Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
1982. SZEPTEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 képernyője előtt Pintér István dokumentumriportja 4. t veréb is akció Ügy látszik, „megtört a jég”, azaz vasárnap este főműsoridőben már nemcsak amerikai filmet láthatunk, hanem magyar alkotók műve is megjelenhet. Végre az amerikai bűnügyi film, A búcsúlevél a kevésbé látogatott délutáni műsoridőbe utaltatott, s este, örömünkre, a magyar Vámmentes házasságot nézhettünk. És ez így van rendjén. Még akkor is, ha Zsombolyai János filmje, amely magyar és finn művészi együttműködés eredménye, remekműnek aligha mondható, kellemes hangvételével, játékosságával, finom könnyedségével viszont mégis alkalmas vasárnap esti szórakozásnak. Sokan talán most találkoztak vele először a képernyőn, bár a múlt évben készült és a mozikban már lefutott. Például a Vámmentes házasság De hányán és hányán nem vették a fáradságot, hogy megtekintsék a filmvásznon. Most azután helyükbe jött. Épp ezért egy- egy magyar film televíziós bemutatója ezért is figyelemre méltó, mondhatni esemény a sugárzott film életében, mert ezrek, sőt százezrek egyszerűen nem is vennének tudomást róla másképpen. Csak gyanítom, az új magyar filmek igazi közönség-premierje mindig a milliók mozijában történő vetítéssel* a képernyőn történik meg. Igaz, egy játékfilm kissé „megváltozik”, elszürkül a kicsi képernyőn, hatása tán mérséklődik a sajátos körülmények folytán, a Vámmentes házasság szép képeiből sem sok maradt meg a televíziós sugárzáskor (sok volt a homályos, sötét pillanat), de így is volt valami eredendően kedves ebben a különös szerelmi históriában. És öröm volt látni nekünk, Szolnok megyeieknek régi kedvenceinket és a Szigligeti mostani színészeit, kit hosszabb, kit rövi- debb szerepben; a sistergő kedvű Margittai Ágit, az üde Udvaros Dorottyát, a robusztus Újlaki Dénesi és a mulatságos Hollósy Frigyest és a komoly Koós Olgát. Magyarnóták És egy periférikusnak tűnő problémáról is szólni szeretnék, a magyarnótáról, helyéről, szerepéről a televízió műsorában. Mert ha az imént abbeli örömömnek adtam kifejezést, hogy a magyar film méltó helyen szerepelt a televízió műsorában, ugyanakkor korántsem tartom szerencsésnek, hogy a magyamóta félórái, a dalcsokrok rendszeresen csak a délutáni programok között jutnak szóhoz, magyarán holtidőben. Legutóbb is vasárnap délután fél 4-kor(!) énekelt Hollay Bertalan; azaz olyan időpontban, amikor a nézők közül feltehetően sokan, talán éppen azok, akikhez a zenének ez a fajtája a legközelebb áll, azoknak nincs alkalmuk a képernyőhöz ülni, falun élő dolgozó embereknek, kétkezi munkásoknak, akiknek kö- telességszerűen más elfoglaltságaik akadnak vasárnap délutánokon. Tehát ebből az élvezetből egyszerűen kire- kesztettetnek. Tudom, a magyarnótáért sokan nem rajonganak. Ha egyik-másik dalos ízléstelen, mórikáló, modoros produkciójára gondolok, az elutasító magatartást magam is jogosnak érzem. Csakhogy: a nótát is lehet szépen, ízléssel, elfogadhatóan tolmácsolni. Mint ahogyan a Cigándról elindult Hollay Bertalan tette, aki ráadásul ügyesen lopta be nótaműsorába szülőföldjének kedves népdalait is. Igazolván, hogy lám a kettő milyen jól megférhet békességgel együtt. És egy kicsit tán arra is biztatta hallgatóit, hogy ha jó kedvük támad, nótázás közben gyújtsanak rá ők is majd hasonlóképp egy-egy ismertebb népdalra. ízléses, tiszta népdalcsokorral örvendeztette meg hallgatóit. Ezt a dalműsort bizony szívesebben hallgattam volna szombat este, s gondolom velem együtt még sokan mások, akár a gyengécske varieté, a Maxim-mulatóból adott ösz- szeállítás helyett is! Mert mennyivel" több ízlés testesülhet meg egy jól válogatott magyarnóta műsorban, mint egy szedett-vedett lokálprodukcióban. És egyáltalán: kinek áll érdekében, mert a nézőnek aligha, hogy a Maxim szinte valamennyi új műsorából ízelítőt adjon a televízió. Mégha ez a mulató a Moulin Rouge lenne, azaz látvány, pompa, attrakció, igazi revü. De csak egy olyan mulatóhely — szokásos kellékekkel és alkalmi produkciókkal —, amely a hétköznapi érdeklődésnél aligha érdemel többet. Szóval : lehetne nagyobb becse a nótaprogramoknak és kevesebb is elegendő lenne a Maxim-féle szórakoztatásból a képernyőn. Jómagam nem rajongok ugyan a magyarnótákért, de nem is vetem meg őket, s még kevésbé azokat, akik egy-egy édes; bús dal mellett elan- dalodnak. ízlések és pofonok, jól tudjuk, különbözhetnek. Valahogy ezt a megértést hiányolom azokból, akik a zenének ezt a közönségigényes ágát csak mint nemkívánatos, megtűrt vendéget a televízió kiskapuján engedik be a képernyőre. Persze a mérce itt is a minőség. Azaz a műfajon belül csak jót és jól. Hogy ez nem lehetetlen, lásd a már említett Hollay Bertalan példája. Műteremben D. Fehér Zsuzsa hatalmas munkát végez, szinte egymaga vállalja, hogy a képernyőn bemutassa a kortárs- művészetet; festők, szobrászok, grafikusok műhelyeit járja, szívós, kitartó hősiességgel. Legutóbb a 85 éves mester, Boldizsár István bemutatását vállalta, a nagybányai iskola, a nagybányai festészet egyik még élő képviselőjének portréját rajzolva meg. Az áradóan mesélő, szellemileg rendkívül friss művész szavakkal is színes képet festett egy már-már halvány emlékű, festői iskoláról, sőt mondhatni sokunk számára most vált világossá Nagybánya művészi mibenléte és festői jelentősége. D. Fehér Zsuzsa szerkesztőriporter a képzőművészet televíziós panteonját építgeti ezekkel a művészarcképekkel. Lehet, hogy nem is szándékkal, ez azonban mit- sem von le érdemeiből. Sarusok Sarusok — Göncz Árpád tévéjátéka, rendezte Havas Péter, bemutató szombat este 10-kor. Aki ekkorra már kikapcsolta készülékét, vagy a játék lassan kibontakozó cselekménye, az elhúzódó nekikészülődése expozíciója láttán elhagyta a képernyőt, annak „megnyugtatásul” mondom: nem vesztett túl sokat. Ez a tévéjáték nekem valahogy ahhoz a lekváros buktához hasonlít — kissé közönséges hasonlattal —, amelyiket sokáig kell rágnunk, hogy elérjük benne a tölteléket, s amikor pedig megleljük, némi csalódással vesszük tudomásul, hogy milyen kevés is benne a lekvár. A tévéjáték két főszereplőjének, a Barátnak és Miklós mesternek izzó vitája, a feltétlen hit és a megátalkodott tagadás nagy összeütközése, igazi drámai pillanatok, sistereg a levegő. Csakhogy túlságosan sok körítéssel, . lényegtelennek minősülő kitérőkkel kerül elibénk a drámabeli lényeg. Ha a barát és az „eretnek” szópárbajára épült volna szikár, zárt játékban a Sarusok, a középkori történet máig ható erkölcsi tanulságai is erőteljesebbé válhattak volna. így a tévéjáték: kicsi lekvár sok tésztával. Valkó Mihály Szolnokon Gácsi Mihály tárlata Az idei ibányásznapi ün- nepségsorozaft keretében Gácsá Mihály Munikácsy-dí- jas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután fél négykor a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz- termelő Vállalat földszinti tanácstermében. A jelenleg Zalaegerszegen élő, alkotó festőművész az utóbbi időben készült munkáit mutatja be a tárlaton a szolnoki közönségnek. A kiállításit szeptember tizedikéig nézhetik meg az érdeklődőik naponta 16—1!9 óráig. Találkozások Csillebércen Tegnap fennállása óta első ízben, főiskolai hallgatók felkészítését szolgáló tábor nyílt a csillebérci úttörő- városban s ez egyúttal az idei csillebérci nyári program záróakkordja is. A szeptember 6-ig nyitva tartó tábor lakói, a Ho Si Mdnh Tanárképző Főiskola mintegy 140 hallgatója konkrét, kézzel fogható ötleteket, módszereket kap leendő munkájához. Szellemi és kézműves, játékos és kreatív közösségi tevékenységekkel' ismerkednek meg. ötleteket, útmutatóit kapnak ahhoz* hogy a pedagógiai célzatú játékokat, a művészeteket, a népművészet gazdag örökségét hogyan ismerhetik, szerettethetik meg a tanulókkal, miként építhetik 'be a mindennapi oktató, nevelő tevékenységibe. A tábor céljának megfelelően gondoskodnak színvonalas, gazdag szabadidő programról is, amelyben szerepel filmvetítés és vita, az egyes alkotóműhelyek bemutatkozása és táncház is. A tábor szakmai vezetői a Népművészeti Intézet felkért szakemberei, a szakterületek elismert elméleti és gyakorlati művelőd. A kísérleti tábor tapasztalatainak értékelése után döntenék arról, hogy a jövőben is megszervezi k -e, hasonló céllal ezeket az összejöveteleket. Magyar irodalom a Szovjetunióban Rövid időn belül több magyar irodalmi művel is megismerkedhettek a szovjet olvasók. Augusztus közepén TalMinnban észt nyelven is kiadták Szabó Magda „Katalin utca” című regényét. Az írónő művei ismertek a Szovjetunióban, közülük nem egyet az oroszon kívül1 több köztársaság nyelvére is lefordítottak: A hónap végén a Hudo- zsesztvennaja Lityeratura (szépirodalom) kiadó gondozásában Moszkvában orosz nyelven 50 ezer példányban megjelent egy itöbib mint félezer oldalas kötet, ,.Mai magyar próza” címmel. A válogatásban négy kisregény, illetve novella szerepel: Szabó Magda „Piláftus”* Rákosi Gergely „Tdgrisugrás”, Kertész Ákos „Az nyer, aki mer” és Galgóczi Erzsébet >,Szent Kristóf kápolnája” című műve. A Hudozseszt- vannaja Lityeraltura, mint a kiadó szerkesztői elmondd ták* a közeljövőben további magyar irodalmi alkotások megjelenését tervezd. Befejezés előtt áll „A XX. század magyar lírája” című kötet szerkesztése. A reprezentatív, két nyelvű antológia Ady költeményeivel kezdődik és a kortárs köttök műveivel zárul. Egymás mellett .olvashatók majd benne az eredeti versek, és azok orosz fordításai. _ Az amerikai hírszerzés, amely Magyarország hitlerista megszállásának küszöbén útnak indította Duke ezredesit és .társait semmit nem tudott arról, hogy Hitler Magyarország megszállására készül. A kiválóan szervezett OSS, amely óriási apparátussal és hatalmas költség- vetéssel dolgozott, nem kapott értesüléseket a meglehetősen széles körben elterjedt hírekről. Természetesen Király őrnagy sem említette Dulka ezredes és társai előtt, hogy milyen veszély fenyeget. Türelmüket kérte, elszállásolta őket a nagykanizsai laktanyában, a tiszti részlegben. Itt töltöttek két éjszakát, aztán egy zárt katonai mentőautón Budapestre vitték őket. A mentőautóból semmit sem láttak, s amikor megállt a kocsi* kellemetlen meglepetés értje Őket. Örök vették körül a kis csoportot, tagjait pedig beterelték egy szobába. Négy fekhelyet, amolyan priccset találtak benne. A szalmazsákokon lepedők, .pokróc. Úgy hitték,^ hogy fogdában vannak: az egész berendezés arra vallott. Mit tudták ők, hogy a .Hadik .laktanyában, a kém- elháríttó .osztály rezidenciáján egy volt altiszti lakás egyik szobáját kölün lakályossá tették részükre. Alighogy vaskos káromkodásokat eregetve a fogaik közül elhelyezkedtek, 'belépett egy pincér. Remek vacsorát tálalt, annak rendje-módja szerint fogásonként más- más megfelelő borral tetézve. A bőséges lakoma után jött egy tiszt, aki felvezette őket egy tágas, kitűnően berendezett dolgozószobába, az emeletre. Egy tábornok várta őket, aki kezet nem adott, csak a 'bokáját ütötte össze és könnyedén meghajolt. — Ujszászi István vezérőrnagy vagyok! — mutatkozott be —. Foglaljanak helyet... A tábornok úgy viselkedett; mint aki ezerszer megbánta, hogy 'belekeveredett az ügybe. Meglehetősen kelletlenül kérdezte, hogy mi az amerikaiak ajánlata. — Azonnal vezessen a kormányzóhoz, személyes üzenetet hoztam Roosevelt elnöktől! — Lehetetlen — felelte az egyre idegesebben viselkedő Ujszószy —. A kormányzó nincs a fővárosban! Duke ezek után Kállay Miklós miniszterelnökkel vagy Szombathelyi vezérka„Kellemetlen...” ri főnökkel kívánt volna beszélni. Ujszászy ezt is lehetetlennek minősítette: — Erre most nincs mód — mondta —. Most szombat - este van* majd esetleg hétfőn. Különben sem értem, hogy .miért olyan sürgős a dolog. Dükéékinak azt sem engedték meg, hogy használatba vegyék rádióadójukat, hogy hívják Algírt. így hát az amerikai tisztek csoportja dolga végezetlenül tért vissza a cellába, azaz a külön számúikra berendezett szobáiba. Nem tudták, hogy közben, körülbelül abban az időben, amikor ők Ujszászy- val perlekedtek, Horthy, aki magával vitte Hitlerhez Szombathelyit is, Klessheim- ben 'beleegyezését adta Magyarország megszállásához. Ujszászy viszont sejtette, hogy rövidesen megérkeznek a hitlerista megszálló csapatok. Ezért volt olyan ideges és nyugtalan. A Veréb-akció tagjai is meglehetősen nyugtalanul töltötték az éjszakát. Arról természetesen ismét nem volt fogalmuk, hogy közben a német csapatok átlépték a magyar határt, s a budai Várban izgatott tanácskozások folynak Kállay miniszterelnök, valamint a kormányzó családtagjainak részvételével a teendőkről. Álmukat inkább az zavarta, hogy helyzétük ideiglenes jellegének hangsúlyozásaképpen — nem úgy, mint Nagykanizsán, ahol hajlandók voltak éjszakára teljes. kényelembe helyezni magúkat — nem vetették le egyenruhájukat, hanem csak falóütőzve dőlteik le a prics- csekre. Felháborítónak tartották, hogy fogolyként kezelik őket, fegyveres őrök vigyáznak rájuk, holott ők a titkosszolgálatok megállapodása alapján, mint a legmagasabb amerikai körök és a magyar kormány között közvetlen összeköttetés biztosítására érkeziték Magyarországra. Egyébként sem sokat al- hattak. Duke ezredest és tiszttársait reggel ötkor ébresztették. Szó sem esett egy falatnyi reggeliről' sem, hanem amúgy mosdatlanul és iborotválatlanul azonnal ismét Ujszászy elé vezették őket, aki közötte hogy a Wehrmacht éjszaka megszállta Magyarországot. Az amerikai ezredes dühösen mondotta, hogy előbb is felkelthette volna őket. Ujszászy azzal mentegetőzött (legnagyobb elképedésükre), hogy teljesen megfeledkezett róluk. Csak akkor jutott az eszébe, hogy itt vannak, amikor Kállay miniszterelnök telefonált, hogy engedje szabadon, saját felelősségükre, az angol, amerikai és francia hadifoglyokat. — Szóval a miniszterelnök miégsiines városon kívül — jegyezte meg gúnyosan Duke ezredes. — Azt hittem, ő is Hitlerhez ment — mondotta zavarodottan Ujszászy tábornok — Hívja azonnal Algírt, jelentse, mi történt! — Tizenegykor várják jelentkezésünket, az a délelőtti időnlk. Addig mással vannak elfoglalva, nem hallgatnak ide. — Kellemetlen... Duke ezredes Ujszászy szemébe vágta, hogy felelőtlenül jártaik el. Hitler Magyarország ierohanását hetekkel előbb 'tervezhette, a végrehajtáshoz szükséges haderőt nem .lehet egy éjszaka összehozni. A csapat- mozdulatokról biztosan értesülték, miért nem figyelmeztették a berni OSS-iro- dát, hogy ne küldjék a misz- szióti — Most pedig azonnal intézkedjék, hogy kikerülhessünk ebből1 a csapdából mondotta erélyesen a boros- tásáliú, zavarodottan pislogó VKF-főnöknek —. Adjon egy gépet, hogy visszarepülhessünk Olaszországiba! A .németek kezén vannak a repülőterek — válaszolta Ujszászy. — Vitessen a Drávához* onnét megtaláljuk az utat Titóhoz! — Dunántúlt már megszállták a németek. _ Bújtasson el bennünket! — Nincs hova. — Akkor mi a terve? _ Átadjuk önöket a németeknek, s követelt) ük a genfi egyezmény betartását... D uke ezredes figyelmeztette Ujszászy tábornokot, ha .máris hadifoglyoknak tekinti őket; akkor rájuk is érvényes Kállay miniszter- elnök rendelkezése: — Saját felelősségünkre szabadon engedhet .bennün- köt __ Ha a németek kezére j utnák’ és kitudódik, hogy miért jöttek Magyarországra, iaz sokak életébe kerülhet. . A további érvelés szinte céltalannak tűnt* (Következik: „Hagyjuk a mesét!”) Díszletváros A MAFILM fóti film- gyártási részlegét kevésbé ismerik a mozilátogatók. A közelmúltban ez a „díszletváros” két új létesítménnyel is gazdagodott: átadták a filmeseknek a háromezer négyzetméteres stúdiót és felépült a Hamlet című Tv-produkció díszlete, ami később más játékfilmek készítéséhez is felhasználható. Jelenleg Seregi László rendező a három évvel ezelőtti Manón Lescaut című produkció díszletét használja fel új tv-filmjének forgatásához. Az új TV- film Planquette: Corne- ville-i harangok című operettjéből készül.
