Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1982. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jelenetek az Önkéntes takarító diákbrigádok Házlttznézőben új iskoláinkban n Magyar Állami Népi Együttes előadása Szerdán este új műsorával lépett a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége elé a Magyar Állami Népi együt­tes. A műsor címadó darab­ja, a Lakodalmas nem egész estét betöltő táncjáték, ha­nem az együttes legsikerül­tebb kompozícióinak egyike. A közönség, nyilván az Ecse- ri lakodalmas mintájára ön­álló, egész estét betöltő la­kodalmas játékot várt. Mind­ezt csupán az új műsor pro­pagandájának hiányossága­ként említjük, nem pedig a látottak minősítéseként. Ki­kerülhetetlen azonban az a kérdés, hogy a közönség mit szokott meg — a fogalom legjobb értelmezésében — s mit vár az együttestől? An­nak elemzésére e helyütt nem vállalkozhatunk, hogy a néptánc milyen megjelenítés­ben került — először immár jó harminc évvel ezelőtt — az együttes színpadára és most az elsősorban Tímár Sándor nevével fémjelzett megfogalmazások hogyan ér­telmezik és mutatják be a nép hajdani táncait, egyálta­lán a magyar folklórt. A szakberkekben hol nyugvó­pontra jutó, majd újból és újból fellángoló vitákról • a közönség nem sokat tudhat, számukra az egyes műsorok hatása a mérce: az értéke­lés elsősorban érzelmi meg­közelítésből történik. Vitathatatlan, hogy a ko­rábbi előadóstílus — marad­junk az Ecseri lakodalmas példájánál — látványosabb. Különösen feltűnik ez olyan monstre színpadon, mint a Dóm tér. A cselekményesebb, naturálisabb játék már ele­ve nagyobb közönségsikerre számíthat, miint a kifinomult formanyelven beszélő moz­dulatművészet, hiszen az elő­Az utóbbi években nagy­mértékben megnőtt az ér­deklődés a magyar nemze­tiségi irodalom iránt; ezt az érdeklődést azonban nem tudták kielégíteni kellőkép­pen a megjelenő cikkek és tanulmányok; mindenkép­pen részletes, elemző mun­kára volt szükség, s most régóta várt. hiányt pótló kö­tetet tart a kezében az ér­deklődő A magyar irodalom története 1945—1975 c. mű legújabb, IV. kötetével, amely a határon túli ma­gyar irodalom történetével foglalkozik. A kötet magába foglalja a csehszlovákiai, jugoszláviai, kárpát-ukrajnai, romániai magyar irodalom történetét és először nyújt vázlatos képet a nyugati magyar iro­dalomról. Ez utóbbiról még külföldön sem jelent meg irodalomtörténeti igényű munka: A szomszéd orszá­gok magyar irodaim áról az illető országok jeles iroda­lomtörténészei írtak össze­foglalásokat: Csanda Sán­dor, Bori Imre, Szeli István, S. Benedek András, Kovács Vilmos, Kántor Lajos és Láng Gusztáv. A nyugati magyar irodalom vázlata hazai szerzők munkája. Béládi Miklós Kisebbségi irodalom — nemzetiségi ző, a színpadtól akár 40—50 méterre ülő néző számára is jobban érzékelhető. És talán a méretekben kell keresnünk annak legfőbb okát, hogy az együttes új műsora nem ra­gadta annyira „magával: a közönség egészét, ahogyan az méltányos lett volna, s a bemutató így inkább csak tisztes sikert hozott. Kitűnő koreográfiák, nagyszerű ze­nei anyag, jól képzett, bár kissé fáradtnak tűnő tánco­sok, — és az est egésze va­lamelyest mégis elmaradt a várakozástól. Megerősíteni szeretném: a távolságok, a méretek miatt a táncok va­rázsa nem tudta betölteni a hatalmas teret, a zenekarok muzsikája csak gépzeneként juthatott el a nézők többsé­géhez. Valami hiányzott a táncból, hallottuk az egyik nézőtől, és bár tudjuk, hogy csupán az érzékelési lehető­ségeink hiányosságáról volt szó, mégis igazat kell ad- adnunk ennek a vélemény­nek, hiszen a közönség min­dig hatást mérlegel. A címadó műsorszámra visszatérve meg kell állapí­tanunk, hogy Daróczi Bár­dos Tamás és Tímár Sándor nagyhatású, látványos tab­lókkal dolgozó kompozíciója felelt meg legjobban a Dóm irodalom c. bevezető tanul­mányában részletesen fog­lalkozik a határon túli 'ma­gyar irodalom kezdeteivel, kibontakozásával, fejlődésé­vel; meghatározza az anya- irodalomhoz való kapcsola­tát. A bevezető tanulmány be­tölti azt a funkciót, ame­lyet neki szántak; általános, átfogó képet rajzol a ma­gyar nemzetiségi irodalom­ról, jól indítva ezt a fontos kézikönyvet. A kötet az 1945—1975 kö­zötti időszak határainkon túli magyar irodalmát dol­gozza fel. öt nagy fejezet­ből áll, négy fejezet egy-egy ország magyar irodalmának szintézisét adja, egy rész a nyugati magyar irodalom vázlatos feldolgozása. A fe­jezetek struktúrája megköze­lítően azonos egymással, természetesen az anyag rendszerezésének módját a tartalom szabja meg és az illető ország magyar nyelvű irodalmának helyi sajátossá­gai. A fejezetek az adott or­szág irodalmi élete ese­ményeinek, folyamatának bemutatásával indulnak. Az általános ismertetésben a kezdetekhez, az induláshoz nyúlnak vissza, hiszen a két előadásból tér adottságainak, s vált a közönség számára leginkább élményt adóvá. Berki—Zsu- ráíszki Székelyföldi táncok című alkotása és Bíró—Far­kas Horvát táncok című összeállítása emelkedett még ki az erőteljesebb művek sorábóL Mindkettő hűen fe­jezi ki a tánc nemzetség- megtartó erejét, kohéziós hatását. A kisebb szereplő- gárdát igénylő táncok saj­nos — az előzőek miatt — inkább csak — koreográfiái nagyszerűségük és előadás­módjuk ellenére — betétszá­mokká devalválódtak. Kár volt értük, hiszen a mai ma­gyar néptánc legszebb minia­tűrjei. A kör tehát bezárult: a túlzó színpadi hatásoktól megszabadított tánc a maga nemes egyszerűségében nem nyújthatta azt a látványt, melyet az olykor túlon-túl is elkápráztatott közönség fele-harmada elvárt volna. De mindezt nem írhatjuk az együttes új műsora rovására, csupán egy újabb bizonyí­ték: bármilyen hangos és színes is a magyar néptánc, mégis intim, kisudvárnyi méretekben „él még igazán”, s kevésbé hatásos stadion nagyságú tereken. vnagnaDoru Közötti Kisebb­séginek nevezett irodalom alapozta meg napjaink nemzetiségi irodalmát. Az irodalmi élet általános ismertetését a kritika és irodalomtudomány kezdetei­nek, kialakulásának és mai helyzetének elemzése követi; majd műfaji csoportosítás­ban — költészet, próza, drá­ma — tárgyalja az 1945— 1975 közötti irodalmat. Rész­letesen foglalkozik az egy- egy műfajon belüli korsza­kokkal, írói csoportokkal, irányzatokkal, áttekintést ad­va a fejlődésről. Végül ön­álló, részletes pályaképek­ben ismerkedhetünk meg az egyes írókkal és műveikkel. A fejezeteket a megjelent művek. és a szakirodalom válogatott bibliográfiája te­szi teljessé. A kötet nagy segítséget nyújt abban, hogy a hazai irodalommal egyenértékű, határainkon túli magyar iro­dalom méltó helyre kerüljön a köztudatban is. Tekintsük ezt a könyvet egy jó fundamentumnak, amely később, tovább bővít­ve és kiegészítve, teljes ké­pet nyújt majd a határon túli magyar irodalomról. Z. É. Rövidesen ismét benépe­sülnek az iskolák. A vaká­cióból kipihenten visszatérő diákokat, pedagógusokat mindenütt kicsinosított, fel­újított osztálytermek várják. Az idén minden eddiginél nagyobb összeget terveztek a megyében az oktatási intéz­mények korszerűsítésére, a felújítások összege közel 60, millió, a karbantartásoké pe­dig mintegy 20 millió forin­tot tesz ki. A nagyobb re- konstrükciók egy része ter­mészetesen nem fejeződik be szeptember 1-ig — a tervek ben sem szerepel a határidő. Az új létesítmények viszont egytől egyig megnyitják ka­puikat a becsengetéskor. Szolnokon, a Széchenyi lakó­telepen és a Török utcában 16—16 tantermes, Törökszent - miklóson, Tiszaföldváron, Jászapátiban 8—8 tantermes általános iskolát avatnak. Rákóczifalván 4 tanterem­mel bővül az iskola, új kol­légium várja a diákokat Szolnokon és Kisújszálláson. Az új létesítmények összege meghaladja a 300 millió fo­rintot, s ez az utóbbi évek legnagyobb iskolai beruházá­sát jelenti. Lr tnető a szakemberek, pedagógusok, diákok, szülők öröme az új, szép, korszerű oktatási intézmények láttán. Jobb feltételek között, eszté­tikus környezetben töltik el napjaik nagyobb részét a ta­nulók, de enyhítenek az új iskolák a többi oktatási in­tézmény zsúfoltságán is. S ami a legfontosabb, nem okoz megoldhatatlan gondot a megnövekedett létszámú évfolyamok iskoláztatása. „Háztűznézőnk” során né­hány új intézménybe látogat­tunk el, osztozni kicsit az örömben. Tiszaföldváron a nagyköz­ség lakóinak régi álma telje­sült az új iskolával. — Két évtizede tervezzük, s „gyűjtöttünk” rá — mond­ja Csatos Imréné tanácsel­nök. Persze reálisan csak néhány éve számolhattunk a megvalósításával. — Mennyibe került az is­kola? A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem tár­sadalomelméleti szakkollégi­uma Szolnokon, a Kereske­delmi- és Vendéglátóipari Főiskolán rendezte meg ha­gyományos olvasótáborát. A hallgatók — csaknem nyolc­vanén — a társadalomelmé­let és ideológia témaköré­ben tartanak foglalkozáso­kat, vitákat, előadásokat. Az olvasótábor elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az egyetemi tanulmányokhoz, a hallgatók alaposabb ideoló­giai, társadalomfilozófiai fel- készültségét segítse elő. Az olvasótábor résztvevői — a társadalomelméleti szakkollégium hallgatói és a — Negyvenkét millió fo­rintba. Ebből 2 milliót a Ti­sza Cipőgyártól, 1 milliót a Lenin Termelőszövetkezettől kaptunk, de társadalmi mun­kában végeztük el a takarí­tást, berendezést is. Az iskola akár már fogad­hatná is az ötszáz diákot, az osztálytermekben új padok sorakoznak, minden ragyog a tisztaságtól. S mindez jóval a december 31-i határidő előtt. A tornaterem átadása azonban még várat magára, a tervek szerint november elején avatják fel. Ez persze nem okoz fennakadást az ok­tató-nevelő munkában, hi­szen az új általános iskola szomszédságában ott van a gimnázium. — A gyerekek bölcsődés koruktól egészen az érettsé­giig járhatnak szinte ugyan­oda — jegyzi meg a tanácsi elnök. — A bölcsődével szemben van a gyakorló óvo­da, a gimnázium és szakkö­zépiskola, s a legújabb léte­sítmény, az általános iskola. Persze azt szeretnénk, hogy az iskolás kor után is „jár­janak oda’’ a tiszaföldvá- riak, hiszen úgy tervezzük, hogy az intézménykomple­xum közművelődési felada­tokat is ellát majd, mivel a művelődési ház és a könyv­tár is meglehetősen rossz fel­tételek között dolgozik. „Az ablakpucolás női mun­ka” — állítja a szolnoki Mun­kácsi Erika és Boda Beáta témakör iránt érdeklődő egyetemisták — kiscsopor­tokban, felsőbb évesek és egyetemi oktatók vezetésé­vel végzik munkájukat, de közös konzultációkon, elő­adásokon is részt vesznek. Tegnap délelőtt Szolnok me­gye ideológiai, belpolitikai és gazdasági helyzetéről Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei bizottságá­nak titkára tájékoztatta a hallgatókat és válaszolt kér­déseire. Az olvasótábor program­ja augusztus 24-én fejező­dik be. A szolnoki Török utcai is­kola — bár még tart a va­káció — gyerekzsivajtól han­gos. — Mi takarítunk — állítja meg büszkén a belépőt a másodikos Boda Tímea. — Hiszen fel sem éred az ablakot! — évődünk vele. — Dehogynem — siet a se­gítségére a harmadikos Te- réki Rita, akivel ketten dol­goznak egy „brigádban”. — Annyira örülnek az új iskolának, hogy szívtelenség lenne hazaküldeni őket, — magyarázza Barócsi Erzsébet tanítónő, aki miközben ma­ga is az ablakot mossa, fél szemmel kis tanítványaira ügyel. S persze a nagyobbakra is. Napközben ugyanis diákok, pedagógusok, katonák taka­rítják, költöztetik az iskolát, esténként, a munkaidő után pedig a szülők, szocialista brigádok is besegítenek. Tan­évkezdéskor kitakarítva vár­ják a termek a több mint hétszáz diákot. Addig még mi tagadás, akad munka bő­ven. , A mintegy hetvenmillió fo­rint beruházással épülő — az ebédlőn és a zeneszobán je- ' lenleg még az építők dolgoz­nak — iskolában egymás mellett tágas tantermek, szertárak, kiszolgáló helyisé­gek, s talán valamennyi kö­zött a leglátványosabb a ha­talmas tornaterem, amelyben egyszerre három osztálynak is tarthatnak órát. Az új iskola nemcsak az oda’áró gyerekeknek jelent azonban örömet. A környező oktatási intézmények diák­jai, nevelői is „fellélegezhet­nek”. „Tágasabb” lesz a Ságvári körúti és a Kassai úti iskola is. Miközben a szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet és Szakközépisko­la új 200 személyes kollégiu­mával javul a megyeszék­hely diákotthon-hálózata, Humli Dezső, az intézmény igazgatója mégis elégedett is meg nem is: — örülünk az új kollé­giumnak, hiszen négyágyas szobákban, esztétikus körül­mények között élnek majd a diákjaink, de csak kétszá­zan. Az ezerötszázból .. . Igaz, hogy a régi otthonban is kaptunk harminc kollégiu­mi helyet, de sajnos így is kevés, a tanulóink nagyobb része bejáró lesz vagy albér­letbe kényszerül. S hogy kik lakhatnak majd a kollégiumban? Ezt a csa­ládtól való távolság, a vá­lasztott szakma, s nem utol­sósorban a tanulmányi ered­mény függvénye alapján dön­tik el. Az új létesítmény per­sze ettől függetlenül nem­csak kétszáz diáké lesz, az aula, a tanuló szobák, a hat­száz személyes konyha az is­kola valamennyi tanulójá­nak jobb körülményeket te­remt. Véget ért a pécsi nyári egyetem % Pécsett tegnap zárult a „népek barátsága” elnevezé­sű nyári egyetem, amelyet a huszonnegyedik alkalom­mal rendezett meg a TIT Baranya megyei szervezete. A találkozón kétszázötvenen vettek részt az Egyesült Ál­lamokból, Ausztriából, Bul­gáriából, Hollandiából, Ju­goszláviából, Norvégiából, az NDK-ból, az NSZK-ból, a Szovjetunióból és Török­országból. A tizenkétnapos program során sokoldalú, tárgyilagos képet kaptak a hallgatók a mai magyar va­lóságról : hazánk gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életéről, valamint nemzetközi helyzetünkről. A nyelvünk iránt érdeklődj vendégek számára kis nyélv- tanfolyamot szerveztek, s magyar népdalokat és nép­táncokat tanulhattak meg. ti Fontos kézikönyv Nemzetiségi magyar irodalmak tj.i kollégiumuk építésén töltik szakmai gyakorlatukat a vil­lanyszerelő tanulók T. G. Téma: társadalomelmélet és ideológia Egyetemisták olvasótábora Szolnokon Lakodalmas a Dóm téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents