Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
1982. SZEPTEMBER 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mindig friss áruval látja el a boltokat a jászberényi Kossuth Tsz húsüzeme. Naponta 60 sertést vágnak le, amelyek nagyrészét földolgozzák. Képünkön — naponta 9—10 mázsa — hurkát és kolbászt töltenek Főállásban huszonnyolc Kisvállalkozások Szolnokon „Szolnok. A városon belül örömmel vennék vállalati gazdasági munkaközösségek alakulását, mint például az építőipari vállalaton belül családiházépítésére, építőgép-kölcsönzésre, valamint belső szerelési munkálatok elvégzésére. Munkaközösségek alakulását várják félkész ház építésére is. A közlekedés területén Szolnokon még bőven lenne munkája személy, illetve teheráru szállítási vállalkozóknak. Itt említjük meg, igény lenne teher kirakodásra is. Lakossági szolgáltatásként háztartásigép-javítás. takarítás, vegytisztítás, mosás, kölcsönzés területén’ várják szívesen a vállalkozókat. A mező- gazdaságban gyógynövénytermesztéssel foglalkozó kisvállalkozás alakulását szorgalmaznák.” Ezt a néhány sort az ötlet ’82 júliusi számában az [Ajánlat című rovatban olvastam. A város ajánlatát gazdasági munkaközösségek alakulására Márton Ernő, a városi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának vezető helyettese juttatta el a laphoz. — Mi adta az ötletet, hogy az ötlet ’82-höz forduljanak? — A szerkesztőség egyik munkatársa felhívott bennünket, és elmondta, hogy a lapban szeretnének indítani egy Ajánlat című rovatot, ahol az ország valamennyi jelentős városa közli, hogy milyen vállalkozásokat látnának szívesen a területükön. Aktuális még? — Aktuálisak-e még ezek az ajánlatok? — Jelentős részük most is érvényes. Amikor elkészítettük a lap számára a szöveget, arra törekedtünk, hogy olyan területekre hívjuk fel a figyelmet, ahol még nincs kisvállalkozás, vagy nagyon kevés. — Mondana néhány példát? — Igen. Építőgép-kölcsönzés: ezt a feladatot például olyan nagyvállalat tudná vállalni, amelyiknek már vannak működő gépei. Ezen a vállalaton belül alakulna egy építő gazdasági munka- közösség, és a vállalát kölcsönözné a gépeket az építkezésekhez. Vagy például nézzük a belső szerelési munkákat! Keóés a kisvállalkozó, nagy az igény. Kevés a szakember, tehát a meglévő gárdának többet kell dolgoznia, mondjuk egy munkaközösségen belül, amelyik munkaidő után vállal szerelést. Félkész ház: elsősorban a fiatalokra gondoltunk, nekik lenne a legelőnyösebb. Ebbe a programba a betonelemgyár vagy a po- ligon üzem tudna beszállni, összeállítanák a lakást — mármint a falakat — és a belső munkákat a fiatalok önerőből, vállalkozókkal, ismerős szakemberekkel oldanák meg. A közlekedés ... amikor összegyűjtöttük az ajánlatainkat, a városban még csuk két magántaxi volt, most már tíz van, és nincs szükség többre. Ez az ajánlatunk tehát már nem érvényes. Nem alakult viszont társulat a teherkirakodásra, de a vegytisztításra sem. Tisztítás; mosás: a Patyolat-felvevőhelyeket nem tudtuk eladni, nem kellett senkinek, mert nem nyereségesek. Kölcsönzés: Olyan vállalkozókat várunk, akik sportszereket, sátrakat kölcsönöznének. Gyógynövény-termelés: a vállalkozó kisebb területeken termesztene gyógynövényeket. Nagyon fontosak ezek, kevesen gyűjtik, pedig jól fizetik. A tapasztalatok — Jelentkeztek-e a tanács ajánlatára? — Senki nem úgy jött be ide hozzánk, hogy azért jelentkezik, mert olvasta az újságot. A közösségek alakulása folyamatos. A városban eddig 22 önálló és 6 vállalati gazdasági munkaközösség, egy kisszövetkezet és három ipari szakcsoport jött létre. A vállalkozások száma most már több mint 30 és 28 munkaközösség főállásban dolgozik. A tagok száma 249. — Milyen tapasztalataik vannak az eddigi vállalkozásaikról? — Sok olyan közösség jött létre, amelyek szellemi tevékenységgel foglalkoznak, például szerződéskötés, közvetítés. Jobban kellene kötődni a fizikai munkához, a hiány itt jelentkezik leginkább, itt szükséges, hogy a vállalkozók elvégezzék azt, amire az állami szolgáltatás már képtelen. Szeretnénk, ha többen jelentkeznének iavító tevékenységekre, például a központi fűtés szerelésére, a be rendezések javítására. Kevés olyan közösség van, amelyik hiánycikkeket gyártana, gondolok itt kosárfonókra, tek- nőkészítőkre. A vállalati gazdasági munkaközösségektől azt várjuk, hogy a vállalati kapacitásokat bővítsék. — paulina — Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: augusztus 3l-től Vételi KözépEladási Devizanem árf. 100 egységre forintban Angol iont 6 640,76 6 647,41 6 654,06 Ausztrál dollár 3 732,06 31735.80 3 739,54 Belga frank 80,93 81,01 81,09 Dán korona 445,45 445,90 446,35 Francia frank 556,61 557,17 557,73 Hollandi forint 1 413,94 1 415,36 1 416,78 Japán yen (1000) 149,68 149,83 149,98 Kanadai dollár 3 086,68 3 089,77 3 092,86 Kuvaiti dinár 13 185,25 13 198,45 13 211,65 Norvég korona 579,28 579,86 580,44 NSZK márka 1 555,28 1 556,84 1 558,40 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27,58 Osztrák schilling 221,18 221,40 221,62 Portugál escudo 44,94 44,98 45,02 Spanyol peseta 34,44 34,47 34,50 Svájci frank 1 827,64 1 829,47 1 831,30 Svéd korona 629,18 629,81 630,44 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 819,77 3 823,59 3 827,41 Az államközi megállapodásokon alapuló híva. talos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Vásárolható Vételi Eladási Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 50 6 447,99 6 846,83 Ausztrál dollár 50 3 623,73 3 847,87 Belga frank 5 000 78,58 83,44 Dán korona 1000 432,52 459,28 Finn márka 100 787,95 836,69 Francia frank 500 540,45 573,89 Görög drachma 500 54,15 57,49 Hollandi forint 1000 1 372,90 1 457,82 Japán yen (1000) 10 000 145,34 154,32 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2 997,08 3 182,46 Kuvaiti dinár 10 12 802,50 13 594,40 Norvég korona 1 000 562,46 597,26 NSZK márka 1 000 1 510,13 1 603,55 Olasz lira (1000) 50 000 26,72 28,38 Osztrák schilling 1 000 214,76 228,04 Portugál escud» 5 000 43,63 46,33 Spanyol peseta 5 000 33,44 35*50 Svájci frank 1 000 1 774,59 1 884,35 Svéd korona 100 610,92 648,70 Török líra 1 000 22,74 24,14 USA dollár 100 3 708,88 3 938,30 Húszéves a Barátság kőolajvezeték Koszorúzás Révész Géza sírjánál Révész Géza fémmunkás, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik alapítója, a magyar partizánmozgalom szervezője születésének 80. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temetőben. Révész Géza a felszabadulás után különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, 1957-től az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter volt, majd hazánk moszkvai nagyköveteként képviselte a Magyar Népköztársaságot nyugállományba vonulásáig. A Munkásmozgalmi Panteonban lévő síron a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Rácz Sándor az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, és Szűrös Mátyás a KB külügyi osztályvezetője helyezte el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit, a Honvédelmi Minisztérium részéről Csémi Károly vezerezredes, államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára, a Külügyminisztérium képviseletében Nagy János államtitkár és Somodi Gyula a minisztérium pártbizottságának első titkára, valamint a KISZ KB, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének képviselői. A kegyelet virágaival borították el a sírt Révész Géza hozzátartozói, volt harcostársai, munkatársai és tisztelői. Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken megindult a rendszeres kőolajszállítás Magyarországra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött tegnap Hajdúszoboszlón a vezeték építésében és üzemeltetésben résztvevő országok — Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételével. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a „Barátság” kőolajvezetékrendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként épült meg. A vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, déli ágán pedig Élénkül a kőbányai vásárváros, készül a szeptember 17-én megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Már naponta érkeznek külföldről a kamionok, s a kiállítási árukkal megrakott teherautók. Benépesülnek a pavilonok is. megkezdődtek a szerelési, berendezési munkák. Az idei őszi BNV-n Magyarországgal együtt 41 ország és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztási cikk-újdonságaikat, A szocialista országok közül a Csehszlovákiának és Magyarországnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Volga menti mezőkről. 1962-től ez év szeptemberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyarországra a „Barátság” kőolajvezeték-rendszeren, a felhasználó négy országba együttvéve pedig több mint 700 millió tonna. A Barátság vezetéken érkező olaj nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszerű magyar kőolajfeldolgozó és petrolkémiai >par megteremtése. A tanácskozáson részt vevő szakemberek szekcióüléseken tárgyalják meg a két évtizedes működés tapasztalatait, s egyeztetik a következő időszak tennivalóit. szovjet, a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK-beli vállalatok, a tőkésországok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria, Görögország, Kenya és Kuvait; Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras pedig első ízben vonultatja fel exportcikkeit. A vásár kiállítóinak száma előreláthatóan meghaladja a múlt évit: összesen mintegy 1500 hazai és külföldi cég mutatja be árukínálatát. A vásárváros készül a BNV-re Kétrészes lábas a franciáknak Edények Tiszafüredről, az Alumíniumárugyárból Tizenkét év az embernél épp csak annyit jelent, hogy közeledik a kamaszkorhoz. Másként van ez egy gyárnál, ahol a tucat év már nem csak a kialakuláshoz, hanem az „érettséghez”, tehát a piaci követelményekhez való felnövéshez is elegendő. A budapesti v Alumíniumárugyár tiszafüredi gyára éppen ezt bizonyítja, hiszen a hajdani kis egységben ma több mint négyszázan, az egész gyár tőkés exporttermelésének 60 százalékát gyártják. Kengye- les ételhordó volt egykor az első termék, most pedig már több mint 200 féle különböző méretű tárgy sorakozik cikklistájukon. Persze néhány „kamaszkori” vonással még találkozhatunk az üzemnél. Például, hogy többször kinőtte a -..ruháját”, azaz az épületeit. A bővítések során most nagyon fontos lépéshez jutottak el. A régi csiszológépek helyett új automatákat állítanak be. Ezek a nyugatnémet körasztalos gépek gyorsabban és főleg egészségesebb körülmények között végzik a csiszolás nem könnyű munkáját. Az új egységek új helyre kerülnek. A csiszolórészleg kialakítása már folyik, készülnek az új elszívóberendezések, amelyek az eddig műkö- dőeknél 150 százalékkal nagyobb kapacitásúak lesznek. Az egészségvédelmet szolgálja a vízfüggönyös porleválasztás is. A csiszolórészleg kialakítása egy a most induló rekonstrukció lépéseiből. A kisedényeket gyártó nagycsarnokban új technológiai sorokat alakítanak ki, részben a régi, részben a most vásárolt gépekből. December végéig helyére kerül a Hollandiából érkező fémnyomó és az angol húzógép is. A beruházás értéke 58 millió forint lesz. A haszon várhatóan már a jövő évi bevételen érződik. A tiszafürediek a tőkés export 10 százalékos növeléséért és a belföldre készített mennyiség 20 százalékos emelését tűzték ki feladatul. Ez talán enyhíti a hazai alumíniumedény-hiányt, hi-, szén a gyáriak szerint évek óta nem tudtak annyit szállítani, amennyit a kereskedők kértek volna. Hogy a külföldi piac igényei hogyan alakulnak, arról még korai lenne jóslásokba bocsátkozni. Számolniuk kell az alumínium világpiaci árának csökkenésével, amit a magyar alapanyag ára csak késéssel követ. Feszítő probléma marad azonban az, hogy a nyugati üzletemberek rendkívül rövid határidőkkel dolgoznak, míg az alapanyagellátó vállalat — esetünkben a székesfehérvári Könnyűfémmű — a rendelésre 90 nap múlva szállít. Ilyenkor a megoldás a gyártóknál a túlóra, a három műszakos termelés és a hétvégi munka. Ezzel együtt a tiszafürediek nem panaszkodhatnak, termékeik kedveltek a piacon. Éves termelési tervük 224 millió 476 ezer forint, ebből több mint 92 millió forint értékű áru exportra kerül. Az első félévben 26 millió 74 ezer forint volt a tőkés piacra szállított termékek értéke. Legnagyobb vevőjük Franciaország, ahova új terméket is indítottak. A két egymásba illeszkedő fazék illetve lábas — már a hazai kereskedők figyelmét is felkeltette. Amíg az első edényben elkészül a leves, a tetejére illeszkedő felső lu- kacsos lábasban megpárolódik a zöldség, a rizs. Idén 6—8 ezer darabot szállítanak belőle a franciáknak, és reméljük, hogy a magyar háziasszonyok is közelebbről megismerkedhetnek vele. F. E. A sárga csempe és a világoszöld műanyagpadló a csiszolócsarnok új „ruhája"
