Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAR 1982. JÚLIUS 62 Reform előtt a polgári perjog Manapság gyakori panasz, hogy elárasztják életünket a jogszabályok, a paragrafusok. A túLszabályozás valóban megnehezíti szinte valamennyiünk számára az eligazodást, — ám az is kétségtelen, hogy a rendelkezéseknek a váiltozó életviszonyokhoz is kell igazodniuk. Ebben az esetben pedig egyáltalán nem felesleges, hanem éppen szükséges a már elavulttá vált szabálygyűjtemények átalakítása. Ez megy végbe napjainkban, és még tart jó ideig, az egyik legalapvetőbb törvénykönyvben, a polgári perrendtartásban. Ezért is rendezett nemrégiben az MTA miskolci bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei szervezetének polgárjogi szakosztálya Egerben vitát a polgári perjog legfontosabb kérdéseiről. E témakörről beszélgettünk dr. Gáspárdy László kandidátussal, a miskolci nehézipari műszaki egyetem állami- és jogtumányi intézete civilisztikai tanszékének docensével, aki maga is előadott a vitaülésen. — A magyar jogalkotás folyamatos és tervszerű — mondotta. — A Minisztertanács meghatározta az 1981— 85 közötti időszakra azokat a jogalkotási feladatokat, amelyeket mindenképpen meg kell oldani. Ennek része a polgári perrendtartás átfogó újraszabályozása. Az első lépés közös koncepció kialakítása, ami már tavaly megkezdődött, s az igazságszolgáltatással kapcsolatos különböző szervek, valamint a jogászok dolgozták és dolgozzák ki elképzeléseiket. Magam is egyik résztvevője vagyok ennek a munkának, így gondolataim még nem tekinthetők hivatalos álláspontnak. — Mi teszi szükségessé az újraszabályozást? — Elsősorban az, hogy a polgári jog körébe tartozó, szerteágazó rendelkezések, azaz a mi nyelvünkön az anyagi jogszabályok az el-Beszélgetés dr. Gáspárdy László kandidátussal múlt három évtizedben jelentősen megváltoztak, igazodva az új életviszonyokhoz. A per nem más, mint a törvény életmódja, tehát az eljárási rendelkezéseknek az anyagi jogot kell kiszolgáilniuk. — Milyen elképzelések születtek a polgári eljárási jog rendelkezéseinek átformálására? — A magam elképzelései szerint kétféle megoldás kínálkozik: egyrészt e szabályozási rendszer fejlesztése, ez már korábban is megtörtént, mégpedig négy alkalommal. Másrészt, az egész eljárási joganyagot a maga teljességében vizsgálva kell szemlélni, formálni. Szerintem ez az utóbbi látszik a helyesebb megoldásnak. — Mit ért ezen? — Mindenekelőtt az anyagi, jogilag már szabályozott új konfliktushelyzetekhez kell alkalmazkodniuk a perrendtartás paragrafusainak is. Például a vállalat és az alapítószerv között, vagy a vezető testületek egymásközti viszonyában a különféle döntések meghozatalánál. Szélesíteni lehetne, és kell is, a polgári perekben a bírósági utat, például a magasabb vezető állásúak bizonyos jogvitáiban. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy — főként a gazdasági perekben — szakelnökök működjenek közre. Ismeretes az az alapelv is, hogy mindenkinek joga van arra, hogy polgári jellegű ügyében tárgyalást tartsanak. A gyakorlat azonban ennek is ellentéte. Az új szabályozásnál erre is oda kell figyelni. — A Minisztertanács célul tűzte ki a perek gyorsítását, egyszerűsítését. Menynyiben követik ezt majd az új szabályok? — Ha a nemzetközi gyakorlatot nézzük, e tekintetben egyáltalán nincs szégyellni valónk. Bizonyos esetekben viszont valóban meg kell találnunk a hatékonyabb eszközöket az eljárás gyorsítása érdekében. Egy példát említek: az alperes legkésőbb a tárgyaláson nyilatkozik a per tárgyává tett ügyről. Főleg vagyonjogi perekben van ez így. Ily módon az első tárgyalás tulajdoniképpen perlelvételi eljárás. Helyénvaló lenne, hogy az alperes már a keresetlevél benyújtása után köteles legyen nyilatkozni. Az esetleges beismerés vagy elismerés esetén ugyanis így meggátolható az ügy elhúzódása. A pereskedő felek felelősségérzetének növelése érdekében az új szabályokban magasabb mércét, nagyobb követelményeket kell állítani eléjük is. Főleg azért, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges eljárási cselekmények. Hatásosabb szankciókkal kell sújtani azokat is, akik valamilyen perbeli kötelességüket elmulasztják. Egy másik témakör: a perköltség mindig a per tárgyához igazodik, de teljesen érzéketlen az eljárás tartalmára, arra, hogy a felek jó avagy rosszhiszeműek-e, érzéketlen az ügy bonyolultságára, a bí- , rák munkával való terhelésére. A perköltség, pontosabban viselésének más szabályozásában ezen a helyzeten is lehet és kelt változtatni. Még egy megjegyzés: a készülő perjogireform önmagában kivitelezhetetlen, ' szükséges tehát hozzá a kapcsolódó jogszabályok átformálása is. Szalay Zoltán Anya- és gyermekvédelem a megyében Évente hatezer újszülött Bővítik a bölcsődéket A közelmúltban a megyében munkaértekezleten tárgyalták az anya- és gyermekvédelem helyzetét, problémáit, az alapellátás (körzeti orvosi) és az intézeti ellátás (szülészet-nőgyógyászat) feladatait. Az élmúlt évben az anya- és gyermekvédelem téréin javultak a személyi és tárgyi feltételek. Tiszafüreden és Szolnokon egy-eigy gyermekorvosi körzettel, Szolnokon és Mezőtúron egy-egy védőnői körzettel, Szolnokon 20 bölcsődéi hellyel és nyolc iskolaorvosi órával többet mondhat magáénak az amya- és gyermekvédelem rendszere. Ez a fejlesztés kb. egymillió forintba került. A család- és nővédelmi tanácsadás a nőgyógyászati osztályok mellett létesített tanácsadók, valamint a körzeti orvosok feladata. Sajnos, nem mindegyik tanácsadó felel meg a követélményeknek, ezért a következő esztendőkben el kell érni. he"" a házasság előtti tanácsadás tartalmasabb legyen. Miivél a megyében nincs gyermeknőgyógyászat! szakrendelés, tervezik, hogy a megyei kórház új pavilonrészének átadása után egy szakorvos (szülész-nőgyógyász vagy gyermekgyógyász) megszerzi a gyermeknőgyógyász szakképesítést, és a serdülőosztályon néhány ágyat a gyermeknőgyógyászat rendelkezésére bocsátanak. Éhben az ötéves tervben válíik valóra a szolnoki hormonlabor terve is. A hormonlabornak elsődleges szerepe van a meddőség okainak vizsgálatában. Jelenleg Szolnok megye a kecskeméti és a szegedi intézetékhez tartozik. A genetikai tanácsadás sem megáldott a megyén belül, Debrecenihez és Szegedhez tartozik Szolnok megye lakossága. Tavaly megyénkben háromezer-százötvenkiilenc terhességet szakítottak meg. A felvilágosító miunka és a fogamzásgátlás elterjedése eredményeképp csökken a művi vetélések száma, nyolc év alatt hatvan százalékkal lett kevesebb. Tavaly hatezer-négyszázötvenegy csecsemő született élve, a csecsemőelhalálozás 22, ,4 ezrelék. Ezen a téren különösen rosszak az eredményeink, országosan a 13. helyen áll megyénk. Ez annál inkább elgondolkoztató, mivel 1975-ben még országosan nálunk volt a legjobb az eredmény, első helyen állítunk a 23 9 ezrelékes aránnyal. Az elmúlt években azon,ban nem sikerül' más megyékhez hasonlóan jelentősen csökkenteni a csecsemőhalálozás arányát. Változásra van szükség, az egészségügyi szolgálatnak hathatós intézkedéseket kell tenni a jó eredmények érdekében. A megyében magas a koraszülési arány is, 10,9 százalék. Ennek okai gyakran a szociális, a környezeti, a munkahelyi ártalmak, az egészségtelen életmód, a dohányzás, az alkohol. Ezen a problémán a lakosság egészséges életmódra nevelésével. a hatásosabb felvilágosító munkával segíthetnek az egészségügyben dolgozók ds. Az elmúlt évben hétezerháromszáztizenkét terhes nőt gondoztak a szülészeti osztályokon a mozgó szakorvosi szolgálat szakemberei, a körzeti orvosok és a védőnők. A megyében 429 szülészeti és 103 szülőotthon i ágy van. (A szülőotthoni ágyak száma országos viszonylatban is magas.) A megyei kórház új részének átadásával lehetővé válik, hogy az öt szülőotthon ágyainak számát csökkentsék. Jó példa erre a kunszentmártoni szülőotthon, amely gyakorlatilag megszűnt, és helyén szakrendelő lesz majd. A megyében harminchét gyermekikörzetet létesítettek, ebből tizennyolc a megyeszékhelyen van. Ugyanakkor a megyében lévő körzeti gyermekorvosi állások közül 10 betöltetlen, ebből 6 szintén Szolnokon van. A kórházakban 336 ággyal rendelkezik a gyermekgyógyászat. A megyei kórház új pavilonjának átadása <itán ötvenágyas serdülöosztlálvt rendeznek be a gyermekgyógyászat régi helyén, A megyében kétezer-hatszáznegyvennyolc bölcsődés korú gyermek elhelyezése biztosított. A hatodik ötéves tervben 270 hellyel bővítik a bölcsődéket. Jól és korszerű szemlélettel dolgozik a két csecsemőotthon. a jászapáti hetvanszemélyes és a fegyverneki százhuszionnégy személyes. P. É. I Ez a kismajom Kongó környékéről származik. Neve: mangábe üstökösmajom Az állatkert egyik lakója; a saamentháli kecske hármasikreknek adott életet Állatkerti séta A jászberényi állatkertet, megnyitása óta, csaknem félmillióan keresték fel. Most a nyári szabadságok, a vakáció idején különösen kellemes hétvégi program lehet egy séta az állatkertben. Ám addig is tartsanak velünk. útikalauzunk: Nagy Zsolt fotóriporter. Szebb a páva.':: A tigrisek családja is gyarapodott. A tigriskölykök „pótmamájukkal”, a nevelőkutyával Rackajuhok nyírás után Az európai bölénytehenek Csehszlovákiából érkeztek Az állatkert féltve őrzött ritkasága a képen látható csimpánz
