Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
I 6 Nemzetközi körkép 1982. AUGUSZTUS 20. Román gazdaság H területi önellátás programja Románia mezőgazdaságának továbbfejlesztése most különösen előtérben áll. A párt és az állami határozatok a fokozatosság figyelembe vételével, de nagv lépések révén igyekeznek elérni, hogy a meghirdetett agrái - forradalom testet öltsön. A Februárban állatösszeirást rendeltek el az egész országban. Kiderült, hogy az előző évhez viszonyítva, majdnem valamennyi fajtánál növekedett az állomány, ám a szarvasmarháknál lemaradás mutatkozik. Ta -a!v óta l.>2 ezerrel csökkent az ái’omány, ami szemmel is látiiaió, mert a boltokban t.e/os a marhahús. A helyzst ezen a téren nem változik egyhamar, mivel — a kiegyensúlyozott fejlesztés érdekében — az idén rátértek a növendékmarhák átlagos vágósúlyának növelésére. Az alsó súlyhatár 400 kilogramm. A hizlalási időt két évvel meghosszabbították. A szaporításban 100 tehénre átlagosan 82 borjúval számoltak. A falusi lakosság körében meghirdették: minaen gazdaságban tenyésszenek ál'a- tot és szárnyast. Meglepően •sok a házinyúl is, egy év alatt 400 ezerrel növekedett a ma 725 ezres állomány. Valamennyi mezőgazdasági egység szarvasmarha-telepén szakosított szektort és farmot alakítanak ki. Négy-öt év alatt minél nagyobb hozamú fajtákkal kívánják kicserélni a tehénállományt. A román mezőgazdaság fejlesztési terve előírja, hogy 1985-ig a művelés alatt álló szántóterület elérje a 10 millió hektárt. Ezen kívül a mostani ötéves tervben a mezőgazdaságot 86 ezer traktorral, 15800 önjáró kombájnnal látják el; csaknem 600 ezer hektárt rendeznek be öntözésre. (1985-ig az öntözött terület megközelíti a hárommillió hektárt); folytatják a lecsapolást: öt év alatt 940 ezer hektárt hódítanak vissza a mezőgazdaságnak. Egyúttal jelentősen növekszik a mezőgazdasági beruházás: 1981—1985 között 180 milliárd lejt tesz ki. Elsősorban a gépesítésre, a talaj-' javításra, új cukor-, olaj- és söripari gyárakra szánják. Ügy tervezik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben 1980-hoz képest 1985-ben a termelési költség 12,5 százalékkal, a gépállomásoknál pedig 11 százalékkal csökkennek. A teljes programot a pa- raszteág érdekeltségének figyelembe vételével dolgozták ki. A tsz-tagok reáljövedelme a terv szerint — öt éven belül — 18 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági legfontosabb feladatnak tekintik a lakosság területi ön- igazgatási és önellátási programjának megvalósítását. A beruházásokban a mezőgaz - daság elmaradt az ipartól, ezért már az idén a költség- vetés nagyobb összeget szán a fejlesztésre. Az 1982—1985 közötti években az egy főre számított fogyasztás a jelenlegi szinten marad, de módosul a húsfogyasztás szerkezete. Marhahúsból az eredeti terv 337 ezer tonnát irányzott elő közfogyasztásra, a módosított program 210 ezret engedélyez, sertésből viszont 701 ezer tonna helyett 781 ezer tonna kerül a boltokba, baromfiból 376 ezer tonna helyett 426 ezer tonnát mérnek ki. A marhahúsfogyasztás terve jövőre 275 ezer tonna. 1984- ben 320 ezer tonna, 1985- ben pedig 380 ezer tonna. Juhhúsból is több lesz: az iáén 86900 tonnát, 1985- ben pedig már 154 ezer tonnányit vásárolhat a lakosság. A városiak ütemes ellátása érdekében egy-másfél hónapnak megfelelően taitalék- húsmennyiséget tárolnak, A parasztságot ösztönző módszerekkel serkentik a többlettermelésre. Idén tavasszal csaknem egymillió malacot adtak el a személyi gazdaságoknak, s kibontakozóban van egy másik nagy akció: a takarmány biztosítása. termelőszövetkezetek tagjai számára emelik a gyermekek után járó segélyösszeget. Az állami alapnak szállítót termékek értékének növekedésével) a nem szövetkezeti övezetek parasztságának nyugdíját is növelik. Az élelmiszeripar fejlesztése elsőrendű ügy. Mit jelent ez? A mezőgazdaság évi átlagos fejlődése 4,5—5 százalékkal emelkedik évi átlagban. Húsból például — élősúlyban — négymillió tonna az előirányzat, s úgy vélik, hogy 1985 végére az állatállomány már elégséges lesz: szarvasmarhából 7,3 millióval, sertésből 15 millióval, juhból és kecskéből 21,5 mi’- lióval számolnak. A lakosság tehát a tervek megvalósításánál állami készletből előreláthatóan 79 százalékkal több húst vásárolhat 1985-ben, mint 1980- ban. Kiegészül ez majd húskonzervvel, vajjal (68 ezer tonnával), sajttal és túróval (200 ezer tonnával), cukorral (1,2 millió tonnával), s étolajjal (620 ezer tonnával). Jelentős előrelépést vár tehát a programtól Románia lakossága. Termés évente háromszor Jugoszlávia legnagyobb üvegházában A jugoszláviai Gyevgyeli- jától keletre, a görög határ közelében fekszik a mintegy hatezer lakosú Bogdánéi, amelynek mezőgazdasága az utóbbi években felhívta magára a figyelmet. A hegyekkel övezett síkságon hatalmas szőlőskertek, gyümölcsösök és terebélyes üvegházak sorakoznak. A helyi Izvorsz- ki gazdaságnak van a legnagyobb területű — összesen 48 hektárnyi — üvegháza. Mile Torev, az Izvorszki igazgatóhelyettese elmondta, *^ogy a gazdaságnak hét részlege van, közülük három termelő, három szállítmányozó; a teherszállítási részleg szintén a legnagyobbak közöt van az országban. Á hetedik a szolgáltatási szervezet, amelyhez a kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a turizmus tartozik. A korszerű gazdaságban az üvegházi termelés áll az első helyen, de figyelemre méltó eredményeket értek el a szőlészetben, a borászatban, a gyümölcstermesztésben, valamint az állattenyésztésben is. A gazdaság évente mintegy száz vagon bort termel. Állatállománya 800 jószágot — 500 fejőstehenet és több mint 200 juhot — számlál. A tejet saját üzemükben dolgozzák fel. Legismertebb termékük a Kaskaval-sajt, továbbá a joghurt és a juhtúró. A szükséges takarmányt saját földjükön termesztik, s takarmánykeverővel dolgozzák fel. Négy évvel ezelőtt modern öntözőrendszert építettek ki, amely a gazdasághoz tartozó mintegy ezer egyéni termelő földjeit is menti a szárazságtól. A víz föld alatti csatornarendszeren jut el a mesterséges tavakból a földekre. A gazdaság mintegy ezer- háromszáz dolgozója mellett a szőlő, a gyümölcs és a konyhakerti vetemények betakarításakor idénymunkásokat alkalmaz. Dologidőben bizony itt is meg kell fogni a munka végét; s nem is mindig a legideálisabb körülmények között. Az üvegházakban például a júliusi kánikula idején a hőmérséklet néha eléri az 55 fokot. Az üvegházi termékek eljutnak Jugoszlávia minden részébe. A korai burgonyát és a káposztát már néhány héttel ezelőtt betakarították. Most érik az uborka, a paradicsom és a paprika, amit folyamatosan szállítanak a nagy fogyasztóközpontokba. Amint az egyik vetemény beérik, újat ültetnek a helyébe; így évente két-három termést takaríthatnak be. (gáti) Állat-összeírás Beruházások Kn7mikiK háhnrií? Amerikai nuLiiiiniio. iifliiui ti ■ űrhadviselési tervek Sokan talán észre sem vették a rövid újsághírt: Co- loradoban szeptember 1-én megkezdi működését az Egyesült Államok űrhadviselési parancsnoksága. Bármily hihetetlen, ez tény. Mindannyian, akik annakidején végigizgultuk az Orion űrcirkáló kalandjairól szóló tv- sorozatot, vagy láttuk a moziban a Csillagok háborúja című tudományos-fantasztikus filmet, fel sem merült az a gondolat, hogy a képzelet szülte „sztori” a belátható jövőben komor valóságra válhat. Már nem fantazmagória Nem így a Pentagon. Ott már korábban akadtak jósok, akik úgy vélték, az évtized végére, vagy a 90-es években „a kozmosz a nagyhatalmak potenciális hadszíntere lesz”. Daniel Graham volt tábornok jó két éve kijelentette: az, aki megszerzi a világűrben az uralmat, uralhatja a Földet. Paul C. Warnke, a Carter-kormány leszerelési szakértője, az amerikai SALT- küldöttség egykori vezetője egyszer így nyilatkozott: „Igen, az elkövetkező évtizedben nem tartom kizártnak az űrháborút”. Később arról olvashattunk, az amerikaiak 1981—82-es, nagyarányú fegyverkezési iprogramjának keretében megkülönböztetett gondot fordítanak az „űrtámaszpontok” kifejlesztésére, rajtuk lézer és más különleges harceszközök, például „gyilkos műholdak” elhelyezésére, az űrhadviselés tanulmányozására. Ettől kezdve az űrháború már nem lehet csupán egy szűk militarista csoport fantazmagóriája. Azóta a fegyverkezésnek ezzel a merőben új vetületével reálisan számot kell vetnünk. Usztyi- nov marsall, szovjet honvédelmi miniszternek a Pravda július 12—i számában megjelent cikke félreérthetetlenül utal erre: „Megvalósulnak a rakéta- és lézer- fegyverek létrehozására és a világűr térségébe való telepítésére vonatkozó tervek, beleértve a többszöri fel- használásra alkalmas űr- komrendszerhez tartozó űrhajók alkalmazását.”. Ürbombázó lézerágyú A tengeren túl olyan, új típusú űrfegyvereket terveznek, amelyekkel — remélik — egyaránt el lehetne pusztítani a potenciális ellenfél űrbéli, légtérbeli és földi célpontjait. Mindazonáltal a fő célpont a mesterséges holdak, és — közvetlenül a start után az interkontinentális ballisztikus rakéták. A kozmikus fegyverek továbbítására a Columbia űrrepülőgépet használnák fel. Ez nemcsak a katonai rendeltetésű felderítő, híradó és navigációs műholdakat juttatná Föld körüli pályára, hanem az űrtámaszpontokra telepítendő rakétaelhárító lézereszközöket is. Ugyancsak vizsgálják, miként lehetne a Columbiát nukleáris „űrbombázóként” felhasználni. Az űrrepülőgép többszöri indításával próbálnak katonai űrállomásokat építeni; mindegyikük fedélzetén 10—14 főnyi .. személyzet tartózkodna, ök tartanák szemmel az ellenfél földi és kozmikus objektumait, s az így nyert felderítési adatokat folyamatosan feldolgoznák. A New York Times erről megjegyzi: az orbitális állomások lézer- fegyverei „szükség esetén elpusztítanák az ellenfél űrfegyvereit”. A nyugatnémet Der Spiegel szerint az első „lézerágyut” várhatóan 1985- ben juttatnák el a kozmoszba. Az Egyesült Államokban 10—25 éves fejlesztési programba kezdtek. Az utóbbi egy teljesen új kozmikus szállítási rendszer kidolgozá- zára vonatkozik; s több, mint 100 milliárd dollárba kerül majd. Az űrháború megszállottainak űrfegyver-tervei szorosan összefüggenek a katonai fölény kiharcolásával, a „megelőző” nukleáris csapással kapcsolatos elgondolásaikhoz. Az első számú célpont — és ezt nem titkolják — nyilvánvalóan a Szovjetunió, amelynek kormánya pedig mindig és következetesen azért szállt síkra, hogy a világűrkutatás csak békés célokat szolgáljon. Erőfeszítéseinek eredményeként 1963- ban nemzetközi szerződést kötöttek, amely — egyebek között — betiltotta a nukleáris robbantásokat a kozmoszban. A kozmikus térség — így a Hold és más égitestek — kutatására és békés felhasználására 1967-ben kötött sokoldalú államközi szerződés, majd a hasonló céllal 1977-ben tető alá hozott szovjet—amerikai egyezmény arra irányult, hogy elejét vegyék a világűr militarizálá- sának. Az 1972-es SALT—1 és az 1979-es SALT—2 megállapodás — közvetlenül vagy közvetve — ugyancsak tartalmazott ilyen jellegű tilalmat. A műholrielhárító rendszerek korlátozásáról 1978-ban és 1979-ben folytatott sokoldalú tárgyalás amerikai részről történt befagyasztása azonban már jelezte, hogy az Egyesült Államok kormánya nem kívánja a kozmosz békés kutatásának útját járni. Győzelem a...Holdban? Nem kell katonai szakértőnek lenni ahhoz, hogy megértsük: olyan háború el nem képzelhető, amely kizárólag az űrben zajlik le, hiszen a feltételezhető, hadviselő felek nem valamely távoli égitesten vannak, hanem itt, a Földön. Ezt hangsúlyozni kell, mert régebben voltak olyan gyermeteg nézetek, amelyek szerint a két vezető nukleáris hatalom „megmér- 'őzhetne egymással” kizárólag a világűrben, anélkül, hogy ezzel kockára tenné az emberiség fizikai létét. Ez persze képtelenség. További logikus következtetés, hogy az USA nem tudta megőrizni hajdani hadászati fölényét, technikai elsőségét, mi a garanciája arra, hogy az űrben sikerülhet elérnie azt, amit a Földön képtelen elérni? Súlyos számítási hibának tűnik ez, olyannak, amely — addig is, amíg a kijózanító tények jobb belátásra bírhatják majd a kozmikus hadviselés eszelős híveit — kisaámíthatatlan, súlyos következményekhez vezethet. Serfőző László alezredes Az eredetileg a Newsweekben közölt, majd a nyugatnémet Der Siegel által átvett vázlat azt szemlélteti, hogy az űrrepülőgép — robotkarjaival — miként „ejtheti fogságba” az ellenséges műholdat. (Szakértők azóta bebizonyították, hogy ez egyelőre hiú remény: a Columbiának nincs annyi üzemanyaga, hogy képes legyen műhold mellé manőverezni magát.) Future Warfare in Space Out«* ts a «■> tfws a*tt*is> concept»»«-.»* Ostens* Department preíbc»*»«* about A group o* sateäbte«, armed nvdfc tase»* («Mr deadly teams of tight at »ttackmg (C8M * and at step Otter« < «tettroy fa*)«* **tet;i»»s threaten nig «p*«* command post COMMAHQfOST LAG* H >Vt APONS A Pentagonhoz közel álló U. S. News and World Report így képzeli et a lézerfegyver alkalmazási lehetőségeit interkontinentális rakéták, földi célpontok és űrbéli objektumok ellen. Középen az állandó katonai űrállomás hoz kapcsolódó Columbia űrrepülőgépet ábrázolja Oltványi Ottó összeállította: Majnái- József Üj, 14 emeletes lakóépületek emelkednek Ulan-B’atorban, a mongol főváros délnyugati elővárosában
