Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
1982. AUGUSZTUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ! Megoldódik a belvíz elvezetése Jászkiséren. A helyi Vízgazdálkodási Társulat dolgozói július elején kezdték el a munkálatokat. Mintegy 1200 méter zártrendszerű csatornát fektetnek le a Fő úton és közel 4 km földmedrűt ásnak. A tanács 2,6 millió forintot biztosított Kínálat van, választék nincs Van építési telek elegendő, amit a tanács tartós használatra kínál. Nem nagyobb az igény, csak más. A kereslet és a kínálat minősége nincs összhangban. A házépítőknek vagy a hely, vagy a telek nagysága nem felel meg. A kisújszállási városi tanács szakemberei szerint a pillanatnyi helyzetnek ez a tárgyilagos értékelése. Nézzük konkrétan a város övezetei, szerint, a kínálatot. A szó szoros értelmében vett belvárosban, a teljesen közművesített első övezetben, amely a város 440,8 hektáros beépített lakóterületének mindössze 5,2 százaléka, egy talpalatnyi hely sincs családi házak számára. Érthető és ésszerű megfontolásból az utóbbi években csak többszintes lakóházakat építettek az öreg épületek helyére. éDp úgy, mint a foghíiakba. Tavaly például 33 OTP lakás készült el. Az idén újabb 72- nek az építését kezdték el. A belvárosban készítették elő a 40 tanácsi bér és szövetkezeti értékesítésű lakás területét is. A város központjától valamivel távolabb, a második övezetben — amely csak majdnem teljesen közművesített — hasonló a helyzet. Családi házak számára hely csak a harmadik — alapközművekkel: villannyal és vízzel ellátott övezetben van. De egy övezeten belül >s lehetnek és vannak is számottevő különbségek a területek között. Környezet, teleknagv- ság, közművesítettség és ár. Telkek Kisújszálláson Ez a négy szempont, amely alapján dönt a házépítő . Ma Kisújszálláson a harmadik övezetbe tartozó, de sok tekintetben egymástól eltérő és távoleső három körzetben alakított ki a tanács családi ház építésre alkalmas telkeket. A benzinkút környéki, egykori szűz területen 65 korszerű csoportos és 85 hagyományos családi ház építésének feltételeit teremtették meg. Nincs még gazdája 34 teleknek. A kisújiak nem versengenek értük annak ellenére sem, hogy a 450—490 négyzetméteres porták olcsó- ak, a hetvenes években kalkulált áron 21 ezer forintért vehetnék tartós használatba. Kevesebbet kell fizetni értük, mint amennyibe a tanácsnak az alapközművesítésük került. Olcsóak, de kicsik, — mondják erre a kisújiak, — és van igazság ellenvetésükben. A telkek az Országos Építésügyi Szabályzatban előírt minimális nagyságot érik csak el. Már pedig sokan úgy vélekednek, hogy a város szélén csak akkor érdemes portát venni, ha az kertészkedésre, vagy álattar- tásra is alkalmas. Emiatt berzenkednek többen azok közül is. akiknek a telkét (mert meghaladta a törvény szabta maximumot) a tanács megosztotta. Ügy osztotta meg, hogy nem maradt akkora távolság a házak között, hogy ne zavarnák egymást az állattartó szomszédok. Nem volt szerencsés, az egyébként törvényes, de a helybeli szokásokat figyelmen kívül hagyó megoldás. Ma már ez a véleménye a városi tanács vezetőinek is. Az újabb portákat, például a városban „48-as” temetőként közismert területen már nagyobbra, 600 négyzetméterre méretezték. Az ott kialakított 36 telek jóval drágább volt, mint a benzinkút környékiek, mégis mind elkelt. A harmadik, családi ház .építésre kijelölt és alkalmassá tett terület a Dévaványa felé vezető út tájékán van, ahol 15, 800 négyzetméteres portát kínálnak. De meg kell mondani nem nagy a kereslet iránta. Már is sokkal nagyobb az érdeklődés a kisújiak körében a közeljövőben az úgynevezett tömbbelsőfeltárással kialakítandó telkek iránt. A Kossuth és a Vásár út által határolt területen, a második és a harmadik övezet határán, a hosszú keskeny kertek találkozásánál utca nyitását tervezi a tanács. Az út mentén tíz építési telek alakítható ki. Csakhogy ezek magántulajdonban lévő telkek, s a tulajdonosok döntik el, eladják-e vagy sem. s ha igen mennyiért. Ha eladják, akkor lesz út. és tanácsi pénzből közművesítés, ha nem, akkor egyelőre marad mindez egy jó elképzelés. K. K. Felkészülés a tanévre Bővülő választék iskolaköpenyekből Kevés a kisméretű tornacipő A tanszer- és füzetvásárlással nem fejeződik be a felkészülés a tanévre, a szülők és a diákok főként augusztusban szerzik be az iskolaköpenyeket, tornafelszereléseket és az iskolai egyenruhákat. A kereskedelem már beszerezte az ipartól az iskola- és sportruházati cikkek nagy részét, s várhatóan a tanévkezdésig a gyártóktól megrendelt teljes mennyiség az üzletekbe kerül. A köpenyek, a sötétkék szoknyák és nadrágok, a fehér ingek és matróz blúzok legnagyobb nagykereskedelmi forgalmazója a felsőruházati Kereskedelmi _ Vállalat. Tájékoztatásuk szerint az idén a tavalyinál tíz százalékkal több — 270 ezer — iskolaköpenyt rendeltek a szegedi ruhagyártól és a Habselyem Kötöttárugyártói. A méretválasztékot az iskolások kormegoszlása szerint állították össze; a színek az idén is a sötétkék, a piros és az enciánkék; az ár a tavalyival azonos; a fazon-választék szélesebb, és talán jobban megnyeri a vásárlók tetszését, mint az elmúlt években. A 270 esteiből 230 ezret már kiszállítottak a kiskereskedelemnek, a fennmaradó mintegy 40 ezer iskolaköpenyt azonban a gyártók csak augusztus végén, szeptember elején tudják leszállítani. Bár egészségügyi szempontból jobbak a pamutszállal kevert anyagból készült termékek, ezek iránt kisebb a kereslet. A sötétkék szoknyák és a fehér, valamint a matrózblúzok széles választéka áll a vásárlók rendelkezésére, a 6—12 éves fiúknak való sötétkék nadrágból azonban csak tanév közben lesz nagyobb mennyiség. A lányoknak és fiúknak szükséges tornadresszekből tornanadrágokból egyaránt a TRIÁL látja el a kiskereskedelmi boltok nagy részét, A lányoknak való \torna- mezből idén 140 ezret rendeltek a mosonmagyaróvári kötöttárugyártói, ez a tavalyinak kétszerese. A gyár szeptemberig a teljes meny- nyiséget szállítja. Fiú tornanadrágokból is van elegendő, ezt a hazai termelés és a bolgár import biztosítja. A Corsó Cipőnagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint igen magasak az idén a készletek tornacipőkből, összesen 380 ezer pár van raktáron. A nagy meny- nviség ellenére mégis mérethiányok mutatkoznak. A martfűi Tisza Cipőgyár ugyanis a kereskedelem többszöri kérésére sem pótolta ezeket. Ezidén is problémák lesznek a 29-től 32-es méretig a tornacipőkben, amelyek a legkisebbeknek kellenek. Vámosgyörk és Űjszász között vasúti pályafelújítást végeznek. Jelenleg a Hatvan— Füzesabony Pályafenntartási Főnökség dolgozói Jászapátin, a közúti átjáró mellett dolgoznak Módosuló életmód EMBEREK ÉS PERCEK Mérlegen 1440 perc, vugv- is egy nap teljes 24 órája. Önmagának csak elvétve készít ilyen számvetést az ember. Legfeljebb időnként bosszankodik, mert a nagymosásra. a porszívó megjavítására. ilyen-olyan háztartási munkára nem futja az idejéből. De hogy mire telik. mondjuk hány percet tölt, bevásárlással, közlekedéssel és olvasással. azt jobbára csak a kérdőíveket kitöltető felmérők veszik számba. Az alvástól elcsent idő A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 1977-ben, azt megelőzően pedig 1963- ban késze >tt országos időmér legf elvi: telt, Mintegy 27 ezer ki.döiv összevetéséből számították ki például azt, hogy egy mezőgazdasági gépkezelőnő átlagosan naponta 209 percet tölt különmunkával. Az értelmiségi viszont mindössze tíz percet. A főfoglalkozástól az „egyéb és ismeretlen” tevékenységi az adatfelvevők a napi 1440 perc majd 50 felhasználási tehetőségét, azok egymáshoz való viszonyát vizsgálták. Így derült például ki, hogy — a köztudati képpel egyezően — valn mennyi foglalkozási ágban dolgozók, legfeljebb néiiánv percnyi eltéréssel. nyolc órát alszanak naponta. Kivéve a már említett gépko- zelőnőt. akinek az éjszakai nyugalma még az öt órát sem éli el. Hova tűnik a hiányzó mintegy 190 perc? Egyebek között épületkarbantartásra, építésre és bővítésre. A gépkezelőnő ezekre a munkákra napi 110 percet fordít, ötvenszer annyit, .mint az „egyéb szellemi foglalkozású” kategóriába tartozó nőtársai. Meg is van tehát az alvástól elcsent idő döntő része.. . Több időt a művelődésre szakirodalom. az újabb technikai eljárások elsajátítása? Mindehhez tálán csak annyit, hogy a tudományos forradalommal az egyetemen, a főiskolán megszerzett tudás mintegy 5—7 even belül elavul. . . A magyar állampolgár időtöltésében kimagasló helyen szerepei viszont a televíziónézés. A szellemi foglalkozású a tévéké ,-ulok előtt átlagosan eltöltőt! napi 93 perccel tízszer artnyit áldoz a műsorokra, mint a magnózásra, lemezhallgatásnak, a mozinak, a színház-, nuk, a hangversenyeknek, a kiállításoknak, a múzeumok és sportrendezvényeknek együttvéve. A szakmunkás férfi hatod annyi időt játszik gyermekével vagy mesél neki, tanul vele —, amennyit a televízió előtt fölt. Van oya-n csoport. amelyiknél mindössze tizenötöd annyit, Az adatok arányaiból következtethetünk a családi életre, a közművelődésre. Mégis csak egyet emelnék ki: a televízió kulturális közvetítői fontosságának megfelelőbb mércét kellene állítani. .. Az időmérleget eddig -leg- átfogóbben feldolgozó dr. Andorba Rudolf — Falussy Béla szerzőpáros egyik tanulmányában éppen a munkát illetően állapítja meg: „... a magyar társadalom tagjainak nagy többsége nagyon sok időt tölt el jövedelemszerző munkatevékenységekkel. Arra vonatkozóan, hogy ez a munka mennyire intenzív és hatékony, az egész napot felölelő időmérleg-vizsgálat keretében nem kaphattunk információkat. Az állandó munkahelyen és a különböző különmunkáikkal eltöltött idő azonban mindenképpen fáradságos — akár hatékony a munka, akár nem, akár nagyon intenzív, akár kevésbé..Ezzel el is érkeztünk életmódunknak, az élet minőségének egyik legsarkalatosabb kérdéséhez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jövedelemszerzésre fordított, a napi nyolc óránál lényegesen hosszabb idő aiz egyéni, a családi életszínvonal emelését szolgálja. Kétségtelen az is, hogy az egyebek között -túlórában, magánházépítésben végzett többletmunkának jelentős szerepe volt a nemzeti jövedelem 1963—77 közötti megkétszereződésében. Felmerül azonban a kérdés: továbbképzés, a tanulás, az agyat, a gondolkodást ugyancsak karbantartó csiszoló művelődés jelenlegi aránya meddig lesz elegendő a lépéstartáshoz, a haladáshoz? Egyre több szakemberben olyan időszakban fogalmazódik meg ez a gondolat, amikor sarkunkban az elektronika forradalma, s szemünk előtt a termelő robotok reálisan belátható képe... Az időmérleg szerint a különböző szellemi foglalkozású férfiak átlagosan -naponta 25—33 percet töltenek órán, előadáson való -részvétellel, egyéni tanulással és önképzéssel. A nem mező- gazdasági fizikai foglalkozásúaknál ez az idő 2—9, a mezőgazdasági fizikaiaknál 1—-4 perc. A szociológusok hozzáteszik, hogy ugyanezen csoportosítás tanúlsá- ga szerint a nők kevésbé tanulnak tovább. Ezért a nemek közötti — egyébként csökkenő — képzettségi, felkészültségi -különbség felnőtt korban nő. De hogy mégis hétköznapján hová helyezhető a fenti tanulásra fordított idő, arra, példa: ha valaki heti 2x3 órát áldoz valamely nyelv elsajátítására, akkor átlagosan naponta ezzel 25 percet tanul. De hol van akkor még a A férfiak „háziasítása” Nemcsak a munkában, a művelődésben, a szórakozásban, hanem az életmód más területén is jelentősen változta-k az ará-nyók. Például változásra, a „nőnek a konyhában a helye” szemléletmód átalakulására utal, hogy mindenekelőtt a szellemi foglalkozásúaknál — lényegesen csökkent a nőknek a háztartásban eltöltött idejük. A -teljességhez: a férfiaké viszont nőtt. Több -kutató úgy véli — nem kis optimizmussal —, hogy ez a tendencia más csoportoknál is követésre talált. Tény mindenesetre, hogy az otthonok gépesítése megköny- nyíti a férfiak „háziasítását”. A nők általános foglalkoztatása, s — ebből eredően az arányosabb családi teherviselés — pedig sürgeti azt. Az ilyen, az életmód több más összetevőjét érintő kérdéseikre, az időmérlegnél méreteiben szerényebb szociológiai vizsgálatok is megalapozott válaszokat adhatrfák. M. A.
