Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 1 IA szerkesztőség postájából-! Összefogással sikerült! Nincs idő a felszállásra Ha valaki augusztus elején elhaladt az újszászi I. sz. óvoda előtt, kétségbe vonta, hogy ott augusztus 23-án gyermekzsivalytól lesz han­gos a környék. Az akkori lát­vány kétségkívül okot adott az aggodalomra, hisz a fel­újítás egy új mosdóhelyiség kialakítását, egy 60 négyzet- méter alapterületű csoport- szoba« aljzatburkolatának cse­réjét, egy nevelői, valamint vezetői szoba építését is je­lentette. Hátra volt még az óvodaépület udvari részének külső rendbehozatala. Egy építőbrigádnak mindez sem­mi, de a munkadíj jelentő­sen megnövelte volna a költ­ségeket ... Így aztán a fel­újításhoz társadalmi erőket toboroztunk, a nagyközségi tanácsra csak az anyagkölt­ség hárult. Nehéz és lehetetlen is len­ne röviden felsorolni, hogy kik és milyen munkát vé­geztek, hogyan segítettek. Köszönet jár mindenkinek, aki bármi módon, bármeny­nyi időt is áldozott a. felújí­tásra. Ügy gondolom azon­ban, hogy az óvodás gyer­mekek szülei mellett ki kell emelni a Szabadság Tsz ve­zetőitől, dolgozóitól kapott segítséget, hiszen a tervező munkán, a pontos anyagszál­lításokon túl a szövetkezet szocialista brigádjainak tag­jai mintegy 500 órát dolgoz­tak a gyermekintézményben. Noha még van tennivalónk, az összefogás, az önzetlen társadalmi munka eredmé­nyeképpen százharminc kis­gyermek nevelésének objek­tív feltételei váltak megfele­lőbbé, egészségesebbé, eszté­tikusabbá. Amellett az itt dolgozók munkakörülményei is jelentősen javultak. Veres Józsefné int. vez. óvónő Űjszász — Szeretném tudni, hogy a Vosztok úti autóbusz vég- álldmás Imegállóiban miért nem állnak be a buszok leg­alább egy perccel az indulási idő előtt? — érdeklődik Sz. J. szolnoki olvasónk. — Ha a három megálló (1-es, 2-es, 3-as járat) valamelyikébe odaáll a jármű, nem várja meg, hogy a másik megálló­ból odaérjenek az utasok. Számtalanszor húzzuk-von- juk a két gyereket és az or­runk előtt bezáródik az ajtó — panaszolja. Mindez elke­rülhető lenne — s úgy gon­doljuk, egy végállomáson nem lehetetlen kívánság —, ha korábban a megállóba állna az autóbusz. Mázsányi termés ígérkezik A Csokonai út 13-as számú házba belépőt ez a kép fo­gadja: Villanyszámla P. I.-né szolnoki olvasónk bosszankodva írta: nem tud­ja, a T1TÁSZ pénzbeszedő irodájában miért van a nyit­vatartási időt jelző tábla, ha nem tartózkodik ott senki. Az édesapjának nem sikerült befizetnie a villanyszámlát. A levélből ugyan nem' tűnik ki egyértelműen, hogy mikor járt eredménytelenül, csak feltételezzük, hogy augusztus 25-én. Levélírónk 26-án reg­gel volt ott — hiába. Ügy véli, a TITÁSZ nem méltatja a fogyasztókat arra, hogy tá­jékoztatót adjon, értesítse a tennivalókról. A díjbeszedő­ket feljogosították arra, hogy a fogyasztókat az áramkikap­csolással ijesztgessék? — kérdezi. Megkérdeztük a T1TASZ­nál. íme a válasz: • • ♦ A fogyasztók áltálában nem tudják, hogy hová, mikor jár pénzbeszedőjük. Ha nem ta­lál otthon senkit, s valame­lyik szomszéd sem kap meg­bízást a számla kifizetésére, felszólítást hagy, amelyen minden fontos tudnivaló megtalálható! Mennyit kell fizetni, hol, mikor, meddig! Ijesztgetésről egyébként szó sincs, ám az áramot kikap­csolják annál, aki határidő­re nem fizeti ki a számlát. Erre módot ad a 4/1971. N1M sz. rendelet 16. § (7) pontja. „Ennek értelmében a villa­mosenergia szolgáltatásból kénytelenek lennének átme­netileg kizárni, amennyiben fizetési kötelezettségének 8 napon belül nem tenne ele­get. Külön díjat kell felszá­mítanunk számlájának ren­dezetlensége esetén a kény­szerinkasszó vagy ha a ki­kapcsolás elvégzése céljából szerelőt kellene kikülde­nünk ...” — olvasható töb­bek között a felszólításban. Ama bizonyos 8 napban általában két „ügyeleti nap” esik, a Jászkürt utca 1-ben ugyanis szerdán 16—18 óra, illetve csütörtökön reggel 7— 9 óra között tartózkodnak a pénzbeszedők. A 8 nap eltel­tével a kiegyenlítetlen szám­lát — további intézkedés miatt — le kell adniuk a központban. S ha már nincs számlájuk, nem tartózkodnak a pénzbeszedő irodában ... Kellemes látvány a kis élőkért, amelyet féltő kezek ápolnak. Ám Gyalai Elek az egyetlen szőlőtőkéjére büsz­ke, amely — mint látható — lakásuk ablakait is beárnyé­kolja. (Egyetlen tőkére van hely az OTP-s ház „tel­kén” ...) Nézegeti is napon­ta, s nemcsak nézegeti ... Munkájának meg is lesz a //gyümölcsei’, mázsányi ter­mést vár a gondos gazda, s a család készülődik a „szü­retre”. Kutyát kerthelyiségbe se S. A. olvasónk egy barát­jával és négyhónapos skót­juhász kutyájával betért egy szolnoki presszó kerthelyisé­gébe. Üdítőt akartak inni. Ám ebből nem lett semmi, mert a felslzolgálónő távozásra szólította fel őket, mondván: kutyát nem lehet bevinni. Levélírónk kardoskodott, igenis, kerthelyiségbe lehet! Szó szót követett, a félszól- gálónő nem tudott végső érv­ként a vendégnek írott sza­bályzatot mutatni. A kutya Áruvizsgálat: Egy viszonylag ritkáin szereplő „tartós fogyasztá­si cikkről” lesz szó az aiiáfo- biakbam, a távcsőről. Rit­kán 'beszélünk róla, pedig nagyon sók foglalkozásnak, valamint hobbinak, szanve- dőLynek egyik kiegészítő eszköze. Halászok, vadá­szok, madarászok... és hogy a 'legnagyobb csoportról se feledkezzünk meg: a ter­mészetjárók, természetbará­tok népes táborának igen fontos kelléke ez a csak látszólag egyszerű, valójá­ban igen precíz, gondosan összeállított optikád eszköz. A távcsöveknek sokféle rendj ük-rangjuk van; ma már inkább csak színházi kellékként találkozihatunk az „egyszerű” teleszkópos látcsövekkel, viszont gyak­ran hallhattunk az óriási csillagászati távcsövekről. Leggyakrabban a binokulá­ris. pnizmás távcsövekkel találkozunk, amelyek nem­csak a látótávolságot, de a térbeid látást is ^növelik. A térbeli látást kéjt egy­mástól adott távolságra el­helyezkedő szemünknek kö­szönhetjük; így mintegy 400 méterig a mélységeit, a tár­gyak egymáshoz való vi­szonyát is érzékeljük (En­nél általában messzebbre is ellátunk, ám nagy távol­ságok esetén egyre egysí- kúbb 'az érzékelt kép.) A prizmás távcsöveknél a képeit felfogó objektívek kö- Böttti távolság majd kétsze­rese a szemeink köziti tá­volságnak — és a prizmák vetítik-fordítják a képet az okulár-lencsékre, amely már a „mi” szem távolsá­gunknak megfelelően van­nak elhelyezve. TÁI /CSÖV Nálunk döntően szovjet és japán (Ohimon márkájú) prizmás távcsövek kerülnek forgalomba. Így amikor a Nagyító, a fogyasztók lap­ja a távcsövek minőségét vizsgálta, kilencféle 'termé­ket helyezett nagyítója alá. Pontosabban a Kereskedel­mi Minőségvizsgáló Intézet szakemberei teltték ezt, hi­szen a műszeres laboratóri­umi mérések ebben az in­tézetben készültek. A távcsövek felhasználá­si területét alapvetően nagyításuk mértéke hatá­rozza meg. Akik a természetjárás, kirándulás során használ­ják a távcsövet, azoknak a viszonylag kisebb-könnyebb 8x30-asok közüli érdemes vá­lasztani. A távcsöveket jellemző számok közül az első a nagyítás mértékét, a máso­dik az objektív átmérőjét jelöld. A két 8x30-as közül a japán Ohinon a jobb, azaz jó minősítésű, a szovjet itávcső minősítése csak kö­zepes. Áriban ugyan nincs nagy különbség, ám meg­jegyzendő: a jobb minősé­gű japán távcső 100 forint­tal olcsóbb. (Áruk 1400, illetve 1500 Fit). Érdekes, hogy a részletes laborató­riumi vizsgálatok szerint a két látcső „műszaki”, azaz optikai jellemzőiben szinte alig van különbség, a japán távcső összeszerelése ponto­sabb. A felhasználós szempont­jából következő kategória: a nagyabb nagyítású és na­gyobb objektívvei felszerelt 10x50-es, 12x40-es, illetve 12x50-es távcsövek. Ezek nap­szür­„undverzálásak”, mind pál, mind estefelé, kületben jól használhatók. Tulajdonképpen ide sorol­ják a 7x50-es távcsöveket is, objekltíváltmerőjük alapján. (Nálunk szovjet és japán 7x50 távcső kerül forgalom­ba.) Bár mindkettő jó mi­nősítésű, a szovjet a ,>jó” felső határán, á japán pe­dig annak alsó határán áll. A különbség megiritcsak az összeszerelés pontosságán, precizitásán múlik; amíg a megvizsgált szovjet távcsö­vet e tekintetben kiválónak találták, a japán kivitele nem volt hibátlan. Az ár­különbség jelzi a minőség­beli különbséget is (2050 il­letve 1900 forint.) A Chinon gyártmányú 10x50-es és 12x50-es táv­csövek közül az utóbbi a jobb, azaz jó, míg a vala­mivel kisebb nagyítású táv­cső optikai jellemzőiben is, kivitelében is elmarad a márfcatárs minőségétől. Csakúgy, mint az ugyaneb­be a kategóriába sorolható szovjet 12x40-es. A már tekintélyes nagyí­tású 16x50-es és 20x50-es japán gyártmányú távcsö­vek Inkább a hajnali, vagy szürkületi megfigyelések­re alkalmasak. Nappal csak nagyon távoli tárgyak, ese­mények megfigyelésére ér­demes ezeket használni, s csak akikor, ha a kezünk nem mozog. A nagyméretű na­gyítás miatt ugyanis a kéz remegése igencsak zavaró, ezértt is szokták e nagy tel­jesítményű távcsöveket „feltámasztva” használni. Szűcs István egyébként nem ugatott, a vendégeket nem zavarta, bé­késen feküdt az asztal alatt. Az igaz, hogy nem volt rajta szájkosár, ami valóban kifo­gásolható, de a „kidobó” hölgy elsősorban nem ezt hiányolta. Olvasónk tőlünk kérdezi: be lehet-e vinni kutyát egy presszó kerthelyi­ségébe? Az élelmiszerforgalom köz­egészségügyi szabályai szerint az üzlethelyiségben és a hoz­zá tartozó helyiségekben nem szabad használhatatlan (rom­lott) árut, oda nem tartozó anyagot vagy állatot tartani, amely a tisztaságot veszélyez­teti vagy az árut szennyez­heti. A szabálysértési tör­vény tiltja a kutyával való veszélyeztetést is. Ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal büntethető az, aki kutyát vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe vagy élelmiszerelárusító üzletbe beenged, illetőleg bevisz. A kerthelyiség is a presszó­hoz tartozó helyiségnek mi­nősül, ahol vendégek vannak, élelmiszert szolgálnak fel, te­hát kutyát oda se lehet be­vinni ! Hz illetékesek intézkedtek Vári Gyula levelét augusz­tus 11-én közöltük „Este kez­dődik a zaj” címmel. Mint írta, a szolnoki Jászi Ferenc úton lakók egy része regge­lente kialvatlanul megy mun­kába. Zavarja őket a beton­keverő, a szállító járművek dudakoncertje, az éjjel dol­gozók hangoskodása ... Meg­nyugtató választ kaptunk a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalattól: „.. .A Jászi Ferenc út kö­zelében működő betonkeverő telepet a Földmunkát Gépe­sítő Vállalat üzemelteti. A berendezés áthelyezését — az üzemeltető vállalattal kö­zösen — már korábban kez­deményeztük, melynek ered­ményeként ez 30 napon belül rríegtörténik. A levelet au­gusztus 18-útn. keltezték. — (A szerk.) Az érintett lakók zavará­sának csökkentése, illetve megszüntetése érdekében a hangjelzés helyett a jövőben fényjelzést alkalmaznak. Kü­lön oktatás keretében felhív­ták a dolgozókat magatartá­Emlékezetes az a tömeges fagylaltmérgezés, ami két évvel ezelőtt Nagyorosziban történt. A Börzsönyvidéki Egyesült Áfésznek a község­ben lévő Drégely-vár elne­vezésű vendéglőjében szál-, monellával fertőzött fagy­laltot árusítottak, aminek következtében nyolcvanha- tan kórházba kerültek. A szövetkezetei a SZOT az ápolási költségek — csak­nem 150 ezer forint — meg­fizetésére kötelezte. Az áfésznek vagyonbizto­sítási szerződése volt az Ál­lami Biztosítóval, amelytől az összeg visszafizetését kér­te, majd amikor megtagad­ták, a biztosító Nógrád me­gyei igazgatósága ellen pert indított. Az alperes azzal ér­velt, hogy csak azt a kárt kö­teles megtéríteni, ami bal­esetből eredő személyi sérü­lés vagy tárgyrongálódás folytán keletkezik. A fagy­laltmérgezés azonban nem ebbe a kategóriába tartozik. Az ügy a Legfelsőbb Bíró­ságon dőlt el, amely az Ál­lami Biztosítót a peresített összeg megfizetésére köte­lezte. Az ítélet indokolása sze­rint nem vitás, hogy a kárt az áfész által készített tér- mék okozta. Ettől függetle­nül azonban a hirtelen föl­lépett ételmérgezés baleset­ből eredő személysérülésnek minősül, amiért — a biztosí­tási szerződés alapján — a kártérítési felelősség fennáll. Exsógorok háborúja Egy szerelő húsz éve lakik sógora kétszintes családi há­zának egyik lakásában. Fe­lesége elhunyta után később újra megnősült, és az asz- szony, a háztulajdonos til­takozása ellenére odaköltö­zött. Ezek után a tulajdonos pert indított ellenük, amely­ben kérte a bíróságot: volt sógorát és második felesé­gét — mint rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasz­nálókat — kötelezze távozás­ra. Keresetét azzal indokol­ta, hogy a szerelő a rokoni kapcsolatra tekintettel, mint családtag lakott a lakásban, de ezt a szívességi használa­tot a haláleset után megvon­ta tőle. A szerelő viszont ar­ra hivatkozott, hogy lakás­csere révén, mint bérlő köl­tözött sógora házának egyik lakásába. Az alsófokú bíróságok a házaspárt a lakás elhagyásá­ra kötelezték, azzal, hogy a férfinek legalább komfort nélküli lakást kell biztosíta­ni, felesége elhelyezéséről azonban sajátmaga köteles gondoskodni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéleteket hatályon kívül he­lyezte, a keresetet elutasí­totta, és a háztulajdonost ezer forint perköltség megfi­zetésére kötelezte. — Az ítéletek törvénysér­tők — hangzik a határozat. — A szerelő bemutatta a húsz éve kötött csereszerző­dést, amelyből világosan ki­tűnik, hogy tanácsi bérla­kásban lakott, és a csere ré­vén — időközben elhunyt feleségével együtt — háztu­lajdonos sógora hozzájárulá­sával, mint bérlő költözött a lakásba. Ezen az okirati bi­zonyítékon kívül azt is iga­zolta, hogy mindig bérleti díjat fizetett. Ha a rokoni kapcsolatra tekintettel en­nek összegét méltányosan állapították meg, ennek a közöttük lévő jogviszony szempontjából jelentősége nincs. Az érvényes bérlet alapján a szerelő második feleségét befogadhatta a la­kásába. Hogyan kell tárolni az almát? Egy megyei szövetkezeti vállalattal kötött mezőgaz­dasági termékértékesítési szerződés alapján az egyik megyei kereskedelmi válla­lat — egy termelőszövetke­zet útján — 38 vagon jona­tánalmát szállított. Az al­maszüretkor a szövekezeti vállalat megbízottja a tsz- ben tartózkodott, és megál­lapította, hogy a termés 82 százaléka különleges, illetve első osztályú, a fennmaradó pedig harmadosztályú minő­ségű; az árut kifogás nélkül átvette, _ majd hűtőházba szállíttatta. Amikor később az almát kivették, hogy eladják, ki­derült: csaknem 26 százalé­ka megromlott. Emiatt a szövetkezeti vállalat a ke­reskedelmi vállalat ellen 988 ezer forint kártérítés fizeté­sére pert indított; az pedig ugyanilyen összeg erejéig a tsz ellen lépett fel. Az ügy­ben végső fokon döntő Leg­felsőbb Bíróság a keresetet elutasította. — A szövetkezeti vállalat még valószínűsíteni sem tudta, hogy a tárolási vesz­teséget a kereskedelmi vál­lalat, illetve a tsz okozta — hangzik az ítélet. — Szakér­tői vélemény szerint számos tényező befolyásolja, hogy az almát meddig lehet tárol­ni. Attól is függ, milyen a fajtája, minősége, érettségi foka, a szedéstől a betáro­lásig eltelt idő, továbbá a tárolás időtartama, termelé­si technológiája stb. A szö­vetkezeti vállalat a szerző­déskötéskor nem közölte, hogy az almát igen hosszú ideig kívánja tárolni, holott erre gondolnia kellett vol­na. A szakértő szerint a jo­natánalmát május közepéig csak veszteségek árán lehet tárolni. Tudnia kellett azt is, hogy az októberben szü­retelt alma általában már a fán túlérett lehet, és emiatt hosszabb tárolásra nem al­kalmas. A szövetkezeti vállalat ok­tóberben szüretelt jonatánal­mát vett árt. A szakértő ar­ra is rámutatott, hogy vesz­teség nélkül, tartósan csu­pán az az alma tárolható, amely a szedéstől számított 24 órán belül tárolóba kerül. Az ebben az ügyben szerep­lő gyümölcsöt azonban csak a szedés után 8—9 nappal szállították hűtőházba; ezen­kívül az első- és harmad- osztályú almát nem válo­gatták szét és hosszabb elte- vésre emiatt sem volt alkal­mas. Végül a hűtőházi nap­lóból a megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet meg­állapította: a hőmérsékleti adatok a rossz tárolást bi­zonyítják. Mindezek miatt a kereset alaptalan. Hajdú Endre suk megváltoztatására, az éjszakai hangoskodós meg­szüntetésére. Reméljük, hogy intézkedé­seink eredményeként a lakos­ság panaszát kiváltó körül­mények kedvezően megvál­toznak. A levélíró észrevéte­leit, javaslatait ezúton is köszönjük.” Szerkesztői Szenetek Mezőtúri nyugdíjas olva­sónknak üzenjük: a kért ta­rifát nem közöljük a lapban, . mert az árak üzletenként változóak lehetnek. Tanácsol­juk, hogy kertelés nélkül kérdezze meg az árakat. Joga van tudni, hogy a frizurájá­ért fizetett végösszeg miből tevődik össze. Fordulhat az üzlet üzemeltetőjéhez is. P. I. Kenderes: Panaszával kapcsolatban munkatársunk személyesen keresi fel. Ad­dig türelmét kérjük, noha tudjuk, az ön esetében ez nehéz ,K. a Legfelsőbb Bíróság Kártérítés fagylaltmérgezésért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents