Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
1982. OKTÓBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A f 6 kérdés: Miből mennyit vállalhatunk? Eredményesebb gazdálkodás az ÉPSZER-nél Napirenden az agitáció és a propagandamunka Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Óvári Miklós is felszólalt a vitában Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szakszervezeti agitáció és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tartott előadói beszédet. „Az a tapasztalatunk, hogy a vállalat érdekeit nem tudták érvényre juttatni a partnerkapcsolatokban” — a Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalatánál végzett ÉVM-vizsgálatról szóló jelentés egyik legsúlyosabb mondata ez. A megállapítás hiteléül elég annyit megemlíteni, hogy az ÉPSZER az 1980-as év után csak pénzügyi szanálás segítségével tudott talpon maradni, tartalékait teljesen felélve 1980-ban 28 millió forintos veszteségét kellett pótolni, ám a korábban elkövetett hibák miatt még 1981-ben és 1982-ben is keletkezett összesen 20 millió forint hiány, amire fedezetet kellett találni. II bevételek elmaradtak Az ötödik ötéves terv első évei hiába sikerültek jól, az éppen esedékes mérleg eredményrovatába került forintok összegével akkoriban hiába voltak elégedettek — a kudarc már elkerülhetetlen volt. Pénzügyi problémák 1977 végén nem jelezték a várható bajt, az ÉPSZER jól megélt, hiszen ebben az időszakban az elvállalt munkák alapozási és szerkezetépítési feladatait kellett megoldani — ezek elvégzésére elegendő ereje volt a vállalatnak. A gondok akkor jelentkeztek, amikor az első épületek átadási határideje közeledett. A befejezési munkálatokhoz értő szakmunkások száma hirtelen kevésnek bizonyult, hiszen mindenhová őket hívták volna. A szerződésben foglalt átadási határidőket ilyen körülmények között képtelenség volt betartani, félig kész épületekért pedig — az esetek nagy többségében — nem fizettek a megrendelők, a bevételek elmaradtak. A pénzügyi válság a gazdálkodás számos hiányosságát hozta felszínre. Az utólagos elemzés egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy átgondolt vállalkozási elvek nélkül a vállalat képtelen megélni. Az ÉPSZER — alapítólevél szerint — legfontosabb feladata a megye tanácsi beruházásain dolgozni. Csupán lakásokat, iskolákat és kommunális létesítményeket építeni azonban manapság nem éppen jó üzlet: a termelő kollektíva csak akkor él meg, ha a társadalmilag létfontosságú feladatok megoldása mellett tisztességes jövedelmet hozó tevékenységet is végez. A tavalyi és az idei év bizonyítja, a munkák megfelelő arányait az építők korántsem csak a nagyobb közösség érdekeinek csorbításával alakíthatják ki. Köztudottan növekszik például a kereslet a felújítási munkák iránt, márpedig ez a feladat tisztes haszonnal oldható meg. Az alkalmazkodás első lépéseként ezért is végzett el 1981-ben a korábbinál másfélszer több ilyen munkát az ÉPSZER, és — az új „stratégia” szerint — ennek a tevékenységnek a jövőben is fontos szerepet szánnak a termelési lehetőségek hasznosításakor. Hogyan lehetett még „gyorsan”, az adottságok gyökeres megváltoztatása nélkül jövedelemhez jutni? Felfedezték az 1980-ban még veszteséges ipari tevékenység kínálta lehetőségeket. „Csupán” piacot, terméket kellett találni az ÉPSZER asztalos- és lakatosüzemeinek, vevőt a vas- szerkezeti szerelésen és a betonkeverőben dolgozók munkájára. A lakatosoknak például a FÜTÖBER-rel és a Dorogi Szénbányákkal kapcsolatot teremtve adtak a vállalatnak tetemes jövedelmet hozó feadatot. 1981- ben kezdett az ÉPSZER légfűtő- és szellőzőrendszerekhez igen keresett csőidomokat készíteni. A többi ipari és előgyártó üzembe nem hoztak új gyártmányt, de — például a szokásosnál lényegesen rövidebb szállítási határidőt garantálva a megrendelőknek — vevőt találtak a nyílászáró szerkezetekre, ma már a vasbetonszerelők is dolgoznak idegen cégek megrendelésére. Egyáltalán nem lényegtelen, hogy a termelési lehetőségek jobb kihasználásával (beruházásra nem volt pénz) az ÉPSZER ipari tevékenységből származó bevétele 1981-ben az előző évi tízszeresére, 10 millió forintra növekedett: igen sokat csökkentek e munkák fajlagos költségei. Ennél is fontosabb azonban, hogy az ipari munkával elérhető haszon legalább ötszöröse a maximált áras építési feladatokon szerezhetőnek. Persze csupán a „kiegészítő tevékenység” nyereségére számítani nem lehet, már csak azért sem, mert az ipari üzemek bővítésére az ÉPSZER-nek nincs elég pénze. limit a piac kínál Megélni az alaptevékenységből kell, ez pedig csak akkor valósítható meg, ha az építők alkalmazkodnak az építtetők lehetőségeihez. Nem képtelenség ma sem egy-egy, az átlagosnál több hasznot hozó ipari beruházás megvalósítására megrendelést kapni (egy éve sincs például, hogy az ÉPSZER dolgozni kezdett a tiszafüredi MHD új üzemcsarnokán), a „pénzes munkák” kínálata azonban tagadhatatlanul megcsappant. Azt kell elvállalni, amit a piac kínál! Lakások például szép számmal készülnek a megyében, az ÉPSZER-nél ezért döntöttek úgy, hogy korszerűsítik a vállalat lakóházkészítő technológiáját. Ez az újdonság, a PEVA alagútzsalus építési mód és a házgyári elemek alkalmazásának keresztezése több előnyt is kínál. Egyik közülük biztosan növeli a vállalat versenyképességét: a lakások négyzetméterenkénti ára 20 százalékkal kisebb lesz a házgyáriakénál. A megrendelők megnyerése érdekében az ÉPSZER a beruházás előkészítésének terhéből is igen sokat Vállal magára. Vállalkozik az épület megtervezésére, mi több, például a tervezési díjat és a telek árát is megelőlegezi a beruházónak. Mi ebből a jövendő lakástulajdonosok haszna? A gyorsaság! A szövetkezeti lakásra vágyóknak például nem kell évekig várni a beköltözésre, miután pénzüket befizették. A tervezést, a telek- vásárlás ügyeinek intézését — az építő vállalat nyújtotta „hitelből” — már akkor megkezdhetik, amikor a MÉSZÖV még csak „szervezi”, toborozza az új ház tulajdonosait, amikor még csak tárgyal a beruházás pénzügyi kérdéseiről az OTP-vel. A jövő eredményes gazdálkodását garantáló elveket kidolgozni persze igen kevés lett volna, az új „stratégia” sikeréhez biztos alapokat kellett teremteni. Akik kitartottak A cél felé úgy látszik jó úton halad a vállalat: a szanálás óta a termelékenység 52 százalékkal, az egy év alatti anyagmentes termelési érték 80 százalékkal növekedett. Az ÉPSZER- nél történt változásokat jó jellemzi az a tény, hogy az ország 67 magasépítő vállalatáról az ÉVM-ben készített gazdálkodási rangsor 1980-as utolsó helyéről tavalyra a 27. helyre tornázták fel magukat a szolnokiak. A rangsorok biztosan nem érdeklik a megrendelőket, még kevésbé a vállalat dolgozóit. Ök a „tiszteletre méltó mutatvány” mögött rejlő dolgokra kíváncsiak — és ezeken sincs mit szégyenkezni. A tanácsi építők tavaly minden korábbinál több, összesen 291 lakást adtak át (az előző csúcs 170 volt), és minden esedékes határidőt betartottak. Nem panaszkodhattak azok a dolgozók sem, akik a nehéz időkben is kitartottak vállalatuk mellett. (Majdnem száz fizikai munkás hagyta el — önszántából, később kényszerűségből — a ma 640 tagú munkásgárdát, sok alkalmazott is eltávozott.) A termelését növelő, létszámát viszont csökkentő vállalat az alapbéreket 20 százalékkal növelve, 1980-ban képes volt a hasonló profilú környező cégekhez felzárkózni. Sőt: az alapfizetés 40—60 százalékát kitevő prémiumot is képes adni azoknak, akik a rájuk bízott feladatokat jól megoldják. , V. Szász József Mint mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagy mértékben függ a hatékony, fegyelmezett munkától, különösen nagy a jelentősége a szak- szervezetek felvilágosító tevékenységének. A dolgozókat arról kell meggyőzni, hogy magasabb bért csak jobb eredményekkel érhetnek el, a gazdasági vezetőket pedig arra kell sarkallniuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a feltételeket, s bármilyen nehéz is legyen a vállalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is keressen. A dolgozók szüntelenül azt kérik a szakszervezetektől, hogy ügyeikben legyen nagyobb a nyíltság, az őszinteség. A* tagságnak ez az igénye jogos, hiszen szeretnék jobban, megismerni a bizalmi testületek, a szak- szervezeti bizottságok és a felsőbb vezető szervek álláspontját, döntéseit. Egyben érvényesíteni kell a szakszervezeti kongresszusnak azt a határozatát, hogy a vezető testületek a tagság véleményének , ismerete nélkül ne hozzanak döntést, ne alakítsanak ki véleményt. A szakszervezeti bizottságoknak mindenképpen meg kell teremteniök annak feltételeit, hogy a bizalmiak minden fontos kérdésről tájéA megyében Lakó, munkaképes korú emberek közül 1980-ban 42 ezer negyvenen dolgoztak távol (lakóhelyüktől. Egy évvel korábbi adat szerint a megye- székhelyre 127 településről összesen 10 900 dolgozó járt be naponta. A szeptemberi menetdíj-változások hallatán közülük sokan hangoztatták a vonaton, buszon, hogy ha drágább lesz az utazás, abbahagyják a bejárást, hiszen ki győzi a nagyobb költséget. Volt-e rá okuk, hogy valóra váltsák első gondolatukat? Ezt kérdeztük meg néhány vállalatnál. MÁV — Még nem tudok adatokat mondani a különbségről — kezdte Retkes István- né pénztári önök. — A legtöbb bérletet vásárló vállalatnál egyenlőre nem tapasztalunk számottevő csökkenést. Ez persze így még nem jelent semmit, hiszen sokan egyénileg váltják meg a bérletet, amit aztán később a vállalatnál elszámolnak. Szolnoki Papírgyár — Nálunk a könyvelés és a pénztár igényli a bérleteket — mondta Losonczi Andrásné munkaerőgazdálkodó. — Az áremelkedés után a hozzájárulás rendszerén nem változtattunk. A vonatra érvényes bérletek ránk eső összegét továbbra is térítjük, illetve azoknál, akik műszak kezdetére csak busszal tudnak beérni azt- Ök vannak többségben, 160 dolgozónk jár busszal, ez 72 ezer 400 forint térítési dijat jelent: vonatta! tizenöten jönnek, nekik összesen koztatva legyenek, s a munkájuk közben szerzett tapasztalataik a felsőbb szak- szervezeti szervhez eljussanak. A SZOT-titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a szocializmus építésének egyik alapvető követelménye a becsületesen végzett munka erkölcsi-anyagi elismerése, ezt azonban még távolról sem sikerült mindenütt megvalósítani. Virizlay Gyula beszédét széles körű vita követte. A vitában Óvári Miklós is felszólalt. A Központi Bizottság titkára többek között rámutatott, hogy a szakszervezeti munkában mindig központi helyet foglalt el az agitációs és propaganda tevékenység. Ezzel az eszközzel is elősegítik, hogy a dolgozók felismerjék valóságos helyzetüket, és készek legyenek egységes cselekvésre, sorsuk jobbítására. Különösen nagy a jelentősége ennek ma, amikor sokasodnak gazdasági gondjaink, s elkerülhetetlenek olyan intézkedések "Is, mint például az augusztusi áremelések, amelyeket valójában azok sem kívántak, akik ezt javasolták, akik hozzájárultak, akik döntöttek, elrendelték, de a gazdasági élet realitásai ezt mégis megkívánták. Egyebek 6600 forintot fizetünk ki egy hónapban. A bejáró dolgozók számának csökkentésére dolgozunk ki egy új lehetőséget. A szolnoki albérletibe költözőknek havi 370 forint albérleti hozzájárulást fizetünk, amennyiben egyetlen napot sem hiányoznak igazolatlanul. Sajnos, idáig nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel, csak néhány olyan egyedülálló dolgozónk, akik folytonos üzemben dolgoznak. Ganz Villamossági Művek gyára > — Az 530 dolgozóból 172 ingázó — közli Tóthné Galló Marietta belső ellenőr. — Épp a napokban fejeztünk be egy felmérést, amely helyzetüket vizsgálta. A leggyakrabban Üjszász, Abony, Törökszentmiklós, Zagyvarékas községek szerepelnek lakóhelyként. A vonatbérletet térítjük, Illetve azoknak, akik másként nem érik el a műszakot, a buszbérLet minket illető részét is. Ahol lehetett, megoldottuk az eltolt műszakkezdést, hogy az olcsóbb vonattal járhasson be a dolgozó. Mi most egyetlen . emberről sem mondhatunk le, annak ellenére, hogy a bejárás nálunk is költség- növelő tényező. Az első félévben 401 ezer 134 forintot fizettünk ki térítési díjként. Még' így is sokan elmennek közülük, mert a tsz melléküzemágak ' fellendülésével helyben is találnak munkát a lakatosok, szerelők. Kőolajkutató Vállalat — Hozzánk nem csupán Szolnok környéke tartozik — között éppen ezeket az összefüggéseket kell feltárni az agitációs és propaganda munkának, mert a dolgozók csak így értik meg, hogy az adott esetben valamennyiünk! számára kellemetlen intézkedésekkel lehet csak megelőzni nagyobb problémákat. A szocializmus minden hívének naponta kell vizsgáznia elvhűségből, politikai bátorságból, példamutatásból. Ma nagy az agitációs és propaganda munkának a jelentősége, és azoknak a felelőssége, akik ezt a nagyon fontos munkát végzik. További napirendi pontként a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta a tanácsülést Timmer József, a SZOT titkára Ezután Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese a SZOT legutóbbi ülése óta végzett munkáról terjesztett jelentést a tanácsülés elé. Jakab Sándor előterjesztése alapján személyi kérdésekben döntött a tanácsülés. Gedeon Pált, a Népszava fő- szerkesztőjét — érdemeinek elismerésével, SZOT-tagsá- gának érintetlenül hagyásával — SZOT-titkári tagságából és főszerkesztői beosztásából felmentette, mivel nyugállományba vonul. Fodor Lászlót, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának volt helyettes vezetőjét kooptálta a Szakszervezetek Országos Tanácsa tagjának, majd megválasztotta a titkárság tagjává és kinevezte a Népszava főszerkesztőjévé. mondja Bokodi László, a munkaügyi és szociálpolitikai főosztályvezető helyettese —, hanem az egész Alföld, Szegeditől Egerig. Ebből adódóan sokan járnak haza menettérti jeggyel hetente vagy havonta- A Volán- és MÁV-járatoklkaiL, "tehát tömegközlekedési eszközökkel, 489 dolgozónk utazik, saját járműveinik 442 embert szállítanak. Tavaly a térítés 442 ezer forint volt, most már milliós összeg 'lesz. Ezzel együtt fel sem merült olyan gondolat, hogy ne térítsünk. Ha arra a dolgozóra szükség van, természetes, hogy a felmerülő pluszköltséget mi fizetjük. Van háromezer dolgozónk, sokan a szakma szeretete miatt, sokan anyagi- megfontolásokból vállalják a változó munkahelyet. Általában 6—10 ezer forintot keresnek, és emellett már nem csinálnak problémát abból, hogy a havi hazautazáskor 100 forinttal többet vagy kevesebbet fizetnek a jegypénztárnál. Annál a vállalatnál, ahol mondjuk 5—10 milliós a termelési érték, nehezebb a költségfelosztás, de nálunk, ahol csak az anyagköltség másfél milliárd, könnyebben kigazdálkodható a plusz. Ha csak egy százalékos anyagmegtakarításunk van, ami ugye nem nehéz, máris megvan a többletköltség. összegezve: a vállalat mindent átvállal, amit a rendelet előír. A találomra kiválasztott nagyobb szolnoki vállalatok gyakorlata alapján, azt hiszem, mi is így összegezhetünk. Tehát például a 20 kilométeres MÁV-bérletj'egy, amely átfogja a város vonzáskörzetét, a dolgozónak 30 helyett ötven forintba kerül. Ennyiért pedig nem érdemes munkahelyét cserélni. F. E. A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában nagy sorozatban készül a népszerű „Gina” típusú konyhabútor. Az évi 225 millió forintos termelési értekből 40 milliót a „Gina” típushoz. Többféle Színben készül, és 3—4 féle összeállításban kerül forgalomba. Képünkön egyik elemét szerelik össze A rendelet értelmében Mit térít a vállalat az ingázóknak Ezért nem érdemes munkahelyet cserélni
