását” teszi lehetővé. Mohácsi Ottó értékelésé­ben elmondotta: a helyszí­nen ilátdütak és hallottak alapján reális, hogy a ki­vitelezők az 1982-re vállalt feladatokat december vé­géig teljesítsék és az 1983- évi munkákat megfelelően előkészítsék. Ennek egyik fontos felXiétele a vállalatok közötti együttműködés szín­vonalának megőrzése, és a biztonságos téli munkavég­zés feltételeinek megterem­tése. A szolnokinál kedvezőt­lenebb tapasztalatokat szer­zett a bizottság a cserke- szőlői Touring Hotel épít­kezésénél. Egyes szakipari munkák elhúzódása miatt a kivitelező, a Kunszentmár­toni Járási Építő- Vas- és Faipari Szövetkezet, nem tudja az eredetileg vállalt október 31—i határidőre biztosítani a létesítmény üzembehelyezésének felté­teleit. Ennek legfőbb oka, hogy néhány olyan részfel- adatotti amellyel a szövetke­zet nem tudott idejében megbirkózni, későn adoltt kii alvállalkozásba. A mun­kák jelenlegi állása sze­rint, — állapitotíta meg a bizottság vezetője — a hát­ralévő feladatok ütemesebb végrehajtásával reális le­hetősége van annak, hogy a kivitelezők november 30-dg üzembehelyezett állapot­ban átadják a szállót. En­nek tőszomszédságában, a szövetkezeti étterem alapo­zását már 'befejezte az UNISZÖV. Amint arróL a bizottságot tájékozhatták, nem megnyugtatóak a ki­vitelezés folytatásának és a beruházás teljes megvaló­sításának pénzügyi feltéte­lei. A bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy az ér- dékeltek, a Kunszentmárton és Vidéke Áfész valamint az UNISZÖV képviselői ha­ladéktalanul tisztázzák. Körültekintő előkészítéssel A Szűcs János által ve­zetett bizottság Törökszent- miiklóson a 4-es számú fő­útvonalról leágazó 47-es számú út új szakaszának építését tekintette meg. A majdnem 100 millió forintos beruházás jelenlegi helyze­téről Papp Lajos, a török­szentmiklósi városi pártbi­zottság első titkára, és Bede János, a KPM szol­noki Közúti Igazgatóságá­nak vezetője adott tájékoz­tatást. A 2 kilométer hosz- szú 9,5 méter széles, új út, és a 74 méter hosszú felül­járó (amelynek elkészülté­vel megszűnik a közút és a vasút szintbeni kereszte­ződése) építése a látottak és a hallottak alapján mintaszerűen folyik. A szemlebizottság részle­tes 'tájékoztatást kapott az előkészítésről és az előz­ményekről is, amelynél a szokásosnál is körültekin­tőbben és humánusabban kellett eljárnia a városi ta­nácsnak épp úgy, mint a beruházónak. Az út nyom­vonala ugyanis a temetőt is érintette. Mezőtúron a lakásépítés helyzetéről Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára, és Papp János, a városi tanács elnöke első­sorban a problémákról, fő­ként a többszöri határidő­csúszásokról beszélt. A VI. ötéves terv szerint a városban 1985. végéig 8—900 lakás épül fel, eb­ből 145 célcsoportos, 200 OTP-beruházásban. 100 MÉSZÖV szervezésében, a többi korszerű csoportos, vagy hagyományos családi ház. Az idén szeptember végéig 262 lakás készült el, és több mint 220 az épí­tés alatt lévő. Köztük a 70 célcsoportos és 87 OTP-be- ruházásban épülő lakás is, amelynek átadására a kivi­telező, a Szolnok megyei ÁÉV (többszöri határidőmó­dosítást kért. Láthatóan nem készül el az idén november végére sem a 87 OTP-lakás. Ép­pen a beruházási szemle napján tartott koordinációs értekezletet a beruházó és a kivitelező, ahol az építés gyorsításának lehetőségei­ről tárgyaltak. Gond van a városban a gázvezeték- ki­építésével, és a lakóházak­ba .történő bevezetésével!. A már elkészült MESZÖV-la- kások átadásának is ez az akadálya. A VI. ötéves tervidőszak első két eszten­dejében Mezőtúron a csa- ládiház-építés körül volt a legkevesebb gond- A szem- lebizöttság vezetője, Szűcs János hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a tervezett lakások megépülhessenek, több figyelmet kell fordí­tani az előkészítésre, a szervezésre és a számon­kérésre. Ez a megállapítás érvényes a telekkínálat ja­vítására is. ról adott tájékoztatót. A nagyvállalat szomszédságá­ban lévő 64 C-fokos meleg vizet szolgáltató kút mintegy 15—16 millió forintos beru­házással lehetővé teszi az irodaház, a gyári szociális helyiségek, az orvosi rende­lő — s a tervek szerint a munkásszállók — termálvi­zes fűtését. A nagyüzemben naponta 10—15 tonnányi el­tüzelhető — más felhaszná­lásra már nem alkalmas — hulladék keletkezik. Az oszt­rák Purator cég gyártotta kazánban óránként 3—4 ton­na, 10 bár nyomású gőzt termelhetnek a hulladékok eltüzelésével. Majoros Ká­roly elismerően szólt a gyá­riak kezdeményezéséről. Hangsúlyozta, dicséretes, kö­vetendő a megoldás löob szempontból is. Eddig ke­vésbé használatos, olcsó energiaforrások felkutatásá­ra példa a Tisza Cipőgyár beruházása. Várhatóan ki­sebbek lesznek a vállalat energiaköltségei, amely a geotermikus hőhasznosítás­ból és á hulladék elégetésé­ből következik, s ez utóbbi hasznosan szolgálja a kör­nyezet védelmét is. vállalkozók konkrét felada­tokat kapjanak. A bizottság a Széchenyi la­kótelepről Jászberénybe in­dult, ahol Szabó István, a járási-városi pártbizottság első titkára és Búzás Sán­dor, a városi tanács elnöke adott tájékoztatót a Bajcsy- Zsilinszky úton épülő 16 tan­termes általános iskola épí­tési helyzetéről. A terv sze­rint 64,5 milliós beruházás munkálatai ez év áprilisá­ban indultak meg. A Szol­nok megyei ÁÉV a vállalt átadási határidőt, 1983. augusztus 25-ét tartani tud­ja. Az új intézmény bekap­csolódásával Jászberényben jövő szeptembertől meg­szűnnek az iskoláztatási gondok. A tájékoztató után Fá­bián Péter örömmel álla­pította meg, hogy a mun­kálatokban résztvevő vál­lalatok és a városi tanács között jó a munkakapcso­lat. Fontosnak tartotta, hogy az iskola avatására, a meg­rendelt bútorok, berende­zések végleges helyükön le­gyenek.

Next

/
Thumbnails
Contents