Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
1982. JÚLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó ötlet az Ötlet / Új lóistállót épít a tiszaburai Lenin Tsz. Az épület kivitelezési munkáit a szövetkezet szak emberei' végzik Fűtés helyett malacsütés Figyelmeztető rekordok Csapatmunka A jó értelemben véve csak ritkán használt banda szavunknak az „arató” jelző adott hajdanán szép tartalmat a paraszti szóhasználatban. Kaszásokat, marokszedőket, kévekötőket, asztagrakókat, kaparék-gereblyézőket verbuváltak egy-egy aratóbandába; kévevágók, szemszedők, rudashordók, törekesek szorgoskodtak a kormos traktorok hajtotta cséplőgépeknél. Péter—Pálkor megkezdett munkájuk elnyúlt olykor másfél, két hónapig is, de Szentistvánig, augusztus 20-ig igencsak megtartották — birkapaprikás, jóféle bor, meg táncmulatság kíséretében — az aratóbankettet. Nincs már szükség a nyári betakarításnál a gabonát rendre vágó kaszásokra, gépek végzik a marokszedők derekat sorvasztó munkáját, és a cséplőgépek mellett sem kell portól, toklásztól szenvedve verejtékezniük az aratómunkásoknak. De vajon csak az aratócséplőgépek nyergében ülő kombájnosokon múlik ma a betakarítás sikere? Korántsem, mert bár aratóbandákat nem szerveznek már a mezőgazdasági nagyüzemekben, azért ha a nagy munkában részt vevőket számbavesszük, bizony összeáll egy „banda”, vagyis sportosan-divatosan szólva: kivan a csapat. Jóllehet, azt tartja a mondás, hogy ki mint vet úgy arat, aligha kell visszakanyarodnunk az előző őszön elvégzett tennivalók felsorolására az aratás csapatmunka jellegének érzékeltetésére. Az viszont már mindenképpen meghatározza a kenyérnekvaló és a takarmánygabona betakarításának gyorsasággal és gazdaságossággal mért sikerét, hogy a növénytermesztési szakvezetők helyesen ítélik-e meg, melyik táblában induljanak meg elsőnek a gépek. A kombájnosokon múlik azután, hogy a „kasza” alá érett kalászokból mennyi szem kerül a Class Dominátorok, a John Deer vagy más arató-cséplőgépek gyomiába, vagy mennyi megy veszendőbe a tarlón. Tehergépkocsik, pótkocsis traktorok vezetőinek lelkiismeretessége a záloga annak, hogy ami megtermett a földeken, $z veszteség nélkül jusson el a tisztító vagy szárító üzemekbe, a magtárakba, a malmokba. Az aratásban részt vevők fegyelmezett, összehangolt munkáján^is múlik, hogy minél kevésbé hátráltathassa az időjárás a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladatának elvégzését. Hol és mikor lehetnek majd elégedettek a csapatmunkával? Azokban a gazdaságokban és akkor, ha az aratás végeztével így összegezhetnek: a maga posztján mindenki, mindent megtett azért, hogy gyorsan és veszteség nélkül fedél alá kerüljön a termés. Ha nem kell kombájnosokat felelősségre vonni a megengedettnél nagyobbra hagyott tarlómagasságért, vagy a fácánoknak , rágcsálóknak hátrahagyott szemért; ha nem kerül sor a szállító járművek útján a gabonatáblától a magtárig mutató, elszórt árpa vagy búza miatt traktorosok, gépkocsivezetők megbírságolására; ha nem kell szerelőkre, üzemanyagra várva a tábla szélén vesztegelniük az aratócséplőgépeknek — akkor mindannyiunknak jobban ízlik majd az új kenyér! T. F. Az ipar és az élelmiszergazdaság együttműködése ülést tartott az országgyűlés ipari és mezőgazdasági bizottsága Tavaly a tűzesetek számában, az idén pedig — fél év sem kellett hozzá — kárértékben állított rekordot a megye. 1981-ben 350 tűz volt, 7,2 millió forint kárértékkel. Az idén május végéig 155 tűzeset 38—40 milliós kárt okozott. (A leltár még nem teljes.) Elgondolkoztató és egyben figyelmeztető rekordok ezek. Joggal vetődik fel a kérdés: miben kereshető az ok? Talán a tűzoltók létszámhiányában, felszereltségében, vagy valami másban? Nézzük csak sorjában. A gárdára számíthatunk Elöljáróban le kell szögezni : a tűzoltó gárdára bizton lehet számítani. Keménykötésű, áldozatkész és jól képzett emberek tömörülnek a testületben. Aki nem odavaló, hamar kihullik onnan. A tiszti és a személyi állomány létszáma szinte teljes. Nyugdíjazás, betegség, továbbképzés miatt teljes sosem lehet. Feladata ellátására viszont mindig képes. A megyében előfordulható ^tűzesetek leküzdéséhez itiin- den eszközük adott. Az utóbbi öt évben szinte egész technikai állományuk kicserélődött. Modern — vízzel, porral, habbal — oltó készülékekkel, műszaki mentő járművel, korszerű kézieszközökkel rendelkeznek. Még vízi baleseteknél is közre tudnak működni. Más szerveknek, vállalatoknak nemcsak segítőkészségére, hanem jól hasznosítható technikájára, anyagára is számíthatnak. Az ÁFOR bázistelepén például habalapanyagot tárolnak. Nem felesleges ez, hiszen az utóbbi időkben két tartálytűz is volt az országban. A szolnoki Volán Vállalatnál van egy tűzoltójármű. Az azon a környéken levő vállalatok közösen vették, — tehát a környék védelmét is szolgálja. Ilyen példát máshonnan is említhetünk, — így Jászfényszaruból, ahol a kalapgyár, a tsz. az áfész és a tanács fogott össze. Az MHD tiszafüredi gyárában, a martfűi Tisza Cipőgyárban is van vállalati tulajdonban levő tűzoltó jármű. Ha az önkéntes tűzoltók népes táborát is figyelembe vesszük, joggal könyvelhetjük el, hogy megyénk tűzvédelme mind a személyi, állomány, mind a korszerű technika tekintetében jól ellátott. A figyelmeztető rekordok oka tehát másban keresendő. Nézzük a kiinduló pontot. A tűzkárok többnyire emberi hanyagságból, felelőtlen magatartásból keletkeznek. Sokezerszer elhangzott már ez\a megállapítás, változás sajnos mégsincs. Pedig lehetne, hiszen nem törvényszerű az, hogy évente több tucat lakás gyulladjon ki és több haláleset következzen be a csikkek gyúlékony anyagra ejtése, vagy a helytelen fűtés miatt. Már szinte a könyökünkön jön ki a sokat hallott figyelmeztetés: „Égő kályhába ne tölts olajat!” Mégis öntenek. Olajat a tűzre, —■ szó szerint. Méghozzá saját lakásukban. A legutóbbi fűtési szezonban hetven alkalommal következett be tűz ilyen esetek és kis részben az olajkályhák műszaki hibája miatt. Sokan végeznek „házilagosan” szakipari munkát, aminek következménye előre látható. Megtörtént: tvantenna huzaljára kötöttek infralámpát, hogy melegítse a malacokat. Gyorsított ügyintézésként is felfogható ez, mivel előrehozták a malacsütés idejét. A gyors meggazdagodás reményében néha hajmeresztő dolgokat művelnek egyesek. Üzemekben,, termelőszövetkezetekben is többnyire emberi hanyagságra vezethetők vissza a tűzesetek, — legyen szó tarlóégetésről, hegesztésről, vagy bármilyen egyéb munka következtében keletkezett gyulladásról. Az elektromos berendezéseket például többnyire átvizsgálják, nem mindig hozzák viszont teljesen rendbe azokat, és két vizsgálat között nagyteljesítményű új fogyasztókat kötnek a régi vezetékre. Ennek következménye is nyilvánvaló. Keletkeznek persze tüzek öngyulladásból, mint a cukorgyárnál. vagy más okból. — így például műszaki hibából. Előfordul az is — minÜ a Fészek Áruháznál, hogy a kárérték és a tűzeset oka csak később derül ki. A tűzoltóknak a legtöbb gondot a lakóházi és a háztáji gazdaságokban keletkező tüzek okozzák. Kiderül ez abból is. hogy az idén — május végéig — az iparban 10. a mezőgazdaságban 12. a lakóházakban, illetve a háztáji gazdaságokban 92 tűzeset volt. Jogszabályra fittyet hányva A károk megelőzését kismillió jogszabály, előírás, Utasítás segíti. Pontosabban szólva segítené, ha betartanák azokat. A kereskedelemben- például a tűzveszélyes anyagokat (festék, stb.) nem megfelelően, gyúlékony anyagokkal összezsúfelva tárolják. Szinte odabészítik a ..gyűjtést”. A zsúfoltság baj esetén a mentési munkálatokat is gátolja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy helyhiány miatt a legtöbb helyen kényszerhelyzetben vannak a kereskedők. A jogszabályok elleni vétségnél többnyire a társadalom alsó fokán álló emberekkel van baj. Betöréseiket például gyújtogatással igyekeznek leplezni. Évente néhány ilyen eset is előfordul. Nem található mentség azok számára sem, akik családi bajok miatt saját élettársukra, gyerekeikre gyújtják a házat. Nem a jogszabályok hiányoznak tehát, hanem az emberi értelem és a felelősségérzet szenved néha csór-1 bát. Dmi megnyugtató Megnyugtató viszont, hogy egyre erősödik a tűzeseteik megelőzését célul tűzök tábora. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok például áz idén felkészültek a betakarításra. Minimális a tűzvédelmi szempontból kifogásolható gép. Tűzoltási gyakorlatokat is tartottak. Ha mindenütt ilyen folyamat erősödne, tetemes mértékben csökkenne a tűzeseték száma. S. B. Utcára került, kapható az újságárusoknál, és megrendelhető a postahivatailokban az ötlet ’82. A KISZ KB gazdaságpolitikai lapja azon felismerés nyomán született, hogy .a fiatalok körében igen sokan vonzódnak, érdeklődnek e témával foglalkozó hírek, információk, cikkek, kommentárok iránt. Mit nyújt -tehát az olvasónak az ötlet 1982-ben? Néhány, a rovatcímek közül: Innováció, vállalkozás, cégbíróság, -körkérdés, technika, teszt. Mindez persze így keveset mond. Aki fölütötte a próbaszámot, nemcsak a cikkek, az írások érdekes tördelése technikájára figyelhetett föl, e számban máir a címe-k -is vonzóak voltaik. íme: Fejlesztés — -kényszerből, Szédítő tekerés, Közgazdászok árfolyama. A grillcsirke-király visszavonul. S az írások? Tartalmasán foglalkoznak e számban a tavaszi BNV felhozatalával, azzal, hogy a közgazdászoknak pályázat bőven van, de azok milyenek? Bemutat a lap egy vállalkozást a Rolitron intézetét, amiből megtudhatja az olvasó, legyen fiatal vagy idősebb -korosztályból való, milyen fordulatok után, menny,i buktatóval és segítséggel jutott el egy kisvállalkozás az országos hírnévig, az elismerésig. A próbaszámban és az utcára dobott első számban is „szolgáltat” a lap, a Cégtábla rovatban a közelmúltban alakult kisvállalkozásokról azok tevékenységéről közöl rövid kivonatokat. Beállítottak a lap munkatársai a beállítókhoz, vagyis megtudhatja a -hetente megjelenő újság forgatója, menynyi minden múlik — már ami az energiatakarékosságot illeti — az e tevékenységgel foglalkozó szakembereken. Kiderül az is, hogyan fér el egy vízierőmű a szuterénben. Sorolhatnánk még a címeket, de inkább ajánljuk fiatalnak és idősebbnek egyaránt figyelmébe az Ötlet ’82-t. Az ipar és az élelmiszergazdaság, valamint az erdőgazdaság kapcsolatairól -tárgyalt tegnapi együttes ülésén az országgyűlés ipari és mezőgazdasági bizottsága. — A Parlamentiben tartott tanácskozás résztvevői a -népgazdaság két legjelentősebb ágának mindinkább erősödő együttműködéséről, ezer szállal kötődő -közös munkájáról sokoldalú, árnyalt képet kaptak a két minisztérium tájékoztatójából, amelyhez Gábor András ipari és Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Miként a tájékoztatókból kitűnt: az ipar és a mezőgazdaság egymásra utaltságát, mind szorosabb kapcsolatait az is jelzi, hogy a mezőgazdasági termelés-be-n felhasznált ipari eredetű eszközök és anyagok értéke az utóbbi évtizedben a kétszeresére emelkedett. Szükség is volt erre, hiszen ebben az időszakban élelmiszergazdaságunk különösen lendületesen fejlődött, s a nagyüzemi gazdálkodás kiterjesztése. a korszerű termelési rendszerek -kialakítása, a terméshozamok növelése csak nagy teljesítményű gépekkel, illetve megfelelő műtrágyák, növényvédőszerek segítségével lehetséges. A fokozott igényekkel igyekezett, igyekszik lépést tartani az ipa-r, ám ez nem mindenütt és nem mindig sikerült. Mindez azt is jelenti — hangzott el az ülésen —, hogy a következő években növekvő arányban és a jelenleginél nagyobb választékban, jobb minőségben kell a hazai iparinak -kielégítenie a mezőgazdaság szükségleteit. Több képviselő reagált a tájékoztatónak az alkatrészellátással kapcsolatos gondolataira. Hütter Csaba (Nógrá-d megye) természetesnek vélte, hogy az alkatrész utánpótlás gondjai az utóbbi években előtérbe kerülitek, hiszen ma jóval kevesebb, de nagyobb teljesítményű géppel dolgoznak a gazdaságok, mint korábban. Ám ő is, csakúgy, mint Kasó József (Baranya megye) abban látta az előrelépés egyik alapkövetelményét, hogy váljanak valóban érdekeltté a vállalatok e termékek gyártásában. E témával kapcsolatban Bugán Mihály (Szolnok megye) a termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenységének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen ezekben a műhelyekben a- kis számban. de elengedhetetlenül szükséges alkatrészek, eszközök sokaságát állítják elő. Többen szóvá tették a mezőgazdasági kisgépel-látás javításának szükségességét is. A vitában elhangzottakra Gábor András, Magyar Gábor válaszolt az ülésen jelen lévő szakértők segítségével. A tanácskozáson, Gorjanc Ignác és Cselőtei László elnökölt. Harmadik éve, hogy Földi Kálmán szászbereki kertjében meghonosította az őszi mákot. A hódmezővásárhelyi Fejes István által nemesített és elterjesztett, hidegtürő, betegségeknek ellenálló növény jó termést ígér a Szolnok-környéki talajokon is. Az őszi vetésű mák korai virágzása miatt elkerüli legnagyobb ellensége, a mákbarkó rajzását, így a száronkénl nevelt 6—10 gubó egészségesen fejlődhet. Terméshozama jobb tavaszi vetésű társainál, hektáronként elérheti a 17 mázsát is
