Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

1982. AUGUSZTUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hegyen-völgyön aratnak I. A saját szövetkezetünk­ben termelt gabona aratá­sát—cséplését befejezve 54 Szolnok megyei kambájnos indult gépével Csehszlo­vákiába, hogy viszonozza a nagykürtösi, a losonczii, és a rimaszombati járásból hoz­zánk érkezett, a ínyári 'be­takarításban segítlkező szlo­vák kombájnosok munká­ját. A ibesenyszögi Kossuth téesz három El—512-éveil dolgozó téesztagok valóban csak szomszédoltak, hi­szen amikor a balassagyar­mati határátkelőhelyen fel­emelkedett a sorompó, jó­formán felgyorsítani sem volt időm az autót, máris megérkeztem a -Szlovák- gyarmati Állami Gazdaság központi irodájába. A környék bejárásához aligha kaphattam volna jobb kalauzt Petrovics Sándor­nál, az üzemi szakszervezeti bizottság titkáránál, aki­nek amúgy is akadt tenni­valója a határban. — Mindennap kiszala­dok a leszenyei üzemegy­ségbe, megtudni, jól pihen­nek-e ott a magyar kom- bájnosök, rendben volt-e minden a reggelinél, nincs-e valami kívánságuk az nap­ra. Hasonlóan törődtek Be- senyszögöna mi dolgozóink­kal is. Tudom jól, mert ón is arattam ott három év­ben egymás után. Minden esztendőben, de az idei nyá­ron különösen nagy szük­ség van gazdaságunknak a segítségre. Hetes eső késlel­tette a betakarítás megkez­dését, márpedig a nagykür­tösi járásban nálunk van a legtöbb aratni való. A Gyarmattól néhány ki­lométerre levő leszenyei üzemegységben Tóth Imre a szárítóüzem meglepően fia­tal vezetője sorolta. mi mindenben tudnak segíteni a szomszédoló kombájmo- solk. — Vetőmagtermesztésre szakosodott a 3600 hektáros állami gazdaságunk. Hét település, Leszenye, Harasz­ti, Kis- és Nagycsalomája, Kővár, Szlovákgyarmat, és Illési-Puszta határában ter­melünk kalászosokat, bor­sót, fűmagot, és hibridkuko­ricát. Több mint négy ezer tonna vetőmagot értékesí­tünk évente, ezért nagyon meghatározó gazdálkodá­sunkban a betakarítás üte­me, színvonala. A Szolnok Kecső József, az egyik be- senyszögi „zabhegyező” szögön. Dimbes-dombos ez a vidék, a völgyekben meg­ül reggelre a köd, sokára szárad fel délelőttönként a harmat. Nem sok aratni valója maradt már a gazda­ságnak, pénteken indulni is akartunk haza. Csak hát a szlovák vendégszeretet az vetekszik a magyarral. Ma­rasztalnak 'bennünket az aratási bankettre és a szak- szervezeti bizottság jegyet biztosított a losonczi Ejtő­ernyős Világbajnokság hét­végi programjára. Visszaútban, Leszenyéről Szlovákgyarmatra, láttam, hogy ismerős ..felségjelzé­sű” Glass Dominátarak ér­keztek az egyik búzatáblá­hoz. Kerékes János és Ha­lász Imre július 27-e óta van távol Nagyrévtől. megyei kombájnosok segít­ségével be tudtuk hozni az esőzés okozta késést. Azt is vállalták, hogy a kalá­szosok cséplése után levág­ják a fűmagunkat is. így a saját kombájnjaink hama­rabb elindulhatnak észa­kabbra, segíteni az aratást még késeibben kezdő szlo­vákiai gazdaságoknak. A kiscsalomiijai hatámré- szen találtunk rá a beseny- szögi kombájtnosolkra, akik július 31-én érkeztek a ha­tármenti szlovák gazdaság­ba. — Azóta zabot hegyezünk — újságolta nevetve az E—512-es nyergéből Kecső József. — A három géppel naponta 10 vagonnal tu­dunk csak betakarítani a vetőmagnak termesztett ta­karmánygabonából , mert itt a 'napnak kisebb részét tudjuk csak munkával töl­teni, mint odahaza Beseny­— Szklabonyán arattunk eddig, az ottani szövetkezet Skoda tehergépkocsijának munkáját segítettük vissza, — magyarázta Kerekes Já­nos. — Nekünk a több jármű jött jól a szemszállí­tás gyorsításában, az itte­nieknek pedig a kombájn- kapacitás növelése az ara­tás lerövidítéséhez. Most- már hazafelé tartunk, csak besegítünk még itt is az állami gazdaságnak. Nagyon lesik a szlovák kollégák az eget, nem jön-e a terencsé- nyi harmat. Így hívják az itteniek a hirtelen jött esőt. Ha nem lesz csapadék, hét­főn reggelre odahaza le­szünk Nagyréven. (Folytatá­sa következik). Temesközy ‘Ferenc Sajátos módon kazlaznak, hatalmas ventillátorral fúvatják egy csomóba a szalmát a szlovákiai gazdaságokban Egymillió forint szakképzésre Az Egyesült Jászsági Áfész ötéves tervében 1 millió fo­rintot fordít kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók kép­zésére, és a már dolgozó fia­talok továbbtanulására. Szükséges a nagymértékű anyagi támogatás, hiszen az áfész célja, hogy szakmáju­kat tökéletesen ismerő, jó felkészültségű kereskedők szolgálják ki a vásárlókat és a vendégeket. Szeptember elsejétől a já­rásban harmincnyolc új ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari ifjú szakmunkás kezdi meg munkáját. A pályakez­dő fiatalok a nyugdíjba vo­nuló idősebbeket váltják fel, de minőségi csere is bekö­vetkezik néhány boltban, ahol a szakképzetlen eladók tájékozatlanságuk miatt nem tudják megfelelően kiszol­gálni a fogyasztókat. A jövő tanévben mintegy száz fiatal kezdi meg a há­rom osztályban az alapisme­retek elsajátítását, a kultu­rált kereskedelem és ven­déglátás megismerését. A felnőttoktatás keretében speciális továbbképző tanfo­lyamokon vesznek részt a már gyakorlattal rendelkező szakemberek. Ismeretanya­guk tovább bővül azáltal, hogy megfelelő képzést kap­nak az új fizetőeszközök — a lakossági csekk és hitel­kártyák — elfogadásáról, azok kezeléséről, adminiszt­„Friss” szakmunkások a boltokban —Ismerkedés az új fizetési eszközzel rálásáról. Főképp a boltve­zetők és pénztárosok láto­gatják e tanfolyamokat. Szép számmal akadnak jelentkezők a szakközépisko­lákba is, mint azt Török Ernő szakoktatási előadótól és Korodi Béla személyzeti osztályvezetőtől megtudtuk. Mint elmondották: örvende­tes, hogy nemcsak a nagyobb anyagi jövedelem megszer­zése ösztönzi a továbbtanu­lókat, a fő céljuk: ismerete­ik gyarapítása, szakmai és technikai felkészültségük gazdagítása. A járás áfész-boltjai min­denütt megadják dolgozóik­nak a továbbtanulás lehető­ségét. Az atomenergia Magyarországon gyetlen gazdaság- kutató intézet sem merné azt jósolni, hogy a kőolaj vi­lágpiaci ára be­látható időn belül a régi lesz Azaz: az 1973. évi szintre süllyed, megközelíti az ön­költségi árat. Nincs tehát más megoldás: takarékos­kodni kell a kőolajjal, vagy más versenyképes energia- források után kell nézni. Mindez érvényes hazánkra is, hiszen Magyarország je­lentős olajbehozatalra szorul, és a világpiaci ár — bár közvetve — minket is erősen érint. Az olajtakarékosság terü­letén az utóbbi 2—3 évben hazánk említésre méltó eredményeket ért el. így például — változatlan hazai olajtermelés melett — olaj­importunk az 1978. évi 10 millió tonnáról 1981-re 7,7 millió tonnára csökkent. A kőolajfogyasztást azonban csak egy bizonyos határig mérsékelhetjük, ezen túl a kőolaj helyettesítése hozhat további eredményeket. A legnagyobb lehetőségeket a szén és az atomenergia kí­nálja. Magyarországon a hosszú távú energiaellátás feltételei megteremthetők, ha a drá­ga kőolajat és kőolajtermé­keket egyre nagyobb mér­tékben helyettesítjük, s a villamosenergia-termelést szén- és atomerőművek épí­tésével biztosítjuk. Gazda­ságossági vizsgálatok azt igazolják, hogy a széntüzelé­sű erőművekben, illetve az atomerőművekben termelt villamosenergia fajlagos költsége között nincs lénye­ges különbség. Éppen ezért hosszú távon mindkét ener­giahordozónak helye van a kombinadív energiastratégi­ánkban. Szénkészleteink, uránvagyonunk és a KGST- országok atomenergetikai berendezés-szakosítási egyez­ménye alapján villamos­energia termelésünket 50— 50 százalékban szén-, illet­ve atomerőmű bázison fej­lesztjük 1990-ig átadják a paksi atomerőmű első négy, egyenként 440 MW-os blokk­ját; ezzel a jelenlegi 5344 MW-os csúcskapacitás to­vábbi 1760 MW-tal nő. A villamosenergia-igények nö­vekedésének megfelelő ütem­ben, a következő évtized­ben további erőművi blokko­kat helyeznek üzembe. A paksi atomerőmű első blokkja még az idén üzem­be lép. Ez az egyetlen blokk évente 688 ezer tonna kő- olajtermék megtakarítását teszi lehetővé, ami az 1981- es olajbehozatal 8,9 száza­léka. A jelenlegi ötéves tervben az atomerőmű elké­szült blokkjai összesen 3 millió tonna olajtermék felhasználását teszik felesle­gessé. Hasonlóan impozáns a kép, ha az atomerőművek­nek a házai villamosenergia­mérlegben való részesedését vizsgáljuk. 1985-ben az atomerőmű termelése 5,6 milliárd kwh-ra növekszik, s ezzel az ország villamos­energia igényének már 15— 16 százalékát fogja fedezni. 1990-re, a teljes kiépítésre, ez az arány eléri a 22 száza­lékot. A szakemberek sze­rint még az is lehetséges, hogy az atomenergia az ez­redfordulóra a kommunális és ipari hőigények kielégí­tésében, így a nagyvárosok távhőellátásában is szere­pet kap majd. Jelenleg a világ 23 orszá­gában 266 atomerőmű üze­mel, 160 ezer MW teljesít­ménnyel. A Szovjetunió több mint 10 ezer, az NDK 1830, Bulgária 1760, Cseh­szlovákia 880 MW atomerő­műkapacitással rendelkezik. Az atomenergia fontos sze­repet kap a szocialista or­szágok távlati elképzelései­ben is. A KGST-országok eddig elkészült erőművei szé­les körű együttműködés ke­retében valósultak meg. A KGST-onszágok sokoldalú gyártásszakosítási egyez­ményt kötöttek atomerőművi berendezésekre; ezekből va­lamennyi tagország igényeit kielégítik. A Szovjetunión kívül, amely a legtöbb atom­erőművi berendezést gyártja, Csehszlovákia elsősorban a reaktortartályokat készíti. A lengyel vállalatok gőzgene­rátorokat, különböző szerel­vényeket, aggregátokat ál­lítanak elő; az NDK szerel­vények, szállítótechnológiák, reaktor-kiszolgáló egységek sorozatgyártására szakoso­dott. Románia futódarukat, szivattyúkat és szerelvénye­ket szállít. Hazánk speciális javítógépek, illetve tüzelő­anyag, vagy nukleáris fűtő­anyag átrakására alkalmas berendezések gyártására sza­kosodott, emellett atomerő­művi víz-előkészítő berende­zések gyártását is vállaljuk. A kooperáció általános elő­nyei nyilvánvalóak: a na­gyobb szériák révén gazda­ságos a gyártás; az egyes részegységeket az arra leg­jobban felkészült országok gyártják, s a kooperáció je­lentős konvertibilisvaluta- megtakarítást tesz lehetővé. Az atomerőművekkel kap­csolatban gyakran szóba ke­rül a környezetszennyezés és az üzemzavar lehetősége. Mindkét eshetőség ellen megbízható biztonsági be­rendezések és intézkedések sorozata nyújt szinte száz- százalékos védelmet. Az atomerőművekkel kapcsola­tos félelmekben nagy sze­repe lehet a hirosimai atom­bomba borzalmas pusztító hatása által az emberiség­ben kiváltott sokkhatásnak, aminek következtében az emberek egy része fél a nukleáris energia minden­féle formájától. Ilyen ala­pon persze a tűzről vagy a vízről is lemondhatnánk, hisz azoknak is van pusztí­tó megnyilvánulása. Az atomenergia önmagában sem nem pozitív, sem nem negatív jelenség: az ember­től függ, mennyire képes megfékezni azt, s milyen cé­lokra alkalmazza. laikus közvéle­mény jelentős ré­sze az atomerő­művet valamifaj­ta vasbeton do­bozba zárt atombombának képzeli el, amely üzemza­var esetén kiszabadulhat és elpusztíthatja a környeze­tét. A valóság viszont az, hogy atomerőművekben rob­banás semmilyen körülmé­nyek között nem történhet, még üzemzavar vagy föld­rengés esetén sem; egy üzemzavar következtében előálló túlmelegedés esetén, ugyanis a maghasadási fo­lyamat automatikusan meg­szakad. B. M. Dinnyeszezon A cibakházi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben az idén 86 hektáron termel­nek dinnyét. A héten megkezdték 6 hek­táron a síkfóliás sárga- és görögdinnye szedését. Közel 5,5 millió forintos árbevé­telre számítanak. Közel 300 ezer forint árber vételt terveznek a síkfóliás görögdinnyéből. T. Z. Máshol már leért, itt most kezdik szedni az ízletes sár­gadinnyét. Ez a bcérés a ta­laj és az éghajlati adottsá­gok miatt húzódik ki. J «I Ög j till

Next

/
Thumbnails
Contents