Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

1982. AUGUSZTUS 31 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Borús Időben is derűs hangulat Tíszakürtön Cseréptörés, pávakörök bemutatója, country-koncert Egész napos kulturális program az AGROSHOW ’82-n Sikeres ütés, törik, repül a korsó Érdeklődők a könyves sátor előtt IKeddi legvzetUnin Erőszak-e a „disznótor”? Vendéglátóm bizonyá­ra jó viccnek szánta, hogy konyakot kevert a kólámba. Mindenáron rá akart beszélni a tömény szesz fogyasztására, s mivel ez nem sikerült, a narancs italba öntötte bele a1- konyakot. Gyakorlatlan ivó lévén, nem jöttem rá, hogy miitől van furcsa' mellék- íze az üdítőnek. Amikor kiürült a pohár, ismerő­söm nevetve mondta el az igazságot. Aztán lát­va, hogy percekkel ké­sőbb beteg lettem ettől a „keveréktől”, sajnál­kozott, nem" gondolta, hogy baj lesz. Kis hazánkban talán nem is számít igazi ven­déglátónak az, aki nem kínálja alkohollal a ven­dégeit. Nem csak házi­bulikon, baráti összejö­veteleken kerül elő az üveg, de lépten-nyóman tapasztalom, hogy a hi­vatalos látogatások, munkaköri megbeszélé­seik is gyakran kezdőd­nek ezzel a kérdéssel: megkínálhatom valami­vel? És a „valami” ter­mészetesen egy kis sze­szes ital. A „valami” ritkán kóla, üdítő, gyü­mölcslé. A .külföldiek azt tart­ják rólunk, hogy ven­dégszeretők vagyunk. Az tény, hogy szeretjük, ha vendég 'érkezik hoz­zánk. De tudunk-e kul­turáltan bánni vele? Teljesítjük-e a kíván­ságát még akkor is, ha az valamiféle tagadást is tartalmaz: „azt nem •kérek”? Szeretnénk, ha a ven­dégünk jól érezné ma­gát. Vajon tényleg jól érzi, amikor erőszakos­kodunk és különféle trükkökkel igyekszünk rábírni arra, hogy olyat egyék, igyák, amit nem akar? Ha nem fogadja el a kínált italt, megsér­tődünk, és addig beszé­lünk neki — gyakran percekig szóhoz jutni se hagyva az illetőt —, amíg valóban elfogad egy kupicával. És nem vesszük észre (?), hogy szerencsétlen képpel kor­tyolgat, mert esetleg nem szereti, mert ké­sőbb volán mellé fog ülni, vagy mert az orvos megtiltotta. Sajnos, az ilyen erő­szakos vendéglátáson kívül is elég nagy az al­koholfogyasztás nálunk: olvastam valahol, hogy 1980-ban elérte a 23 millió litert. - Ehhez a mennyiséghez adódik a mintegy 11 millió liter gyümülcspálinka és brandy. Hazánkban az átlagos állampolgár sze­mélyi jövedelmének 11,6 százalékát fordítja sze­szes italra, és ebben az arányban csak Írország előz meg bennünket. Vendégszeretöek va­gyunk? Igen, és ez sze­rencsés, adottság. Más kérdés, hogy megfér-e a szeretet azzal, hogy min­denár on ráerőszakoljuk látogatóinkra az. egye­dül „üdvözítőnek” vélt alkoholt? Nem erőszak a „disznótor”? Nos, úgy tűnik, sokszor az. S az erőszakoskodók, sok­szor attól sem riadnak vissza, hogy trükkel, csellel, fondorlattal, de megitassák az emberrel azt a szeszt, arait neki szánnak. P. É. Almaszedő táborok A Szolnok megye mezőgaz­daságából ízelítőt adó AGRO­SHOW ’82 háromnapos ren­dezvény sorozat zárónapján, vasárnap a szakmai progra­mok mellett a Tiszakürtre látogatókat reggeltől estig tartó sport és kulturális mű­sor fogadta, szórakoztatta. A kirakodóvásár árusai nem panaszkodhattak hely­szűkére. Száz vásározót hív­tak meg, de csupán minden 25. jött el. Egy-egy kosaras, bőrös, mézeskalácsos és pa­pucskészítő. — Az időjárás az oka — vélekedett Szűcs Dénes tö- rökméa és mézeskalácské­szítő mester Kiskunfélegy­házáról. — Aki messzebbről jött volna, el sem indult. Az eső az árusok legnagyobb ellensége. Az apróságok nem néze­gették az eget. A szülők nya­kában ülve jóízűen majszol­ták a törökmézet, a cukor­nyalókát. A nagyobb gyere­kek izgatottan várták, hogy megkezdődjék a cseréptörő verseny. A feladat közel sem volt olyan egyszerű, mint ahogy első pillanatban lát­szott. Bekötött szemmel tíz méterről meg kellett keres­ni az ásónyélre húzott kor­sót. egy botcsapással „leküz­deni”. A husáng az apró em­berkék kezében — nagy de­rültség közepette — félelme­tes fegyvernek tűnt, amikor a versenyző eltájolta magát' és a bámészkodók körében akart rendet vágni. Aki csak sokadszorra talált, az edzés hiányát említette mentségül. Hasonlóan nagy várakozás előzte meg a favágóversenyt. Csattogtak a fejszék, röpköd­tek a szilánkok. Megállt a stopper. Búzás Lajos jász- fényszarui fiatalember két és fél perc alatt felezte meg a 30 centiméter átmérőjű tölgyfarönköt. — No, ez jól megizzasz- tott, — fakadt ki a szurko­lóktól elismerést szerzett 17 éves fiú. — Készültél a versenyre? — Nem tudtam, hogy lesz, viszont nagyon sokszor vá­gok fát otthon tüzelőnek. Az akác azért könnyebben meg­adja magát, tényleg kemény fába vágtuk a fejszét. — Mi a titka a favágás­nak? — V-alakban kell vágni és jó erősen ... Az arborétum egyik tere­bélyes fája alatt húzódott meg a könyves sátor. Há­rom napon át árusították a mezőgazdasági és a szépiro­dalmi műveket — Az olcsóbb kiadványo­kat keresték, az viszont alig akad — magyarázta Tóth Ferenc, aki a kunszentmár­toni Áfész könyvesboltjának olvasmányait kínálta. — Az üzlet valamennyi mezőgaz­dasági szakkönyvéből hoz­tunk ki néhány példányt. A szüret közeledtét jelzi, hogy elsősorban a szőlészkedés­ben, borkészítésben tanácsot adó könyveket veszik. A leg­többen ugyan a Kádár-élet­rajz iránt érdeklődtek, de sajnos már mindenkinek ne­met kellett mondanunk. A könyvárusítókhoz már odahallattszott a szabadtéri színpadon szereplő pávakö­rök éneke. A házigazdákon kívül öcsödi, kunszentmár­toni, tiszaszőlősi és mezőtú­ri dalosok, táncosok, citerá- sok váltották egymást. A több órás folklór műsor után kellemes óra követke­zett sok-sok nevetéssel. Nagy Bandó András humorista te­litalálat poénjai óriási sikert arattak. Telt ház kacagott, tapsolt a szellemes történe­tek csattanóján. Űjabb műfaj képviselői vették birtokba a deszkákat, a mikrofonokat. Country­zene lüktetett, az Interfolk, majd a szolnoki Rodeó együt­tes adott koncertet. A fiata­lok ismerősként fogadták a zenét, de a fülbemászó dal­lamok az idősebbek tetszését is hamarosan megnyerték. A tiszakürti tanács házas­ságkötő termében e közbe’n dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese értékelte a három­napos rendezvényt, elisme­réssel szólt a főszervező, a KISZ megyei bizottság sike­res vállalkozásáról. — Az' AGROSHOW ’82 a Szövetke­zetek Jászsági Népi Együtte­sének színvonalas, forró han­gulatú műsorával ért véget Találkozó a Politikai Ffiiskola megyei hallgatóival Tegnap a megyei pártbi­zottság vezetői eszmecserét folytattak a Politikai Fő­iskola Szolnok megyei nap­pali és levelező tagozatos hallgatóival. Majoros Ká­roly, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára a találkozón beszólt a párt­munka mozgalmi tapaszta­latairól, időszerű feladatai­ról. Ezután válaszolt a hall­gatók kérdéseire, felveté­seire. Az eszmecserén részt vettek a megyei pártbizott­ság titkárai is. Ipari kiállítás és vásár Miskolcon Vasárnap délután bezár­ta kapuit a IX. miskolci ipari kiállítás és vásár. Tíz nap 'leforgása alatt több mint nyolcvanezer ember látogatta meg a kilencven ipari vállalat és szövetke­zet, valamint a több mint harminc kisiparos bemuta­tóját, vásárolt a ruházati, műszaki cikkekből, élelmi- szeripari termékekből. A kiállításon kilenc szakmai, -napot, termékbemutatót tar­tottak .a különböző üzemek és a kisiparosok. Paradicsommag Kecskemétről A legújabb fajtákkal egy­ütt 15 féle hazai nemesíté- sű paradicsommagot termelt az idén hazai megrendelés­re és exportra a Zöldség­termesztési Kutató Intézet. Kecskeméti magüzemükben naponta 4—5 vagonnyi bo­gyóból nyernek magot, s már megkezdték a szaporí­tóanyag fémzárolását. A kínált vetőmag zöme új ne- mesítésű, s ezek hozamra, beltartalmi értékre felül­múlják a régebbieket. Az új fajták veinsenyképessér gót jelzi, hogy a mobilból, a korallból és a 407-esből angol és francia vevők is vásároltak magot. A leg­újabbak, a spint, és a treff az étkezési fajtaválasztékot bővítik, kemény húsúak, jól szeletelhetek és korán érőik. A -házi kerteknek ajánlják az úgynevezett zömök hib­ridet, amely karózás -nélkül is termeszthető. A sárga színű, paprika alakú para­dicsom magját ez -év őszén hozza forgalomba a Vető­mag Vállalóit. Az elmúlt évi adatok sze­rint Martfűn 92 olyan csa­lád lakik, ahol a szülők 3 vagy több gyermekről gon­doskodnak. Hetvenöt család­ban három gyermek, tíz családban négy, 3 család­ban öt és 3 családban hat gyermek, 1 családban pedig hét gyermek ól. A községben harminchá­rom szülő egyedül neveli két vagy több gyermekét, öten özvegyek, huszonket- ten elváltak, egy nagyszü­lő pedig az unokáját tart­ja el. A gyermeküket egye­dül nevelők többsége nő, (huszonkilenc). A 92 nagycsaládból het­vennek saját lakása van, a gyermeküket egyedül neve­lők közül huszonkét szülő rendelkezik önálló lakással. A községben pillanatnyi­lag tíz nagycsaládos és tíz, gyermekét egyedül nevelő lakásigénylőt tartanak szá­mon. Sokuk igénylés útján kíván lakáshoz jutni, mert nincs pénzük az építkezés­Szabolcs-Szatmár megyé­ben megnyitották kapuikat az aLmaszedő táborok. Az év­tizedes gyakorlatnak meg­felelően az almatermelő gazdaságok legjelentősebb őszi munkájukhoz egyete­mek és főiskolák hallgatói­nak segítségét is igénybe veszik. Az idén 17 termelő- szövetkezet és állami gaz­daság rendezett be tábort a Szabolcsiba érkező fiatalok számára. Sokhelyütt teljesít­hető szövetkezeti üdülők­ben helyezik el a diákokat, s ismét benépesülnék az úttörőtáborok és az üdülő- házak is. A tegnapi tábornyitás al­kalmából 2200-an érkeztek, hogy egy hetet töltsenek el a szabolcsi kertek gyümöl­csének betakarításával. Hét turnusban október közepé­ig mintegy 20 ezer fiatal se­re. (Csak öt család vállal­kozott arra hogy -épít). A liaikáselosztásnál előnyben részesítik a nagycsaládokat és a több gyermeküket egyedül nevelő szülőiket, mi­vel az érvényben lévő ta­nácsrendelet szerint igé­nyüket a benyújtástól szá­mított két-három éven be­lül ki kell elégíteni. A íliafcáshelyzet megoldás­ban segítenek a helyi válla­latok is. A Tisza Cipőgyár például bérlakásokat utal ki a dolgozóinak. A tanács a gyámügyi se­gélykeretből próbál vala­melyest enyhíteni az anya­gi gondokon. Az elmúlt év­ben harminchatezer forin­tot osztottak szót negyven- három család kilencven gyermeke között. Az idén harmincnyolcezer forint­ból gazdálkodik a gyám­ügyi csoport. A vállalatok egy része ebben is segít, például a Tisza Cipőgyár iskolakezdés előtt, évek óta rendszeresen 4—600 forin­gíti majd az almaszüretet. Többek között almaszedő- toet várnak a közös gazda­ságok Győrből, a Műszaki Főiskoláról, a Debreceni Orvostudományi és Agrár- tudományi Egyetemről, a salgótarjáni és a szarvasi főiskoláról, a Budapesti Mű­szaki 'Egyetemről, az egri és a nyíregyházi tanárkép­zőből. Az idén először kö­zépiskolásokat is fogadnak a táborokban: hétfőn pél­dául a polgári gimnazisták 250 fős csoportja kezdte meg a munkáját .Nyírtasson, s jönnek középiskolásak Sal­gótarjánból, Ózdiról, vala­mint a fővárosból is. A számítások szerint a jónak ígérkező termés csak­nem tíz százaléka a diákok munkájának eredményeiként kerül biztonságba. tat juttat gyermekenként a nagycsaládosoknak és a több gyermeket egyedül ne­velőknek. Az elmúlt évben a szülők 66 százaléka ka­pott munkahelyi, huszon­nyolc százaléka pedig taná­csi segélyt. További segítség, hogy a gyermekeket felveszik az óvodába, a napközibe,- sőt a térítési díj- egy részét is át­vállalja a tanács (a‘ gyám­ügyi segélykeretből) azok­nál a családoknál, ahol sok a gyerek és nagyon ala­csony a jövedelem. A tanács az eddiginél na­gyobb mértékben szeretné segélyekkel segíteni a rá­szorulókat. Tervszerűen nö­velik a tanácsi segélykere­tet és egyre több munkahe­lyet vonnak be a segélye­zésbe. Kiemelten foglalkoz­nak lakáshelyzetük megol­dásával,' hogy a kevés pón- zűek is otthonhoz jussa­nak. A szabadtéri színpadon telt ház hallgatta Nagy Bandó And­rás humoristát Fotó: Hargitai Lajos Jó szándék és segély IFekete Sándor P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents