Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 18. / IA szerkesztőség postájából I Jogi kérdések Az örökbefogadásról Tetszik a tárogató Hetek óta szívesen hallga­tom szerda esténként a Ti­sza Szálló környékén a tá­rogató zenéjét. Személye­sen nem ismerem, ki az, aki ezt a kedves meglepetést szerzi nekünk hallgatóknak, de ismeretlenül is gratulá­lok neki. Remélem még sokáig gyönyörködhetünk a nem mindennapi hangver­senyben. V. K. M. Szolnok Húsz éve szép környezetben Örömmel emlékezünk ma vissza arra a húsz év előtti időkre, amikor több mint százharminc felnőtt és csak­nem száz kisgyerek beköl­tözött a Tisza és a Zagyva találkozásánál épült magas házakba. A szép környezet, a modern, komfortos 'laká­sok egyaránt tetszettek min­denkinek. Mikor beköltöztünk azt is eldöntöttük, hogy a házak környékéről az építés során felhalmozódott törmeléket, hulladékot eltüntetjük, és a területet felássuk, fásltjuk. Volt, aki szabadságot kért erre az időre, mások mű­szák után kapcsolódtak be a munkába. Tény, hogy 40 facsemetét, cserjéket és vi­rágokat ültettünk el, uta­kat járdákat, gépkocsivára- kozókat alakítottunk ki. Dol­gozott ott a vállalat főmér­nöke, főgeoilógusa, fúrómes­tere, gépkocsivezetője, esz­tergályosa és motorszerelő­je egyaránt. Segített a városi tanács is azzal, hogy virágpalán­tát. fűmagot, a járdákhoz építési anyagot bocsátott a rendelkezésünkre. A közös társadalmi munka hamaro­san összekovácsolta a 25 községből és 8 városból ér­kezett hatvanhét családot, akik mindannyian az olaj­iparban dolgoztak. A szép új .lakások, a mia­gunk kialakította kulturált környezet ebben a gyorsan fejlődő városban egész élet- körülményüket boldogabbá, tartalmasabbá tette. A la­kások és a környezet meg­őrzéséért továbbra is vál­laljuk a felelősséget, a tár­sadalmi munkát. Szatmári Zsigmond Szolnok Gyümölcsöző befektetés Szinte hagyomány me­gyénkben a cigánygyerekek olvasótábora. így van ez Jászapátin is, ahol az egy­hetes tábor az idén augusz­tus 9-én nyitotta meg ka­puit. Tóth István tanár a legjobban ismeri a telepü­lésen lakó cigányság életét, így természetesen a cigány- tanulók helyzetét is. Segítségére volt két főis­kolás lány, akiknek szintén szívügyük a hátrányos hely­zetű gyerekek segítése, fel­zárkóztatása. A program igen színes volt, rengeteget játszottak, énekeltek a paj­tások, nem hiányzott a könyv és a didaktikai játé­kokból is kedvükre válo­Egynapos budapesti kirán­dulást is szerveztek nekik, amelyen múzeumlátogatás volt a fő úticél. A kis tá­borlakók. a nevelők segítsé­gével ajándéktárgyakat is készítettek szüleiknek, kis­testvérüknek. Augusztus 14- én, vidám tábortűzműsorral búcsúztak a nyaralástól, de a tábor lakói részére ezzel nem állt meg a munka. Az emlékezetes táborozást egész éven át gyümölcsözteti a művelődési ház a gyerekek foglalkoztatásában, aminek első eredménye az lesz, hogy a cigány kisdiákok is zök­kenőmentesen lépik át tan­évnyitáskor az iskola kapu­ját. Czuczu Tibor gathattak. szakfelügyelő Csatorna kellene Azért írom a levelem, mert a mi helyzetünkről keveset tudósít a Szolnok megyei Néplap. Pedig arról, hogy milyen a helyzet ná­lunk az Ady Endre utcában, olvasnia kellene az illeté­kesnek. Esős időben az ut­ca elején az alsó épületek vízben állnak, mert leveze­tő árok nincsen. Eső viszont mostanában eléggé bőven hull, jó volna ha segítene valaki a gondokon. Novotni Dánielné Martfű, Ady E. utca Hiányos a világítás Mint utcabizottsági tag működöm, és elmondhatom, hogy legalább két hónapja hiányosan égnek a villa­nyok a Dembinszky utcá­ban. Ez hosszú utca, de egyik felén csak egyetlen égő világit esténként. Szól­tunk mór a TITÁSZ-nak, a tanácstagunknak, de egyelő­re nincs változás. Én már égőt is adtam volna a sze­relőnek, aki .itt járt az ut­cánkban, de ő nem volt hajlandó beszerelni. Kéri Zoltánná ■ Szolnok Olvasónkéhoz hasonló pa­naszt már közöltünk augusz­tus 4-én megjelenő szer­kesztőségi postánkban. Arra megérkezett a TITÁSZ vá­lasza. Ezt levélírónk figyel­mébe is ajánljuk, mert va­lószínű ott is hasonló okok miatt hiányos a világítás: „Az önök lapjában au­gusztus 4-én megjelent „Té­vedés vagy mulasztás” cí­mű cikkre az alábbiakat válaszoljuk. A bejelentő la­kóhelyének környékén je­lenleg hálózatépítési mun­kák zajlanak. A kivitelező részlegünk ennek kereté­ben korszerűbb hálózatot igyekszik kiépíteni. Ez eb­ben a stádiumban a közvi­lágítási hálózat időszakos kimaradásával jár együtt. A kellemetlenségért a fo* gyasztók szíves elnézését kérjük. — fejeződik be a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalattól kapott hivatalos levél. Képek a Szovjetunióból Ünnepélyes keretek között nyitották meg Jászberény­ben a gazdag képanyagból álló kiállítást, amelyet au­gusztus 23-ig láthat a kö­zönség a Déryné Művelődé­si Központ Lehel Klubjá­ban. A közel száz négyzet­méteres, nagyteremben 40 tablón láthatók a .nemzetkö­zi turizmus által kedvelt 25 útvonal 145 városának, hely­ségének fotói, a szovjet kultúra értékei, a csodá­latos műemlékek, a kom­munizmus építésének ki­emelkedő eredményei, a bé­keszerető szovjet emberek életének mindennapjai. H. J. A fedél is kellene Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat — megköny- nyítendő a háziasszonyok bevásárlását — alkalmi üvegvásárt rendezett Szol­nokon a mentőállomás mel­lett. Megörültem a kezde­ményezésnek mert köztudo­mású, hogy a városi laká­sokban csak csavaros üve­gekben áll el a befőtt. Az első meglepetés akkor ért, amikor a csavaros üve­gekhez fedelet nem kap­tunk. Az elárusító ugyan közölte velünk, hogy egy­két nap, és lesz az is, de végül a kéthetes árusítást is befejezték, mégsem érke­zett belőle egy darab sem. Most ott tartunk, hogy meg­vettük az üvegeket, használ­ni mégsem tudjuk, úgy ahogy az megfelelő lenne. Molnár Iván Szolnok Lapunk augusztus 8-i szá­mában a befőzési kellékek ellátottságával részletesen foglalkoztunk. A cikk vé­gén az AMFORA Kereske­delmi Vállalat magyaráza­tát ajánljuk levélírónk szí­ves figyelmébe. Hozzászólás Elismert foglalkozás Örömünkre szolgált, hogy július 27-én megjelenő lap­jukban valamikori munka­társunkról, Bodnár Lajos bácsiról írtak. A cikk szép­séghibája, hogy Lajos bá­csiról azt írják, „amolyan íelcserféle lettem ott a vá­rosban, és úgy is mentem nyugdíjba” Lajos bácsi nyugdíjas in- szeminátor. Más ez a mun­ka, és más a felcserség. Mi büszkék is vagyunk őrá, mint szorgalmasan dolgozó emberre, és mint a minisz­térium által kitüntetett in- szeminátorra, aki tíz évig végezte ezt a munkát. Húsz évvel ezelőtt holmi álsze­mérmességből egyesek mo­solyogtak ezen a kifejezé­sen,, de ma már a megyében dolgozó több mint száz in- szeminátort senkinek eszé­be sem jut másként nevez­ni. dr. Hegedűs Bertalan igazgatóh. főállatorvos Szolnok Szerkesztői üzenet; Gábor Jánosné, Kunmadaras: Ké­résének igyekszünk eleget tenni, a kassai ünnepségen készült fotókat megszerez­ni. Munkatársunk fel fogja Önt keresni, addig is szí­ves türelmét kérjük. Szóvá tesszük... Sötétben: búvóhely, balesetveszély Az egyik szolnoki nagy- vállalat munkavédelmi fel­ügyelője ajánlotta figyel­münkbe a képen látható, Szolnokon a Verseghy út 42. számú családi háznál kiala­kított pincegarázsba vezető kocsilejárót. Az élősövénnyel, fákkal szegélyezett, nem túl széles járda csaknem felét elveszi az ajtó kiugró oldalfala, bú­vóhelyet kínálva a rossz viccek kedvelőinek, akik elő­szeretettel ijesztgetik várat­lan felbukkanásukkal a sö­tétben hazafelé igyekvőket. (A megrettent ember talán észre se veszi a közvetlen a kiugrót követő emelkedőt a járdán, ijedelmét estében zúzódásokkal, esetleg boka­töréssel tetézheti.) Nem mé­ricskéltem centivel a járda' megmaradt szélességét, de nehezen tudom elképzelni, hogy ott elfér egy babakocsi anélkül, hogy a behajló gallyak a gyereket meg ne sértenék ... Uram bocsá’ még az is megfordult a fejem­ben, hogy a fentebb említett A gyámhatóságok, vala­mint a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetek igazga­tói tanúsíthatják: százak „állnak sorban” egy-egy örökbe fogadható kislányért, kisfiúért. Bár rengeteg az állami gondozott gyermek, közülük mégis kevesen ad­hatók örökbe. Az örökbefo­gadást ugyanis a családjogi törvény szigorú feltételekhez köti, mind az örökbe fogadni szándékozó szülőjelölt, mind pedig a gyermek oldaláról. A gyermeknél igen fontos, hogy a még helyreállítható vérségi kapcsolat ne szakad­jon meg. Ezért a vér sze­rinti szülő beleegyezése nél­kül csak akkor adja a gyám­hatóság örökbe a kiszemelt kislányt vagy kisfiút, ha a szülő a gyermekével szem­ben fennálló kötelezettségé­nek önhibájából és tartósan nem tesz eleget. Pillanatnyi, vitatható, gyakorlatunk sze­rint az is elegendő, ha az anya vagy az apa évente egyszer telefonon érdeklődik a kis állami gondozott iránt. Örökbe fogadni csak kis­korú személyt lehet. Ha va­laki egy 18. életévet betöl­tött fiatalembert annyira megszeret, hogy gyermekévé fogadná, mindenét ráhagyná, ezt már csak végrendelettel teheti meg, hivatalosan gyer­mekévé nem fogadhatja. Külföldön élő gyereket csak úgy lehet örökbe fo­gadni, ha előbb honosítják. Az örökbefogadást a terüle­tileg illetékes gyámhatóság bonyolítja le. Örökbe fogad­ható gyermekért tehát náluk kell elsősorban jelentkezni. Szívesen vállalják ezt a fel­adatot — ha számos más munkájuk engedi — a gyer­mekvédő intézetek igazgatói is. Ök az állami gondozott "yerekek törvényes gyámjai, így a döntésbe természete­sen beleszólnak. Nem sza­bad az örökbefogadásra vá­ró szülőknek neheztelniük azért, ha a kiválasztott, és nagyon megszeretett aprósá­got nem vihetik azonnal sa­ját gyermekükként ottho­nukba. Az eljáró hatóságok­nak ugyanis nagyon alaposan mérlegelniük kell a bele­egyezést, hogy a felek az­után kölcsönösen elégedettek lehessenek egymással. A legfontosabb: a kiskorú gyermek érdeke. Az ő egész­ségi, szellemi állapotát nem szabad eltitkolni az örökbe- 'ogadó elől. De az örökbe fogadni szándékozó szülő al­kalmasságát is papírokkal kell alátámasztani; egészségi állapotán kívül lakásviszo­nyait, családi körülményeit is értékelik. Jóllehet, egy rendezett körülmények kö­zött élő asszony magányát, pszichés állapotát oldaná meg egy kisgyerek, mégis, ha van hasonló körülmények között élő házaspár is a je­lentkezők között, ők lesznek a „győztesek”. Mert itt nem a felnőtt, hanem a gyerek szempontjai az elsődlege­sek, és természetesen egész­ségesebb, ha a gyerek nem csonka családba kerül. Az intézetben lévő gyerekekkel tanácsos fokozatosan kiépí­teni a kapcsolatot. Hétvégek­re, ünnepekre — a vezetők engedélyével — ki lehet vin­ni őket. Csak akkor érdemes tartós időre hazavinni, ha kialakul a kötődés. A jöven­dő szülőnek-gyereknek meg kell bizonyosodnia arról, hogy kiállják-e a próbát: a szeretet és a türelem próbá­ját. Az örökbefogadás elren­dezésének az ideje általában fél évet vesz igénybe. Melyek az örökbefogadás joghatásai ? Az örökbefoga­dott mind az örökbefogadó­val, mind annak rokonaival szemben ugyanolyan jogok­kal és kötelezettségekkel bír, mint a vér szerinti gyermekek. Örökbefogadó szülője nevét viseli; ha vi­szont egyedülálló nő fogadja örökbe a gyermeket, az nem az anya nevén szerepel, ha­nem egy másik, képzelt szü­lő nevén, akinek személyi adatait a gyámhatóság belá­tása szerint állapítja meg. Az örökbe fogadott gyermek ugyanúgy örököl örökbefo­gadó szülője után, mint a vér szerinti gyermek. Ha te­hát az örökbefogadónak van­nak vér szerinti gyerekei is, a „juss” eggyel több (egyen­lő) részre oszlik. Az örökbe­fogadó szülőt is megilletik a gyerek után mindazok a pol­gári jogi, valamint társada­lombiztosítási és munkajogi kedvezmények, amelyek a vér szerinti szülőt, gyermeke után. Ha valaki egészen ki­csi gyeteket fogad örökbe, élvezheti utána a gyermek- gondozási segélyt, s megille­tik a kisgyermekes anyák szabadidő-kedvezményei. Egyéb feltételek esetén (pél­dául több gyerek van, vagy az örökbe fogadott gyerek „egyke”, de szülője egyedül­álló, a családi pótlékot is folyósítják utána. Az örökbefogadás titkos. A már örökbe fogadott gye­rek „nyomát” a vér szerinti szülő elveszti. Jó lenne, ha ez a titok később is csak az örökbefogadó szülő döntése alapján, és nem a „jóakara­té szomszédok” jóvoltából derülne ki. Dr. Kertész Éva kiugrót az est, az éjszaka homályában egyéb célokra is felhasználhatják, akiket sürget a szükség ... Hasonló veszély nem áll fenn a Ságvári körúti pince­üzletek esetében, ahol ugyan­csak ilyen megoldással ké­pezték ki az ajtót, hiszen a járda jóval szélesebb, a köz­világítás jobb, sűrű fasor, bozót se árnyékol. Nem vitatom, bizonyára engedély birtokában építke­zett így a ház tulajdonosa. De vajon azok, akik kiadták az engedélyt, biztonságosnak találták ezt a megoldást a jelen helyzetben is? — rónai —

Next

/
Thumbnails
Contents