Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
1982. JÚLIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki az irattárból Mire való a szakdolgozat? Mezőtúron- a DATE főiskolai karán már nyoma sincs a vizsgahangulatnak. Minden csendes, nyugodt az épületben, a most végzett hallgatók már pihenik a vizsgák izgalmait. Azok, akiknél még tart a hallgatói” munkaviszony, gyakorlaton ismerkednek leendő foglalkozásukkal illetve munkahelyükkel. Ennek ellenére ilyenkor is. dolgoznak a tanszékeken. A tanulmányi év végén az államvizsgáról, a szakdolgozatok sorsáról érdeklődtünk. Elsőként Jaksits Dezsőtől, az erőgépek tanszékvezetőjétől kérdeztük: — Általában miről írnak szakdolgozatot a hallgatók, milyen fontosságot tulajdonít a témaválasztásnak? A záródolgozatok címei — A záródolgozatok címeit részben a tanszék írja ki, de a hallgatók is jelentkeznek témákkal.. Folyik nálunk levelező és szaküzemmérnök-képzés természetesen a nappalin kívül. Egy-egy jól elkészített dolgozat jelentős segítséget nyújt tanszéki problémák megoldásában. Igazán szerencse kér-» dése, ha egy szorgalmas diák, és egy jó konzulens találkozik. Az így elkészült anyag felhasználható a munkahelyeken és itt_ nálunk is. — Érkezik-e vissza önhöz olyan jelzés, hogy valamelyik kidolgozott témát megvalósították? — Igen, több esetben- a visszatérő hallgatóktól tudok erről. A jó és jelesre bírált dolgozatokat esetenként 40—50 százalékban is felhasználják, azután még betekinthetnek azokba a következő évfolyam diplomázók — ön szerint itt, Mezőtúron nyilvános-e az államvizsga? — A különböző egyetemekről felkért vizsgáztatókon kívül minden évben — például az idén a MEZŐGÉP, az AGRQKER képviselői — és termelési szakemberek is ülnek» a vizsgabizottságban. Kell ennél nyilvánosabb? Szinte harapnak egy-egy jó témára. Hallottam már ezzel kapcsolatos íolyosóbeszélgetést. Krizsán József a munkagépek tanszékének munkatársa. — A szakdolgozatot szükségesnek tartón!, hiszen ez a hallgató első olyan lehetősége, — bár segítséggel ugyan, de saját magára hagyatva — amikor képes bizonyos témáról képet kialakítani. A szakirodalom forgatásával megtanul „könyvtárazni”, ez már haszon magában is. Az említett dolgozatokon keresztül a felkészültséget ítéljük meg, nem beszélve arról, hogy azok a tanszék kutatási munkájához is adalékot jelenthetnek. Esetlegesen ilyen problémák megoldásához pénzügyi segítséget is adhatunk. Bázisgazdaságoktól kapunk és kérünk témákat- a belső, tartalmat a tanszék adja meg. Sokszor a hallgató abba a hibába esik, hogy olyan témát hoz, amihez a leendő gazdasága csak minimális segítséget tud nyújtani, így dolgozata csak általánosságokat tartalmaz. — Véleménye szerint ki, vagy kik használják fel a szakdolgozatokat? — A kutatási témákat gyakrabban felhasználják, főleg tanszékek, ritkábban mezőgazdasági üzemek. — Kapnak-e feladatokat, megbízást külső vállalatokig.. — Igen, és ebbe a hallgatókat is szeretnénk bevonni, de ezek általában nyárra kiírt munkák, s ebben az időben gyakorlaton és építőtáborokban vannak diákjaink. Csak ikét-három hét áll rendelkezésre, amikor segíthetnének nekünk, nincs nincs szívünk behozni őket pihenésük rovására. — Már én is háromszor ültem vizsgabizottság előtt — mondja Krizsán József. — Nem volt ott senki a -,feleltetőkön” kívül. A szak ^ dolgozatok védése „házilag” történik, s az államvizsgán nem sok szó esik róluk. Esetenként belelapoznak néhányba a vizsgáztatók. A tudományos diákköri munkák már nyilvánosabbak. Több esetben, már hatvanhetven szakember és diáktárs hallgatja végig e témák előadását. Erre nálunk két évenként kerül sor. Újszerű a gondolat A mezőgazdasági tanszéken Király János főiskolai adjunktus a szakdolgozat védésekor még nem tapasztalt külső érdeklődést. A záródolgozatok nagy része, — mondja — könyvtárba, irattárba kerül és csak a legjobbakat adják ki betekintésre. — Nem lehetne ezek házi védésére külső érdeklődőket meghívni? — A felvetés újszerűnek hangzik, valóban érdekes lenne, ugyanis a hallgató is másként érezné magát, talán jobban felkészülne rá. Általában a szaktanárokon kívül csak a konzulensek hallgatják végig a feleleteket. Végül egy volt főiskolai hallgató, az idén végzett Kiss János mondja el- mi a tapasztalata a szakdolgozatok sorsáról és felhasználásáról. — A témát én választottam, a tanszék jónak találta és elfogadta. Tisztességesen készültem rá, sokat dolgoztam vele. A T—150 K traktor sebességváltójának elemzéséről és gyakori hibáiról írtam szakdolgozatomban. Nagy segítséget kaptam a tanszékről és a főiskolán működő vevőszolgálattól. — A hallgatók általában mikor kezdenek hozzá a dolgozatuk elkészítéséhez? — A lelkiismeretesebbek már a tanszéki kiírás után beülnek a könyvtárba és gyűjtik az anyagot. Vannak, akik csupán egy-két hetet szánnak a dologra, de, nem ez volt a jellemző. Sok üzemet érdekelhet — Mit gondol, mi lett a sorsa az ön dolgozatának? — Szerintem lekerült a könyvtárba, pedig figyelemreméltó és használható dolgokat gyűjtöttem össze néhány hónapon keresztül. Véleményem szerint a téma sok mezőgazdasági üzemet érinthet. Jó lenne, ha többen érdeklődnének, elolvasnák, leszűrhetnék a tapasztalatokat belőle. — Voltak• akiket érdekéit szakdolgozatának témája? — Néhány évfolyamtársam eljött, főleg akik hasonló feladatot kaptak, jelen esetben a hidraulikát.Az elhangzottakból kiderül. hogy a hallgatók többsége lelkiismeretesen írja meg szakdolgozatát. Dolgoznak, foglalkoznak az anyaggal. Azonban évről-évre újabb fontos témák maradnak „házon” belül. Mezőtúron. a nappali tagozaton évente nyolcvan hallgató kap diplomát. A záródolgozatok közel fele jó illetve jelesrendű, a tanszékek tájékoztatása szerint ezeknek is csak 40—50 százaléka kerül felhasználásra. Számuk kevés) ami feltehetőleg nem csupán Mezőtúron, a gépészeti főiskolán van így. hanem az ország más felsőfokú intézményében is. Nemcsak jelentős szellemi tőke hajmozódik fel ekképpen, hanem azoknak a vizsgálatoknak a? eredményei is, amelyekben fontos ötletekkel, kikér letekkel, megállapításokká??. foglalkoznak a tanszékek és a hallgatók. Az üzemeknek adott tehát a lehetőség, hogy érdeklődjenek a szakdolgozatok iránt. És ez csak rajtuk múlik. Forgács Tibor A Szolnok megyei Tejipari Vállalat törökszentmiklósi mélyhűtő és tejbegyűjtő állomására naponta 40 ezer liter tej kerül. Húsz kilométeres körzetből gyűjtik össze ezt a mennyiséget. Képünkön Szendrei Márton a tej savfokát, zsírtartalmát, ellenőrzi fl téeszek újitási versenyében Elsők a Szolnok megyeiek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban nemrégiben értékelték a termelőszövetkezetek most zárult újítási versenyét. A gazdaságok, létszámuk szerint három kategóriában vetélkedhettek tavalyi újítási eredményeik alapján. Azok a gazdaságok szerepelhettek legjobban, amelyek hasznosították, kalkulálták, s értékesítették is az elfogadott pályamunkákat. Érdekesség, hogy amíg egy benyújtott újításért a mezőgazdasági üzemek két pontot kaptak, ugyanakkar egy utókalkulált pályamunkáért 300, az' eladott újításért pedig 500 ponthoz jutottak a vetélkedésben. Íme az eredmények közül néhány' az első kategóriában, ahol azok az üzemek szerepeltek, amelyeknek a létszáma meghaladja az ezret, második lett a tisz.aföldvári Lenin, harmadik a jászapáti Velemi, negyedik a rákóczi falvi Rákóczi Termelőszövetkezet: a második kategóriában ahol a dolgozók száma 500 és 1000 között van, harmadik lett a mezőtúri Magyai-—Mongol, s az utolsó az ötszáz lelket számláló mezőgazdasági üzemek kategóriájában. harmadik lett az újszászi Szabadság, negyedik a zagyvarékasi Béke Tsz. A megyei TESZÖV erre az évre is meghirdette a termelőszövetkezetek újítási versenyét. az itt legjobban szereplő gazdaságok kerülnek az országos, a MÉM által szervezett vetélkedőre. Érdekesség. hogy a versenykiírásban lehetőséget kapnak a 30 év alatti újítók is szereplésre. Új Rába motorok vizsgája Befejeződött az új típusú Rába motorok első gyakorlati próbája a grazi LIST Intézetben: a 240 lóerős szívó motort 110 órán át vizsgálták próbapadon, ugyancsak alaposan ellenőrizték a 280 lóerős turbófeltöltésű motort is. Amint erről a gyártókat értesítették, az első benyomások jók: egyik motornál sem észleltek semmiféle meghibásodást, fogyasztásuk is kedvező volt. A Minisztertanács megtárgyalta Munkavédelmi helyzetkép Az elmúlt 10—15 évben tapasztalt kedvező folyamat után 1981-ben romlott a munkavédelmi helyzet, nőtt az üzemi balesetek száma — állapította meg tegnapi ülésén a Minisztertanács a SZOT elnökségének tájékoztatója alapján. 1982 első hónapjaiban is viszonylag sok súlyos üzemi baleset fordult elő. Az utóbbi egy-másfél év baleseti adatait csak bizonyos módosításokkal lehet összehasonlítani a korábbi esztendőkével, mert 1981. január 1. óta a munkába menet és jövet történő baleseteket, továbbá a kisiparosok és kiskereskedők üzemi baleseteit is számba veszik, ezenkívül a dolgozók most már kevésbé titkolják el az üzerrti sérüléseket, amelyek kiheverésére 1981. január 1. óta százszázalékos baleseti táppénzt kapnak. Vagyis nagy számban bejelentenek most már olyan baleseteket is. amelyek azelőtt is léteztek, de csak az utóbbi időben szerepelnek a kimutatásokban. Ám ezek kiszűrésével. összehasonlítható adatok alapján is 11 százalékkal több sérülés történt 1981-ben az üzemekben, mint egy évvel korábban. A teljes körű számbavétel szerint pedig — beleértve a munkába menet és jövet sérüléseket is — 1981-ben 130 ezer üzemi baleset fordult elő. ebből 570 volt halálos kimenetelű. Az esetek 62 százalékában a különböző járművek gondatlan vezetése, illetve a gyalogos figyelmetlensége követelt emberéletet, de sokan jártak szerencsétlenül azok közül is, akik megfelelő biztosítás nélkül dolgoztak az állványon, a tetőn. Szinte minden esetben kimutatható, hogy a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség vagy az ellenőrzés lazasága idézi elő közvetlen vagy közvetett módon a bajt. Erre utalnak azok az adatok is, amelyeket az 1981-ben bevezetett úgynevezett okkutatási rendszer keretében a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézete feltárt. Az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések t— az utóbbiak közül a bőrgyulladások a leggyakoribbak — visszaszorítása mindenekelőtt magának a dolgozónak és családjának az érdeke. de nagy-jelentőségű a társadalom számára is. A 130 ezer üzemi baleset körülbelül 700 ezer közeli családtagot érint, a halálos üzemi balesetek nyomán pedig (a mezőgazdasági szövetkezetek adatai nélkül) tavaly 259 kiskorú gyermek maradt édesanya vagy édesapa nélkül. Üzemi baleset miatt a nem mezőgazdasági területen 1980-ban 2,2 millió, tavaly pedig már 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állomány- , ban a sérültek. A mezőgaz- . dasági termelőszövetkezetekben a táppénzes napok száma az utóbbi két évben 536 ezerről 656 ezerre emelkedett. A népgazdaságban tapasztalható általános törekvésekkel összhangban a munkavédelem javításában is megnőtt a vállalatok önállósága, s ezzel felelőssége. A munkavédelem jogi szabályozása a népgazdaság egészében egységesebbé vált, ugyanakkor egyharmadára csökkentették a korábbi munkavédelmi rendelkezéseket. A vállalatok maguk ismerik a legjobban, hogy sajátos műszaki-gazdasági feladataikhoz milyen munkavédelmi intézkedések kapcsolódhatnak a leghatásosabban. Ezeknek a teendőknek a középtávú és éves programját — a szociális terv részeként — tavaly készítették el első ízben a vállalatok. ’A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők ellenőrzésének tapasztalatai szerint ezek a tervek megalapozottak. helyesen rangso. rolják a vállalatok a munkavédelmi feladatokat, hogy a legfontosabbakra a szűkös anyagi eszközökből is jusson. A SZOT elnöksége tájékoztatójában több megoldatlan problémára is felhívta a figyelmet. Rámutatott például, hogy a különböző típusú targoncák javítása, szervize alkatrészhiány és központi javítóbázisok hiánya miatt évek óta nggy problémát jelent. Az ipari gázpalackok megfelelő karbantartását is sürgősen meg kellene oldani. A tudományos-technikai haladáshoz szorosan kapcsolódik az ergonómia, amelynek megteremtésére jónéhány helyen eredményes törekvések tapasztalhatók, e fontos munka összehangolása azonban még megoldatlan. A SZOT elnökségének álláspontja szerint szükséges lenne e feladatra kijelölni a megfelelő állami szervet, s további teendő az ergonómiai képzés, az ergonómiai munkahelyi bázisok bővítése . Végül a SZOT elnöksége rámutatott, hogy a munkavédelmi helyzet javítása az irányítóktól, a vállalatoktól és a munkavédelmi felügyelőktől egyaránt állandó, gyors és hatékony intézkedéseket igényel. Vasutasok a számítógép mellett Ha tíz embert megkérdezünk, milyen szakmákban dolgoznak a vasutasok, nyolc válasza a mozdonyvezetőével, a kalauzéval a forgalomirányítójával kezdődik, s alig-aJig akadna közöttük olyan, amelyben felsorolnák a számítástechnikai foglalkozások valamelyikét.. Pedig ma már a számítógép is bevonult a sínen történő személy- vagy teherfuvarozást kiszolgáló eszközök tárába. Példa erre a szolnoki állomáson található R 10-es számítógép. Ennek a masinának az üzemeltetése a gépre kidolgozott. szisztéma eleme egy nagyobb rendszernek. Mire használják ezt a Szovjetunióból származó gépet a megyeszékhelyen? Használják-e egyáltalán? Ez utóbbi kérdésre igennel lehet válaszolni, hiszen a Szolnokon lalálható jelentős méretű ' rendező-pályaudvar hasznos segítőjévé válhat a számítógép,. Terminálokon keresztül .illetve telexeken kapja az ada'okat arról, hogy a pályaudvarra várhatóan milyen szerelvények érkeznek. Ezekkel az adatokkal már kalkulálhatnak, tervezhetnek itt a forgalom irányítói. Huszonnégy óra alatt 3000 kocsi hagyja el Automaták a vonalakon szolnoki, ideiglenes állomáshelyét. Hatalmas szám. — a vagonokkal' összefüggő adatok áttekintésére egy-egy ember képtelen. Így a beérkezett szerelvények pontos adatainak ellenőrzése és közlése után a számítógép végigkíséri a gurítástól az „elegyítésig” vagyis a vagonok keveréséig addig, hogy a szerelvényeket összeállítják, a műveletek egész sorát A gépben kialakul egy olyan tükörkép, amellyel kezelői vagy a pályaudvar irányítói szinte pillanatrólpillanatra helyzetképet kaphatnak döntéseikhez arról, mi hói található, m; hová gurul, s hogvan áll* össze egv-egv szerelvény. Dolgoznak itt „vasutas” operátorok. programozók, s rendszerszervezők. akiknek munkáiával csökkenhetnek a műveleti idők. Az egész éi-Ic'me tehát az. hogy gyorsabban, állíthatják össze a tehervonatokat. A számító gén beiktatása ebbe a folyamatba ma még csak kísérleti jellegű. Annyi bizonyos, hogy a kapcsolódó berendezéseken folyamatosan érkeznek az adatok az R 10-eshez. amely éjjel-nappal működik. Ezek a készülékek azonban már egv másik igen sok műszaki szakembert foglalkoztató üzemrészhez a MÁV Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökségéhez tartoznak, amely két igen fontos területen a vasúti távközlésben, és a biztosítóberendezések — mint nevében is benne van — fenntartásában működik közre, a személv- és árufuvarozásnál. A főnökség munkaterülete Maglódtól egészen Katóig terjed. Dolgozóin múlik a forgalom és az információközlés biztonsága. Furcsaság, de a századforduló idején tervezett berendezésektől kezdve a legújabb elektrotechnikai készülékekig megtalálható itt igen sokféle típus. A megyeszékhely vasútállomásán például a Dominó ’70-es biztonsági berendezés gondoskodik arról, hogy a személy- és teherforgalom zökkenőmentesen bonyo'ódjék. H. .1.
