Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-17 / 244. szám
1982. OKTÓBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hetvenöt éve született Antal János Egy évtized adatott neki az érdemi munkára. Ha ezt tudva fölmérjük, hogy mit tett, s elgondoljuk, mit tehetett volna még — hiszen ma is jó erőben, munkakedv- vel köztünk lehetne hetvenöt évesen — kitűnik a veszteség a valóságos nagyságában. A Tanácsköztársaság után menekülni kényszerülő ■ tanár, Antal Mánk, előbb Becsben, majd Kolozsváron talált átmeneti otthonra. Ez ultóbbi város volt fia esz- mélkedésének színhelye. Nem akármilyen színhely, nem akármilyen közeg: Jan- csó Elemér, Méliiusz József Tamási Áron ringatták többek között a fiatalember szellemi bölcsőjét, s a hatás nem szállt el nyomtalanul: Antal János [tizenhat évesen figyelemre méltó verses- könyvvel jelentkezett- Érdeklődése azonban igen széles kürű volt, és egyre inkább filozófiai, társadalom- tudományi kérdések felé fordult. Rövid bécsi, párizsi, római tartózkodás után Budapestre költözött, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1929-től az illegális KMP tagja lett. Rendszeresen írt a .kolozsvári Korunkba, részt vett hazai kommunista folyóiratok itiervezésé- ben, létrehozásában, cikkei jelentek meg a 100%-ban, a Társadalmi Szemlében, a Forrásban. Rendszeresen foglalkozott a kultúra kérdéseivel, figyelemmel kísérte a magyar irodalom és kulturális élet eseményeit. A 30-as években jelentős szerepet játszott a baloldali szakszervezeti ellenzékben szerkesztette annak lapjait, előadásokat tartott. Ugyanakkor a KMP illegális központi lapjának, a Kommunistának szerkesztője, az Inprekorr című. több nyelven kiadott kommunista lap magyarországi tudósítója. Minél többet dolgozott a kommunista párt és a baloldali szakszervezeti ellenzék lapjaiba, úgy növekedett a reá leselkedő veszély. Kénytelen álneveken írni, cikkei többek között Horváth János, Berecz István, Bede Kálimén, Rab János aláírással jelentek meg. A harmincas évek közepétől amikor a kommunista világmozgalomban mindinkább tért nyert a népfrontpolitika gondolata. Antal János, publicisztikájával a magyarországi egységfront- mozgalom nagy hatású hirdetője és támogatója lett. Hirdette, hogy az előretörő fasizmus árnyékában élő Közép-Európában a demokratikus erők együttműködése létkérdéssé vált, s hogy az ellentéteket háttérbe kell szorítani a közös cél, a fasiszta veszély elhárítása, érdekében. Utolsó cikke is a magyar demokrácia erőinek legszélesebb körű összefogását hirdette- Amikor a cikk 1937 őszén megjelent a Gondolat című folyóiratban szerzőjét már letartóztatta a rendőrség. A katonai bíróság hatévi fegyházra ítélte, majd 1942 őszén büntetőszázaddal a frontra vitték, ahol a doni áttörésikor életét vesztette. Antal János rövid élete példa a kommunista állhatatosságra, szilárd elkötelezettségre. A kor szavát megértő és arra mindenkor odafigyelő ideológus, publicista, agitátor volt, akinek tevékenysége máig érvényes tanulságokat hordoz. n jó termés is gonddal jár Jó volt idén az almatermés — állapították meg a f egy verneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet mezőgazdasági szakemberei. A telepítésre, korra rendkívül vegyesnek mondható faállomány a korábbiaknál többet hozott, igaz lassan „beáll” az új telepítés is. A nagyobb termés, a kínálat bősége nem mindig jelenti azonban azt, hogy télen is találunk majd olcsó almát az üzletekben. A sok kedvezményes akció ellenére még mindig marad a termelőnél olyan alma, amelyre az almalégyártó gépek prése vár. A fegyvernekiek úgy tervezték. hogy az idén 600 tonna első osztályú almát szállítanak Szovjetunióba, de eddig (vagonhiány miatti csak 250 tonna kelt útra. Csehszlovákiába 600, az NDK-ba száz tonna alma indult el, a budaörsi hűtőházon keresztül pedig 250 tonnát szállítanak nyugati exportra. Az exportból visszamaradt almát — mivel a minőségi előírások eltérőek belföldön — az almalégyártó üzem dolgozza fel. Ez kilónként 6 forint veszteséget jelent, így az almatermelés 4—5 millió forintra tervezett nyeresége a fegyverneki szövetkezetben várhatóan hárommillióra csökken. A szövetkezetben — érthető módon — elsősorban a termelésre, nem az értékesítésre készültek fel. Ennek ellenére a tárolásra alkalmas almát október közepétől a környékbeli községekben árulják. Így a kcnderesi, ti- szaroffi, abádszalóki háziasszonyok is hozzájuthatnak — viszonylag olcsón — ehhez a fontos téli vitaminforráshoz. F. F, Együtt a békéért Mongol delegáció megyénkben Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei Bizottságának meghívására kéttagú mongol delegáció érkezett Szolnokra. Dugersurengijn Bilegt. a Mongol Béke és Baráti Társaságok Szövetsége Végrehajtó Bizottságának al- elnöke és Endanjurnain Une- borguil, a szövetség munkatársa az őszi szolidaritási akció alkalmából látogatott megyénkbe. Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára fogadta a delegációt. A fogadás után Dugersurengijn Bilegt válaszolt a Mongol Béke és Baráti Társaságok Szövetsége tevékenységére vonatkozó kérdésünkre. — A szövetség 1959-ben alakult — kezdte az alelnök. — összefogja a Mongóliában működő béke és baráti társaságokat. Ilyen például a Mongol Békebizottság, az Ázsiai—afrikai Szolidaritási Bizottság, a Tudományos Kutatók Szervezete. Országunkban 30 társaság és szervezet működik, és a szövetség ezek munkáját koordinálja. Célunk, hogy mi is hozzájáruljunk ahhoz, hogy a világbéke egyszer majd álomból valóság legyen. A szövetség hazánkban különböző fórumokat, nagygyűléseket rendez, akciókat indít. Nemrégen palesztin és ciprusi szolidaritási gyűléseket szerveztünk. Részt veszünk nemzetközi rendezvényeken negyven ország 230 szervezetével tartunk kapcsolatot, közöttük a magyar Országos Béketanáccsal is. Jó az együttműködésünk az Országos Béketanáccsal, mert közös nyelven beszélünk, a béke és a biztonság nyelvén, azonos a célunk, a világbéke. A nemzetközi fórumokon megegyezik a véleményünk a magyarok véleményével. Delegációnk pénteken érkezett Magyarországra. Jól érezzük magunkat, mert ba'- rátok között vagyunk. Őszintén, nyíltan beszélünk, nemcsak a sikerekről, a gondokról is szó esik. A küldöttség délután Mezőtúrra. a Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetbe látogatott. Cukor 200 ezer tonna répából A szezon kétszázezredik tonna cukorrépája is feldolgozásra került a Szolnoki Cukorgyárban, az ország második legnagyobb feldolgozó üzemében. A rekord a termelés 43. napján született meg, alig másfél hónap alatt megközelítően 18 ezer tonna kész cukrot állítottak elő a gyárban. A szeptemberi „bemelegítés” után az októberi termelés egyenletességét nagy egyenletes, naponta 5300— 5400 tonna nyersanyagot dolgoznak fel, 550—600 tonna cukor kerül a raktárba. A termelés egyenletességét nagy mértékben segíti az idén felszerelt tizenöt dán cukorfőző automata.. Alkalmazásukkal a kristálycukor színe szebb, a szemek egyenletesebbek. A korszerű technika a minőségjavításon túl munkaerő- és energiamegtakarítást is jelent, 125 napos szezonban 1200 tonnával kevesebb fűtőolajat igényel, gyakorlatilag a beruházás költsége két szezonban megtérül. A Szolnoki Cukorgyárban 1982 az első esztendő, amikor a gyár nyersoldala és a cukorgyártó része szinkronban üzemel, a közúton és Vasúton beérkező nyersanyagot azon- nak kirakodják, egyenletes jól szervezett a szállítás. Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet tiszaderzsi bőrdíszmű részlegében női táskákat varrnak bérmunkában a fővárosi Kézműipari Vállalat megrendelésére. Az ügyes kezű asz- szonyok két műszakban fazontól függően 4—500 táskát készítenek naponta A nagymama meg emlékszik az első világháborúra. A legnagyobb változást - a kis parasztháztól az összkomfortos otthonig - ö élte át. A szülők vállán az otthonteremtés fáradalmai, ők. azok, akik az ötvenes, hatvanas évek változásai közepette gyereket neveltek, nagyszülőt segítettek.. A fiúk már csak az ő történeteikből meg a tanulmányaikból ismerik a múltat, a fiatalság természetes 'jókedvével vágnak a jövőnek. így élnek, a mindennapok apró örömeivel és gondjaival a nemzedékek A Felszabadulás utca Fegyvernek főutcája. Göbelék szép, nagy házát gondozott udvar és kert veszi körül. Délután öt óra van. A szürkület lassan leereszkedik a falura, a házak ablakából itt-ott már kiszűrődik a villanyfény. Hét gyermeket nevelt fel, a sok terhet egyedül kellett viselnie, mert a férje korán meghalt. — Azelőtt abból éltünk, hogy állatokat tartottunk, aztán, hogy szegény, jó férjem meghalt, én megpróbáltam egyedül is... Akkor még öt gyerek otthon volt, és a legnagyobb is csak 13 éves... Az akkor tizenhárom éves lány — most Göbel Istvánná — mosolyog és bólogat. — Édesanyám belépett a termelőszövetkezetbe, de beteg lett, amikor 14 éves voltam, én is beléptem, átvettem a munkáját... —■ Igen, a betegség... szív és tüdőtágulat — mondja a nagymama. — Nagyon kell vigyáznom magamra, különösen ősszel és télen, amikor jönnek a ködös, esős napok. . . Ha egy kicsit gyengébbnek is érzem magam, nem fekszem ágyba... Félek, hogy nem tudok majd felkelni. Göbelék háromszobás lakásában mindenütt ésszerű kényelem, tisztaság és rend. Minden a helyén van, a rend mégsem feszélyező, hanem barátságos. A takaros otthon titka — az asszony szerint —, az hogy ebben a házban mindenki mindent megbecsül. — Még gyerekkorunkban hozzászoktunk, hogy mindent meg kell becsülni. Különösen édesapánk halála után kellett takarékoskodni, vigyázni mindenünkre. Az asszony a Vörös Csillag Tsz pénzügyi előadója, a férj ugyanott dolgozik, a gépműhely Vezetője. — Szenvedélyem a szerelés. a gép. Sokszor még itthon is bütykölök. Mindig Göbelék ablakában halványkék fény jelzi, hogy a nagymama a televíziót nézi. A házigazda éppen most érkezik meg a munkából, a motorkerékpárt beállítja a megszokott helyére. Alig telik el egy-két perc, s itthon van a feleség is. Az őszi ködös idők nehéz napokat is hoznak a család életébe. Előfordult már, hogy ilyenkor a nagymama kórházba került. És micsoda megkönnyebbülés volt, amikor végre hazaengedték! Máskor nincs panasza, jól bírja magát hetvenöt évesen is. — Napközben főzök, te- szek-veszek a házban, eltelik az idő... Mindig várom, hogy mikor lesz öt óra, akkor jönnek meg a lányomék. Este bekapcsolom a tévét, néha olyan jó műsora van, elszórakoztatja még az idős embert is... Régebben volt egy barátnőm, a Mari... összejártunk, elbeszélgettünk, de meghalt. Mostanában a család rokonai, barátai jönnek ide, azokkal beszélgetek. .. Ha a lányomék rokonlátogatóba mennek, engem is mindig elvisznek magukkal. És már nem félek beülni az autóba sem. akad valami.-.. a motorkerékpár vagy az autó vagy valamelyik ismerős. barát elromlott masinája. Amikor összeházasodtak, a nagymama lakásában laktak pár évig. Tizenkilenc évvel ezelőtt belevágtak az építkezésbe. Akkor még nagy szó volt OTP-kölcsönnel építeni. — Nem is tudom, talán mi voltunk az első vagy második vállalkozó szellemű házaspár a faluban, aki mert hitelre építeni — emlékszik vissza a férj..— Sokan meg is állítottak az utcán, megkérdezték, hogy merem megcsinálni, mi lesz, ha nem tudom fizetni a részleteket. .. A ház felépült. Saját munkával, spórolással, lemondással, de felépült. S azóta csak szépül. Nemrég kicserélték a konyhában a követ, a fürdőszobába linóleum került. Pár éve bevezették a központi fűtést. A ház mellett 400 négyzetméternyi kert. Megterem a zöldség, a gyümölcs. Az udvarban néhány baromfit nevelnek. Kevés a szabadidejük, ezért kicsi a háztáji gazdaság. A gyerekek A gyerekek. Két fiú. Szorgalmas. igyekvő gyerekek. A nagyobbik, a 21 éves István a miskolci műegyetemen tanul, gépészmérnöki karon, a 15 éves Tibor Mezőtúrra került, szakközépiskolába jár, mezőgazdasági gépszerelő lesz. Tibor minden hétvégén hazajön, István csak havonta. Az asszony: — Üresebb lett az életünk, hogy a gyerekek elkerültek. Azelőtt zajosabb volt a ház, vidámabbak a vacsorák. Ha volt is vita közöttük, mert az egyik olvasni akart, a másik magnózni, jól megfértek egymással, és bennünket is tiszteltek, szerettek. A nagymama: — Amíg itthon voltak az unokák, csak délután kettőig tébláboltam egyedül. Tudtam, hogy csak kettőig kell várni, és hazajönnek. Most ötig várok, amíg a'* lányomék végeznek a munkával. A férj: — Ez a világ sora. önállónak kell lenni a gyerekeknek. Tibor nem szívesen ment el itthonról, nagyon kötődött az anyjához. De... egy fiúgyereket nem lehet itthon ajnározni. el kell menni. megpróbálni az életet, szakmát tanulni. Nyáron, amikor hazajönnek, minden a régi... Göbeléknél szépen, békésen élt — s a nyári hónapokban él ma is — együtt három nemzedék. Paulina Éva A nagymama A szülők
