Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

/ 1982. AUGUSZTUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Féléves mérleg a jánoshidai autóbontóban Egyre nagyobb a kereslet a gépalkatrészek iránt, ugyanis a gyártó cégek nem tudják kielégíteni az igénye­ket. így kénytelenek már használt, de jó szerkezeteket újból beépíteni. A népgazda­ságnak ezek milliókat jelen­tenek, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. A jánoshidai Vörös Haj­nal Termelőszövetkezetben észrevették, hogy jelentős ki­elégítetlen igények vannak. Néhány évvel ezelőtt az AUTÖKER-rel társulva bon­tótelepet épített a szövetke­zet. Ebben a félévben dolgo­zói 6 millió forintot „ter­meltek ki” alkatrészként, s ehhez 260 haszongépjármű­vet bontottak. így az ország 16 autóbontója között az el­ső félév alapján az első helyre léptek. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat pe­dig 300 ezer forintért vásá­rolt a szövetkezettől ócska­vasat. Ebben az évben indult a haszongépjárművek eladása. Vállalatok közvetlenül, ma­gánosok pedig az AUTÓ- KER-en keresztül juthatnak üzemképes gépjárművekhez. Az áruk típustól és állapot­tól függően 20—70 ezer fo­rintig terjed jelen pillanat­ban. Az elkövetkezendő időben tervezik, hogy a zárt felépít­ményű Roburokat 12 ezer forintért értékesítik, a tsz- eknek melegedőknek vagy műhelykocsiknak, vontatha­tó állapotban. IFA-fődarabok elszállítása Debrecenből Szolnokra —döccenőkkel Házgyári panelszállítás, közút helyett vasúton A második nap Gazdaságtörténeti kongresszus Tegnap Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében szekcióülésekkel folytatódott a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresz- szus. A legnépesebb szek­cióban a kis- és nagybirto­kok gazdasági szerepéről ta­nácskoztak mintegy kétszá­zan, ahol témájuk a gazda­ságtörténet egyik alapvető kérdése volt: miként alakult a nagy- és kisbirtok szerepe a mezőgazdasági termelés­ben a történelem folyamán. A gazdaságtörténet szak­emberei folytatták vitájukat e tudomány kutatásának új módszereiről. az egykori gyarmatok gazdasági fejlődé­séről, a két világháború kö­zötti Európa gazdaságáról. Megkezdődött a gazdaságel­mélet és a történelem című fórum is, ahol a résztvevők a közgazdaságtan és a gaz­daságtörténet közös elméleti kérdéseit vitatják meg. Na­pirendre kerültek kisebb gazdaságtörténeti szakaszok­kal foglalkozó témák is: La- tin-Amerika népességi fejlő­dése; az Ottomán birodalom gazdasága. A Nemzetközi Gazdaság- történeti Kongresszuson este úgynevezett nyílt vitafóru­mot tartottak „az éhség a történelemben” címmel. A debreceni házgyári kombinát termékeiből Szol­nokon már jónéhány lakóház felépült, és jelenleg is épül. Évekig speciális közúti jár­művekkel juttatták el a pa­neleket Debrecenből Szol­nokra, az üzemanyag árá­nak gyors növekedése azon­ban szükségessé tette, hogy áttérjenek a vasúti szállítás­ra, mert az lényegesen ol­csóbb. Az idén januárban szü­letett meg az együttműködé­si megállapodás, amelyben a beruházók — a Hajdú me­gyei ÁÉV, a Szolnok megyei ÁÉV, a MÁV és az ÉPFU — meghatározták, hogy júli­us közepétől vasúton jut el az építőelem Debrecenből Szolnokra. Az áttéréshez szükség volt speciális áll­ványokkal felszerelt vago­nokra. a fogadótelep meg­építésére és arra, hogy a házgyár hetenként 15 lakás­hoz szállítson panelt. Nem ment minden simán. Pél­dául a panelfogadó telep tervezése és így természete­sen kivitelezése is csúszott, ezért ideiglenes fogadóhe­lyet kellett kijelölni. Ezt a fogós problémát a Szolnok megyei ÁÉV megoldotta és a Déli ipartelepen alakított ki fogadóhelyet. A múlt hónap 6-án meg­érkezett az első paneles sze­relvény, majd jött a többi is. Ezután július 13-án a Szé­chenyi lakótelepen megin­dult a hatodik ütemben épü­lő 522 lakás szerelése. Döccenők ma is akadnak, amelyeknek elsősorban a Szolnok megyei Építőipari Vállalat issza meg a levét. A tervezett hétvagonos sze­relvények — ezekből kettő van — közül az egyik még csonka, a hiányzó elemek változatlanul közúton érkez­nek. A szállítási idő is sók Debrecen és Szolnok között. A vállalat által igényelt he­ti tizenöt lakás késve érke­zik meg, így naponta mind­össze másfél lakást tudnak összeállítani a Széchenyin. A vasúti szállításnak köszön­hető megtakarítás 400 fo­rint tonnánként, ennek elő­nyeit azonban az építők nem élvezhetik a kívántnál las­súbb szállítás miatt. Munka­erő- és gépkihasználási problémái vannak az épí­tőknek, ami költségtöbblet­tel jár. Az ötlet tehát, mint már annyiszor, ez esetben is jó. A megvalósítással viszont — mint már annyiszor — most is bajok vannak, bár az épí­tők reményei szerint nem sokáig.. . — B — Csődbe ment a megrendelő Értékesítésre váró haszongépjárművek Eredményhirdetés a sertéstenyésztési versenyben Tegnap délután a TESZÖV szolnoki központjában ki­hirdették a Szolnok megyei termelőszövetkezetek múlt évi sertéshús-termelési ver­senyének eredményét. A TESZÖV, a Szolnok megyei ÁHV, a KAHYB és az ISV által először 1979-ben meg­hirdetett verseny célja a nagyüzemi sertéstenyésztés termelési és tenyésztési ered­ményeinek javítása. Az érté­kelés szempontjai között ki­emelt szerepet kapott a hús­kibocsátás évenkénti növe­kedése, a telepeken dolgozók munkájának értékelésekor azonban figyelembe vették a tenyésztési és gazdaságossá­gi mutatók, például az egy kocára jutó húsértékesítés és az értékesített hús egy kilo­grammjára jutó abrakfel­használás alakulását is. Szolnok megyében az utób­bi öt esztendőben a sertéste­nyésztő ágazat évenként át­lagosan 13 százalékkal nö­vekedett, a versenyben élre kívánkozó üzemeknek tehát igazán kiváló eredményeket kellett produkálni. Jellemző például, hogy az idei győzte­sek kocánkénti évi húskibo­csátása 20 mázsa fölött van. A versenyben külön érté­kelték a szakosított és a ha­gyományos telepek eredmé­nyeit. Az első kategóriában az abádszalóki Lenin Ter­melőszövetkezet sertésté- nyésztői bizonyultak a leg­jobbaknak, másodikok a zagyvarékasi Béke, harmadi­kok a kisújszállási Tisza II. Tsz brigádjai lettek. A ha­gyományos telepeken a leg­jobb munkát végzők sor­rendje: első a tiszafüredi Hámán Kató Téesz, máso­dik a jászladányi Egyetértés Téesz, harmadik pedig a kisújszállási Nagykun Tsz lett. Pólyázószekrény süllyesztett káddal, baldachinos gyerekágy Egyszerűbb, olcsóbb kivitelben hazai piacra A mezőtúri Bútoripari Szö­vetkezet — mint arról ko­rábban már hírt adtunk — a Szegedi Ipari Vásáron lu­xuskivitelű gyermekbútorral szerepelt. Különösen két da­rab: a süllyesztett kádas pó­lyázószekrény és a baldachi­nos gyermekágy állított meg sok nézelődőt. „Igen, kapha­tó. Darabonként is”, — hangzott a válasz az érdek­lődésekre. És az ár? „Hát, nem olcsó.” — Mennyi is az a „nem olcsó”? — 15 ezer forint, — vála­szolt a kérdésre Csató Bá- lintné főkönyvelő, már a vá­sár után, telephelyükön. — Ennyi a kalkulált ár. — Önök eddig is készítet­tek praktikus kis bútorokat, az tehát nem meglepő, ha most ezeket együttessé ren­dezik. De az ár és a kivitel azt sugallja, hazai piacon nem lesz kapós ez a termék. — Története van annak, miért ezt a garnitúrát vittük, de erről inkább egy műszaki meséljen, — adta át a szót a főkönyvelőnő munkatársá­nak, Jakab Endre technoló­gusnak. — Valójában a bútor egy holland partner kérésére ké­szült, aki a HUNGARO- COOP-on keresztül keresett Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. augusztus 17-től Vásárolható Vételi Eladási Devizanem Vételi Közép­Eladási Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. árf. 100 egységre rorintDan címletek forintban 6 574,78 6 581,36 6 587,94 Angol font 50 6 383,92 6 778,80 Ausztrál dollár 3 767,33 3 771,10 3 774,87 Ausztrál dollár 50 3 657,97 3 884,23 Belga frank 80,10 80,18 80,26 Belga frank 5 00u 77,77 82,59 Dán korona 441,95 442,39 442,83 Dán korona 1 000 429,12 455,66 Francia frank 552,83 553,38 553,93 Finn márka 100 784,06 832,56 Hollandi forint 1 395,62 1 397,02 1 398,42 Francia frank 500 536,78 569,98 Japán yen (1000) 146,75 146,90 147,05 Görög drachma 500 52,20 55,42 Kanadai dollár 3 067,60 3 070,67 3 073,74 Hollandi forint 1 000 1 355,11 1 438,93 Kuvaiti dinár 13 321,51 13 334,84 13 348,17 Japán yen (1000) 10 000 142,49 151,31 Norvég korona 571,74 572,31 572,88 Jugoszláv dinár 100 67,86 72,06 NSZK márka 1 537,97 1 539,51 1 541,05 Kanadai dollár 100 2 978,55 3 162,79 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27,58 Kuvaiti dinár 10 12 934,79 13 734,89 Osztrák schilling 218.77 218,99 219,21 Norvég korona • 1 000 555,14 589,48 Portugál escudo 44,71 44,75 44,79 NSZK márka 1 000 1 493,32 1 585,70 Spanyol peseta 33,97 34,00 34,03 Olasz líra (1000) 50 000 26,72 28,38 Svájci frank 1 796,70 1 798,50 1 800,30 Osztrák schilling 1 000 212,42 225,56 Svéd korona 622,05 622,67 623,29 Portugál escudo 5 000 43,41 46,09 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 Spanyol peseta 5 000 32,98 35,02 USA dollár 3 844.93 3 848,78 3 852,63 Svájci frank 1 000 1 744.55 1 852,46 Az államközi megállapodásokon alapuló hiva­Svéd korona 100 603,99 641,35 talos árfolyamok változatlanul az 1982. június Török líra 1 000 22,15 23,51 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 733,32 3 964,24 meg bennünket. Fénykép alapján kellett bemintáznunk a gyermekfürösztőt és az ágyat. Hat darabot kért be­lőle, natúr fenyő, natúr tölgy és fehérre festett kivitelben. A szállítási határidőre a partner csődbe ment — nya­kunkon maradt a bútor. Úgy gondoltuk, hogy kiegészít­jük, és így küldjük el a vá­sárra. Tudjuk, hogy ez a ma­gyar igényeknek és pénztár­cának nem megfelelő, túl dí­szes, esztergált, díszléces, de hát így kérte a megrtendelő annak idején. — Tehát nem ragaszkod­nak ahhoz, hogy pont ezt a garnitúrát készítsék el soro­zatban? — Nem, hiszen tudjuk, hogy itthon más kell. A vá­sáron is kaptunk jó tanácso­dat, többen kifogásolták a fürdető magasságát is. Ha a hazai forgalomra lesz kilá­tás, átdolgozzuk a tervet egy­szerűbbre, olcsóbbra. In­kább azt szerettük volna el­érni, hogy felfigyeljenek rá. ilyen színvonalon is tudunk dolgozni. — Csak magányosok kér­dezősködtek, vagy sikerült a kereskedelemmel, esetleg más vállalatokkal is felvenni a kapcsolatot? — Dunántúlról írt levelet egy vállalat. Tőkés exportra gyártanak gyermekbútort, és azt kérdezték, hogy az ő do­kumentációik alapján tud- nánk-e bútort készíteni kül­földre, belföldre egyaránt. A Dél-magyarországi VIDIA is jelentkezett, ök eddig is árulták kisbútorainkat, most a gyermekágy és az etető­szék iránt érdeklődnek. — Szükségük van egyálta­lán erre a kis piacra? Hiszen az előbb a főkönyvelőnővel beszélgetve úgy éreztem, hogy enélkül is sok munká­juk van. — Igaz, hogy sok a koope­rációs munkánk, hiszen a tervezett árbevétel 29,8 mil­lió forintjából csak három­millió hatszázezer forint a saját késztermék, — kezdte a választ Csató Bálintné. — Mégis, kell ez a lehetőség is. — Nagy sorozatokra per­sze nem vállalkozhatunk, — magyarázta technológusuk — erre nincs meg a technoló­giai háttér sem. Néhány év­vel korábban még jóformáp csak asztalosipari munkákat végeztünk, és szerintünk mi­nőségi ugrás az, hogy ma már bútorokat is magas szín­vonalon tudunk gyártani. Eb­ben van exportlehetőség is, ami pedig köztudottan rend­kívül befolyásolhatja a szö­vetkezet gazdálkodását, lehe­tőségeit. Igaz, szinte minden évben akad ilyen bukásunk, mint a gyermekbútorral, mert bizony sok külföldi eleinte ezres nagyságrendek­kel dobálódzik, mikor a min­tát kéri, aztán a megrende­lés száz darabra jön. Visz- szatérve a kooperációs mun­kákra: mellettük a saját ter­mék biztonságot ad. A koope­ráció függőség is, nem tud­hatjuk, mikor és mennyivel csökkenti a partner a meg­rendelést. Szóval, a kooperá­ciós munka nagyjából biztos pénz, de a fejlődést mégis a saját bútor jelenti. Fejszés Edit

Next

/
Thumbnails
Contents