Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
1982. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Elutazott hazánkból Francois Mitterrand Kádár János válaszbeszéde Köszönöm Mitterrand elnök úr meleg szavait, mindazt, ámít népünkről mondott. Pohárküszöntőjének rraegáiLlapításával 'egyetértek, s ezért röviden tudók szólni. Ez alkalommal is megköszönöm elnök úrnak, hogy munkatársaival -együtt Magyarországra látogatott, s szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a 'látogatást jelentős eseménynek tartjuk. A rendelkezésünkre álló időt jól hasznosítottuk, tárgyalásaink intenzívek voltak, s alkalom nyílott arra is' hogy önök bepillantást nyerhessenek a magyar nép életébe. E két nap során, amit együtt töltöttünk, még pontosabban és jobban megismertük országaink hivatalos álláspontját a nemzetközi kérdésekben. Van néhány — nem is kevés és nem kis fontosságú — nemzetköz.! kérdés, amit azonos módon ítélünk meg, másokat hasonlóan, és vannak kérdések, amikben eltér az álláspontunk. De hadd hangsúlyozzam a legfontosabbat: a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésben, egy szilárdabb békéért való küzdelemben egyetértünk. És lehet, hogy e két .nap ailajtt talán már kicsit segítettük is a jó ügyet. Maga a látogatás is bizonyítja, hogy a kelet—nyugati kontaktusok működnek, érdemi módon lehet tárgyalni egymással és megértésre törekedni. Ezért nekem úgy tűnik, hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben — iilyen például a helsinki folyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befejezése — együtt is tudunk dolgozni, föllépni. Más fontos nemzetközi kérdéseikben — nekem úgy tűnik — ha nem is együtt, de külön-külön tudunk tevékenykedni egyazon célért: egy békésebb világért. Végezetül Kádár János Francois Mitterrand, a francia vendégek egészségére, a francia nép boldogulására, a magyar—francia barátságra és a békére emelte poharát. Sajtótájékoztató Francois Mitterrand és Kádár János a magyar—francia tárgyalások befejezését követően a Duna Intercontinental Szállóban tálálkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A nemzetközi sajtókonferenciát Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A francia államfő és az MSZMP KB első titkára bevezetőben rövid' nyilatkozatot tett. Francois Mitterrand nyilatkozatában — mint mondotta — bizonyos mérleget vont kétnapos magyarországi látogatásáról, amelynek eredményeit politikai szempontból a következő napok, hetek és hónapok fogják megmutatni. Elmondta, hogy a magyar vezetőkkel megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, s a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiben egyetértés mutatkozott, másokban a vélemények eltértek egymástól. Hangoztatta, hogy a kétoldalú kapcsolatost yitús kérdések nem terhelik,,de a kapcsolatok nem elég aktívak. Ezeket fel akarjuk lendíteni. Eszmecseréink kiterjedtek •az európai problémákra, az enyhülésre, a békés egymás mellett élésre, a leszerelésre, az erőegyensúly kérdésére. Nem állítom, hogy mindenben egyetértettünk, de azt hiszém, hogy alaposabban rtiegismertük egymás Véleményét. Atfzal az érzéssel hagyom el Budapestet és Magyarországot, hogy á magyar vezetőkkel s mindenekelőtt Kádár Jánossal, áz MSZMP KB első titkárával — akivel harmadízben volt alkalmam találkozni —• olyan kapcsolat született, amely lehetőséget ad "hasznos kezdeményezésekre. Remélem, hogy megbeszéléseink eredményei mindennapi életünkben gyakorlattá válnak. Jobban megismertük egymást és az ügyeket, s erre támaszkodhat politikánk. Megteremtetttjk egy olyan együttműködés alapját, amelytől sokat várok. Mint hazám képviselője elmondhatom, hogy nagyon nagy tiszteletet érzek az. önök Sok megpróbáltatást átélt nemzete iránt. Kádár János bevezető nyilatkozatában kijelentette: nagy várakozással tekintettünk e látogatás elé. s most a befejezéséhez közeledve meg szeretném mon*dani, hogy várakozásaink tel jesültek. Országaink különböző szövetségi rendszerekhez tartoznak. s ezért különösen fontosnak, jónak tartom, hogy itt és most Kelet- és Nyugat-Európa között egy sikeres találkozás történt. — Ami a magyar—francia kapcsolatokat illeti: magyar részről elhatározott a szándék — miként benyomásaink szerint a francia kormányzat részéről is az —, hogy a kapcsolatoknak minden területen lendületet adjunk. Ez még a politikai kapcsolatrendszerre is vonatkozik: bizonyos konzultációkra a jövőben is gondolunk, hogy elevenek legyenek a kontaktusaink. Nagy reményeket fűzünk a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez; érdekeltek vagyunk ebben, mert országunk adottságaiból következik, hogy mi Nyugat-Európa államaival is élénk és fejlődő gazdasági kapcsolatokat kívánunk. Kádár János — kérdésekre válaszolva — egyebek között elmondotta: — A két ország politikai, kontaktusáról szólva már céloztam útira, hogy a kormány. a Külügyminisztérium rendszeres kapcsolatot tart, hogy konzultálhassunk az időszerC kérdésekről és álláspontunkat • összehangolva együtt, vagy* egy irányban dolgozzunk. Nem akarok , részletekbe bocsátkozni, példát azonban mondok, elhatároztuk. hogy együttes' erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a mindkettőnk által nagy jélentőségűnek tartott Helsinki folyamatban ne következzék be törés, és a madridi találkozó megfelelő, a Helsinki íolya'matot tovább viv.ő határözat.tal fejeződhessék be. Mitterrand francia köztársasági elnök a kétoldalú" kapcsolatokra cs a nemzetközi helyzetre vonatkozó kérdésekre válaszolt. Árrá a kérdésre válaszolva. hogy mit tehet Franciji• ország, illetve Magyarország közösen egy enyhültebb világért, a francia elnök hangsúlyozta, hogy mindkét országnak meglehet a maga szerepe saját szövetségi rendszerén belül, hasznos tanácsokat adhat, jó kezdeményezéseket tehet. Mindkét ország népe szenvedett a háborúban és ez feljogosítja őket, hogy riasszák a.nemzetközi közvéleményt, felhívják a figyelmet a veszélyre. Az elnök erőteljesen állást foglalt a tárgyalások, konkrétan a szovjet—amerikai stratégiai tárgyalások sikerré vitele mellett. Ez közös érde’ ke a résztvevőknek és a többi országoknak is. Itt az erőegyensúlyról van szó. amit nehéz meghatározni, de ha a tárgyalás nem lenne sikeres, megvalósulnának a már mindkét fél által bejelentett tervek, újrakezdődne a fegyverkezés és túlfegyverkezésbe csapna át. Francois Mitterrand ugyanakkor megjegyezte: a biztonság, az erőegyensúly nem indulhat ki abból, hogy egyik vagy másik -ország leépíti biztonsági erejét. Egyrészt szilárdságra van szükség, másrészt nagy eltökéltségre, hogy a tárgyalások sikerre vezessenek. Az újságírók kérdést tettek fel a szovjet—francia viszonyról, egy szovjet—francia csúcstalálkozó lehetőségéről is. A francia államfő hangsúlyozta, hogy állandó a párbeszéd a Szovjetunióval, külügyminiszteri szinten, valamint legfelsőbb szintű üzenetváltásokkal — éppen most kapott üzenetet Brezsnyevtől, jegyezte meg. Mitterrand ugyanakkor a. legfelsőbb szintű, jelképes tartalmat is hordozó találkozó eddigi elmaradását az olyan nézeteltérésekkel indokolta, mint amilyenek Lengyelországgal és Afganisztánnal kapcsolatban állnak fenn. Leszögezte azonban: Franciaország tudatában van annak, hogy a Szovjetunió az európai és a világegyensúly döntő fontosságú tényezője, ezért a két fél döntésétől függ, mikor alkalmas az idő a találkozásra, Európa érdeke mikor indokolja a közvetlen tárgyalást, nézet egyeztetést. * * * A nap folyamán újabb megbeszélésekre került sor az elnök kíséretében levő francia személyiségek és a magyar politikusok között. Búcsú a Kossuth téren Hivatalos magyarországi látogatása végeztével Francois Mitterrand tegnap elutazott hazánkból. A francia köztársasági elnököt ünnepélyesen búcsúztatták a Kossuth Lajos téren. A francia és a magyar nemzeti zászlóval díszített Országház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz-zászlóalja. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Marjai József, Péter- János. Katona Imre. az Elnöki Tanács ' titkára,- valamint ß7. Elnöki Tanács és a kormány több tagja, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. A Kádár János és Losonczi Pál társaságában lévő kő'z'társasági . elnök érkezését kürtszó, jelezte, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Francois Mitférrandnak. Elhangzott a két ország himnusza, majd a francia államfő Kádár Jánossal együtt elhaladt, a díszzászlóalj előtt. Ezután az elnök és kíséretének tagjai elbúcsúztak a magyar közéleti vezetőktől, s a diplomáciái testület megjelent- képviselőitől. Az ünnepség végén a zászlóal j dís/.menettel tisztelgett Francois •Mitterrand. Kádár János és Losortczi Pá! e.lött. Az Országhoz előtti ünnepélyes búcsúztatás -után a vendégek gépkocsikba szálltak és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repülőtérié hajtattak. Személyes búcsúzás percei Kádár János éí, Losonczi Pál itt szívélyes szavakkal, kézfogással elköszönt a magyarországi hivatalos látogatását befejezett Francois Mitferrandtól. A légikikötőben — ahol magyar és francia nemzeti lobogókkal övezet ten ,.Jó utat kívánunk kedves francia vendégeinknek!" felirat díszítette a homlokzatot — a különgéphez. kísérték a Francia Köztársaság elnökét, aki kíséretével együtt nem sokkal 19 óra után elutazott a magyar fővárosból. Idei gazdasági feladataink megvalósításának tapasztalatai Kezdeményezőbb, jobb munkát m 1982. évi "tTÍ„ végrehajtásának eddigi tapasztalatait tekintette át a párt Központi Bizottsága 1982. június 23-i ülésén, melyről közleményt adott ki. Ennek ismeretében elemezte a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén az idei évre megszabott gazdaságpolitikai feladatok időarányos teljesítésének eredményeit és problémáit. A testület megállapította: az ez évi feladatok reálisak, végrehajthatók, ha a teljesítés feltételei az előre számítottnál lényegesen nehezebbek is. Az év eddigi munkájának tapasztalatai kedvező és kedvezőtlen jelenségeket egyaránt mutatnak, terveinkkel egyező törekvéseket, irányokat, a - nehézségeket áthidaló erőfeszítéseket tükröznek, szükség diktálta rugalmas alkalmazkodás tapasztalható a gyorsan változó körülményekhez. A termelés fejlesztése a megyében a termékszerkezet korszerűsítésével, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével, az intenzív fejlődésre való áttérés meggyorsításával valósult meg. A gazdasági munka külső körülményei a vártnál roszszabbak, a belföldi gazdasági folyamatokban is mutatkoznak — az eredmények mellett ■— kedvezőtlen jelenségek. Az ipar termelésbővülése, tőkés exportja elmaradt az egész évre tervezett ütemtől. Akadályt jelent a végrehajtásban az akadozó anyag- és alkatrészellátás, az ágazatok közötti gyenge kapcsolatok, az exportértékesítés nehézségei. Lassú a magasabb követelményekhez való igazodás. Az eltelt hónapokban a tőkés export szállítások a korábbinál aktívabb .piaci tevékenység mellett is elmaradtak a tervtől értékesítési gondok, árcsökkenések miatt, az elmúlt év azonos időszakának exportját azonban meghaladják. A szocialista államközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését a gyárak, az^ üzemek alapvető feladatuknak tartják. Az üzemek, vállalatok intézkedéseket hoztajc * a.z anyaggal" és energiával való takarékoskodásra, a hulladék és íflásodlagbs. nyersanyagok hasznosítására, az • import iránti igény mérséklésére. gazdaságtalan• termelés meg- - szüntetésére a kis- és középüzemekben készüllek tervek, amelyek végrehajtása elkezdődött. A munkaerő-gazdálkodás javult a megyében, ami kedvezően befolyásolta a munka termelékenységének növelését. Több munkahelyen igyekeznek a munkaerőt hatékonyabban foglalkoztatr i. Ha kis mértékben is, de csőkként — mintegy fél százalékkal — az. anyagi ágazatokban foglalkoztatottak száma. az építőiparban jelentős i csökkenés. Például" egyes szakmákban a munkaerőhiány veszélyezteti, a beruházások határidőre való befejezését. A mezőgazdaságban és a kereskedelemben némileg emelkedett a.dolgozók létszáma. Bizonyos szakmák iránt nagy a kereslet a megyében, ezért egyes szakközépiskolákban az 1982— 83-as tanévtől az igényeknek megfelelően módosítják a képzést. Szolnokon papíripari szakközépiskolai. Jászapát in vasútépítő, gépszerelő és -kezelő szakközépiskolai képzés kezdődik. Az ötnapos munkahétre való áttérés — eseti gondok mellett — nagyobb zökkenők nélkül megtörtént. A termelés nem esett vissza és biztosították a termelés folyamatos fenntartását. A személyszállításban átmenetileg feszültségek keletkeztek, nőtt a zsúfoltság a menetrendszerű járatokon. A Volán Vállalatnak a menetrend módosításával, szervezési intézkedésekkel sikerült az igényeket kielégíteni. Jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a hétvégi különjáratok száma. A kis településeken továbbra is gondot okoz a hétvégeken a korlátozott postai szolgáltatás. Az iparban cél a termelés 3,5—4 százalékos növelése, a munkatermelékenység ezt meghaladó mértékű javítása. S mit mutat az év eddigi tapasztalata? Az iparban a tervezettnél mérsékeltebben nőtt a termelés. A termelé- kenység növekedési üteme meghaladta a termelés emelkedését. A jövedelmezőség valamelyest csökkent. Az ipar egyes ágait, vállalatait tekintve differenciált a fejlődés. Az értékesítés belső arányai a tervekkel csak részben egyeznek. A nem rubel elszámolású export a bázis időszakánál magasabb, de az erőteljes növekedéssel számoló tervektől még elmarad. A szabályozó rendszer egyes elemei nem ösztönöztek eléggé a tőkés exportra — július elsejével változtattak ezen — a belföldi kooperációk, az ágazatok közti kapcsolatok hiányosságai is gátolják a tervek teljesítését. P lakossági uSáltteijesítményértéke a tervezettnek megfelelően nőtt. A szolgáltatások minőségét, kulturáltságát több új forma és tevékenység bevezetésével javították. A kereskedelem azonban nem propagálja kellően meglévő szolgáltatásait és alig kezdeményez újakat. A tervek szerint emelkedett a szolgáltatások területén dolgozók száma és javult területi elhelyezkedésük. Az építési-szerelési teljesítmény nem éri el a tervezettet. A termeléscsökkenés egyik oka a létszám háromszázalékos csökkenése, amit a termelékenység javításával nem tudtak ellensúlyozni. Növekedett az elkészült és átadott lakások száma. Az állami lakások felújításának üteme Szolnokon és Karcagon elmarad "az előirányzotttói. A mezőgazdaságban a termelése növelése a nagyüzemekben á^azatonként és gazdálkodó egységenként differenciáltan alakul, A gabona- és húsprogram megvalósításához az előző évi gazdálkodási eredmények, a jó minőségben végzett őszi munkák, a "növekvő állatállomány ég a rendelkezésre álló takarmányalapok kedvező feltételeket biztosítottak. A vetésszerkezet a céloknak meg1 felelő. Nőtt a gabona vetésterülete, ezen belül valamelyest csökkent a kukoricáé, továbbá a lucernáé is jelentősebben, . de* céljainkkal egyezően a napraforgóé. A nagyüzemi zöldségterület is csökkent három százalékkal, ugyanis tovább romlott az, ágazat érdekeltsége. Az idén javult a nagy- és kisüzemek, felvásárlók és forgalmazók közötti együttműködés. Az állatállomány- gyarapodott, de mérsékelten" nőtt az "állati termékek termelése. Figyelemre méltó, hogy a baromfiágaztban a termelés és az állomány a tervek szerint emelkedett. A termelés és feldolgozás között jobb az összhang,' szerkezete az értékesítési lehetőségek szerint fejlődik. Javult az állattenyésztésben a kistermelés integrálása. Nőtt a kihelyezett állomány és bérhizlalás is. A lakosság alapellátása megfelelő színvonalú, fogyasztása növekedett, az árukínálat javult. A kiskereskede’mi forgalom folyó áron nyolc százalékkal nőtt. Ez -mérséklődő irányzatú, de meghaladja a ■ tervezettet és az országos átlagot is. A forgalom szerkezete a tervek szerint alakult: a vegyesiparcikkek forgalma négy százalékkal, az élelmiszereké és a vendéglátásé két százalékkal nőtt. Bővült az olcsó áruk és a korszerű táplálkozást szolgáló cikkek választéka. A megyei pártbizottság a helyzet alapján megállapította; az 1982-re meghatározott gazdaságpolitikai feladatok teljesítése megköveteli az elért eredmények megszilárdítását, a kedvező folyamatok kibontakoztatását, a kedvezőtlenek visszaszorítását. A közgazdasági feltételek az év hátralévő időszakára szigorúbbak lettek — több szabályozót ugyanis menet közben módosítottak — ezeknek megfelelni Vsak a gazdasági munka javításával lehetséges. Az iparban fő feladat a nem rubel elszámolású export növelése, a többletexport-vállalások teljesítése. Többletteljesítmény azonban csak akkor várható, ha a.termelés nagysága, összetétele a kereslethez, a külfödi piacok igényeihez igazodik. A rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a versenyképesség javítására, a technológiai korszerűsítésekre, az anyag-és energiafelhasználás . ésszerűsítésére fordítsák a gazdasági egységek. Az építőiparban a fenntartási és " felújítási munkák arányának és mennyiségének további növelése szükséges. Az építőipari kapacitások koncentrációjával biztosítani kell az ez évre vállalt oktatási és -egészségügyi intézmények, valamint rekonstrukciós beruházások befejezését, átadását. A mezőgazdaságban legnagyobb feladat a termés veszteségmentes betakarítása, tárolása, takarékoskodva a munkák költségeivel. A nyári betakarítás szervezetten, alaposan előkészítve megkezdődött. A szálastakarmányok várható terméski esésének pótlásáról is gondoskodjanak az üzemek, azért szükség van a másod- és tarlóvetésekre, az öntözőkapacitások jobb kihasználásával. Az állattenyésztésben növekedjen a vágóállat- és termékek előállítása, az állategészségügyben kialakult kedvező helyzetet őrizzék ■ meg. A nagy- és kistermelésben bővítsék az árualapokat, hogy .a biztonságos ellátás mellett növelhetők legyenek a nem rubel elszámolású exportalapok. Továbbra is fontos cél; érvényt kell" szerezni a lakosság élet- és munkakörülrijényei javítását" szolgáló fej. Vesztéseknek. A lakosság áruellátásában a minőség javítása kerüljön előtérbe. A ke- ■' reskedelmi hálózat fejlesztése az eddig kevéssé ' ellátott területeken történjen. A meglévő hálózat felújítását, korszerűsítését is a tennivalók közé kell sorolni. n változó ko;“való gyors alkalmazkodás új igényt támaszt a párt-, az állami, a tömegszervezeti és -mozgalmi munkával szemben. A pártszervek, a társadalmi szervezetek élesszék az alkotó légkört, bátorítsák a kezdeményezéseket, teremt-senek nyilvánosságot az eredményeknek, ismerjék el a sikeres munkát, támogassák a termelést előre lendítő mozgalmakat. A feladatok teljesítése érdekében a párt-, az állami és a társadalmi szervek együttesen munkálkodjanak. Az idei gazdasági feladatok megvalósítása, a nehezebb körülmények mellett fegyelmezett, ■ kezdeményezőbb, jobb munkát igényel minden munkahelyen és mindenkitől. Egy akarattal, cselekvő összefogással idei céljaink elérhetőek.
