Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 9 Kádár János és Francois Mitterrand nehárköszöntüie Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja, hivatalos látogatás­ra Hollandiába érkezett. Képünkön: Dries van Agt minisz­terelnök fogadja öt és feleségét (jobbról a második) (Telefotó — KS) Libanon Nézeteltérések a békefenntartó erekről Szívből, régi ismerősként köszöntőm Francois Mitter­rand urat, a Francia Köztár­saság elnökét. Köszöntőm minden francia vendégünket. Megtiszteltetés. számunkra, hogy a Francia Köztársaság elnöke ellátogatott Magyar­­országira. Önök szívesen lá­tott vendégeink, s legfőbb kívánságunk, hogy érezzék jól magukat nálunk. Ennél az asztalnál két nép képviselői találkoznak. Mi jól ismerjük a francia nép dicső történelmét, amely az emberiség számára is sokat jelenített. Tudjuk azt is, hogy Franciaország ma isazeuró­­paí és a világpolitika jelen­tős tényezője. Mi — „a másik fél” — egy kisebb lélekszámú nem­zete* képviselünk, egy olyan népet, amely több mint ezer éve él itt a Duna és a Tisza partján, s az u*óbbi évtize­dekben új országot, új tár­sadalmat épít.:, a szocializ­must. Az évszázados szellemi és kulturális kapcsolatokon, kí­vül sok minden más is ösz­­szeköti népeinket. Államkö­zi kapcsolataink a történe­lem során nem egyszer bo­­nvolultak voltak, most még­is örömmel állapíthatom meg, hogy a két orsizág és a két nép kapcsolataiban új szakasz nyílik. Igaz, hogy népeink különböző társadal­mi rendszerű országiban él­nek. különböző szövetségi rendszerhez tartoznak, még­is úgy gondoljuk, hogy van­nak közös érdekeink: min­denekelőtt az, hogy mindkét nép békében akar élni és békében szeretné élvezni munkájának gyümölcsét. Gazdasági kapcsolataink volumene még nem nagy, de azért megáililapíthaitiuk. hogy az utóbbi ■ öt évben külkeres­kedelmi forgalmunk megkét-Köszönöm első titkár úr szavait. Mélyen átérzeim an­nak a kiváltságos helyzet­nek a je entőségét, hogy itt vagyok Budapesten. Európa szivében, és hivatalban lévő francia államfőként először léphettem magyar földre. A franciák emlékeznek ar­ra, hogy francia pápa küldte a koronát Szent Istvánnak, Anjouk uralkodtak Magyar­­országon. s a kereszténység, a reformkor, az éncikloipé­­disták, a szabadságharcosok mind-mind szoros szálakkal fűzték össze népeinket. De beszéljünk inkább a máról és a holnapról. Mint ön is emlékeztetett rá. utazásomra olyan idő­pontban került sor, amikor a világ állapota és a vezető hatalmak közötti kapcsola­tok helvzete súlyos aggoda­lomra ad okot. Franciaország sajnálattal állapította meg, hogy a fo­lyamat. amelyet egv elfoga­dott kifejezéssel enyhülés­nek neveznek, kárt. szenve­dett. Teljes mértékben érté­kelem azokat a jelentős elő­nyöket. amelyekkel az eny­hülés sol< ország számára járt Ki ne óhajtaná, hogy azok az egyensúlyi feltéte­lek. amelyek lehetővé tették a tényleges, egymás mellett élés gyakorlati megvalósu'á­­sát. isimét érvényesüljenek. Mi ragaszkodunk a madri­di konferencia folytatásához, s ahhoz, hogy sikeresen fe­jeződjék be. Nem mintha nem lennének szigorú észre­vételeink brtonvos magatav­­t ás beli megnyilvánulásokról. szereződöbt. Kapcsolataink kiterjednek az élet úgyszól­ván minden területére, bele­értve ebbe a lakosság köz­vetlen kapcsolatait is. Az ön látogatása, elnök úr, kiemelkedő jelentőségű a magyar—francia kapcsola­tok történetében, hiszen francia államfő első ízben jár Magyarországon. A je­lenlegi bonyolult világpoliti­kai helyzetben ez a látoga­tás — véleményem szerint — nemcsak a kétoldalú kap­csolatok szempontjából je­lentős. A nemzetközi politi­kában ma különböző törek­vések hatnak, közöttük olya­nok is, amelyek újabb fogy-, verkezési hullámot, gazdasá­gi bojkottot, sőt akár keres­kedelmi háborút is hozhat­nak. Természetesen vannak pozitív erők is. amelyek a feszültség csökkentésére, a fegyverkezési verseny . meg­fékezésére, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok közötti normális kap­csolatok fenntartására és feil eszitésére törekszenek. Az emberiség többsége Európában és a világon mindenütt békét akar. Ezért mindazoknak a lelkiismere­tes és fele'ős politikusoknak, akik jelentős befolyással bírnak országaik életére, bármilyen társadalmi rend­szerű országban dolgoznak, az a kötelességük, hogy né-' púk óhaját és akaratát, a béke ügyét szolgálják. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe — ha le­het — két kézzel szavaz a békére és az enyhülésre. Szövetségeseinknek hű szö­vetségesei. partnereinknek korrekt partnerei akarunk lenni. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés, a Fran­cia Köztársaság a NATO de ha azt akarjuk, hogy a helsinki tanácskozást köve­tő értekeztetek sikerrel jár­janak, akkor először a hel­sinki záróokmányban fog­laltaknak a meg valósítását kell elérnünk. A csomagok egy részét nem szabad útközben elve­szítenünk, különösen, ha ezekben az emberi szabadság értékei rejlenek. Ügy véljük, hogy a madridi tanácskozás pótolhatatlan Európa számá­ra. mert egyike azoknak a ritka helyeknek, ahol min­denki találkozik. Élénken he­lyeseltük — akárcsak önök — a két jelentős genfi tár­gyalás megkezdését, vagy ha úgy tetszik, felújítását. A szükségletek és a törek­vések e találkozása széles alapot nyújt a nemzetek, s a mi népeink közötti igazi po­litikai párbeszédre. Francia­­ország világosan szokta kife­jezni magát. Most is egyér­telműen szeretném kijelente­ni: Franciaország azt óhajt­ja, hogy a párbeszéd legyőzze az ellentéteket. Ez a párbe­széd nyílt szókimondást fel­tételez, beleértve azt is. hogy mindenki tegyen eleget az emberi szabadság, a nemzet i függetlenség és a béke első­rendű követelményeinek. Magyarországi látogatá­somról szólva el szeretném mondani, hogy kíséretemben van a francia kormány négy jeles tagja, két kiváló parla­menti képviselő: a francia— magyar baráti csopőrtok ve­zetői, az irodalmi, a tudomá­nyos és a diplomáciai élet számos személyisége. Igaza tagállama. Ebből követke­zik, hogy az ön magyaror­szági látogatásának a kétol­dalú kapcsolatokon túlmenő jelentősége van. Mi, magya­rok azt valljuk: közös cé­lunknak kell tekintenünk, hogy nagyobb, szilárdabb nemzetközi biztonságot te­remtsünk a fegyverzet ala­csonyabb szintjén. Ma reá­lisan ezt a célt lehet kitűz­ni. A gyümölcsöző, közös érdekeknek megfelelő, 'széles körű kapcsolatoknak va­gyunk hívei. Meggyőződé­sünk, hogy a vitás nemzet­közi kérdéseket tárgyalások útján kelil megoldani. Az ön magyarországi látogatása — bárhogy nézzük — Kelet- és Nyugat-Európa. Kelet és Nyugat találkozója is. Ügy gondolom, jó és hasznos ta­lálkozó lesz. Mitterrand urat, a Francia Köztársaság tisztelt elnökét régebbről ismerem. Nem elő­ször találkozunk, s többi francia vendégünk között is vauinak, akiket nem először Hátunk. Az elnök úrral való korábbi találkozóimról és tárgyalásaimról — jómagam erről szólhatok — elmond­hatom. hogy kellemesek az emlékeim: nyíltan, érdemi­le?. baráti légkörben, hasz­nosan tudtunk beszélgetni. Erre a két napra olyan programot állítottunk össze, hogy érdemi beszélgetéseket, tárgyalásokat tudjunk foly­tatni. Arra törekszünk, hogy vendégeink belepillanthassa­nak népünk életébe, talál­kozhassanak a magyar tár­sadalom különböző képvise­lővel. Befejezésül Kádár János Francois Mitterrand és va- Iri^ennvi francia vendég egészségére, a nagv francia népre, a két nép barátságá­ra emelte poharát. volt, első titkár úr. amikor azt hangoztatta, hogy ez a látogatás is bizonyítja kész­ségünket az önök országával folytatott párbeszédre. Ma­gyarország — úgy véljük — természetes törekvéseinél fogva nyitott erre a dialó­gusra. Remélem, hogy^ nem az egyedüli ilyen kelet-euró­pai ország, de valamelyikkel meg kellett kezdeni a látoga­tások sorát. Azt hiszem, hogy ez volt a jobb megértéshez vezető legrövidebb út. Minden arra ösztönöz te­hát bennünket, hogy szoros kapcsolatok épüljenek ki a belső szervezetét nyugodtan, folyamatosan fejlesztő Ma­gyarország és Franciaország között, amelynek kormánya megvalósítja a népe által óhajtott változásokat. Erről beszélünk majd a következő két napon sorra kerülő tár­gyalásokon. Még egyszer megköszönöm a meghívást, amely lehetővé tette ezt a látogatást. Kívá­nom. hogy tárgyalásaink kapcsolataink fejlesztésének újabb kiindulópontjait alkos­sák. Élve a tömegtájékozta­tási eszközök adta lehetősé­gekkel. ki szeretném fejezni a Francia Köztársaság elnö­kének nagyrabecsülését a magyar nép iránt. Nagy meg­tiszteltetés számomra, hogy ma ennek a népnek a vendé­ge lehetek. Végezetül Francois Mitter­rand Kádár János, Losonczi Pál. a jelenlevők egészségére, a magyar népre. Magvaror­­~sxág jövőjére emelte poha­rát.. TyUranov fogadta hwMa Marcost Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnö­ke tegnap a Kremlben fo­gadta Imelda Marcost, a Fülöp-szigeteki Köztársaság környezetvédelmi és telepü­­léspoliitikai miniszterét Nagy-Manila főpolgármeste­rét. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és a Fülöp-szi­­getek kapcsolata — a Fer­dinand E. Marcos fülöp-szi­geteki köztársasági elnök Szovjetunióbeli látogatása óta eltelt hat esztendő alatt — jelentősen fejlődött és konkrét tartalmat kapott. Japán nem alkalmazkodik - az amerikai szaokciókhoz Tokiói kormánykörök köz­lése szerint a Komacu Szei­­szakuso iparvállalat meg­kezdhette a Szovjetunió ál­­• tál korábban rendelt külön­leges csőlefektető berendezé­sek behajózását. Az ameri­kai kérésre eddig késleltetett szállítások felújításának en­gedélyezése összefügg azzal, hogy a Reagan-kormányzat a japán fél ismételt sürgetése ellenére sem mentesítette a megszigorított amerikai gaz­dasági rendszabályok hatálya alól a szahalini közös szov­jet—japán kőolaj- és föld­gázfeltárási vállalkozást. Noha a Komacu-üzlet és a szahalini munkálatok között eredetileg nem volt kapcso­lat, megfigyelők úgy vélik: a külkereskedelmi és ipari minisztérium ily módon kí­vánt nagyobb nyomatékot adni a tengerentúli szankci­ókkal szembeni rosszallásá­nak. Egyidejűleg a japán fővá­rosban azt is nyilvánosságra hozták, hogy -a kormány va­lószínűleg' még ezen a héten levélben vagy egyéb formá­ban hivatalosan js tájékoz­tatja az Egyesült Államokat: képtelen alkalmazkodni a megszigorított amerikai szankciókhoz, és így nem fog beavatkozni a szállításokba. Japán ezzel — az Európai Gazdasági Közösséghez ha­sonlóan — szintén egyértel­művé akarja tenni elutasító álláspontját á június 18-án bejelentett reagani intézke­déseket illetően. Varsóban Illegális rádióadó Illegális rádióadót foglal­tak le a lengyel belügymi­nisztérium munkatársai Var­sóban — jelentette a lengyel televízió szerda este. A rádióadót Roger Noéi­nál, egy magát anarchistának mondó belga állampolgárnál találták meg a lengyel ható­ságok. Az ultrarövidhullámú adóberendezést, az antenna­vezetékeket és az összecsuk­ható antennát abban a gyógyszerküldeményben rej­tették el, amelyet a belga külügyminisztérium engedé­lyével a lengyelországi inter­náltaknak küldtek. A lengyel biztonsági szer­vek Noéit akkor vették őri­zetbe. amikor a rádióadót a ..Szolidaritás” illegális rádió­állomása munkatársainak próbálta átadni. E sádióállo­­más szervezőit július 5-én tartóztatták le. Tegnap Wroclawban és a wroclawi vajdaság területén feloldották a kijárási tilal­mat. Ezzel összefüggésben hatálytalanították azokat a rendeleteket. amelyek a sza­bad mozgást, a nyilvános helyeken való tartózkodást és a különböző rendezvénye­ken való gvülekezés-t korlá­tozták. A döntést a worta­­\vi vajda hozta, egyetértésben a közigazgatást segítő állam­­polgári bizottsággal. A hatodik amerikai flotta öt hadihajója készen áll, hogy partra tegye Nyugat- Beirutban a tengerészgyalo­gosokat. Nem született azon­ban megállapodás a soknem­zetiségű békefenntartó erő felállításáról, jellegéről, ösz­­szetételéről, szerepéről. Bei­ruti kormányforrások mind­azonáltal azt állítják, hogy befejező szakaszukba jutot­tak a legnagyobb titoktartás mellett folytatott tárgyalá­sok. A nézeteltérések fokára jel­lemző, hogy amíg Washing­ton és Tel Aviv álláspont­ja szerint az amerikai rész­vételre alapozott multinacio­nális haderő legfőbb felada­ta a Nyugat-Beirutban be­kerített hatezer palesztin fegyveres „eltávolítása”, ad­dig Libanon ENSZ-nagykö­­vete szerint ennek a kezde­ményezésnek a libanoni vál­ság átfogó rendezését, vala­mennyi ideged erő, köztük az izraeli megszálló csapa­tok kivonását kell szolgál­nia. A Palesztinái Felszaba­­dítási Szervezet tovább ment és azzal az igénnyel állt elő, hogy az amerikai, francia és egyéb csapatokból szervezett békefenntartó erőket az ENSZ felügyelete alá kell helyezni. Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnök a Haladó Nemzeti Mozgalom, á szun­nita és siita mohamedán' szervezetek, valamint a PFSZ vezetőivel folytatott megbe­szélések után határozottan elvetette az amerikai—izrae­li elképzelést, hogy a mul­tinacionális erők csupán a palesztin gerillák kivonása, eltávolítása után lépnének akcióba, azaz a Nyugat-Bei-Bécsben tegnap megtartot­ták a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 312. teljes ülését, Reece nagykövetnek, a kanadai delegáció vezető­jének elnökletével. Az ülésen elsőként Lőrinc Tamás nagykövet, a Magyar Népköztársaság delegációjá­nak vezetője szólalt fel. Be­szédében rámutatott, hogy a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság, központi feladatuknak tart­ják a . fegyverkezési hajsza korlátozását és a leszerelést. Véleményünk változat­lan — hangoztatta a magyar küldöltségvezető. — Tovább­ra is az 1973-as zárókommü­nikét tekintjük egyedül mérvadónak, amelynek elfo­gadásánál a probléma min­den aspektusát figyelembe vették, különös tekintettel arra az elvre, hogy a csök­kentési körzet meghatározá­sánál egyik fél biztonsága se szenvedjen károkat e szem­pontból sem. rutot bekerítő izraeli csapa­tok lehetőséget kapnának arra, hogy az így támadt űrt kihasználva támadást indít­sanak a védtelenné vált pa­lesztin menekülttáborok el­ten. Vazzan azt az egyezte­tett álláspontot képviseli, hogy a részleges izraeli csa­patvisszavonásnak, a nem­zetközi ütközőövezet létre­hozásának feltétlenül meg kell előznie a palesztin ge­rillák eltávozását. Nyugat-Beirut szerda esti ágyúzása ismét jelezte, hogy Izrael maximális eredmé­nyeket próbál kicsikarni a PFSZ-től és a libanoni kor­mánytól. Tegnap már ag­gasztó méreteket öltött Nyu­gat-Beirutban az izraeli blo­kád okozta élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyag­­hiány. Közben az izraeli rá­dió arról számolt be, hogy a víz- és 'áramszolgáltatás helyreállítása után Tel Aviv új módszerekkel1 szándéko­zik súlyosbítani a külvilág­tól elszigetelt városrész blo­kádját. A PFSZ szóvivője megerő­sítette, hogy a palesztin ge­rillák nem hajlandók ame­rikai hajó fedélzetén elhagy­ni Bejrutot, de elképzelhe­tőnek tartja, hogy amerikai csapatok is csatlakozzanak a libanoni csapatszétválasztást biztosító nemzetközi erőkhöz. Tegnapra virradóra az iz­raeli tüzérség ismét lőtte a Szovjetunió beiruti nagykö­vetségét és a kereskedelmi kirendeltség épületét. Az utóbbi súlyos károkat szen­vedett. A lövedékek becsa­pódását követő tűz oltása közben egy személy megsé­rült.' Az ülésen másodikként fel­szólalt Walter Boss nagykö­vet, az NSZK delegációjának vezetője a NATO-tagorszá­­gok nevében egyezményter­vezetet terjesztett be a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Harmadikként Valerijan Mihajlov nagykövet, a szov­jet delegáció vezetője szólalt fel. Megállapította: a nyuga­ti országok által beterjesz­tett tervezet a leglényege­sebb, pontokban nem előre­lépést, hanem éppen vissza­lépést jelent még az eddig közösen elért eredmények­hez képest is. Nem kínál po­zitív megoldást a ‘NATO ál­tal mesterségesen emelt.aka­dály ok, mint például az úgy­nevezett létszámvita és a kí­sérő intézkedések tekinteté­ben. Sőt: visszalépés az 1973- ban közösen elfogadott zá­rókommünikéhez képest is, mert a fegyverzet és a légi­erő csökkentését — azzal el­lentétben — nem irányozza elő. FRANCOIS MITTERRAND Minden területen együttes erővel előre kell lépni Haderttcsökkentési tárgyalások Magyar felszólalás A Francia Köztársaság elnökének tisz­teletére — mint azt tegnapi lapunkban megírtuk — szerdán este díszvacsorát tar­tottak a Parlamentben. A díszvacsorán Kádár János és Francois Mitterrand mon­dott pohárköszöntőt. KÁDÁR JÁNOS A gyümölcsöző, széles körű kapcsolatok hívei vagyunk

Next

/
Thumbnails
Contents