Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 9 Közös nyelvük az orosz Intenzív nyelvtanfolyam Szolnokon, pedagógusoknak Csaknem száz orosz szakos nevelő ült be délelőttönként a szolnoki „piros iskola” padjaiba. Az intenzív nyelv­­tanfolyam „diáksága” Sza­­bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Győr-Sopron és Szolnok me­gyéből verbuválódott, taná­raik pedig iskolaigazgatók, szakfelügyelők, a Szovjet­unióból érkeztek. A hét végén befejeződő kéthetes tanfolyam hallgatói az órák mellett kiránduláso­kon, városnézésen, mozi, színházi előadáson vettek részt, s mindenről természe­tesen csak oroszul beszélget­tek. Szolnok harmadik alka­lommal adott otthont az orosz szakos nevelők inten­zív nyelvtanfolyamának, így Kulcsár Balázs szakfelügyelő már gyakorlott házigazda: — Az idei intenzív nyelv­­tanfolyam a korábbiakhoz hasonlóan az orosz szakos pedagógusok továbbképzésé­nek egyik jól bevált formá­ja. A szókincs gyarapítása mellett fejlesztette a beszéd­­készséget, javította a kiej­tést, s elmélyítette a nyelv­tani ismereteket. Az idei tanfolyam csak annyiban különbözött az eddigiektől, hogy többnyire azok a peda­gógusok vettek részt rajta, akik szeptembertől neevedik osztályban is tanítják az orosz nvelvet. Az ismeretek, a szókincs bővítésével egy­­ideiűleg megismerkednek a tananvágeal is. A tanfolyam tulaidonképpen az úi orosz oktatási-nevelési tervek be­vezetésére való felkészítés volt. Miközben beszélgetünk a zárt láncú televízió-rendszer képernyőin a megye általá­nos iskolás diákjainak orosz nyelvű műsorát nézik a pe­dagógusok. A versenyeken legsikeresebben szerepelt ta­nulók verset, mesét monda­nak, énekelnek, táncolnak. — Hogy tetszik a mű­sor? — kérdezzük a Szovjet­unióból érkezett nevelőket. — Szépen, hibátlanul be­szélnek. Öröm nézni, hall­gatni őket — mondja Koma­rova Majiá Abramovna, a tizenöt pedagógusból álló „tanári kar” vezetője. — Ér­ződik. hogy jól felkészült, lelkiismeretes tanárok taní­tották őket. — A tanfolyam résztvevői­ről is így vélekednek? — Igen elégedettek va­gyunk a tudásukkal, a nyelv iránti érdeklődésükkel — összegzi mindannyiuk ta­pasztalatait Volüncsik Vera Alekszandrovna. — Nemcsak az órákon hanem délutánon­ként, esténként, a fakultatív programokon is beszélgetést kezdeményeznek a családról, a munkáról, az élet szinte minden kérdéséről szó esett már. — Én negyedik alkalom­mal tanítok Magyarországon nyelvtanfolyamon, s határo­zottan állíthatom, hogy egy­re felkészültebb, képzettebb nevelőkkel találkozom — ve­szi át a szót Májjá Abramov­osztályban bevezetik az ide­gen nyelv oktatást. Minél ko­rábban kezdik el a gyerekek a nyelvtanulást, annál biz­tosabb, hogy jó színvonalon, könnyebben sikerül elsajá­títaniuk — vélekedik Sztye­­panova Ulja Dmitrijevna. — Ezek szerint a Szovjet­unióban is most változik, korszerűsödik az oktatás. — Szinte nincs olyan év, hogy ne lenne valami új­donság. Nálunk is új oktatá­si-nevelési terveket, tan­könyveket vezetnek be. A tanfolyam hallgatóival sokat beszélgettünk ezekről is, módszertani tanácsokat ad­tunk és kaptunk. így tapasz­talatcsere is számunkra a tanfolyam. A Szovjetunióból érkezett pedagógusok kiállítást is rendeztek ,az iskola folyosóján orosz tankönyvekből, segédanyagokból, a diákok rajzaiból, kézimunkáiból na. — A legtöbb gondot vál­­iozatlanul a mozgást jelen­tő igék, az igevonzatok, az „ő” névrpás, de leggyakrab­ban a folyamatos és a befe­jezett szemléletű igék hasz­nálata jelenti a magyar pe­dagógusok számára. — Bizonyára tudják, hogy szeptembertől egy éVvél ko­rábban kezdődik el az álta­lános iskoláinkban az orosz nyelv oktatása. — Örömmel hallottuk. Ná­lunk már eddig is tanultak a negyedik osztályosok ide­gen nyelvet. Sőt a kísérletek kedvező eredményei alapján szeptembertől már második — Mi az, amit majd otthon is népszerűsítenek a Magyar­­országon látottakból? — Mi is nagyon örülnénk az ötnapos munkahétnek, kedvező tapasztalatokat hal­lottunk róla a magyar kol­légáinktól — sorolja Májjá Abramovna. — Tetszik a pe­dagógusképzés, s egyáltalán az oktatás rendszere, de nemcsak mint pedagógusok szemlélődtünk, hanem kicsit turistaként is. Szépek, gon­dozottak a városok, vendég­­szeretőek az emberek, na­gyon jól érezzük magunkat. — tg — Megkezdődött a visszaszámlálás? Lemezkirályok tündöklése és... Válságban van az utóbbi évek legsikeresebb, agyon­dédelgetett együttese, a Boney M. A karibi előadók­ból álló négytagú discocso­­port feloszlás előtt áll. Bobby Fariéi, az együttes egyetlen férfi tagja múlt év decembere óta nem jelenik meg a fellépéseken. Bobby a jövőben egyedül akar énekelni, és még több pénzt szeretne keresni. Sőt, ami még érzékenyebb csapás lenne az együttesre. Farrel jogi tanácsadója meg akar­ja fosztani az együttest a világszerte ismert Boney M. név viselésétől. Frank Farian, a „főnök” azonban nem esik kétségbe. Véleménye szerint az együt­tesben mindenki helyettesít­hető. Mi adja a producer magabiztosságát? Farian, aki német származású lévén, eredetileg Franz Reuther névre hallgatott, és a sza­kácsmesterséget tanulta ki­­hamar felismerte a kon­junkturális lehetőségeket, és szakmát változtatott. Ne­vét angolosítva megpróbál­kozott a világot jelentő mikrofonokkal — nem sok sikerrel. Szerződését^ egy hosszú kudarcsorozat után 1970-ben felbontották. Ami­kor viszont egv másik le­mezgyártó cég már nem énekesnek, hanem producer­ként szerződtette, eredmé­nyesebb lett működése. „Örömet szerzett nekem, hogy reggelig pepecselhet- 8 tem a lemezstúdióban, és a különböző hangzásokat pró­bálgathattam”, nyilatkozta. A pepecselgetés és a pró­bálgatás során keletkezett a Boney M. nagysikerű disz­kóhangzása, melyhez Farian angol szöveget énekelt. Fa­rian az utóbbi hat évben az üzletági becslések szerint mintegy 50 millió márkát szerzett, azzal a felismerés­sel, hogy a kórushangzás­hoz nem feltétlenül szük­séges nagylétszámú énekkar. A magnetofon feltalálása óta technikailag megoldha­tó, hogy egy énekes több szólamot énekeljen több sávra, mely megfelelően összejátszva kórushangzást kelt. Ezt a módszert alkal­mazva készítette lemezeit milliószámra a világ legsi­keresebb popegyültese- a Boney M. Ez teszi olyan magabiz­tossá menedzserüket. Fa­­riant, hogy félvállról veszi az egész ügyet. „A Boney M. végül is az én találmá­nyom. Minden jog engem illet. Nem várck hálát, de ismerjék el a teljesítménye­met” — nyilatkozta a közel­múltban a sikeres producer a Quick magazinnak. Farian úgy véli, hogy az együttes feloszlása nem okoz jogi problémát, ugyanis a Boney M. jelenleg szerző­dés nélkül van együtt. 1979- ben annyira megromlott a viszony az együttes tagjai között, hogy egyetlen fellé­pés,-vagy turné" után sem tudták egymást elviselni. Farian akkor nem hosz­­szabbította meg a szerződé­süket. Most pedig az a vé­leménye. hogy nem szándé­kozik új szerződést kötni ez­zel a négy emberrel, mert így is együtt maradnak. Okoskodása egyszerű: hol keresnek másutt ennyi pénzt? Bobby Farrel ügyvédje azonban más véleményen van: Fariant a bíróság előtt akarja új- visszamenőleges hatályú szerződésre kény­szeríteni, amely ha sikerül­ne. mintegy kétmillió már­kát eredményezne Farrel ré­szére. Ráadásul el akarja választani a Boney M-et feltalálójától. Csak az a problémája, hogy a három karibi szépség: Maizie, Mar­cié és Liz közül egyik sem gondol arra. hogy megvál­jon Fariantől és kövesse Bobby Farrelt. A hírek szerint most már csaknem feltartóztathatatlan a Boney M. széthullása. Hacsak... hacsak nem vá­lik be Farian ötlete, hogy n*ég egy utolsó lemezt ké­szítsenek egvütt. amely ar­ról szólna, hogy a Lemezki­rályok együttese az utolsó űrhajón elhagyja a földet, és többé nem tér vissza. Sokak szerint Farian titok­ban abban bízik, hogy a közös munka és a minden korábbit felülmúló siker új­ra összehozza az együttest. A „visszaszámlálás” azon­ban még nem kezdődött el. Tisza-túra Tokajtól Szolnokig „Vad kempingek”, jövőre talán csónakkölcsönzők A kiskörei zsilipnél hat métert süllyedt a csónak kapunyitásig A tiszafüredi Holt-Tiszán szívesen időzött volna többet a kenuraj illetve a benne­­ülők, hiszen lépten nyomon volt látnivaló. Óvatosan kel­lett eveznünk, védve a tavi­rózsák épségét. Szürke gémek emelkedtek magasba, csak ügyes manőverezéssel lehe­tett kikerülni a vízből kinö­vő nádcsomókat. Az élő Tisza sem segítette sokkal jobban a haladást, jelezvén közel van Kisköre, a víztározó. A zsilip előtt pár kilométerrel már azon kellett ügyeskedni, hogy az evező ne merüljön a sekély víz alján az iszap­ba. Tiszasülyön már mindenki olyan rutinnal állította fel a sátrát, mintha egész életében ezt csinálta volna. A negy­venkilométeres út után még maradt energia játékra, lab­­dázásrá. Az utolsó nekiru­gaszkodással közel félszáz folyamkilométert jelző feke­te táblát kellett elhagyni, hogy megérkezzünk a célhoz, Szolnokra. A televízió forgató csoport­ja is betoppant. A Fiatalok órája című műsorba készítet­tek felvételt. Motorcsónakkal érkeztek. Mi történt? A diá­kok úgy kapkodták az evező­ket a kamera láttán, hogy majdnem megelőzték a mo­torost. Partraszállás után egymás szavába vágva sor­jázták a kalandokat, az él­ményeket. Az utolsó kanyar után fel­tűnt a cél, a Tisza hídja. Kö­zelebb érve már látszott a két folyó vizének kavarodá­sa is. A csónakkölcsönzőnél kikötöttünk. — Soha nem hittem volna, Bújócskát játszik a nap a nyárfák mögött hogy képes vagyok több mint kétszáz kilométert evezni. — Jövőre a barátaimmal újra megpróbálom. Gyertek ti is! — Én leeveznék akár Sze­gedig is. A jólvégzett munka utáni fogadkozások. Az utolsó ál­lomás a Tisza-ligeti KISZ- tábor. Ebéd! — kiabálták. Mindenki nyúlt csajkája után, furcsán nézett miért nem kell magával vinnie, már úgy megszokta. Végre elég tisztára dörzsölte az em­ber homokkal, most meg nem kell. Búcsúvacsora a Tisza vizén ringatódzó tanyahajón. Nagy taps az élményeket visszaidé­ző műsornak, közös éneklés. A táborlakók megkapták az Ifjúsági Magazin Tisza-túrá­­jának emléklapját. Búcsúz­kodás, címcsere. Az utolsó szó a táborvezetőé. Szántó Gábor, az IM főszerkesztője értékelte a túrát, a diákúj­ságírók munkáját. — Elégedett-e a fiatalok­kal? — Mindenképp. Olyan kí­sérleti vízi túrán vettek részt, amelynek során feltér­képeztük a Tiszának egy na­gyon szép érdekes szakaszát. Úgy gondoljuk, hogy Tokaj és Szolnok között nem egy olyan település, partszakasz van, ahol az Expressz és az Ezermester Vállalat a követ­kező nyári szezontól — a hajdani postakocsi állomások mintájára — „félvad” kem­pingeket, csónakkölcsönző állomásokat állíthat majd fel. A diákok így bárhol fel­vehetik, illetve leadhatják a csónakokat, sátrakat, a szük­séges felszereléseket, a szál­lításról nem nekik kell gon­doskodni. Nagyon reméljük, hogy a kedvező feltételek megteremtésével a túra kö­vetőkre talál. VÉGE Kép és szöveg: Fekete Sándor A Szolnok megyei diákújságírók: Pál Tibi, Jantyik Zsolt, Szatmári Margó és Török Éva Tizennégyezer Jevel Újabb iratok a Széchenyi-család életéről Történelmi színmű Kőszegen Az 1532-es kőszegi várost­rom 450. évfordulója tiszte­letére Vas megye és Kőszeg város Tanácsának felkérésé­re Páskándi Géza: Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold címmel kétrészes történelmi színjátékot írt. A színművet Kőszegen, a Jurisics várban hét alka­lommal mutatják be. Az ős­bemutatóra július 17-én ke­rül sor. Előadják a darabot ezenkívül július 22-én és 23- án a sárvári Nádasdy vár­­bár», július 25-én és 26-án pedig Körmenden, a Bat­­thyány-kastélyban is. A szórakoztató és mégis tartalmas nyári estéket ígérő színmű rendezője Romhányi László, s a főszerepekben Bánffy Györgyöt, Sáfár Ani­kót, Dózsa Lászlót, Sárvári Győzőt, Pákozdy Jánost, Gá­lán Gézát, Sunyovszky Szil­viát, Oszter Sándort, Bencze Ferencet, Borbáth Ottíliát, Geréb Attilát és Árdelán Lászlót láthatják a színház­­látogatók. Számos történeti forrásér­tékű irattal gyarapodott az Országos Levéltár az utóbbi fél évben. A Széchenyi-család levél­tárához és Széchenyi István hagyatékához kapcsolhatták a másfél évtizeddel ezelőtt elhunyt író és ■ Afrika-kutató Széchenyi Zsigmond gazdag családi levélgyűjteményét. A több mint 14 ezer levél 33 dobozt és 8 kötetet tölt meg. Az új szerzemények között találhatók a Széchenyi Ist­ván öccsének leszármazottai­­tól eredő feljegyzések és naplók is: ezekben a család életére és a történelmi ese­ményekre vonatkozó, eddig ismeretlen adatok is szere­pelnek. Vásárlás útján ju­tottak hozzá Széchenyi Ist­ván kisebbik fiának, Ödön­nek és családjának az életét feltáró iratokhoz. A feljegy­zések, okmányok, levelek egyebek között újabb infor­mációkat szolgáltatnak a családi vagyon körüli örökö­södési perről. A szabadkőművesség tör­ténetét dokumentáló irato­kat gazdagította a kiterjedt nemzetközi tevékenységet folytatott Magyarország Lumboldt Szabadkőműves Nagypáholy Levéltárának jelentős része, amelyet szin­tén vásárolt a levéltár. A 20 kötetnyi anyag az 1869 és 1896 közötti időből szárma­zik. Tovább gyarapodott a Ma­gyar Állami Operaház régi irattárának az Országos Le­véltárban őrzött anyaga. Az újabb szerzemények 1884 és 1942 között keletkezett leve­lek,- feljegyzések, naplók, gazdasági iratok.

Next

/
Thumbnails
Contents