Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-15 / 242. szám
1982. OKTÓBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács megtárgyalta Januártól ösztönzőbb érdekeltségi rendszer a kereskedelemben 1983. január elsejétől nagyobb önállóságot kaphatnak, s az eddiginél ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnék a kereskedelmi hálózat közepes kategóriájába tartozó — általában 10—50 dolgozót foglalkoztató — üzletei a Minisztertanács csütörtökön hozott határozata értelmében. A kisüzletek szerződésbe, illetve bérbeadása — bár a folyamat még nem fejeződött be — az eddigi tapasztalatok szerint jól bevált. A Minisztertanács most hozott határozata az országban mintegy 5 ezer ABC-áruhá- zat, éttermet, cukrászdát és iparcikküzletet érint. Bár arányuk az állami és szövetkezeti hálózat 10 százalékát sem teszi ki, mégis meghatározó jelentőségűek, mert a forgalom több mint 40 százalékának lebonyolításával a kiskereskedelem gerincét képezik. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés bevezetése nem kötelező, de érdekük mind a vállalatoknak, mind a kereskedelmi dolgozóknak, s nem utolsó sorban a fogyasztóknak és az egész népgazdaságnak. Az új lehetőség lényege, hogy az arra vállalkozó szakemberek nagyobb önállóságot kapnak az üzletek; áruforgalmi és gazdálkodási feladatainak végrehajtásában, s fokozottan érdekeltek az eredményes működésben. Az önállóság mértékét, és esetleges korlátáit a vállalat határozza meg, s ezt a dolgozókkal kötött megállapodásban rögzíti. Az önállóság kiterjedhet, az áru- beszerzésre, a beszerzési források megválasztására, az értékesítés megszervezésére, a létszám- és bérgazdálkodásra, az eszköz- és készlet- gazdálkodásra, s a választék kialakítására. A későbbiekben mód lesz arra is. hogy — az árpolitikai intézkedések betartásával — a helyi ismeretek birtokában az árusított termékek 5—10 százalékának fogyasztói árát is a boltvezetők állapítsák meg. A venr déglátásban mintegy 70 helyen már bevált ez a módszer, a kiskereskedelemben azonban még nem volt rá példa. Jelentősége különösen abban lesz majd. hogy a kiárusításokhoz, időszakos engedményekhez nem kell a boltvezetőknek külön engedélyt kérniök. Az új formában az önállóság adta lehetőséget hatékony anyagi ösztönzés támasztja alá. Azok a boltvezetők, helyettesek, vagy akár egész üzleti kollektívák, akik vállalják az új ösztönzési rendszerrel együttjáró kockázatot, az üzlet eredményes működésétől függően jelentős többletjövedelemre tehetnek szert. Az eddigiektől' eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem — amennyiben a vállalat által előírt eredményt teljesítik —olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. Ha az előírt követelményeket túlteljesítik, a többlet meghatározott — általában 10—30 százalékát — az érintett dolgozók -munkabéren kívüli juttatásként megkapják. így összjövedelmük az alapbér két-három- szorosa is lehet. (A munkabéren kívüli juttatásként kapott többletet általános jövedelemadó terheli.) Ha a bolti dolgozók munkájukat hanyagul, felületesen végzik, csupán alapbérüket kapják meg, s még a korábbi forgalmi jutaléktól is elesnek. Az új érdekeltségi forma bevezetésétől a kereskedelmi dolgozók jövedelmének jelentős differenciálódása várható. A jövedelemérdekeltségű dolgozóknak elsőrendű érdeke lesz. hogy a vásárló elégedetten távozzék az üzletből, ezért fokozott figyelmet kell fordítaniok a munka megszervezésére, a hatékony eszköz- és költség- gazdálkodásra, egyszóval a forgalom eredményes lebonyolítására. A nagyobb forgalom és a kisebb ráfordítás növeli’" a kereskedelmi dolgozók jövedelmét, s egyidejűleg a vállalatok és szövetkezetek. valamint az egész népgazdaság bevételeit. Nyomdajubileum Alapításának 75. évfordulóját ünnepelte tegnap Szombathelyen a Sylvester János Nyomda. Az évforduló alkalmából a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban megemlékezést tartottak, s kiállítás nyílt a nyomda legszebb termékeiből. Az 1907-ben alapított nyomda jelenlegi korszerű üzemépülete a hatvanas években épült fel és mintegy tíz év leforgása alatt csaknem ötvenmillió forint értékű géppel, berendezéssel gyarapodott. Az üzemben évente 2400 tonna nyomtatvány, ebből 800—900 tonna könyv és 80 tonna folyóirat készül. Ez évtől nyomdaipari szakközépiskola szolgálja Szombathelyen az utánpótlást, s ennek oktatóbázisa a jubiláns vállalat. A COMPACK Vállalat tiszaroffi telepén mintegy hetven- féle, nagyrészt import termékeket, élelmiszereket és vegyi cikkeket csomagolnak. Az üzem idei terve 600 millió forint Óvári Miklós Szolnok megyében (Folytatás az 1. oldalról) dázza, hogy a legutóbbi ifjúsági parlamenten senki nem tett szóvá lakásgondot, és megoldott a dolgozók gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezése is. Hogy az emberek szeretik a gyárukat azt az is mutatja, hogy fluktuáció szinte nincs is az üzemben. Természetesen ehhez az is hozzájárul, hogy itt a fizikai munkások átlag- keresete évi 64 ezer. forint, természetesen műszakpótlékkal együtt, mivel ez a gyár folyamatosan üzemel. Beszélt arról, hogy jelentős fejlesztő feladatokat oldanak meg, amelyekkel azt kívánják elősegíteni, hogy minél kevesebb önköltséggel minél több nyers étolajat állítsanak elő. Nagy jelentőségű mindaz, amit a napraforgódara hasznosításáért tettek és amellyel jelentős mennyiségű — mintegy évi 120 ezer tonna — zet feszült, a tőkés világot súlyos gazdasági válság nyomorítja, és ez a gazdasági válság a mi nehézségeinket is növeli — mondotta Övári elvtárs. Olyan helyzetben, amikor nemcsak gazdasági tényezők hatnak, hanem a gazdasági életbe a nemzetközi politikai tényezők is beleszólnak. Ezek miatt a megszokottnál nagyobbak a gondok, a politikai vezetés, a kormány és a tömegek gondjai Űs. Olyan elkerülhetetlen intézkedéseket is kell hozni, amelyekről tudjuk, hogy nehézségeket okoznak, gondolok itt például a legutóbbi áremelésekre. A mostani helyzetben az alapvető bizalom mellett van aggodalom is. Nem is annyira a jelen miatt, inkább amiatt, hogy mit hoz a következő és az azutáni év. Az emberekben felvetődik a gondolat, bírjuk-e a nagy nyomást, ami ránk nehezedik, meddig bírjuk a mai nehézségeket. Elvhííség és politikai bátorság A szocializmus ellenségei elsősorban az országon kívül, arra törekednek, hogy kihasználják a nehézségeket, fokozzák tevékenységüket. Arra gondolnak, hogy a nehezebb helyzetben eljött az ő idejük. A mostani helyzetben a kommunistáknak és a szocializmus pártonkívüli híveinek — akik nagyon sokan vannak — most vizsgázniuk kell elvhűségből, politikai bátorságból, példamutatásból, helytállásból. A szó legszorosabb értelmében embert próbáló éveket élünk. Nem lehet sem nemzetközi, sem a belső helyzetünket sem megítélni egy-egy kérdés kiragadásával. Amikor egy-egy eseménnyel találkozunk, azt alaposan vizsgálni, import szóját takarítanak meg a martfűi terméket felhasználó gazdaságok. Hasznosítják a napraforgóhéjat is: speciális kazánok üzembehelyezésével hőt és villanyáramot nyernek tüzelésükkel, ezzel naponta 60— 65 tonna fűtőolajat takarítanak meg. A tájékoztató után először a tanácsteremben elhelyezett maketten mutatta be a vendégeknek a gyár igazgatója az üzem gyártási technológiáját. a termelési folyamatot, majd Övári Miklós és a kíséretében lévők üzemlátogatásra indultak. Megnézték a hajaló üzemet, a saj- tolót. a modern vízmüvet és a korszerű laboratóriumot, ahol Pólya Katalin vegyész- mérnök, a laboratórium vezetője ismertette meg a látogatókkal munkájukat, felszereléseiket. A laboratóriumban az ott dolgozó Madame Curie nevét viselő szocialista brigád Miklós beszédét tartja az aktívaülésen értékelni kell; de sohasem szabad elfelejteni, milyen fő folyamatok mennek végbe ebben a világban és ebben az országban. Tehát a világ fő folyamatainak rendszeres és állandó vizsgálatát tartsuk feladatunknak. Az ország fejlődésének fő folyamatait vizsgáljuk és ebbe próbáljuk elhelyezni az egyes konkrét eseményeket. Aki eltekint ettől, az egészen biztosan téved. Beszélt Óvári elvtáns korunk fő jellemzőiről is. Majd ezután rátért belpolitikai helyzetünkre. Milyen országban élünk? Nem akarom elmondani az ország történetét, mert közismert, mit jelentett számunkra a felszabadulás. mennyire alapvetően meghatározta országunk egész történetét az elmúlt évtizedekben és mennyire meghatározza jelenünket is. Közismert az is, hogy végbement a szocialista átalakulás s a szocializmus alapjai szilárdak. Sok évszázados gondolkodás, szokás. életforma alapjai szűntek meg, s megkezdődött a gondolkodásban, az életformában egy olyan gyökeres átalakulás, ami korábban soha nem volt. Olyan országban élünk, ahol ezek a harcok nagyon kiélezett formában jelentkeztek. Mi végigvittük ezt a harcot. 1956-ban sok mindent újra kellett kezdeni, sok mindent újra át kellett gondolni. Amit mások csodának, magyar csodának és még nem lehet tudni, milyen csodának neveznek, nem volt más, mint hogy képesek voltunk újra átgondolni a legfontosabb kérdéseket; megadni a megfelelő válaszokat és a munkát újrakezdeni. így alakulhatott ki egész mai korszakunknak az vezetője, Eiler László emléksorokat kért, Övári Miklóstól a brigád naplójába. A KB titkára szívesen tett eleget a kérésnek és a következőket írta a naplóba: „Kívánok sok sikert a brigádnak e fiatal, korszerű és szép üzem meglátogatása alkalmából.” A gyárlátogatás után még volt idő arra, hogy a vendégek és a vendéglátók eszmecserét folytassanak a látottakról, a növényolajipar feladatairól. Délután Szolnokon, a megyei pártbizottság épületében Óvári Miklós aktívaülésen találkozott a megyei pártbizottság tagjaival, pártaktivistákkal, a megyei állami, társadalmi és tömegszervezetek, a sajtó, a kutatóintézetek, az oktatási intézmények és a tudományos társaságok képviselőivel. Majoros Károly megnyitó szavai után Övári Miklós tartott beszédet. a jellemző vonása, hogy Magyarországon szilárd a népi hatalom, erős a nemzeti egység, jelentős reformokat kezdeményeztünk és valósítunk meg. Azt még nem merném mondani, hogy végig vittük őket. mert ezeknek a reformoknak nincs még vége. Röviden szólva: ebben az országban működik — nem is rosszul — a szocialista rendszer. Közhelynek számít, — folytatta Óvári elvtáns —, hogy ma nehéz helyzetben dolgozunk. s amikor azt mondjuk, hogy a helyzet nehéz. akkor elsősorban vagy szinte kizárólag a gazdasági természetű nehézségekre gondolunk, mert az élet más területein nincsenek azért ilyen rendkívüli problémák. Vajon miért kerültünk ilyen nehéz gazdasági helyzetbe? És valójában mit jelentenek nehézségeink? Okok és következmények Mai helyzetünknek több oka van. Vannak külső okok. amelyeken változtatni nem tudunk, mert nincs akkora befolyásunk a külvilágra. A külső okok között elsőként a világgazdaságban végbement gyökeres változásokat említeném. Ezeket sokféleképpen szokták nevezni, például árrobbanásnak is. amiből kettő is volt' ebben az évtizedben. 1973—74 környékén az első, a másik az évtized végén. A cserearányok megváltozása nem valamiféle közgazdász találmány, nem arra szolgál, hogy gazdasággal foglalkozó embereknek legyen mire hivatkozniuk a problémák magyarázatánál. A cserearány-romlás nagyon is valóságos tény, amivel számolni kell, mert azt jelentette, hogy termékeink jelentős mértékben leértékelődtek a világpiacon. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen pontosan kiszámítani, hogy az elmúlt évtizedben a cserearány romlása mekkora veszteséget okozott az országnak, mindenesetre nagyon jelentős a veszteség, amit a magyar népgazdaság elszenvedett. S ez nem azért következett be, mert rosz- szabbul dolgozunk, vagy rosszabb az irányítás, a szervezés mint tíz évvel ezelőtt. Az irányítás most sokkal jobb, mint tíz évvel ezelőtt, jobban dolgozunk, jobban szervezzük a gazdaságot. Ennek ellenére érték veszteségek az országot. Másik külső tényező; a tőkés világ gazdasági válsága. Széles körű kapcsolatrendszer mellett mit is jelent konkrétan a világgazdasági válság? Először is azt, hogy nehezebb eladni saját termékeinket, amit pedig el tudunk adni. annak viszont alacsonyabb az ára, mint korábban. A tőkés gazdasági válság másik hatása a pénzügyi zavarokban mutatkozik meg az egész világon, s nemcsak Magyarországon. Mindemellett a pénzügyi világban általános bizonytalanság tapasztalható. mert ilyen válságos helyzetben a bankok féltik a pénzüket, nem szívesen adnak kölcsönt, s a hiteleket nehezebb feltételekhez kötik. S miközben egyébként is nehéz pénzhez jutni, adósságot törleszteni, ami a normális kereskedelmi tevékenységben, rendezett körülmények között természetes dolog, aközben bizonyos tőkés körök még politikai nehézségeket is támasztanak. Külgazdasági egyensúly Hazai helyzetünk alapvetően fontos tényezője, hogy a magyar népgazdaság áttér az extenzív fejlődésről az intenzívre. Ez önmagában is hihetetlenül nehéz feladat. Számolnunk kell továbbá az ország adósságállományával, mert ebből következik az a fontos gazdaságpolitikai cél, hogy javítsuk a külgazdasági egyensúlyt. Célunk ma az, hogy külgazdasági egyensúlyunkat javítsuk és emellett őrizzük meg az 1980-ban kialakult életszínvonalat! — Minderre gondolni kell, amikor az életszínvonalról beszélünk. Tudom, hogy a legérzékenyebb kérdés az árszínvonal — tért át Óvári elvtárs egy újabb témakörre. Az áremelésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a politikai vezetés és az állami vezetés felelőssége tudatában dönt, mindig alaposan elemezve az adott helyzetet. Ami a jövőt illeti aláhúzta, ha vágyainkból indulunk ki, akkor még nagyon messze vagyunk attól, hogy a vágyaink teljesüljenek. Ha a reális szükségleteket tartjuk szem előtt, akkor még attól vagyunk mesz- sze, hogy minden reális szükségletet ki tudjunk elégíteni. Ha viszont az ország fejlődését nézzük, büszkék lehetünk az eredményeinkre és erősítheti bennünk a szocializmusba vetett hitünket, bizalmunkat. Majd az ésszerű gazdálkodással összefüggő kérdéseket elemezte és néhány ezzel kapcsolatos szemléleti kérdésről szólott. Beszélt a kisvállalkozásokról, melyek akkor jók, ha jó az államnak, a lakosságnak és természetesen jó a vállalkozónak is. Nem volna jó, ha „ bizalmatlanság venné körül ezt a vállalkozási formát. Beszélt az úgynevezett „sorskérdésekről” is. A mi igazi nemzeti sorskérdésünk, hogy béke legyen, mert e- nélkül az összes többi sorskérdés is elveszti jelentőségét. A másik, hogy le tud- juk-e küzdeni a gazdasági elmaradást, amelyet a múltból örököltünk vagy ráhagyjuk az utódokra. Ha ezt a két nagy kérdést megoldjuk, akkor a többi feladattal is megbirkózunk. Beszéde után kérdésekre válaszolt, majd az aktívaülés Majoros Károly zárszavával ért véget. Óvári Miklós az esti órákban visszautazott Budapestre. L. A.—V.M,—V.V. Fotó: Nagy Zsolt Óvári Miklós beszéde Jelentős erőfeszítésekkel nehézségeinket legyőzhetjük Csaknem két napot töltöttem a megyében, nagy merészség volna átfogó értékelést adni a tapasztaltakról. De e rövid idő is elég volt arra, hogy meggyőződjem arról, jól értik és értelmezik politikánkat és ebben a bonyolult helyzetben világosan látják tennivalóikat. Elismeréssel szólt Óvári Miklós azok munkájáról, akikkel találkozott, ahol látogatása idején megfordult. Olyan helyzetben vagyunk. amikor a nemzetközi helyÖvári
